Az RDF Adat Alakzatok Munkacsoport (RDF Data Shapes Working Group) megjelentette az Alakzat Szabályozási Nyelv (Shapes Constraint Language, SHACL) W3C ajánlást. A dokumentum a SHACL nyelvet definiálja, az RDF gráfoknak egy adott feltételrendszer szerinti validálására. A feltételeket RDF-gráf formájában megadott alakzatokként és egyéb szerkezetekként adják meg. A SHACL az ily módon használt RDF-gráfokat „alakzat-gráfoknak”, az alakzat-gráfokkal validált RDF-gráfokat pedig „adat-gráfoknak” nevezi. Ezen leírások sokfajta célra használhatók a validáláson túl, ideértve a felhasználói felület építést, kódgenerálást vagy adatintegrációt. A témával kapcsolatos hozzászólásokat, akár termék bejelentést vagy jövőbeni verziótervezeteket, a SHACL Közösségi Csoport örömmel fogadja.

Az Ellenőrizhető Feltételek Munkacsoport (Verifiable Claims Working Group) kiadta az Ellenőrizhető Feltételek Felhasználói Esetek csoportfeljegyzés (Verifiable Claims Uses Cases) első munkaverzióját. A dokumentum távolabbi célja a témával kapcsolatos egyeztetés, valamint az itt felmerülő esetek és az ezzel kapcsolatos munka bemutatása. Maga a dokumentum a kevésbé erre fókuszált Közösségi Csoportba érkezett anyagok ismételt megjelentetése. Ellenőrizhető feltétel például az, hogy elmúlt-e 18 éves az a személy, aki online akar gyógyszert rendelni, vagy az, hogy rendelkezik-e megfelelő végzettséggel egy adott állásra jelentkező pályázó.

Az XSLT Munkacsoport megjelentette az XSL Transzformációk 3.0 (XSLT 3.0) W3C ajánlást. Az XSLT 3.0 lehetővé teszi a streaming módban történő átalakításokat, amikor sem a forrásdokumentum, sem az eredménydokumentum nincs teljes terjedelmében tárolva a memóriában.

A nagyméretű stíluslapok modularitását növelendő, az XSL csomagok egy újabb fontos előrelépést tesznek lehetővé, megengedve a stíluslapok függetlenül fejlesztett komponensekből történő fejlesztését, magasszintű szoftverfejlesztési robusztussággal.

Az XSLT 3.0-t az XPath 3.0-val való együttes használatra tervezték, amely magasabbrendű függvények használatát is lehetővé teszi. Emellett a „map” funkcionalitást is specifikálja pontosan úgy, ahogyan azt az XPath 3.1 ajánlás tartalmazza, és az azt megvalósítók támogathatnak más Xpath 3.1 kiegészítéseket is, például tömböket.

Az Akadálymentes Dinamikus Webes Alkalmazások Munkacsoport (Accessible Rich Internet Applications (ARIA) Working Group) közzétette a Személyreszabási Szemantika 1.0 (Personalization Semantics 1.0) első nyilvános munkatervet. A személyreszabás a felhasználó igényeinek és preferenciáinak megfelelő „személyre igazított” felhasználói élményt jelent. Az egységesített szemantika bevezetése lehetővé teszi a webes alkalmazások számára, hogy egy adott tartalmat olyan formában jelenítsenek meg, amely adott felhasználók által könnyen kezelhető és kényelmes, mivel az ő igényeiket és preferenciáikat veszi alapul. A specifikáció eredetileg azon célból jött létre, hogy technológiai lehetőségeket biztosítson a kognitív vagy tanulási nehézséggel küzdő felhasználóknak, azonban ennél szélesebb körben vett, „egyénre szabott” felhasználói esetek támogatására szánják.

További információ az Akadálymentesítési Útmutató Munkacsoportról és a Web Akadálymentesítési Kezdeményezésről (WAI).

A CSS Munkacsoport megjelentette a CSS Overflow Modul 4. szint első nyilvános munkatervet. A modul az overflow vizuális médiában (pl. képernyőn vagy papíron) való kezelésének új mechanizmusaihoz kapcsolódó CSS tulajdonságokat tartalmazza. Az interaktív médiában olyan tulajdonságokat ír le, amelyek megengedik egy rögzített méretű tárolóból való túlcsordulás esetén a lapokra tördelést (egyszerre egyetlen oldalt megjelenítve). Emellett olyan lehetőségeket is leír, minden vizuális médiára alkalmazhatóan, melyek lehetővé teszik egy elem tartalmának több darabra történő szétosztását úgy, hogy az egyes darabok különböző régiókba kerüljenek, vagy hogy ezek a darabok különböző stílust kapjanak.

A W3C közzétette kiemelt stratégiai témáit (W3C Strategic Highlights – Spring 2017), mely a szervezet jelenlegi munkájáról ad átfogó képet. A Web napjainkra a társadalom technikai infrastuktúrájává fejlődött – az általános összekapcsolhatóság platformjává. Megváltoztatja a társadalmat és az üzleti szférát, és ahogy a társadalom és a gazdaság fejlődik, új igények merülnek fel, és új, még jobb élményt nyújtó lehetőségekkel kell foglalkozni. A felhasználók mindennapi igényeitől az iparra gyakorolt hatásokig a W3C jövőképe négy területre irányul: a Web alapjának erősítése, a webes élmények magasabb szintre emelése, a web elérhetőségének kiterjesztése és az ipar elvárásainak való megfelelés. A fenti dokumentum a 2017 tavaszán tartott W3C Tanácsadó Testület éves konferenciája alapján készült. A W3C ügyvezető igazgatójának, Jeff Jaffe-nak a konferenciáról és a jövőképről írt bejegyzése az alábbi blogon olvasható.

Az Oktatási és Ismeretterjesztő Munkacsoport (Education and Outreach Working Group) megjelentette a frissített Web Akadálymentesítési Jogszabályok és Irányelvek (Web Accessibility Laws and Policies) listáját, amely már egy áttekintő táblázatot is tartalmaz rendezhető oszlopokkal és szűrőkkel, például a Web Akadálymentesítési Útmutatóra (WCAG). További információ a frissítésről szóló email üzenetben, valamint a Web Akadálymentesítési Kezdeményezés (WAI) oldalon.

A Közösségi Web Munkacsoport (Social Web Working Group) közzétette az ActivityStream 2.0 (AS2) W3C ajánlást. Az AS2 egy JSON adatmodellt és egy szókészletet biztosít az online közösségi objektumok, események valamint a közöttük lévő kapcsolatok ábrázolására. Az AS2 a jövőben a közösségi adatok eltérő (akár nem-központosított) közösségi webes applikációk közötti megosztásának tényleges szabványává válhat, és az előszeretettel alkalmazott ActivityStream 1.0-ra épül. Az AS2 Szókészlet az alapkifejezéseket tartalmazza, amely a JSON-LD használata révén bővíthető, e bővítmények pedig bekerülhetnek az állandó kifejezések közé a Közösségi Web Inkubátor Csoporton (Social Web Incubator Community Group) keresztül. Az AS2 bármely protokoll részeként használható, azonban a Közösségi Web Munkacsoport az ActivityPub-ot speciálisan az AS2-alapú kliens-szerver és szerver-szerver közötti interakciókra fejleszti.

A Közösségi Web Munkacsoport (Social Web Working Group) közzétette a Micropub W3C ajánlást. A Micropub egy kliens és szerver közötti protokoll, amellyel tartalom hozható létre, frissíthető vagy törölhető a közösségi hálózaton. A webes és natív applikációk a Micropub segítségével bejegyzéseket, fotókat, eseményeket vagy más közleményeket tehetnek ki a szerverre melyek támogatják a protokollt. A felhasználók választhatnak a különféle arra alkalmas kliensoldali interfészek közül a bejegyzések létrehozására, miközben folyamatosan kézben tarthatják, hogy ezek az adatok hol tárolódnak.

Mielőtt a W3C Közösségi Web Munkacsoportja a szabványosítási folyamatba befogadta, a Micropubnak már több mint tucatnyi független implementációja volt az IndiWeb-es közösségben. Ma már számos független kliens és szerver implementáció létezik igen sok nyelven és különböző platformokon.

Az Oktatási és Ismeretterjesztő Munkacsoport (Education and Outreach Working Group) megjelentette a frissített Oktatási segédlet az akadálymentesítéshez: menük, oldalszerkezetek, űrlapok, ábrák, táblázatok és diavetítés (Web Accessibility Tutorials on Menus, Page Structures, Forms, Images, Tables and Carousels) dokumentumot.

A frissítéseket egy változáslista tartalmazza. Ezen oktatási segédletek célja bemutatni, hogyan lehet olyan akadálymentes webes tartalmakat létrehozni, melyek a fogyatékos felhasználók számára is elérhetők és az általános felhasználói élményt is javítják minden felhasználó számára. Általános útmutatás mellett a segédlet a HTML5-re és a WAI-ARIA-ra tartalmaz konkrét példákat.

További információ a Web Akadálymentesítési Kezdeményezésről (WAI).

Az Online Fizetés Munkacsoport (Web Payments Working Group) közzétette az Online Fizetéskezelő API (Payment Handler API) első nyilvános munkatervet. A munkacsoport korábban már kiadta a Fizetési Kérés API-t (Payment Request API), amely szabványos módot biztosít a weboldalakról vagy webes alkalmazásokról történő fizetési kérések indításához. A fizetéskezelő API-t implementáló felhasználói ágensek felszólítják a felhasználót hogy válassza ki annak módját, ahogyan a fizetési kérést kezelni kívánja, ezt követően a felhasználói ágens a fizetési kérésről visszajelzést küld annak az oldalnak, ahol a kérés keletkezett. Az új Online Fizetéskezelő API definiálja azokat a képességeket, amelyek lehetővé teszik a webes applikációknak a fizetési kérések kezelését, ezzel segítve az online fizetés gördülékennyé tételét.