A Digitális Könyvkiadás Munkacsoport (Publishing Working Group) az alábbi két dokumentumot jelentette meg W3C ajánlásként:

• Digitális kiadvány megjelenési formátum (Publication Manifest): a dokumentum egy általános megjelenési formátumot definiál a digitális kiadványok információinak kifejezésére. A schema.org metaadatokat használva ki is bővíti azokat, valamint JSON-LD-ben szerializált különböző szerkezeti tulajdonságait is tartalmazza. Ez az interoperabilitást biztosítja a megjelenési formátumok között, és tárolja a kifejezni kívánt információk különféle variánsait.
• Hangoskönyv (Audiobooks): a dokumentum a hangoskönyvek létrehozásának követelményeit írja le, a Digitális kiadvány megjelenési formátum egy profiljának felhasználásával.

A W3C közzétette kiemelt stratégiai témáit (October 2020 edition of the W3C Strategic Highlights), a jelentés a szervezet átfogó és kiemelt fontosságú munkájának 2020. októberi állapotát tükrözi.

A dokumentum a web kulcsterületeiről ad naprakész információt; bemutatja, hogyan segíti a W3C-ben folyó munka a Web fejlődését és erősödését; leírja, hogy a W3C miként elégíti ki az Ipar igényeit; valamint a „Web Mindenkinek” világra gyakorolt hatásáról is friss információt biztosít. A W3C ügyvezető igazgatójának a TPAC2020-ról szóló bejegyzése a hivatkozáson olvasható. A TPAC (Technical Plennary / Advisory Committee Meetings), mely a W3C éves, a munkacsoportok személyes találkozását lehetővé tévő rendezvénye, októberben online került megrendezésre.

A W3C és a WHATWG együttműködése kapcsán, melynek célja a HTML és DOM specifikációk egységes verziójának létrehozása, a W3C jóváhagyott W3C ajánlásként közzéteszi a 2019. június 18-án kiadott WHATWG DOM Ajánlástervezetet (WHATWG DOM Review Draft – Published 18 June 2019). A DOM egy platform-független modellt definiál az eseményekre, műveletek megszakítására és a node-fákra. Jelen dokumentum az első W3C által jóváhagyott WHATWG ellenőrzött ajánlástervezet.

A W3C közzétette a 2020. augusztus-szeptemberben, online tartott Web és a gépi tanulás W3C Műhelykonferenciáról készült jelentést (W3C Workshop on Web and Machine Learning - report).

A jelentés minden egyes szekció rövid összefoglalóját és kiemelt pontjait tartalmazza, közvetlen hivatkozással a videó-prezentációkra. A W3C első, teljes mértékben virtuálisan tartott műhelykonferenciája augusztusban, 34 előadás közzétételével indult, melyek a böngésző-alapú gépi tanulásnak, a webes platform alapjainak, valamint a webes gépi tanulás élmény, mind fejlesztői, mind felhasználói szemszögből való lehetőségeinek és kihívásainak megvitatásából állt.

A műhelykonferencia résztvevői elsődleges szabványosítási lehetőségként az alacsony szintű primitíveket azonosították a gépi tanulás következtetésre, a Web Neurális Hálózat API-n (Web Neural Network API) keresztül. Az ezirányú munka 2018. vége óta a W3C Webes Gépi Tanulás közösségi csoportban folyik. A műhelykonferenciát követően, konkrét lépésként, a W3C előzetes értesítést küldött ki a Webes Gépi Tanulás Munkacsoport működési szabályzatának létrehozására. Az új munkacsoport célja a Webes Neurális Hálózat API szabványosítása.

A műhelykonferencia virtuális megrendezése sikeres volt, az új formában megtartott rendezvény pedig azt is megmutatta, hogy a W3C képes a megváltozott, online kollaborációs technológiákra támaszkodó környezethez alkalmazkodni a világjárvány idején.

A W3C köszönetet mond a futurice-nak a szponzorációért; a Programbizottságnak, valmaint az összes résztvevőnek az esemény létrejöttéért.

A CSS Munkacsoport közzétette a CSS Egyedi Kiemelés API Modul 1. szint (CSS Custom Highlight API Module Level 1) első nyilvános tervezetet. A modul egy mechanizmust ír le egy szkript által azonosított dokumentum tetszőleges tartományának stilizálására.

A CSS a strukturált dokumentumok (mint például a HTML és XML) képernyőn, papíron, stb. történő megjelenítésének leírására használt nyelv.

A W3C közzétette a Webalkalmazások mobilon fejlesztési terv új verzióját (Roadmap of Web Applications on Mobile), amely a W3C égisze alatt fejlesztett különböző, a webes alkalmazások lehetőségeit növelő technológiák, valamint ezek mobilkörnyezetben való célzottabb alkalmazásának áttekintését szolgálja.

A dokumentum 2020. szeptemberi verziója a Közösségi Csoportokban kidolgozás alatt álló új technológiák listáját, valamint a Munkacsoportokban fejlesztés alatt álló specifikációk státuszát is frissítette. A Változások (Change history) részletesen taglalja a módosításokat.

Új szabványosítási javaslatok a fejlesztési terv legutóbbi közzététele óta:

• a személyes adatok védelmére fókuszáló javaslatok (mint a Storage Access API, Trust Token API, Private Click Measurement, TURTLEDOVE, vagy az isLoggedIn javaslat), leírva a Biztonság és Személyes Adatok Védelme (Security and Privacy) dokumentumban;
• az ún. MiniApps-ekhez szükséges szabványok feltérképezése, leírva az Alkalmazás Életciklus (Application Lifecycle) dokumentumban;
• fő szál-ütemező API-k a primitívek ütemezésének jobbá tételére, leírva a Teljesítmény és Hangolás (Performance and Tuning) dokumentumban;
• webes fizetés (Web Monetization) a kisösszegű és folyamatos fizetések böngészőkben lehetővé tételére, leírva a Fizetés és Fizetési Szolgáltatások (Payment and Services) dokumentumban.

Számos korábban a Közösségi Csoportokban kidolgozás alatt álló dokumentum lépett előre a szabványosítási folyamatban 2019. november óta, például a WebTransport API, mely már az újonnan létrejött WebTransport Munkacsoport tevékenységének fókuszában áll (lásd a Hálózat és Kommunikáció (Network and Communications) dokumentumban). Szintén most hívták életre a WebGPU Munkacsoportot (WebGPU Working Group) a WebGPU és WebGPU Shading Language specifikációk szabványosítására, melyet a GPU a Weben Közösségi Csoport fejlesztett (lásd a Grafika és Elrendezés (Graphics and Layout) dokumentumban).

A szabványosításon túl, a fejlesztési terv jelen verziója az implementálási folyamatról is naprakész információt ad. Számos, korábban fejlesztés vagy megfontolás alatt álló, vagy csak még nem alkalmazott képesség már elérhető a Chromium-on alapuló Edge legfrissebb verziójában. A Webkomponensek (Web Components) mögötti fő technológiák, melyek lehetővé teszik az applikációk számára logikájuk újrahasználható komponensekbe történő beágyazását, már elérhető több böngészőben (lásd az Eszközalkalmazás (Device Adaptation) dokumentumot). Hasonlóképpen, a Webanimáció (Web Animations), mely lehetővé teszi az alkalmazás számára az animációk szkripten keresztüli kezelését, elérhető a főbb böngészőkben (lásd a Grafika és Elrendezés (Graphics and Layout) dokumentumban).

Végezetül, egy új Csoport oldal foglalja össze a fejlesztési tervben megemlített munka-, érdek- és közösségi csoportokat, azon specifikációkat és tulajdonságokat megnevezve, melyekért az adott csoport felel(t).

A Beihang Egyetem által támogatott projekt keretében, jelen dokumentum része egy GitHub repozitóriumban fejlesztés alatt álló fejlesztési terv-készletnek, mely számbaveszi a létező szabványokat, kiemeli a folyamatban lévő szabványosítási törekvéseket, rámutat az inkubáció alatti témákra, és megvitatja azon technikai réseket, amelyekkel a jövőben foglalkozni kell. Az újabb kiadványokat negyedévente, vagy a webes platform kulcstechnológiáinak fejlődésétől függően jelentetik meg. A W3C örömmel veszi a közösségből érkező észrevételeket, javaslatokat, melyeket a repozitórium feladatkezelőjébe várnak .

A W3C két, 2020. szeptember 15-i dátummal kiadott, frissített dokumentuma, a W3C Működési Szabályzata (15 September 2020 W3C Process Document) és a W3C Szabadalmi Szabályzat (15 September 2020 W3C Patent Policy) hatályba lépett. Napjainkban, amikor a Web még inkább nélkülözhetetlen, hiszen a világ egyre inkább virtuálissá válik, ezek a frissítések növelik a Web Konzorcium alkalmazkodó készségét és erősítik szabványosítási tevékenységét azáltal, hogy egy folyamatos szabványfejlesztési módot vezetnek be, és még korábbi jogdíjmentes védelmet nyújtanak az alkalmazóknak, több egyéb változtatás mellett. További információ a kapcsolódó sajtóközleményben olvasható.

A W3C Működési Szabályzatában történt legfontosabb változtatások igazi katalizátorként segítik azt, hogy a Web még jobban szolgálja a webes közösséget:

• racionalizált közösségi felülvizsgálat és az integritás ellenőrzése (horizontális felülvizsgálat az akadálymentesség, nemzetköziesítés, adatvédelem és adatbiztonság érdekében),
• rugalmasság a különféle munkamódok terén, ideértve a hivatkozott verziók stabilitását és az aktuális státusz megjelenését a technikai jelentések listáin,
• folyamatos fejlesztési mód, amely lehetővé teszi a specifikációk reagálását a gyorsan fejlődő technológiákra – beleértve egy élő szabvány megközelítést mint a W3C Szabványosítási Rendszerének natív képességét.

E jelentős módosítások komoly változást jelentettek a W3C Szabadalmi Szabályzatában – az első komoly változást a dokumentum 2005-ös bevezetése óta -, hogy biztosítsák a szabadalmak védelmét már a korai, ajánlástervezet fázisban, támogatva azok szabad alkalmazását és használatát, miközben a specifikációk tovább fejlődnek. Ez a módosítás segíti a webes kísérletek kockázatainak csökkentését és megerősítik a webtechnológiához, mint általános infrastruktúrához való hozzáférést.

A dokumentumokat a W3C Tanácsadói Testülete (W3C Advisory Board), a nyilvános W3C Eljárások Áttekintése Közösségi Csoport (Revising W3C Process Community Group) és a Szabadalmak és Szabványok Érdekcsoport (Patents and Standards Interest Group) módosította. Az észrevételeket, javaslatokat az új Működési Szabályzattal kapcsolatban a publikus GitHub Repozitóriumban várják.

A Facebook felajánlása révén az Immerzív Feliratozás Közösségi Csoport (Immersive Captions Community Group) Oculus Go Headset-ekkel folytathatja munkáját, amely az akadálymentes augmentált és virtuális valóság felfedezésére irányul.

A W3C ezen közösségi csoportja 2019 őszén indult azzal a céllal, hogy legjobb gyakorlatokat azonosítson, kutasson, és ahol ez lehetséges, ajánljon az Immerzív Médiában (Játékok és XR) használt feliratozáshoz. A csoport nagyra értékeli a lehetőséget, hogy Oculus Go Headset-eket használhat kutatási környezetként a feliratokhoz való hozzáférés, aktiválás, valamint a megjelenítési beállításokhoz, ezzel segítve az augmentált és virtuális valóságban történő kommunikáció akadálymentesítését.

Az Akadálymentesítési Útmutató Munkacsoport (Accessibility Guidelines Working Group) közzétette a Web Akadálymentesítési Útmutató (WCAG) 2.2 (Web Content Accessibility Guidelines (WCAG) 2.2) tervezetét, széleskörű véleményezésre. A dokumentum jelenlegi verziója 9 új akadálymentesítési kritériumot ("success criteria") tartalmaz a WCAG 2.1 dokumentumhoz képest. Az új feltételek a kognitív vagy tanulási nehézséggel élők, a mobileszközt és e-könyvet használók felhasználói igényeit célozzák. A szerkesztők a felhasználók, szerzők, eszközfejlesztők, szabályzat-készítők észrevételeit várják ezen új feltételek hasznosságáról, valamint véleményüket arról, mennyire érzik teljesíthetőnek az új kritériumokat. További információ a WCAG 2.2 tervezet véleményezésre (Web Content Accessibility Guidelines (WCAG) 2.2 Draft for Review) blogbejegyzésben található. Az észrevételeket 2020. szeptember 18-ig várják.

Az Időzített Feliratozás Munkacsoport (Timed Text Working Group) megjelentette a TTML (Timed Text Markup Language – Időzített Feliratozás Jelölőnyelv) Profil az Internetes Médiafeliratokra és Képaláírásokra 1.2 (Timed Text Markup Language Profiles for Internet Media Subtitles and Captions 1.2) W3C ajánlást. Az IMSC 1.2 az IMSC szabvány legújabb verziója, amely az Időzített Feliratozás Jelölőnyelvre definiál profilokat a feliratozások és képaláírások cseréjére. Az IMSC olyan applikációkban kerül alkalmazásra mint a CMAF, DASH, IMF, ATSC, DVB, stb., valamint úgy tervezték hogy működjön az SMPTE-TT-vel, EBU-TT-D-vel és más regionális gyakorlatokkal is. Az IMSC 1.2 emellett támogatást is ad a letölthető betűtípusokhoz. Ez a featúra az IMSC iránti hűség növelését célozza, biztosítva a klienseknek pontosan azt a betűtípust amelyet szerkesztés közben használtak, valamint lehetővé téve, hogy képeket beágyazva lehessen a szöveges tartalmakhoz hozzáadni – miközben hiba esetén visszalépési lehetőséget biztosít. Az IMSC 1.2 azonban elsősorban egy „karbantartó” változat, amely kiküszöböli a korábbi verzió nagyobb hibáit és jobbá teszi a specifikáció szövegezését.

A W3C JSON-LD Munkacsoport az alábbi három specifikációt adta ki W3C ajánlásként:

• JSON-LD 1.1: a specifikáció egy JSON-alapú formátumot definiál a kapcsolt adatok szerializálására. A szintaxist úgy tervezték, hogy az könnyen integrálható legyen olyan telepített rendszerekbe melyek már használják a JSON-t, emellett könnyű bővítési lehetőséget biztosítson a JSON-ról a JSON-LD-re történő váltáskor. A JSON-LD elsődlegesen egy módszer a kapcsolt adatok webalapú programozási környezetben történő használatára, együttműködésre képes webszolgáltatások építésére és a kapcsolt adatok JSON-alapú tárolómotorokban való elhelyezésére.
• JSON-LD 1.1 Feldolgozó Algoritmusok és API (JSON-LD 1.1 Processing Algorithms and API): a specifikáció egy algoritmus-készletet definiál a JSON-LD dokumentumok programozott átalakítására. Az adatok újraszervezése a megadott transzformációs szabályok alapján gyakran jelentősen leegyszerűsíti használatukat. Emellett a dokumentum egy API-t is javasol a fejlesztőknek a meghatározott algoritmusok implementálására.
• JSON-LD 1.1 Keretek (JSON-LD 1.1 Framing): a specifikáció lehetővé teszi a fejlesztők számára a példa-alapú lekérdezést és a JSON-LD adatok szabályozott elrendezésű közzétételét.