Hírek

W3C Ajánlás lett a Kapcsolt Adatos Értesítések

2017. május 22.

A Közösségi Háló Munkacsoport (Social Web Working Group) megjelentette a Kapcsolt Adatos Értesítések (Linked Data Notifications, LDN) W3C-ajánlást.

Az LDN egy mechanizmust biztosít az értesítések küldéséhez a kliensek és a szerverek között. Az értesítések bármilyen adatot tartalmazhatnak, és RDF formátumban kifejezettek. A tartalmakat felhasználhatja a fogadó rendszer saját rendszerén belül, vagy láthatóvá teheti a felhasználó számára egy feldolgozó kliensapplikáción keresztül. Bármilyen forrás hirdethet egy fogadó végpontot (Inbox). Ez az alap építőköve az interoperábilis nem-központosított rendszereknek, mivel ez lehetővé teszi a szervereknek (melyek személyes adattárak is lehetnek) hogy végpontjaikat kitegyék a fogadó értesítéseknek mind kliensapplikáció (mint a közösségi háló oldalai) és más szerverek (például federált közösségi hálók node-jai) számára. Továbbá, az értesítések egyenként azonosíthatók és újrafelhasználhatók más applikációk által, így az adatok többszörös célt szolgálhatnak, és a felhasználók sincsenek azon applikációhoz láncolva, amely eredetileg az adott értesítést generálta.

Az LDN már megmutatta, hogy jól működik együtt több létező W3C szabvánnyal, beleértve a Web Annotációs Protokollt (Web Annotations Protocol) és Web Annotációs Szókészletet (Web Annotations Vocabulary), valamint a Kapcsolt Adatok Platform ((Linked Data Platform) szerverei az LDN fogadójaként is szolgálhatnak.

 

Orientációs Szenzor – munkaterv

2017. május 18.

Az Eszköz és Szenzorok Munkacsoport (Device and Sensors Working Group) megjelentette az Orientációs Szenzor (Orientation Sensor) első nyilvános munkatervet. A specifikáció egy alap orientációs szenzor felületet és konkrét szenzor alosztályokat definiál egy adott eszköznek a fix háromdimenziós, Descartes-féle koordinátarendszerhez viszonyított fizikai orientációjának követésére.

 

Mozgásérzékelő Szenzorok Magyarázat – csoportfeljegyzés

2017. május 18.

Az Eszköz és Szenzorok Munkacsoport (Device and Sensors Working Group) megjelentette a Mozgásérzékelő Szenzorok Magyarázat (Motion Sensors Explainer) csoportfeljegyzést. A dokumentum bevezetőként szolgál az alacsony- és magasszintű mozgásérzékelő szenzorokhoz, tartalmazva kapcsolataikat, belső működésüket és a vonatkozó általános felhasználási lehetőségeket. Az eseményszűrés és szenzorfúzió általános eseteket példákon keresztül szemlélteti, bemutatva hogyan alkalmazzuk ezeket a szenzorokon a Generikus Szenzor API (Generic Sensor API) specifikációban foglaltakat követve.

 

HTML Mikroadatok – első nyilvános munkaterv

2017. május 15.

A Webes Platform Munkacsoport (Web Platform Working Group) megjelentette a HTML Mikroadatok (HTML Microdata) első nyilvános munkatervet. A specifikáció a HTML mikroadatok mechanizmust definiálja, amely lehetővé teszi a gép által olvasható adatok HTML dokumentumokba történő beágyazását egy egyértelmű elemző (parsing) modellel. A mechanizmus kompatibilis a JSON-nal és megírható RDF-be konvertálható módon is.

 

Webes Téradatok Jó Gyakorlatok – Feljegyzés

2017. május 15.

A Webes Téradatok Munkacsoport (Spatial Data on the Web Working Group) megjelentette a Webes Téradatok Jó Gyakorlatok (Spatial Data on the Web Best Practices) Munkacsoport-feljegyzést. A dokumentum a webes téradatok közzétételéhez kapcsolódó jó gyakorlatokat ajánl; a webtechnológiák használatát mivel azok lokációra is alkalmazhatók. A jó gyakorlatok valós alkalmazások tapasztalatain alapulnak, elsődleges célközönségük a szakmai felhasználók, mint a webfejlesztők és téradat-szakértők. A jelen jó gyakorlatok lényeges hangsúly-váltást mutat a hagyományos Téradat Infrastruktúráktól áttérve az általános webes szabványokon alapuló megközelítés alkalmazására. Mivel a lokáció gyakran a többszörös adatkészletek közös tényezője, a téradatok különösen hasznos többletet jelentenek az Adatok Webjében (Web of Data).

 

Digitális Könyvkiadás – Webes Kiadványok Feljegyzések

2017. május 5.

A Digitális Könyvkiadás Érdekcsoport (Digital Publishing Interest Group) kiadott két Munkacsoport-feljegyzést:

  • Webes Kiadványok Felhasználói Esetek és Elvárások (Web Publications Use Cases and Requirements): a dokumentum különböző felhasználói eseteket ír le kiemelve azokat a problémákat, melyekkel a felhasználók vagy kiadók szembesülnek mikor a kiadványokat digitális, webes környezetben használják. Az ezekből a felhasználói esetekből származó elvárások képezik az érdekcsoport által, jelenleg „Webes Kiadványok” (Web Publications) címen jegyzett dokumentum technikai megfontolásainak alapját.
  • Webes Kiadványok a Nyílt Webes Platformon: Jövőkép és Műszaki Kihívások (Web Publications for the Open Web Platform: Vision and Technical Challenges): a dokumentum bemutatja a webes publikációt, mint a nyílt webes platformot használó, dokumentum-megjelenítésen alapuló digitális könyvkiadás jövőképét. A webes kiadványok összecsomagolhatók és hordozhatók, működnek online és offline is, valamint hozzáférhetők, hivatkozhatók és annotálhatók.
 

A W3C új kurzusokkal ünnepli a W3Cx második évfordulóját

2017. április 27.

Front-end fejlesztő szakmai tanúsítvány logó, ahogy a jelentésben indexképként megjelenik Mindössze két évvel a W3Cx-en indított első HTML5 tanfolyamot követően, a W3C bővíti kurzuskínálatát az első Bevezetés a JavaScript-be kurzussal, melyet a University Côte d’Azur-rel együttműködésben hívott életre. Emellett, a W3C elindítja az edX.org-on a “Front-end Fejlesztő” Szakmai Tanúsítványt, amely egy, a web alapját képező három programnyelvet - HTML5, CSS és JavaScript - felölelő, öt W3Cx tanfolyamból álló sorozat teljesítésével szerezhető meg. Ezen kurzusok a front-end fejlesztéshez szükséges tudás elsajátítását vagy bővítését célozzák, és már mindegyikre lehetőség van regisztálni. A kurzusok 2017. május 30-án indulnak. A W3Cx második évfordulója egyben egy mérföldkövet is jelöl, a W3C elérte a kitűzött célt, hiszen eddig már közel 400 000-en vettek részt a W3C edX kurzusain. További információ a sajtóközleményben.

 

Akadálymentesítés Tesztelési Szabályok Formátum 1.0 – munkaterv

2017. április 25.

Megjelent az Akadálymentesítés Tesztelési Szabályok Formátum 1.0 (Accessibility Conformance Testing (ACT) Rules Format 1.0) első nyilvános munkaterv. A dokumentum egy általános formátumot határoz meg az akadálymentesítési tesztelés szabályaira, és azt hogyan írjunk teszteljárásokat a minőségbiztosítás számára. Emellett lehetővé teszi az akadálymentesítési tesztelési eljárások harmonizációját és segíti a szervezeteket tesztelési módszereik hatékonyabb dokumentálásában és megosztásában. A dokumentummal kapcsolatos észrevételeket 2017. május 5-ig várják a WCAG ACT repozitórium GitHub-on, vagy a public-wcag-act-comments@w3.org e-mail címen.
További információ a WCAG Akadálymentesítés Tesztelése blog-on, az Akadálymentesítési Útmutató Munkacsoport (Accessibility Guidelines Working Group) valamint a Web Akadálymentesítési Kezdeményezés (WAI) oldalakon.

 

CSS Kitöltés és Körvonal Modul 3. szint – munkaterv

2017. április 24.

A Beágyazható Stíluslapok (CSS) Munkacsoport (Cascading Style Sheets Working Group) megjelentette a CSS Kitöltés és Körvonal Modul 3. szint (CSS Fill and Stroke Module Level 3) első nyilvános munkatervet. A specifikáció leírja, hogy szövegek valamint SVG grafikai elemek miként legyenek kitöltve és körvonalazva azáltal, hogy meghatároz bizonyos tulajdonságokat, melyek vezérlik ezen elemek kitöltésének és körvonalának megjelenését és alakját. A modul a CSS azon tulajdonságait tartalmazza, amelyek a szöveg vagy SVG formák kitöltéséhez és vonalazásához kapcsolódnak.

 

XQuery 3.1, XQueryX 3.1, XPath 3.1 és kapcsolódó dokumentumai – W3C ajánlás

2017. április 18.

W3C szabványok képernyőképe az XQuery és XPath 3.1 dokumentumokról, ahogy a jelentésben indexképként megjelenik Az XML Lekérdezés Munkacsoport (XML Query Working Group) és az XSLT Munkacsoport hat dokumentumot jelentetett meg W3C Ajánlásként, hogy térképeken, tömbökön és új függvényeken keresztül erősítse a JSON és a Web Platform támogatását:

A 3.1-es verzión folyó munka, melynek elsődleges célja a JSON támogatás erősítése volt, térkép- és tömb-adatszerkezetekkel bővíti az XPath-t és az XQuery-t, valamint további függvényekkel és operátorokkal ezek kezelésére.

Az XPath egy domain-specifikus nyelv egy (tipikusan) XML-ből vagy JSON-ból épített, az XQuery és XPath Adatmodell által meghatározott fa csomópontjainak azonosítására és kivonatolására, valamint egy kifejezés-nyelv típusos fa-csomópontokkal és függvényekkel az első osztályú objektumok között. Az XPath kifejezések a Függvények és Operátorok specifikációban definiált függvényeket és operátorokat alkalmazhatják.

Az XQuery az XPath-t terjeszti ki komplex összekapcsolás (join), ablakolás, csoportosítás és egyéb műveletek támogatására fa-gyűjteményeken keresztül, melyek potenciálisan magas-teljesítményű indexelt adatbázisokban tároltak. Az XQueryX az XQuery kifejezések egyik XML reprezentációja.

A Szerializáció specifikáció azt írja le, hogyan kézbesíthetők az XPath és XQuery(X) kifejezések HTML-ben, XHTML-ben, JSON-ban, XML-ben vagy szövegként.

 

Sir Tim Berners-Lee nyerte el a Turing-díjat

2017. április 7.

ACM Turing-díj logója, ahogy a jelentésben indexképként megjelenikTim Berners-Lee fotója Az Amerikai Informatikai Társaság (Association for Computing Machinery, ACM) Sir Tim Berners-Lee-nek, a web feltalálójának és a World Wide Web Konzorcium igazgatójának ítélte oda a 2016. évi Turing-díjat.

A Turing-díj a legmagasabb elismerés a számítástudomány terén és gyakran az „Informatika Nobel-díja”-ként hivatkoznak rá. Berners-Lee a világháló, az első webes böngésző, valamint a web növekedését lehetővé tévő alapvető protokollok és algoritmusok feltalálásáért nyerte el a díjat. A webet ma már az egyik legbefolyásosabb informatikai találmányként tartják számon. Berners-Lee munkája, a web építőköveinek fejlesztése és gondozása, a W3C (World Wide Web Consortium) keretein belül folytatódik. Jeff Jaffe, a W3C ügyvezető igazgatója mondta: „A webnek hatalmas hatása van a világra, a társadalom minden területét átformálja: azt, ahogyan beszélünk, ahogyan tanulunk, információt szerzünk vagy üzleti tevékenységet folytatunk. Tim elképzelése arról, hogy mi lehetséges a világban, áttörést jelentő eredményeket hozott az informatikában – és ezt ismerik el a Turing-díjjal.”

További információ a díjról, Tim Berners-Lee-ről, valamint a W3C-ről a sajtóközleményben (angol nyelven).

 

Webes Téradatok Jó Gyakorlatok – Feljegyzés

2017. április 5.

A Webes Téradatok Munkacsoport (Spatial Data on the Web Working Group) megjelentette a Webes Téradatok Jó Gyakorlatok (Spatial Data on the Web Best Practices) Munkacsoport-feljegyzést. A dokumentum a webes téradatok közzétételéhez és felhasználásához kapcsolódó jó gyakorlatokat ajánl; a webtechnológiák használatát mivel azok lokációra is alkalmazhatók. A jó gyakorlatok valós alkalmazások tapasztalatain alapulnak, elsődleges célközönségük a szakmai felhasználók, mint a webfejlesztők és téradat-szakértők. A jelen jó gyakorlatok lényeges hangsúly-váltást mutat a hagyományos Téradat Infrastruktúráktól áttérve a Kapcsolt Adat (Linked Data) megközelítés alkalmazására. Mivel a lokáció gyakran a többszörös adatkészletek közös tényezője, a téradatok különösen hasznos többletet jelentenek a Kapcsolt Adat felhőben. Ahol releváns, a Kapcsolt Adatok Öt Csillaga paradigma támogatott.

 

Web Akadálymentesítési Útmutató (WCAG) 2.1 – nyilvános munkaterv

2017. március 22.

Megjelent a Web Akadálymentesítési Útmutató (WCAG) 2.1 nyilvános munkaterv, amely a WCAG 2.0 első frissítése. Azok a weboldalak, amelyek teljesítik a WCAG 2.1-t természetesen továbbra is eleget tesznek a WCAG 2.0 szabványnak, tehát az összes WCAG 2.0-ra hivatkozó előírásnak is, mindemellett még jobban megfelelnek a mai felhasználói elvárásoknak. A jelenlegi munkaterv 28 új sikerkritériumot fogalmaz meg, melyek közül hármat a Munkacsoport már formálisan is elfogadott, a többit pedig javaslatként foglalták össze, hogy lehetőséget adjanak a velük kapcsolatos korai visszajelzésekre. A közösségtől érkező észrevételek igen fontosak a közeljövő tennivalóinak tekintetében.
További információ a Webes Akadálymentesítési Útmutató 2.1 blogbejegyzésben olvasható.

Az észrevételeket a WCAG 2.1 repozitórium GitHub-on, vagy a public-agwg-comments@w3.org e-mail címen várják, 2017. március 31-ig. További információ az Akadálymentesítési Útmutató Munkacsoportról (Accessibility Guidelines Working Group) és a Web Akadálymentesítési Kezdeményezésről (WAI).

 

W3C szabványosítási munka a Dolgok Internetje terület töredezettségének csökkentése érdekében

2017. március 22.

A Dolgok Internetje (Internet of Things, IoT) eszközök és szolgáltatások piacának növekedését segítendő a W3C elindította a Dolgok Internetje Munkacsoportot (Web of Things Working Group), melynek célja az IoT terület töredezettségének csökkentése érdekében a Dolgok Internetje első szabványainak kifejlesztése, a fejlesztés költségeinek csökkentése, a kockázatok minimalizálása mind a befektetők mind a felhasználók számára, valamint az IoT eszközök és szolgáltatások piaca exponenciális növekedésének segítése. A W3C ügyvezető igazgatója, Dr. Jeff Jaffe mondta: „Forradalmi lehetőségek állnak nem csak a mobilszolgáltatók, hanem minden üzletág előtt ha le tudjuk győzni az IoT töredezettségét. Mint a Nyílt Webes Platform (Open Web Platform) kezdeményezője, a W3C kivételes helyzetben van hogy ezen cél elérésére jogdíjmentes és platform-független szabványokat hozzon létre.”
További információ a kapcsolódó sajtóközleményben (angol nyelven).

 

Webes annotáció W3C ajánlások

2017. március 9.

A Webes Annotáció Munkacsoport (Web Annotation Working Group) megjelentette a Webes Annotáció ajánlást három dokumentum formájában:

  • Webes Annotáció Adatmodell (Web Annotation Data Model): a dokumentum egy strukturált modellt és formátumot ír le JSON-ban, hogy lehetővé tegye az annotációk különböző hardver és szoftver platformok közötti megosztását és újrafelhasználását. Az általános felhasználói esetek így egyszerűen és kényelmesen modellezhetők, miközben összetettebb elvárások leírása is lehetővé válik, mint például a tetszőleges tartalmak egy bizonyos adatponthoz vagy időzített médiaforrás szegmensekhez való kapcsolása.
  • Webes Annotáció Szókészlet (Web Annotation Vocabulary) a Webes Annotáció Adatmodell által használt RDF osztályok, predikátumok és névvel ellátott entitások készletét határozza meg. A dokumentum listázza az adatmodellben használt más ontológiákból származó ajánlott kifejezéseket, valamint biztosítja a JSON-LD Kontextus és profil definíciókat, melyek szükségesek ahhoz, hogy a Webes Annotáció JSON szerializációt Kapcsolt Adat kontextusban lehessen használni.
  • Webes Annotáció Protokoll (Web Annotation Protocol): a dokumentum az annotációk létrehozásának és kezelésének szállítási mechanizmusait írja le oly módon, hogy az konzisztens legyen a Web Architektúrával és a REST jó gyakorlatokkal.

A Munkacsoport további két Munkacsoport-feljegyzést is kiadott:

  • Webes Annotációk Beágyazása HTML-ben (Embedding Web Annotations in HTML): a dokumentum a HTML dokumentumokban történő annotációs eljárásokat írja le és illusztrálja. Emellett példákat is tartalmaz HTML dokumentumon belüli annotáció-szelektorok, mint dokumentumrész azonosítók bemutatására.
  • Szelektorok és Állapotok (Selectors and States) – egy forrásrészlet kiválasztása a weben általános és rendszeresen előforduló feladat. A dokumentum nem új megközelítést definiál a kiválasztáshoz, hanem a Webes Annotáció Adatmodell formális specifikációira támaszkodik. A jelenlegi dokumentum csak „mellőzi” a Szelektorokat és Állapotokat az adatmodellben, ezáltal könnyebbé teszi használatukat azon applikációfejlesztők számára, akiket elsősorban nem az annotáció érdekel.
 

Okos Leírások és Szókészletek – W3C műhelykonferencia jelentés

2017. március 3.

a műhelykonferencia résztvevőinek csoportképe, ahogy a jelentésben indexképként megjelenik A W3C közzétette a 2016. november 30 – december 1-én, Amszterdamban rendezett Okos Leírások és Szókészletek (SDSVoc) műhelykonferenciáról készült jelentést, amely egy vezetői összefoglalót, egy rövid összegzést és minden egyes szekció jelentését tartalmazza, az elhangzott előadásokat szintén elérhetővé téve. A műhelykonferencia programja a beérkezett cikkekhez és a rendezvény alatt készített jegyzőkönyvekhez is hivatkozást biztosít. A nagyszámú résztvevővel megtartott rendezvény eredményeként két, egy lehetséges új Munkacsoport által elérendő célt definiáltak:

1. Az Adatkatalógus Szókészlet (Data Catalog Vocabulary, DCAT) átnézése és kibővítése, hogy az a verziókezelésre, adatsorozatokra, API-kra és más témákra is kiterjedjen.
2. Az adatprofilok koncepciójának (számossági korlátok és felsorolási megengedett értékek), és ebből az ezen profilok általi tartalomegyeztetés mechanizmusainak kifejlesztése. A jelenlegi állapot alapos elemzését követően, már egy Internet Tervezet (Internet Draft) is készül a témában, amit a műhelykonferencián is bemutattak. A Munkacsoport szerepe ennek kontextusba ágyazása, valamint a fall-back mechanizmusok használatának mikéntje lesz.

Emellett egy felhívást is megosztottak, miszerint a W3C egy új Adatcsere Munkacsoport (Data Exchange Working Group) működési szabályzat-tervezetén dolgozik, mellyel kapcsolatban várják az észrevételeket és javaslatokat a kapcsolódó dxwg Github-on.

A műhelykonferencia megvalósításáért ezúton mondanak köszönetet a rendezvény támogatóinak: a VRE4EIC EU projektnek, az Informatie Vlaanderen-nek (Flamand Kormány Digitális Ügynöksége), valamint a házigazda CWI-nek.

 

Nemzetközi szövegelrendezés és tipográfia index – első nyilvános munkaterv

2017. március 1.

A Nemzetköziesítés Munkacsoport (Internationalization Working Group) megjelentette a Nemzetközi szövegelrendezés és tipográfia index (International text layout and typography index) első nyilvános munkatervet. A dokumentum a böngészőt implementálóknak és specifikáció fejlesztőknek nyújt információt arról, hogyan támogathatják a világ különböző kézírásainak és írásrendszereinek tipográfiai jellemzőit. A munkaterv lényeges információkat nyújt a szabványokkal, tesztekkel kapcsolatban, és hasznos szakmai cikkekhez is hivatkozásokat biztosít. A dokumentum jelenleg még nem teljes, időről időre bővülni fog.

 

Adatok a Weben Jó Gyakorlatok – W3C ajánlás

2017. február 21.

Pendrive és könyvtári katalóguscédula fotója, ahogy a jelentésben indexképként megjelenik A W3C örömmel tette közzé az Adatok a Weben Jó Gyakorlatokat (Data on the Web Best Practices), most már W3C ajánlásként. A dokumentum 35 jó gyakorlatot ajánl az adatok nyílt vagy nem nyílt megosztására, maximalizálva a web lehetőségeit sokkal inkább adatplatformként, mint pusztán egy eszközként arra, hogy adatot A-ból B-be juttassunk. A Jó Gyakorlatok rendelkeznek a célzott eredmények tekintetében, azonban abban már nem, hogy hogyan érjük el ezeket az eredményeket. A jó gyakorlatok mindenre kitérnek az alapoktól (biztosítsunk metaadatokat!) bizonyos részleteken (biztosítsunk szerkezeti metaadatokat) keresztül olyan témákig mint a licensz, származás vagy az API-k rendelkezésre bocsátásának alapvető információi, egészen összetett témákig, mint az adatarchiválás, adatgazdagítás vagy az adatok újbóli közzététele.

A Jó Gyakorlatokat két szókészlet is kiegészíti: az Adathalmaz Felhasználás Szókészlet (Dataset Usage Vocabulary) és az Adathalmaz Minőség Szókészlet (Data Quality Vocabulary), melyek tavaly készültek el és a nemsokára végleges Webes Téradatok Jó Gyakorlatok (Spatial Data on the Web Best Practices) dokumentum alapjául is szolgálnak.

További információ a kapcsolódó blog-on.

 

TTML Profil az Internetes Médiafeliratokra és Képaláírásokra 1.0.1 (IMSC1) – első nyilvános munkaterv

2017. február 20.

Az Időzített Feliratozás Munkacsoport (Timed Text Working Group) megjelentette a TTML (Timed Text Markup Language – Időzített Feliratozás Jelölőnyelv) Profil az Internetes Médiafeliratokra és Képaláírásokra 1.0.1 (TTML Profiles for Internet Media Subtitles and Captions 1.0.1, IMSC1) első nyilvános munkatervet. A dokumentum a TTML1 két profilját definiálja: egy csak-szöveges profilt és egy csak-képes profilt. A két profil a feliratozást és képaláírást megjelenítő applikációkban kerül alkalmazásra, egyszerűbbé téve az eltérő feliratozó és képaláíró formátumok közötti együttműködést, konzisztens megjelenítést és párbeszédet.

 

A W3C és az IDPF együttműködése a digitális kiadói tevékenység jövőjéért

2017. február 7.

Publishingatw3c logó, ahogy a jelentésben indexképként megjelenik A W3C 2017. február 1-én bejelentette, hogy a World Wide Web Konzorcium (W3C) és a Nemzetközi Digitális Könyvkiadási Fórum (International Digital Publishing Forum, IDPF) hivatalosan is együttműködik a kiadói tevékenység és webes technológiák minél jobb összehangolásáért, valamint egy ütemtervet fejleszt a kiadói tevékenység jövőjének vonatkozásában.

„A W3C örömére szolgál, hogy a különböző (könyv, magazin, újság, oktatási anyag vagy tudományos publikáció formájában megjelenő) tartalmak megalkotásában kiváló, és igen gazdag hagyománnyal rendelkező kiadói tevékenység szakértelme és tudása is rendelkezésre áll” – mondta Dr. Jeff Jaffe, a W3C ügyvezető igazgatója. „Együttműködésünk során a Publishing@W3C izgalmas, új lehetőségeket nyit meg a kiadás, szerkesztés és olvasás jövőjében, a webtechnológiák használata révén.”

Több mint 75 W3C-tag nyújtott be hozzászólást az EPUB 3.1-el kapcsolatban, biztosítva ezzel azt, hogy az IDPF által fejlesztett EPUB 3.1 szabvány jogdíjmentes maradjon. Az EPUB alkalmazása és használatának ösztönzése érdekében a W3C egy külön EPUB (3.1) Közösségi Csoportot is elindított, amelyben a részvétel ingyenes és nyitott mindenki előtt.

Az új Kiadói Tevékenység Üzleti Csoport e közösség központi magjaként, valamint az iparágat érintő megbeszélések fórumaként is szolgál, ahol az újonnan felmerülő igényekre és elvárásokra keresnek és adnak választ. A Publishing@W3C ütemterv olyan később megvalósuló szabványosítási munkákat tartalmaz, mely a digitális kiadványok online és offline elérhetőségére összpontosít.

További információ a sajtóközleményben (angol nyelven).

 

Webes Kriptográfia API – W3C ajánlás

2017. február 1.

A Webes Kriptográfia Munkacsoport (Web Cryptography Working Group) közzétette a Webes Kriptográfia API W3C ajánlást. A dokumentum egy JavaScript API-t ír le a webalkalmazásokban az alapvető kriptográfiai műveletek végrehajtására, mint a hash-kezelés, aláírás-létrehozás és –ellenőrzés, titkosítás és visszafejtés. Emellett egy API-t is leír a webalkalmazások számára, amellyel az ezen műveletek végrehajtásához szükséges titkosító kulcsokat lehet előállítani és kezelni. Az API alkalmazása felöleli a felhasználó- és szolgáltatás-autentikációt, a dokumentum- vagy kód-aláírást, valamint a kommunikáció titkosságának és sértetlenségének biztosítását.

 

A W3C és az OGC még több tér- (és űr-) adatot jelenít meg a weben

2017. január 25.

A W3C és az OGC (Open Geospatial Consortium) által létrehozott Webes Téradatok Munkacsoport (Spatial Data on the Web Working Group) négy új dokumentumot tett közzé. A QB4ST az RDF-adatkockához (RDF Data Cube) ad kiterjesztéseket a tér-idő komponensek részére, melyeket úgy terveztek, hogy könnyebb legyen megosztani és kezelni olyan adatokat, mint például a Föld Megfigyelések, hivatkozható idő- és térbeli részletekkel. A QB4ST kiterjesztéseket egy másik most megjelent dokumentum, a "Föld megfigyelési adatainak közzététele és felhasználása az RDF-adatkockával és a Diszkrét Globális Grid-rendszerrel" (Publishing and Using Earth Observation Data with the RDF Data Cube and the Discrete Global Grid System) is felhasználja. E dokumentum megmutatja, hogyan lehet a SPARQL lekérdezéseket az OGC fejlődő Diszkrét Globális Grid rendszerén keresztül megfigyelésre használni, a megfigyelés metaadatainak RDF adatbázisával párosítva. A megközelítés kihasználja a webes kapcsolt adatok lehetőségeit anélkül, hogy szüksége lenne minden adatpont RDF tripletként történő kódolására.
A Szemantikus Szenzorhálózat Ontológia (Semantic Sensor Network Ontology) munkaterv legfrissebb verziója egy moduláris megközelítést alkalmaz, amely lehetővé teszi a kapcsolódó szókészlethez való illesztést. A moduláris architektúra támogatja az „éppen elég” szemantika használatát a különböző applikációk, mint a műhold felvételek, nagyléptékű tudományos megfigyelések, ipari vagy háztartási infrastruktúra, polgárőrség és a Dolgok Internete esetében.
A Munkacsoport a frissített Webes Téradatok Jó Gyakorlatok (Spatial Data on the Web Best Practices) dokumentumot is közzétette, amely tanácsot ad a téradatok weben történő közzétételéhez és felhasználásához; valamint a webes technológiák használatához, mivel ezek lokációra is alkalmazhatók.

 

Webes akadálymentesítés tervezése és megvalósítása – frissített háttéranyagok

2017. január 25.

Az Oktatási és Ismeretterjesztő Munkacsoport (Education and Outreach Working Group, EOWG) három frissített dokumentumot tett közzé. A Webes Akadálymentesítés Tervezése és Megvalósítása (Planning and Managing Web Accessibility) segíti az akadálymentességi szempontok integrálását a weboldal létrehozása során. Egyedi projektek esetén és szervezeti szinten alkalmazható. A Webes Akadálymentesítés Szervezeti Szabályzat Kidolgozása (Developing Organizational Policies on Web Accessibility) egy egyszerű és átfogó, szervezeti szintű akadálymentesítési stratégia kialakítását támogatja. A Webes Akadálymentesítés Elsősegély: Átmeneti Javítások (Web Accessibility First Aid: Approaches for Interim Repairs) az alábbi helyzetekben nyújt segítséget: “Akadálymentessé kell tenni a weboldalam, de azt sem tudom, hol kezdjek hozzá!” A dokumentum a rövidtávú akadálymentesítéshez biztosít iránymutatást. További információ a Web Akadálymentesítési Kezdeményezésről (WAI).

 

W3C ajánlás lett a Webmention

2017. január 19.

A Közösségi Web Munkacsoport (Social Web Working Group) kiadta a Webmention W3C ajánlást. A Webmention egy értesítés arról, hogy egy URL hivatkozik egy másik URL-re, emellett egyszerű mód bármely URL értesítésére arról, hogy egy felhasználó hivatkozást (linket) hoz létre hozzá saját weboldalán. A fogadó (oldal) szemszögéből pedig a Webmention egy módja annak, hogy értesítéseket kapjon arról, amikor más oldalak hivatkoznak rá.

 

Egyszerű Ellenőrző Lépések (Easy Checks) – a webes akadálymentesítés első értékelése

2017. január 19.

Az Oktatási és Ismeretterjesztő Munkacsoport (Education and Outreach Working Group, EOWG) megjelentette az Egyszerű Ellenőrző Lépések – a webes akadálymentesítés első értékelése (Easy Checks – A First Review of Web Accessibility) frissített verzióját. A dokumentum egyszerű lépéseket ír le, melyek segítenek annak felmérésében, hogy egy adott weblap tett-e lépéseket az akadálymentesség érdekében. Az ellenőrző lépések néhány akadálymentességet segítő részletet fednek le és úgy tervezték őket, hogy inkább gyorsak és egyszerűek legyenek, mint szabályt leírók. A jelenlegi frissített verzió új ellenőrző lépéseket tartalmaz a Mozgó, Felvillanó vagy Villogó Tartalmak (Moving, Flashing, or Blinking Content) esetében, valamint instrukciókat a Webfejlesztői Eszköztárhoz (Web Developer Toolbar) az egymással kompatibilis böngészők vonatkozásában. További információ a Web Akadálymentesítési Kezdeményezésről (WAI).

 

WebIDL 1. szint – W3C ajánlás

2017. január 11.

A Webes Platform Munkacsoport (Web Platform Working Group) megjelentette a WebIDL 1. szint (WebIDL Level 1) W3C ajánlást. A dokumentum egy interfész meghatározó nyelvet, a Web IDL-t definiálja, amely a webes böngészőkben implementálni kívánt interfészek leírására használható. A Web IDL egy IDL (Interactive Data Language) változat számos olyan tulajdonsággal, amely lehetővé teszi a webes platformon az általános szkript elemek viselkedésének könnyebb pontosítását. A dokumentum emellett azt is részletezi, hogyan viszonyulnak a Web IDL-lel leírt interfészek az ECMAScript végrehajtási környezetben lévő szerkezetekhez. Elvárt, hogy az újonnnan kiadott specifikációk erre a dokumentumra hivatkozzanak, ezáltal biztosítva azt, hogy az interfészek megfelelően implementálva egymással interoperábilisak legyenek.