Hírek

Web Akadálymentesítési Útmutató (WCAG) 2.1 – nyilvános munkaterv

2017. március 22.

Megjelent a Web Akadálymentesítési Útmutató (WCAG) 2.1 nyilvános munkaterv, amely a WCAG 2.0 első frissítése. Azok a weboldalak, amelyek teljesítik a WCAG 2.1-t természetesen továbbra is eleget tesznek a WCAG 2.0 szabványnak, tehát az összes WCAG 2.0-ra hivatkozó előírásnak is, mindemellett még jobban megfelelnek a mai felhasználói elvárásoknak. A jelenlegi munkaterv 28 új sikerkritériumot fogalmaz meg, melyek közül hármat a Munkacsoport már formálisan is elfogadott, a többit pedig javaslatként foglalták össze, hogy lehetőséget adjanak a velük kapcsolatos korai visszajelzésekre. A közösségtől érkező észrevételek igen fontosak a közeljövő tennivalóinak tekintetében.
További információ a Webes Akadálymentesítési Útmutató 2.1 blogbejegyzésben olvasható.

Az észrevételeket a WCAG 2.1 repozitórium GitHub-on, vagy a public-agwg-comments@w3.org e-mail címen várják, 2017. március 31-ig. További információ az Akadálymentesítési Útmutató Munkacsoportról (Accessibility Guidelines Working Group) és a Web Akadálymentesítési Kezdeményezésről (WAI).

 

W3C szabványosítási munka a Dolgok Internetje terület töredezettségének csökkentése érdekében

2017. március 22.

A Dolgok Internetje (Internet of Things, IoT) eszközök és szolgáltatások piacának növekedését segítendő a W3C elindította a Dolgok Internetje Munkacsoportot (Web of Things Working Group), melynek célja az IoT terület töredezettségének csökkentése érdekében a Dolgok Internetje első szabványainak kifejlesztése, a fejlesztés költségeinek csökkentése, a kockázatok minimalizálása mind a befektetők mind a felhasználók számára, valamint az IoT eszközök és szolgáltatások piaca exponenciális növekedésének segítése. A W3C ügyvezető igazgatója, Dr. Jeff Jaffe mondta: „Forradalmi lehetőségek állnak nem csak a mobilszolgáltatók, hanem minden üzletág előtt ha le tudjuk győzni az IoT töredezettségét. Mint a Nyílt Webes Platform (Open Web Platform) kezdeményezője, a W3C kivételes helyzetben van hogy ezen cél elérésére jogdíjmentes és platform-független szabványokat hozzon létre.”
További információ a kapcsolódó sajtóközleményben (angol nyelven).

 

Lássunk a falakon át! – Budapest Open Knowledge Meetup

2017. március 16.

A Budapest Open Knowledge Meetup következő rendezvényét "Lássunk a falakon át!" címmel 2017. március 23-án tartja, ez alkalommal az építészet, ezen belül az épülettervezési folyamat átláthatósága, az épület információs modellezés lesz a téma. A rendezvény helyszíne a BME, a részletes program elérhető a hivatkozáson.

 

Webes annotáció W3C ajánlások

2017. március 9.

A Webes Annotáció Munkacsoport (Web Annotation Working Group) megjelentette a Webes Annotáció ajánlást három dokumentum formájában:

  • Webes Annotáció Adatmodell (Web Annotation Data Model): a dokumentum egy strukturált modellt és formátumot ír le JSON-ban, hogy lehetővé tegye az annotációk különböző hardver és szoftver platformok közötti megosztását és újrafelhasználását. Az általános felhasználói esetek így egyszerűen és kényelmesen modellezhetők, miközben összetettebb elvárások leírása is lehetővé válik, mint például a tetszőleges tartalmak egy bizonyos adatponthoz vagy időzített médiaforrás szegmensekhez való kapcsolása.
  • Webes Annotáció Szókészlet (Web Annotation Vocabulary) a Webes Annotáció Adatmodell által használt RDF osztályok, predikátumok és névvel ellátott entitások készletét határozza meg. A dokumentum listázza az adatmodellben használt más ontológiákból származó ajánlott kifejezéseket, valamint biztosítja a JSON-LD Kontextus és profil definíciókat, melyek szükségesek ahhoz, hogy a Webes Annotáció JSON szerializációt Kapcsolt Adat kontextusban lehessen használni.
  • Webes Annotáció Protokoll (Web Annotation Protocol): a dokumentum az annotációk létrehozásának és kezelésének szállítási mechanizmusait írja le oly módon, hogy az konzisztens legyen a Web Architektúrával és a REST jó gyakorlatokkal.

A Munkacsoport további két Munkacsoport-feljegyzést is kiadott:

  • Webes Annotációk Beágyazása HTML-ben (Embedding Web Annotations in HTML): a dokumentum a HTML dokumentumokban történő annotációs eljárásokat írja le és illusztrálja. Emellett példákat is tartalmaz HTML dokumentumon belüli annotáció-szelektorok, mint dokumentumrész azonosítók bemutatására.
  • Szelektorok és Állapotok (Selectors and States) – egy forrásrészlet kiválasztása a weben általános és rendszeresen előforduló feladat. A dokumentum nem új megközelítést definiál a kiválasztáshoz, hanem a Webes Annotáció Adatmodell formális specifikációira támaszkodik. A jelenlegi dokumentum csak „mellőzi” a Szelektorokat és Állapotokat az adatmodellben, ezáltal könnyebbé teszi használatukat azon applikációfejlesztők számára, akiket elsősorban nem az annotáció érdekel.
 

Okos Leírások és Szókészletek – W3C műhelykonferencia jelentés

2017. március 3.

a műhelykonferencia résztvevőinek csoportképe, ahogy a jelentésben indexképként megjelenik A W3C közzétette a 2016. november 30 – december 1-én, Amszterdamban rendezett Okos Leírások és Szókészletek (SDSVoc) műhelykonferenciáról készült jelentést, amely egy vezetői összefoglalót, egy rövid összegzést és minden egyes szekció jelentését tartalmazza, az elhangzott előadásokat szintén elérhetővé téve. A műhelykonferencia programja a beérkezett cikkekhez és a rendezvény alatt készített jegyzőkönyvekhez is hivatkozást biztosít. A nagyszámú résztvevővel megtartott rendezvény eredményeként két, egy lehetséges új Munkacsoport által elérendő célt definiáltak:

1. Az Adatkatalógus Szókészlet (Data Catalog Vocabulary, DCAT) átnézése és kibővítése, hogy az a verziókezelésre, adatsorozatokra, API-kra és más témákra is kiterjedjen.
2. Az adatprofilok koncepciójának (számossági korlátok és felsorolási megengedett értékek), és ebből az ezen profilok általi tartalomegyeztetés mechanizmusainak kifejlesztése. A jelenlegi állapot alapos elemzését követően, már egy Internet Tervezet (Internet Draft) is készül a témában, amit a műhelykonferencián is bemutattak. A Munkacsoport szerepe ennek kontextusba ágyazása, valamint a fall-back mechanizmusok használatának mikéntje lesz.

Emellett egy felhívást is megosztottak, miszerint a W3C egy új Adatcsere Munkacsoport (Data Exchange Working Group) működési szabályzat-tervezetén dolgozik, mellyel kapcsolatban várják az észrevételeket és javaslatokat a kapcsolódó dxwg Github-on.

A műhelykonferencia megvalósításáért ezúton mondanak köszönetet a rendezvény támogatóinak: a VRE4EIC EU projektnek, az Informatie Vlaanderen-nek (Flamand Kormány Digitális Ügynöksége), valamint a házigazda CWI-nek.

 

Nemzetközi szövegelrendezés és tipográfia index – első nyilvános munkaterv

2017. március 1.

A Nemzetköziesítés Munkacsoport (Internationalization Working Group) megjelentette a Nemzetközi szövegelrendezés és tipográfia index (International text layout and typography index) első nyilvános munkatervet. A dokumentum a böngészőt implementálóknak és specifikáció fejlesztőknek nyújt információt arról, hogyan támogathatják a világ különböző kézírásainak és írásrendszereinek tipográfiai jellemzőit. A munkaterv lényeges információkat nyújt a szabványokkal, tesztekkel kapcsolatban, és hasznos szakmai cikkekhez is hivatkozásokat biztosít. A dokumentum jelenleg még nem teljes, időről időre bővülni fog.

 

Adatok a Weben Jó Gyakorlatok – W3C ajánlás

2017. február 21.

Pendrive és könyvtári katalóguscédula fotója, ahogy a jelentésben indexképként megjelenik A W3C örömmel tette közzé az Adatok a Weben Jó Gyakorlatokat (Data on the Web Best Practices), most már W3C ajánlásként. A dokumentum 35 jó gyakorlatot ajánl az adatok nyílt vagy nem nyílt megosztására, maximalizálva a web lehetőségeit sokkal inkább adatplatformként, mint pusztán egy eszközként arra, hogy adatot A-ból B-be juttassunk. A Jó Gyakorlatok rendelkeznek a célzott eredmények tekintetében, azonban abban már nem, hogy hogyan érjük el ezeket az eredményeket. A jó gyakorlatok mindenre kitérnek az alapoktól (biztosítsunk metaadatokat!) bizonyos részleteken (biztosítsunk szerkezeti metaadatokat) keresztül olyan témákig mint a licensz, származás vagy az API-k rendelkezésre bocsátásának alapvető információi, egészen összetett témákig, mint az adatarchiválás, adatgazdagítás vagy az adatok újbóli közzététele.

A Jó Gyakorlatokat két szókészlet is kiegészíti: az Adathalmaz Felhasználás Szókészlet (Dataset Usage Vocabulary) és az Adathalmaz Minőség Szókészlet (Data Quality Vocabulary), melyek tavaly készültek el és a nemsokára végleges Webes Téradatok Jó Gyakorlatok (Spatial Data on the Web Best Practices) dokumentum alapjául is szolgálnak.

További információ a kapcsolódó blog-on.

 

TTML Profil az Internetes Médiafeliratokra és Képaláírásokra 1.0.1 (IMSC1) – első nyilvános munkaterv

2017. február 20.

Az Időzített Feliratozás Munkacsoport (Timed Text Working Group) megjelentette a TTML (Timed Text Markup Language – Időzített Feliratozás Jelölőnyelv) Profil az Internetes Médiafeliratokra és Képaláírásokra 1.0.1 (TTML Profiles for Internet Media Subtitles and Captions 1.0.1, IMSC1) első nyilvános munkatervet. A dokumentum a TTML1 két profilját definiálja: egy csak-szöveges profilt és egy csak-képes profilt. A két profil a feliratozást és képaláírást megjelenítő applikációkban kerül alkalmazásra, egyszerűbbé téve az eltérő feliratozó és képaláíró formátumok közötti együttműködést, konzisztens megjelenítést és párbeszédet.

 

A W3C és az IDPF együttműködése a digitális kiadói tevékenység jövőjéért

2017. február 7.

Publishingatw3c logó, ahogy a jelentésben indexképként megjelenik A W3C 2017. február 1-én bejelentette, hogy a World Wide Web Konzorcium (W3C) és a Nemzetközi Digitális Könyvkiadási Fórum (International Digital Publishing Forum, IDPF) hivatalosan is együttműködik a kiadói tevékenység és webes technológiák minél jobb összehangolásáért, valamint egy ütemtervet fejleszt a kiadói tevékenység jövőjének vonatkozásában.

„A W3C örömére szolgál, hogy a különböző (könyv, magazin, újság, oktatási anyag vagy tudományos publikáció formájában megjelenő) tartalmak megalkotásában kiváló, és igen gazdag hagyománnyal rendelkező kiadói tevékenység szakértelme és tudása is rendelkezésre áll” – mondta Dr. Jeff Jaffe, a W3C ügyvezető igazgatója. „Együttműködésünk során a Publishing@W3C izgalmas, új lehetőségeket nyit meg a kiadás, szerkesztés és olvasás jövőjében, a webtechnológiák használata révén.”

Több mint 75 W3C-tag nyújtott be hozzászólást az EPUB 3.1-el kapcsolatban, biztosítva ezzel azt, hogy az IDPF által fejlesztett EPUB 3.1 szabvány jogdíjmentes maradjon. Az EPUB alkalmazása és használatának ösztönzése érdekében a W3C egy külön EPUB (3.1) Közösségi Csoportot is elindított, amelyben a részvétel ingyenes és nyitott mindenki előtt.

Az új Kiadói Tevékenység Üzleti Csoport e közösség központi magjaként, valamint az iparágat érintő megbeszélések fórumaként is szolgál, ahol az újonnan felmerülő igényekre és elvárásokra keresnek és adnak választ. A Publishing@W3C ütemterv olyan később megvalósuló szabványosítási munkákat tartalmaz, mely a digitális kiadványok online és offline elérhetőségére összpontosít.

További információ a sajtóközleményben (angol nyelven).

 

Webes Kriptográfia API – W3C ajánlás

2017. február 1.

A Webes Kriptográfia Munkacsoport (Web Cryptography Working Group) közzétette a Webes Kriptográfia API W3C ajánlást. A dokumentum egy JavaScript API-t ír le a webalkalmazásokban az alapvető kriptográfiai műveletek végrehajtására, mint a hash-kezelés, aláírás-létrehozás és –ellenőrzés, titkosítás és visszafejtés. Emellett egy API-t is leír a webalkalmazások számára, amellyel az ezen műveletek végrehajtásához szükséges titkosító kulcsokat lehet előállítani és kezelni. Az API alkalmazása felöleli a felhasználó- és szolgáltatás-autentikációt, a dokumentum- vagy kód-aláírást, valamint a kommunikáció titkosságának és sértetlenségének biztosítását.

 

A W3C és az OGC még több tér- (és űr-) adatot jelenít meg a weben

2017. január 25.

A W3C és az OGC (Open Geospatial Consortium) által létrehozott Webes Téradatok Munkacsoport (Spatial Data on the Web Working Group) négy új dokumentumot tett közzé. A QB4ST az RDF-adatkockához (RDF Data Cube) ad kiterjesztéseket a tér-idő komponensek részére, melyeket úgy terveztek, hogy könnyebb legyen megosztani és kezelni olyan adatokat, mint például a Föld Megfigyelések, hivatkozható idő- és térbeli részletekkel. A QB4ST kiterjesztéseket egy másik most megjelent dokumentum, a "Föld megfigyelési adatainak közzététele és felhasználása az RDF-adatkockával és a Diszkrét Globális Grid-rendszerrel" (Publishing and Using Earth Observation Data with the RDF Data Cube and the Discrete Global Grid System) is felhasználja. E dokumentum megmutatja, hogyan lehet a SPARQL lekérdezéseket az OGC fejlődő Diszkrét Globális Grid rendszerén keresztül megfigyelésre használni, a megfigyelés metaadatainak RDF adatbázisával párosítva. A megközelítés kihasználja a webes kapcsolt adatok lehetőségeit anélkül, hogy szüksége lenne minden adatpont RDF tripletként történő kódolására.
A Szemantikus Szenzorhálózat Ontológia (Semantic Sensor Network Ontology) munkaterv legfrissebb verziója egy moduláris megközelítést alkalmaz, amely lehetővé teszi a kapcsolódó szókészlethez való illesztést. A moduláris architektúra támogatja az „éppen elég” szemantika használatát a különböző applikációk, mint a műhold felvételek, nagyléptékű tudományos megfigyelések, ipari vagy háztartási infrastruktúra, polgárőrség és a Dolgok Internete esetében.
A Munkacsoport a frissített Webes Téradatok Jó Gyakorlatok (Spatial Data on the Web Best Practices) dokumentumot is közzétette, amely tanácsot ad a téradatok weben történő közzétételéhez és felhasználásához; valamint a webes technológiák használatához, mivel ezek lokációra is alkalmazhatók.

 

További hírek

Ha szeretne rendszeresen értesülni híreinkről jelentkezzen RSS-csatornáinkra vagy iratkozzon fel néhány havonta megjelenő hírlevelünkre. A hírlevélre a w3c-hirlevel-join@w3c.hu email címre küldött levéllel lehet feliratkozni, kérjük a levélben adja meg nevét és cége/szervezete nevét. A hírlevélről való leiratkozáshoz küldjön egy levelet a w3c-hirlevel-leave@w3c.hu email címre.


Utolsó módosítás: 2014.8.4.