Az OWL Web Ontológia Nyelv – Áttekintés

W3C Ajánlás, 2004. február 10.

Jelen verzió (angol eredeti):

http://www.w3.org/TR/2004/REC-owl-features-20040210/

Legutolsó verzió (angol eredeti):

http://www.w3.org/TR/owl-features/

Előző verzió (angol eredeti):

http://www.w3.org/TR/2003/PR-owl-features-20031215/

Szerkesztők:

Deborah L. McGuinness (Knowledge Systems Laboratory, Stanford University)

Frank van Harmelen (Vrije Universiteit, Amsterdam) Frank.van.Harmelen@cs.vu.nl

Kérjük, kövesse figyelemmel a dokumentum eredeti angol nyelvű változatára vonatkozó hibajegyzéket, mert ez normatív korrekciókat is tartalmazhat.

A dokumentumról további fordítások is rendelkezésre állnak.

Copyright © 2004 W3C^® (MIT, ERCIM, Keio), Minden jog fenntartva. Alkalmazandók a W3C felelősségi, védjegyoltalmi, dokumentumhasználati és szoftverlicenc előírásai.

---

Absztrakt

Az OWL Web Ontológia Nyelvet olyan alkalmazások számára fejlesztették ki, amelyek célja már nem az információ ember számára történő puszta bemutatása, hanem az információ tartalmának gépi feldolgozása. Az OWL nyelv nagyobb mértékben segíti a webtartalom gépi értelmezését, mint az XML, az RDF és az RDF Séma (RDF-S), mert bővített szókészletet, illetve formális szemantikát kínál. Az OWL három alnyelvből áll: OWL Lite, OWL DL és OWL Full, amelyek kifejező ereje ebben a sorrendben növekszik.

Ez a dokumentum azok számára készült, akik egy első benyomást kívánnak szerezni az OWL képességeiről. Ez egy bevezetés az OWL nyelvbe, mely kötetlen stílusban ismerteti az OWL mindhárom alnyelvének jellegzetességeit. Az anyag megértését segítheti némi RDF Séma-ismeret, de ez nem feltétlenül szükséges. E bevezető dokumentum elolvasása után az érdeklődők az OWL Útmutató című anyaggal mélyíthetik tovább ismereteiket, mely már részletes leírások és terjedelmes példák segítségével mutatja be az OWL lehetőségeit. Az OWL normatív, formális difinícióját pedig az OWL Szemantika és absztrakt szintaxis című dokumentum tartalmazza.

A dokumentum státusa

Ezt a dokumentumot a W3C Tagjai és más érdekelt résztvevők ellenőrizték, és az Igazgató W3C Ajánlásként hitelesítette. Az Ajánlás elkészítésével a W3C célja és szerepe az, hogy ráirányítsa a figyelmet a specifikációra, és elősegítse annak széles körű alkalmazását. Ez megnöveli a Web használhatóságát, és javítja az együttműködést a Weben.

Az OWL konstrukciójának a dokumentumok korábbi verziójában leírt változatát jelentősen átdolgozták, s ez a konstrukció kielégíti a Munkacsoport technikai követelményeit. A Munkacsoport megvizsgálta az összes beérkezett észrevételt, és elvégezte a szükséges javításokat. Az Ajánlástervezet óta a jelen Ajánlás megszületéséig a dokumentumon végrehajtott módosításokat a Változtatási napló részletezi.

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés
   1. A javasolt olvasási sorrend
   2. Miért van szükség az OWL-ra?
   3. Az OWL három alnyelve
   4. A dokumentum szerkezete
2. A nyelv szinopszisa
   1. Az OWL Lite szinopszisa
   2. Az OWL DL és az OWL Full szinopszisa
3. Az OWL Lite nyelv leírása
   1. OWL Lite RDF Séma-elemek
   2. OWL Lite egyenlőség és különbözőség
   3. OWL Lite tulajdonságjellemzők
   4. OWL Lite tulajdonságkorlátozások
   5. OWL Lite korlátozott kardinalitás
   6. OWL Lite osztályok metszete
   7. OWL adattípusok
   8. OWL Lite header-információk
   9. OWL Lite annotaciótulajdonságok
   10. OWL Lite verziókezelés
4. Az OWL DL és az OWL Full inkrementális nyelvleírása
5. Összefoglalás
6. A hivatkozások listája
7. Köszönetnyilvánítás
8. Változtatási napló

1. Bevezetés.

Ez a dokumentum az OWL Web Ontológia Nyelvet írja le. Ezt a nyelvet olyan alkalmazások céljaira dolgozták ki, amelyeknek az a feladatuk, hogy a dokumentumokban tárolt információt feldolgozzák ahelyett, hogy azt egyszerűen csak bemutatnák az ember számára. Az OWL lehetővé teszi, hogy explicit módon ábrázoljuk egy meghatározott szókészlet kifejezéseinek jelentését, valamint ezek összefüggéseit. A fogalmak és a köztük lévő kapcsolatok ilyen ábrázolását hívjuk ontológiának. Az OWL szemantikai kifejezőképessége jóval nagyobb, mint az XML, RDF és RDF-S nyelveké, ezért felülmúlja ezek lehetõségeit a géppel értelmezhető webtartalom ábrázolásában. Az OWL tulajdonképpen a DAML+OIL web ontológia nyelv továbbfejlesztett változata, mely már magába építi a DAML+OIL tervezésében és alkalmazásában szerzett tapasztalatokat is.

1.1 A javasolt olvasási sorrend

Az OWL nyelvet több dokumentum írja le, amelyek különböző célokra készültek, és más-más olvasóközönség igényeit elégítik ki. Ezek alábbi felsorolása és bemutatása segítheti az olvasót a tájékozódásban:

• Az OWL Áttekintés az OWL rövid bemutatására készült, mely számba veszi, és röviden ismerteti a nyelv lehetőségeit;
• Az OWL Útmutató az OWL nyelv használatát demonstrálja terjedelmes példák segítségével. Ez tartalmaz egy glosszáriumot is a dokumentumokban használt speciális szakkifejezésekről;
• Az OWL Referencia az OWL modell-alkotó elemeinek egy tömör és szisztematikus (de még mindig informális) leírását adja;
• Az OWL Szemantika és absztrakt szintaxis dokumentum a nyelv legteljesebb, formálisan kifejtett, normatív definícióját tartalmazza;
• Az OWL Web Ontológia Nyelv tesztsorozata egy sor teszt-szcenáriót definiál az OWL nyelvet implementálók részére;
• Az OWL Alkalmazási esetek és követelmények című dokumentum az OWL alkalmazási területeit mutatja be, valamint összefoglalja az OWL-lal szemben támasztott követelményeket.

Az első négy dokumentum javasolt olvasási sorrendje megegyezik a felsorolásuk sorrendjével, mert ez a technikai tartalom egyre mélyebb és konkrétabb kifejtését jelzi. A két utolsó dokumentum pedig kiegészíti a nyelv dokumentációját.

1.2 Miért van szükség az OWL-ra?

A Szemantikus Web víziója egy olyan jövőbeli Web, amelyen az információknak explicit jelentést adunk, megkönnyítve ezáltal a gépeink számára a Weben tárolt információk automatikus feldolgozását és integrálását. A Szemantikus Web az XML egyéni tegeket definiáló lehetőségeire, valamint az RDF flexibilis adatábrázoló képességeire épít. Az RDF feletti első szint, ami szükséges a Szemantikus Webhez, egy ontológia nyelv, amellyel formálisan le tudjuk írni a webdokumentumokban használt terminológia jelentését. Ha elvárjuk a gépeinktől, hogy képesek legyenek hasznos következtetéseket levonni e dokumentumok tartalmából, akkor a leíró nyelv szemantikájának meg kell haladnia az RDF Séma alapvető szemantikáját. Az OWL Alkalmazási esetek és követelmények című dokumentum további részleteket közöl az ontológiákról. Ez hat alkalmazási eset elemzésén keresztül indokolja egy Web-ontológia nyelv szükségességét, majd részletezi az OWL általános tervezési céljait, a nyelvvel szemben támasztott követelményeket, valamint azokat a speciális célokat, amelyeket csak bizonyos alkalmazások igényei miatt kell megvalósítani.

Az OWL nyelvet úgy tervezték meg, hogy betöltse egy ilyen Web-ontológia nyelv szerepét. Az OWL része annak az egyre vastagodó W3C ajánláskötegnek, amelyik a Szemantikus Webhez kapcsolódik:

• Az XML egy külsőleges szintaxissal látja el a strukturált dokumentumokat, de nem vezet be semmiféle szemantikai korlátozást az ilyen dokumentumok tartalmára vonatkozóan.

• Az XML Séma olyan nyelv, mely korlátozza az XML dokumentumok struktúráját, és adattípusokkal is kiterjeszti az XML-t.

• Az RDF egy adatmodell, mely objektumok ("források", angolul: resource-ok) és a köztük lévő kapcsolatok leírására szolgál. Ez egyszerű szemantikával látja el az adatmodellt, és ezek az adatmodellek XML szintaxissal ábrázolhatók.

• Az OWL gazdagabb szókészletet nyújt a tulajdonságok (properties) és osztályok (classes) leírásához, többek között: viszonyok leírása osztályok között (pl. különálló halmazokhoz tartozás), kardinalitás (pl. "kizárólag egy"), egyenlőség, a tulajdonságok gazdagabb tipizálása, tulajdonságok jellemzői (pl. szimmetria), és felsorolás osztályok (enumerated classes).

1.3 Az OWL három alnyelve

Az OWL három, rendre növekvő kifejező erejű alnyelvből áll, amelyeket specifikus fejlesztői és felhasználói közösségek céljaira terveztek.

• Az OWL Lite olyan felhasználók támogatására készült, akik elsősorban osztályozási hierarchiákat és egyszerű korlátozásokat alkalmaznak. Így például támogatja a "kardinalitás" korlátozását, de a kardinalitás értékeként csak a 0 és 1 értéket engedi meg. Az OWL Lite eszköztámogatása így egyszerűbb lehet, mint a nagyobb kifejező erejű rokonaié, és rövidebb migrációs utat biztosíthat a tezauruszok és más taxonómiák számára. Az OWL Lite formális komplexitása is kisebb, mint az alább jellemzett OWL DL-é. A további részleteket lásd az OWL Referencia dokumentum OWL Lite fejezetében.

• Az OWL DL azokat a felhasználókat támogatja, akik a maximális kifejezőképességet igénylik, mégpedig úgy, hogy a teljes számíthatóság és az eldönthetőség is megmarad (vagyis, hogy minden konklúzió garantáltan kiszámítható, és minden számítás véges időn belül be is fejeződik). Az OWL DL tartalmazza az összes OWL nyelvi konstrukciót, de ezek csak bizonyos korlátozásokkal használhatók (például egy osztály több osztálynak is alosztálya lehet, egy osztály azonban nem lehet egyede egy másik osztálynak). Az OWL DL neve a Description Logics (leíró logika) kifejezésre utal, mely az OWL formális megalapozásának logikai kérdéseit tárgyaló kutatási terület neve.

• Az OWL Full alnyelvet olyan felhasználóknak szánták, akik a maximális kifejező erőt és az RDF szintaktikai szabadságát igénylik, de ennek fejében lemondanak a kiszámíthatósági garanciákról. Például az OWL Full-ban egy osztály egyidejűleg kezelhető egyedek gyűjteményeként és más osztályok egyedeként is. Az OWL Full lehetővé teszi egy ontológiának, hogy kiterjessze az előre definiált (RDF vagy OWL) szókészlet jelentéstartományát. Valószínűtlen azonban, hogy bármilyen következtető szoftver képes támogatni az OWL Full minden adatábrázolási konstrukciójának logikai feldolgozását.

E három alnyelv mindegyike az egyszerűbb elődjének kiterjesztése abban a tekintetben, hogy mit lehet vele legálisan kifejezni, és abban a tekintetben is, hogy a velük ábrázolt ontológiából mit lehet érvényesen kikövetkeztetni. E nyelvekre vonatkozóan az alábbi kijelentések érvényesek (a fordítottjuk azonban nem):

• Minden legális OWL Lite ontológia egyben legális OWL DL ontológia is.
• Minden legális OWL DL ontológia egyben legális OWL Full ontológia is.
• Minden érvényes OWL Lite következtetés egyben érvényes OWL DL következtetés is.
• Minden érvényes OWL DL következtetés egyben érvényes OWL Full következtetés is.

Azok az ontológiafejlesztők, akik használni akarják az OWL nyelvet, jó ha megfontolják, melyik alnyelv a legalkalmasabb a céljaikra. Az OWL Lite és az OWL DL közötti választás attól függ, hogy a felhasználónak milyen mértékben van szüksége az OWL DL nagyobb kifejező erejű nyelvi konstrukcióira. Az OWL DL és az OWL Full közötti döntés kritériuma pedig az, hogy a felhasználó milyen mértékben igényli az RDF Séma meta-modellező eszközeit (például osztályok osztályának definiálása, vagy tulajdonságok kapcsolása osztályokhoz). Amikor OWL Full-t használunk, a következtetés szoftvertámogatása az OWL DL esetéhez képest kevésbé valószínű, mivel komplett OWL Full implementációk jelenleg még nem ismeretesek.

Az OWL Full tehát az RDF kiterjesztésének tekinthető, míg az OWL Lite és DL inkább az RDF egy korlátozott nézetének a kiterjesztéseként foghatók fel. Minden OWL (Lite, DL, Full) dokumentum egyben RDF dokumentum is, és minden RDF dokumentum egyben OWL Full dokumentum is, ugyanakkor nem minden RDF dokumentum tekinthető legális OWL Lite vagy OWL DL dokumentumnak. Ezért bizonyos óvatosságra van szükség, amikor a felhasználó egy RDF dokumentumot kíván OWL környezetbe átvinni. Amikor az OWL DL vagy az OWL Lite kifejezőképességét megfelelőnek találjuk, ügyelnünk kell arra is, hogy az eredeti RDF dokumentum megfeleljen azoknak a korlátozásoknak, amelyeket az OWL Lite és az OWL DL támaszt a dokumentummal szemben. Egyebek között explicit módon biztosítanunk kell, hogy minden URI, amely egy osztály neveként szerepel, owl:Class típusú legyen (és ugyanez áll a tulajdonságokra is), továbbá garantálnunk kell, hogy minden egyed legalább egy OWL osztályhoz tartozik (minimum az owl:Thing osztályhoz), és még azt is biztosítanunk kell, hogy az osztályokhoz, a tulajdonságokhoz és az egyedekhez tartozó URI-k diszjunkt halmazokat alkossanak. Az OWL DL-re és az OWL Lite-ra vonatkozó ilyen, és egyéb korlátozások részleteit az OWL Referencia dokumentum E. függeléke tartalmazza.

1.4 A dokumentum szerkezete

Ez az anyag először az OWL Lite jellemzőit tárgyalja, majd pedig az OWL DL-ben és az OWL Full-ban rendelkezésre álló további lehetőségeket ismerteti. (Ez utóbbi kettő lényegében ugyanazokat a többletlehetőségeket nyújtja, de ezek kombinálása tekintetben az OWL Full jóval engedékenyebb.)

2. A nyelv szinopszisa

2.1 Az OWL Lite szinopszisa

Az alábbi lista az OWL Lite nyelvi konstrukcióit foglalja össze.

2.2 Az OWL DL és az OWL Full szinopszisa

Az alábbi lista az OWL DL és az OWL Full azon nyelvi konstrukcióit sorolja fel, amelyek az OWL Lite-hoz képest újak, vagy kiterjesztett jelentésűek.

3. Az OWL Lite nyelv leírása

Ez a szekció az OWL Lite nyelvi lehetőségeinek kötetlen leírását tartalmazza. Itt nem tárgyaljuk a nyelvi elemek specifikus szintaxisát (a definíciókat lásd az OWL Referencia anyagban). Minden nyelvi elem leírása tartalmaz egy-egy hiperlinket az OWL Útmutató megfelelő szakaszára, ahol további példák és alkalmazási tanácsok is találhatók.

Az OWL Lite az OWL nyelvnek csupán néhány lehetőségét alkalmazza, és több megkötést tartalmaz ezek használatára is, mint az OWL DL vagy az OWL Full. Például az OWL Lite osztályai csak névvel rendelkező (röviden: nevesített) főosztályként (named superclasses) definiálhatók, vagyis egy főosztály nem lehet tetszőleges kifejezés. Emellett az osztálykorlátozásoknak is csak bizonyos típusai használhatók. Egyenértékűségi, valamint alosztályi relációk szintén csak nevesített osztályok között megengedettek, tetszőleges osztálykifejezések között tehát nem. Hasonlóképpen, az OWL Lite-ban a korlátozások is csak nevesített osztályokat használhatnak. Az OWL Lite a kardinalitás fogalmát is szűkíti: a kardinalitás értéke itt kifejezetten csak 0 vagy 1 lehet.

3.1 OWL Lite RDF Séma-elemek

Az RDF Sémával kapcsolatos OWL Lite komponensek a következők:

• Class (Osztály): az egyedek olyan csoportját definiálja, amelyek együvé tartoznak azon az alapon, hogy egyes tulajdonságaik közösek. Például Deborah és Frank a Személy osztálynak a tagjai. Az osztályok egy specializációs hierarchiába szervezhetők a subClassOf használatával. Létezik egy beépített, legáltalánosabb osztály, amelynek a neve Thing (valami), mely minden egyednek osztálya, és minden osztálynak főosztálya. Ezzel szemben a Nothing (semmi) a legspecifikusabb beépített osztály, amelynek egyáltalán nincsenek egyedei, és az összes OWL osztálynak alosztálya.
  
  
• rdfs:subClassOf (Alosztálya ~nak): Osztályhierarchiákat alkothatunk oly módon, hogy egy vagy több állítással kifejezzük, hogy valamely osztály alosztálya egy másiknak. Például a Személy osztályról kijelenthetjük, hogy az Emlős osztály alosztálya. Ebből a következtetőgép levezetheti, hogy ha egy egyed Személy, akkor Emlős is.
  
  
• rdf:Property (Tulajdonság): Tulajdonságok segítségével fejezzük ki a viszonyokat az egyedek között, valamint az egyedek és adatértékek között. Tulajdonságot ír le például a "gyermeke", a "rokona", a "testvére", vagy az "életkora" kifejezés. Az első három összekapcsolhatja például a Személy osztály két egyedét, ezért ezek a tulajdonságok az ObjectProperty (objektumtulajdonság) osztálynak az egyedei. Az utolsó, az "életkora" tulajdonság a Személy osztály valamelyik egyedét az Egész szám adattípus valamelyik egyedéhez kapcsolja, és ennek megfelelően ez a tulajdonság a DatatypeProperty (adattípus-tulajdonság) osztály egyik egyede. Mind az owl:ObjectProperty, mind az owl:DatatypeProperty az rdf:Property RDF osztályalosztályai.
  
  
• rdfs:subPropertyOf (~Altulajdonsága): Tulajdonság-hierarchiákat szervezhetünk, ha egy vagy több állítással kifejezzük, hogy valamely tulajdonság más tulajdonságok altulajdonsága. Például deklarálható, hogy a "testvére" tulajdonság a "rokona" tulajdonság egyik altulajdonsága. Ebből a következtetőgép levezetheti, hogy ha egy egyed "testvér" viszonyban van egy másik egyeddel, akkor ezek "rokonai" is egymásnak.
  
  
• rdfs:domain (Érvényességi köre): Egy tulajdonság érvényességi köre meghatározza azon egyedek körét, amelyekre az adott tulajdonság alkalmazható. Ha egy egyedet egy tulajdonsággal egy másik egyedhez kapcsolunk, és e tulajdonság érvényességi köre egy bizonyos osztály, akkor egy ilyen tulajdonsággal rendelkező egyed feltétlenül ehhez az osztályhoz tartozik. Például: a "gyermeke" tulajdonságról kijelenthetjük, hogy ennek érvényességi köre az Emlős osztály. Ebből a következtetőgép kiszámíthatja pl., hogy ha Frank "gyermeke" Anna, akkor Frank feltétlenül Emlős. Jegyezzük meg, hogy az rdfs:domain-t globális korlátozásnak nevezzük, mert ez minden esetben érvényes a tulajdonságra (tehát nemcsak akkor, ha azt egy adott osztállyal kapcsolatban használjuk). A következő diszkusszió további információkat közöl a tulajdonságok korlátozásáról.
  
  
• rdfs:range (Értéktartománya): Egy tulajdonság értéktartománya meghatározza azon egyedek körét, amelyek a tulajdonság értékei lehetnek. Ha egy egyedet egy tulajdonsággal egy másik egyedhez kapcsolunk, és e tulajdonság értéktartománya egy bizonyos osztály, akkor ez a másik egyed feltétlenül ehhez az osztályhoz tartozik. Például a "gyermeke" tulajdonságról kijelenthetjük, hogy értéktartománya az Emlősök osztálya. Ebből a következtetőgép megállapíthatja, hogy ha Louise "gyermeke" Deborah, akkor Deborah egy Emlős. Az értéktartomány ugyanúgy globális korlátozás, mint az Érvényességi kör. A lokális korlátozások tárgyalását lásd alább, pl. az AllValuesFrom (Minden értéke) címkénél.
  
  
• Individual (Egyed): Az Egyed fogalom az osztályok egyes példányait, előfordulásait, jelenti. Az egyedek közötti viszonyok leírására pedig a Tulajdonság nyelvi elemet használjuk. Így például a Deborah nevű egyént a Személy osztály egyedeként definiálhatjuk, és a "munkahelye" tulajdonság segítségével kapcsolatba hozhatjuk egy másik osztály másik egyedével, történetesen a StanfordUniversity-vel, minthogy Deborah ott dolgozik.
  
  

3.2 OWL Lite egyenlőség és különbözőség

Az alábbi OWL Lite elemek az Egyenlőség és a Különbözőség fogalomköréhez kapcsolódnak:

• equivalentClass (Egyenértékű osztálya): Ezzel a kifejezéssel két osztályt egyenértékűnek deklarálhatunk. Egyenértékű osztályoknak azonosak az egyedei. Az "egyenértékűség" fogalom segítségével szinonim osztályokat hozhatunk létre. Például kijelenthetjük vele, hogy a Gépkocsi és az Autó egyenértékű osztályok. Ebből a következtetőgép levezetheti, hogy ha valamely egyed a Gépkocsi osztályhoz tartozik, akkor az Autó osztálynak is egyede, és megfordítva.
  
  
• equivalentProperty (Egyenértékű tulajdonsága): Ezzel a kifejezéssel két tulajdonságot egyenértékűnek deklarálhatunk. Az ilyen tulajdonságok egy adott egyedet más egyedek azonos halmazához kapcsolnak. Az egyenértékűséget tehát szinonim tulajdonságok létrehozásához használhatjuk. Az equivalentProperty kifejezéssel például a "főnöke" tulajdonságot a "vezetője" tulajdonsággal egyenértékűnek deklarálhatjuk. Így a következtetőgép megállapíthatja pl., hogy az a kijelentés, hogy X "főnöke" Y, egyenértékű az X "munkahelyiVezetője" Y kijelentéssel. A gép ebből azt is kikövetkeztetheti, hogy a "főnöke" és a "munkahelyiVezetője" tulajdonság kölcsönösen altulajdonságai egymásnak.
  
  
• sameAs (Azonos ~val): Ezzel a kifejezéssel két egyedet azonosnak minősíthetünk. Ily módon több nevet deklarálhatunk, amelyek mind ugyanarra az egyedre vonatkoznak. Például a Deborah egyedről kijelenthetjük, hogy azonos a DeborahMcGuinness egyeddel.
  
  
• differentFrom (Különböző ~től): Ezzel a konstrukcióval valamely egyedről kijelenthető, hogy különbözik más egyedektől. Például a Frank egyedet különbözőnek deklarálhatjuk a Deborah és Jim egyedtől. Így tehát, ha Frank és Deborah egyedek mindketten egy olyan tulajdonság értékei, amelyről azt állítjuk, hogy funkcionális (azaz, a tulajdonságnak legfeljebb egy értéke lehet), akkor ellentmondásba ütközünk. Annak explicit kijelentése, hogy bizonyos egyedek különbözőek, olyankor lehet fontos, amikor olyan nyelveket használunk, mint az OWL (és az RDF), amelyek nem feltételezik, hogy az egyedeknek egy, és csak egy nevük van. További információ megadása nélkül a következtetőgép nem tudná például megállapítani, hogy a Frank és a Deborah név más-más egyedre vonatkozik.
  
  
• AllDifferent (Mind különbözőek): Egyetlen ilyen kifejezéssel egyszerre több egyedről (például a Frank, Deborah és Jim egyedekről) azt állíthatjuk, hogy mindegyikük különbözik az összes többitől. Ebben a példában a fenti differentFrom kifejezéstől eltérően, az AllDifferent kifejezéssel már azt is kijelentjük, hogy Jim és Deborah is különböznek egymástól (tehát nem csupán azt, hogy Frank különbözik Deborahtól, és Frank Különbözik Jimtől). Az AllDifferent konstrukció különösen hasznos, amikor egymástól különböző objektumokat tartalmazó halmazokkal dolgozunk, és amikor érdekünkben áll megkövetelni, hogy csak egyedi névvel rendelkező objektumok legyenek ezekben a halmazokban. Ez a konstrukció a distinctMembers (különböző lista-elemek) fogalommal együtt annak kijelentésére is használható, hogy egy lista minden eleme különböző, és páronként diszjunkt.
  
  

3.3 OWL Lite tulajdonságjellemzők

• inverseOf (Fordítottja ~nak): Ezzel egy tulajdonságról kijelenhetjük, hogy fordítottja egy másiknak. Ha tehát a T1 tulajdonságról azt állítjuk, hogy fordítottja a T2 tulajdonságnak, akkor ha X-et Y-hoz kapcsoljuk a T2 tulajdonsággal, akkor ezzel egyúttal az Y-t az X-hez kapcsoltuk a T1 tulajdonsággal. Például: ha a "gyermeke" tulajdonság fordítottja a "szülője" tulajdonságnak, és Deborah "szülője" Louise, akkor ebből a gép deriválhatja azt az állítást is, hogy Louise "gyermeke" Deborah.
  
  
• TransitiveProperty (Tranzitív [áthidaló] tulajdonsága). A tulajdonságokat deklarálhatjuk tranzitívaknak. Tranzitív tulajdonság esetén, ha az (x,y) párt, és az (y,z) párt is a T tranzitív tulajdonság kapcsolja össze, akkor az (x,z) pár viszonyában is érvényes lesz a T tulajdonság. Például: ha a "felmenője" tulajdonságot tranzitívnak deklaráljuk, és azt állítjuk, hogy Louise felmenője Sara – azaz a (Louise,Sara) párt a "felmenője" tulajdonság kapcsolja össze –, továbbá azt állítjuk, hogy Deborah felmenője Louise – azaz, a (Deborah,Louise) párt szintén a "felmenője" tulajdonság köti össze –, akkor a következtetőgép levezetheti ebből, hogy Deborah-nak is felmenője Louise.

  Az OWL Lite (és az OWL DL) kiköti azt a mellékfeltételt, hogy a tranzitív tulajdonságoknak (és ezek szupertulajdonságainak) a maximális kardinalitása nem korlátozható 1-re). E nélkül a mellékfeltétel nélkül az OWL Lite és az OWL DL nyelvek a következtető rendszer szempontjából eldönthetetlen nyelvekké válnának. Erről további információk találhatók Tulajdonságaxióma szekciónál az OWL Szemantika és absztrakt szintaxis dokumentumban.
  
  

• SymmetricProperty (Szimmetrikus tulajdonság): Ezzel a kifejezéssel a tulajdonságokat szimmetrikusnak deklarálhatjuk. Ha a T tulajdonság szimmetrikus, és X-et egy ilyen tulajdonságon keresztül kapcsoljuk Y-hoz, ez a tulajdonság érvényes lesz fordított irányban is. Például, ha a "barátja" tulajdonságot szimmetrikusnak deklaráljuk, és kijelentjük, hogy Frank "barátja" Deborah, akkor ebből a gép azt is kikövetkeztetheti, hogy Deborah barátja Frank.
  
  
• FunctionalProperty (Funkcionális tulajdonság): Ha funkcionálisnak deklarálunk egy tulajdonságot, akkor ezzel azt állítjuk róla, hogy legfeljebb egy értéke lehet minden egyed esetében (de lehet olyan egyed, amelynek esetében egyetlen értéke sincs). Úgy is mondhatjuk, hogy ez egy egyedülálló (unique) tulajdonság. A "funkcionális" jelző tehát egy rövidített kifejezése annak, hogy egy tulajdonság minimális kardinalitása nulla, a maximális kardinalitása pedig egy. Például: ha az "elsődleges munkahelye" tulajdonságot funkcionálisnak deklaráljuk, akkor ebből a következtetőgép levezetheti, hogy a Munkavállaló osztály egyetlen egyedének sem lehet egynél több elsődleges munkahelye. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden Munkavállalónak kell hogy legyen elsődleges munkahelye.
  
  
• InverseFunctionalProperty (Fordított funkcionális tulajdonság): Ha azt állítjuk egy tulajdonságról, hogy fordított funkcionális, akkor ezzel azt mondjuk, hogy a tulajdonság fordítottja Funkcionális, s így legfeljebb egy értéke lehet minden egyed esetében. Az ilyen tulajdonságot ezért egyértelmű (unambiguous) tulajdonságnak is nevezzük. Például a "TAJszáma" tulajdonságot, mely egy egyedi azonosítót kap értékül minden hazánkban élő állampolgár esetében, nyilván fordított funkcionális tulajdonságnak deklaráljuk, hiszen minden TAJ-szám egy, és csak egy állampolgárt azonosíthat. Ha alkalmazzuk az InverseFunctionalProperty tulajdonságjellemzőt, akkor a következtetőgép is rájöhet erre tényre, hiszen ezzel azt állítjuk, hogy a "TAJszáma" tulajdonság fordítottjának (azaz a "TAJszámTulajdonosa" tulajdonságnak) legfeljebb egy értéke lehet a TársadalombiztosítottSzemélyek osztályában. A következtetőgép emellett még azt az információt is levezetheti ebből, hogy ha a TársadalombiztosítottSzemélyek osztályában két egyednek mégis ugyanaz a TAJ-száma, akkor a két egyed csakis ugyanaz a személy lehet. [Ez pl. akkor lehet fontos információ, amikor ugyanaz a személy különböző neveken, s emiatt, látszólag, több személyként szerepel a nyilvántartásban – a ford.]

3.4 OWL Lite tulajdonságkorlátozások

• allValuesFrom (~Minden értéke): Az allValuesFrom korlátozást egy adott osztály szempontjából alkalmazzuk egy tulajdonságra. Ez azt jelenti, hogy erre a tulajdonságra az adott osztály esetén egy helyi értéktartomány-korlátozás érvényes. Így, ha egy osztály egyik egyede az allValuesFrom tulajdonsággal kapcsolódik egy másikhoz, akkor a második egyedről kikövetkeztethető, hogy az a korlátozott helyi értéktartomány osztályának az egyede. Például: a Személy osztálynak lehet egy olyan tulajdonsága, hogy "leánya", és ezt a "Nő" osztály "minden értékére" korlátozzuk. Így, ha a Louise egyed a "leánya" tulajdonsággal kapcsolódik a Deborah egyedhez, akkor ebből a következtetőgép levezetheti, hogy Deborah a "Nő" osztály egyede. Ez a korlátozás megengedi, hogy a "leánya" tulajdonságot más osztályok (pl. a Macska osztály) esetére is használjuk, és egy megfelelő értéktartomány-korlátozást alkalmazzunk a használatára ennél az osztálynál. Ily módon a "leánya" tulajdonságra a Macska helyi tartománykorlátozása vonatkozik, amikor a Macska osztállyal kapcsolatban használjuk, és a Személy helyi tartománykorlátozása vonatkozik rá, amikor a Személy osztállyal összefüggésben alkalmazzuk. Jegyezzük meg azonban, hogy a következtetőgép nem tudja levezetni pusztán a "~minden értéke" korlátozásból, hogy a tulajdonságnak ténylegesen van-e legalább egy értéke.
  
  
• someValuesFrom (~Néhány értéke): Egy adott osztály szempontjából korlátozhatunk egy tulajdonságot olyképpen is, hogy megköveteljük: a tulajdonságnak legalább egy értéke legyen bizonyos típusú. Például a SzemantikusWebPublikáció osztály egyedeinek "kulcsszava" tulajdonságát korlátozhatjuk a SzemantikusWebTéma osztály "néhány értékére". Ezzel azt a követelményt fejezzük ki, hogy a "kulcsszava" tulajdonság egy vagy több értéke feltétlenül a SzemantikusWebTéma osztályhoz tartozzék, amikor egy Szemantikus Web publikáció kulcsszavairól van szó. A someValuesFrom korlátozás tehát lehetővé teszi, hogy több kulcsszavunk legyen, és amennyiben ezekből egy vagy több a SzemantikusWebTéma osztályhoz tartozik, akkor megállapíthassuk, hogy a publikáció kulcsszavai megfelelnek a korlátozásnak. Az allValuesFrom-mal szemben tehát a someValuesFrom nem köti ki, hogy a tulajdonság minden értéke ugyanannak az osztálynak az egyede legyen. A kikötés itt csak annyi, hogy ha pl. az ÉnPublikációm a SzemantikusWebPublikáció osztály egyede, akkor annak legalább egyik "kulcsszava" a SzemantikusWebTéma osztály valamelyik témájának neve kell hogy legyen. Jegyezzük meg, hogy a következtetőgép azt itt nem tudja megállapítani – szemben az allValuesFrom esetével –, hogy a publikáció minden kulcsszava egy-egy Szemantikus Web témakörre utal-e.
  
  

3.5 OWL Lite korlátozott kardinalitás

Az OWL Lite tartalmazza a kardinalitásérték korlátozásának egy limitált formáját. Az OWL (és OWL Lite) kardinalitáskorlátozásait helyi korlátozásoknak nevezzük, minthogy ezeket mindig csak egy adott osztály viszonylatában alkalmazzuk egy tulajdonságra. Más szóval, az ilyen korlátozások csak azon egyedek valamely tulajdonságának kardinalitását korlátozzák, amelyek a megnevezett osztályhoz tartoznak. Az OWL Lite kardinalitáskorlátozása azért limitált, mert csak olyan kijelentéseket tehetünk a kardinalitás értékére, hogy az 0 vagy 1. (Az OWL Lite tehát nem engedélyezi a tetszőleges kardinalitást, szemben OWL DL és az OWL Full alnyelvvel).

• minCardinality (Minimális kardinalitása): Egy tulajdonság kardinalitását mindig valamely konkrét osztályra vonatkozólag korlátozhatjuk. Ha a minCardinality értékeként 1-et adunk meg egy osztály esetén, akkor ezzel azt kötjük ki, hogy az osztály bármelyik egyedét legalább egy másik egyedhez kell kapcsolni az adott tulajdonsággal. Ezt úgy is fogalmazhatjuk, hogy egy tulajdonságnak kell hogy legyen egy értéke az adott osztály minden egyede számára. Például a Személy osztály esetén nem szükséges, hogy a "leszármazottja" tulajdonságra előírjunk egy minimális kardinalitást, mivel nem minden személynek kell hogy legyen leszármazottja. Ugyanakkor a Szülő osztály esetén a "leszármazottja" tulajdonság minimális kardinalitását nyilván 1-re kell állítanunk. Ha a következtetőgép csak azt tudja, hogy Louise egy Személy, akkor a "leszármazottja" minimális kardinalitásáról semmit sem tud megállapítani. Ha azonban felismeri, hogy Louise a Szülő osztály egyede, akkor ennek alapján levezetheti, hogy Louise-nak legalább egy leszármazottja van. Pusztán ebből az információból a következtetőgép azonban nem tudja megállapítani, hogy a Szülő osztály egyedeinek maximálisan hány leszármazottja lehet. Az OWL Lite-ban a minimális kardinalitásra csak a 0 és 1 megengedett. A 0 értékű minimális kardinalitás csupán azt jelenti (más specifikusabb információ hiányában), hogy a tulajdonság opcionális az adott osztály esetén. Például a "leszármazottja" tulajdonság minimális kardinalitása zéró lehet a Személy osztály esetén, azonban a Szülő osztálynál ezt már specifikusabban kell meghatározni, és az 1 értéket kell kapnia.
  
  
• maxCardinality (Maximális kardinalitása): Egy tulajdonság kardinalitását mindig valamely konkrét osztályra vonatkozólag korlátozhatjuk. Ha a maxCardinality értékeként 1-et adunk meg egy osztály esetén, akkor ezzel azt kötjük ki, hogy az osztály bármelyik egyedét legfeljebb egyszer lehet egy másik egyedhez kapcsolni ezzel a tulajdonsággal. A maxCardinality : 1 korlátozással ellátott tulajdonságot funkcionális, vagy egyedi tulajdonságnak is szoktuk nevezni. Például a "RegisztráltSzavazókörzete" tulajdonság maximális kardinalitása a "MagyarÁllampolgár" osztályban csak egy lehet, mivel a törvény szerint minden magyar állampolgár csak egy helyen szavazhat. A következtetőgép ebből levezetheti, hogy a MagyarÁllampolgár osztály egyedei nem kapcsolhatók a RegisztrálhatóSzavazókörzet osztály kettő vagy több egyedéhez. Pusztán a maxCardinality : 1 adatból a következtetőgép nem tudja megállapítani, hogy a minimális kardinalitás 1 vagy 0. Ezért célszerű explicite kijelenteni, hogy bizonyos osztályoknál egy adott tulajdonságnak egyetlen értéke sem lehet. Például a NemHázasFérfi osztály egyedeit a "felesége" tulajdonsággal nem kapcsolhatjuk egyetlen másik osztály egyetlen egyedéhez sem. Ezt a kikötést úgy ábrázoljuk, hogy ebben osztályban a "felesége" tulajdonság maximális kardinalitásaként a zéró értéket adjuk meg.
  
  
• cardinality (Kardinalitása): Ezt a jellemzőt olyan esetekben használjuk, amikor egy tulajdonságra azt akarjuk megadni, hogy a minimális és a maximális kardinalitása is 1, vagy hogy a minimális és maximális kardinalitása is 0. Például a Személy osztályban a "szülőanyja" tulajdonság kardinalitása egy, és csak egy lehet. Ebből a következtetőgép levezetheti például, hogy a Személy osztály ugyanazon egyede nem kapcsolódhat a "szülőanyja" tulajdonsággal az Anya osztály kettő vagy több egyedéhez.
  
  

3.6 OWL Lite osztályok metszete

• intersectionOf (~Metszete): Az OWL Lite lehetővé teszi nevesített osztályok, illetve korlátozások metszetének képzését. Például az AlkalmazottSzemély osztály leírható a Személy osztály és az AlkalmazottValami osztály metszeteként. (Ezt az osztályt deklarálhatjuk pl. úgy, hogy olyan dolgok osztálya, amelynél az "alkalmazója" tulajdonság minimális kardinalitása : 1). Ebből a következtetőgép levezetheti, hogy bármelyik alkalmazott személy rendelkezik legalább egy alkalmazóval.

3.7 OWL adattípusok

Az OWL az RDF mechanizmusait használja az adatok leírására. Az OWL beépített adattípusait részletesebben az OWL Útmutató dokumentum adattípusokkal foglalkozó szakasza ismerteti, mely nagymértékben az XML Séma adattípusait veszi át.

3.8 OWL Lite header-információk

3.9 OWL Lite annotaciótulajdonságok

3.10 OWL Lite verziókezelés

4. Az OWL DL és az OWL Full inkrementális nyelvleírása

• oneOf: (tartalmilag: Felsorolás): Egyes osztályok leírhatók azoknak az egyedeknek a felsorolásával, amelyek az adott osztályt alkotják. Erre szolgál a oneOf nyelvi szerkezet. Az ilyen osztály egyedkészlete pontosan a felsorolt egyedek halmaza; annál sem több, sem kevesebb. Például az AHétNapjai osztály leírható az egyedek egyszerű felsorolásával: Hétfő, Kedd Szerda, Csütörtök, Péntek, Szombat, Vasárnap. Ebből a következtetőgép megállapíthatja minden olyan tulajdonság maximális kardinalitásértékét (itt: 7), amelyiknek a "~minden értéke" (allValuesFrom) korlátozása az AHétNapjai osztályra hivatkozik.
  
  
• hasValue: (Értéke): Ezzel a szerkezettel előírhatjuk, hogy egy tulajdonság értéke egy bizonyos egyed legyen (az ilyen egyedeket tulajdonságértéknek is szoktuk nevezni). Például a HollandÁllampolgárok osztály egyedei jellemezhetők úgy, hogy olyan emberek, akik esetében az "állampolgársága" tulajdonság – a hasValue konstrukció segítségével – a Holland-ot kapta értékkként, mely érték az Állampolgárságok osztály egyik egyede.
  
  
• disjointWith: (Diszjunkt ~től): Néha szükséges kijelentenünk egyes osztályokról, hogy diszjunktak (nincsenek közös egyedeik). Például a Férfi és Nő diszjunkt osztályként deklarálható a disjointWith konstrukcióval. Ebből a következtetőgép felismerheti az esetleges inkonzisztenciát, ha később egy egyedről az derül ki, hogy mindkét osztálynak egyede. Hasonlóképpen a gép azt is kikövetkeztetheti, hogy ha A egy Férfi egyed, akkor A nem egy Nő egyed, és megfordítva.
  
  
• unionOf, complementOf, intersectionOf (Uniója, Komplemense, Metszete): Az OWL DL és az OWL Full lehetővé teszi az osztályok és korlátozások tetszőleges Boole-algebrai kombinációját. Például: a unionOf kifejezéssel deklarálhatnánk, hogy egy osztály olyan "valamiket" tartalmaz, amelyek USA Állampolgárok vagy HollandÁllampolgárok. A complementOf kifejezéssel kijelenthetnénk, hogy a Gyermekek nem FelnőttÁllampolgárok (vagyis, hogy a Gyermekek osztálya a FelnőttÁllampolgárok osztálya komplementerének – a "nem felnőttek" névtelen osztályának – egyik alosztálya). Az Európai Unió állampolgárságát például úgy írhatnánk le, mint az EU összes tagországa állampolgárságának unióját.
  
  
• minCardinality, maxCardinality, cardinality (Teljes kardinalitás): Az OWL Lite a kardinalitás lehetséges értékeit még úgy korlátozta, hogy az legalább, legfeljebb és pontosan is csak 0 vagy 1 lehetett. Az OWL Full ezekre az értékekre már engedélyez minden tetszőleges, nemnegatív egész számot. Például a két jövedelemmel rendelkező gyermektelen családok osztályában a "keresőkSzáma" tulajdonság minimális kardinalitását kettőnek kellene deklarálnunk, míg a "Gyermeke" tulajdonság kardinalitását nullának.
  
  
• complex classes (összetett osztályok): Emlékszünk, hogy sok konstrukciónál az OWL Lite még csupán egyetlen osztálynévre korlátozta a szintaxist (mint pl. az "alosztálya", vagy az "egyenértékűOsztálya" relációban). Az OWL Full már tágít ezen a korláton, hogy lehetővé tegye a tetszőlegesen összetett osztályleírást, mely tartalmazhat felsorolás osztályokat, tulajdonságkorlátozásokat, és ezek Boole-algebrai kombinációit. Emellett az OWL Full azt is megengedi, hogy osztályokat egyedként is kezelhessünk, szemben az OWL DL és az OWL Lite-tal, ahol erre nincs lehetőség. Erről a témáról többet tudhatunk meg az OWL Útmutató "A használat megtervezése" szekciójából.

5. Összefoglalás

Ez a dokumentum a Web Ontológia Nyelv áttekintése, mely röviden bemutatja, hogy miért van szükség egy Web-ontológia nyelvre, és hogy az OWL hogyan viszonyul a többi W3C nyelvhez. Ezt követően összefoglaló leírását adja az OWL nyelv három alnyelvének: az OWL Lite, OWL DL és OWL Full nyelveknek, majd vázlatosan felsorolja ezek nyelvi konstrukcióit. Ez a dokumentum a "Feature Synopsis Document" kiegészített változata, mely tömören definiálja, és egyszerű példákkal szemlélteti az egyes nyelvi konstrukciókat. Ebből a dokumentumból gyakran történik hivatkozás az OWL referencia, az OWL Útmutató és az OWL Szemantika és absztrakt szintaxis című dokumentumokra, amelyek a részleteket tárgyalják. A dokumentum előző verziói (2003. december 15, 2003. szeptember 5, 2003. augusztus 18, 2003. július 30, 2003. május 1, 2003. március 20, 2003. Január 2, 2002. július 29, 2002. július 8, 2002. június 23, 2002. május 26, és 2002. május 15) lehetőséget adnak arra, hogy történetileg áttekintsük az OWL Lite fejlődését, és mindazokat a kérdéseket, amelyek ennek során felmerültek és megvitatásra kerültek.

A hivatkozások listája

[OWL Útmutató]

Az OWL Web Ontológia Nyelv – Útmutató, W3C Ajánlás, 2004. február 10. Szerkesztők: Michael K. Smith, Chris Welty, and Deborah L. McGuinness. A mindenkori legújabb verzió angol eredetiben: OWL Web Ontology Language Guide http://www.w3.org/TR/owl-guide/ .

[OWL Referencia]

Az OWL Web Ontológia Nyelv – Referencia, W3C Ajánlás, 2004. február 10. Szerkesztők: Mike Dean and Guus Schreiber. A mindenkori legutolsó verzióangol eredetiben: OWL Web Ontology Language Reference http://www.w3.org/TR/owl-ref/ .

[OWL Szemantika és absztrakt szintaxis]

Az OWL Web Ontológia Nyelv – Szemantika és absztrakt szintaxis, W3C Ajánlás, 2004. február 10. Szerkesztők: Peter F. Patel-Schneider, Pat Hayes, and Ian Horrocks. A mindenkori legújabb verzió angol eredetiben: OWL Web Ontology Language Semantics and Abstract Syntax http://www.w3.org/TR/owl-semantics/ .

[OWL Tesztsorozat]

Az OWL Web Ontológia Nyelv – Tesztsorozat, W3C Ajánlás, 2004. február 10. Szerkesztők: Jeremy J. Carroll and Jos De Roo. A mindenkori legújabb verzió angol eredetiben: OWL Web Ontology Language Test Cases http://www.w3.org/TR/owl-test/ .

[OWL Alkalmazások és követelmények]

Az OWL Web Ontológia Nyelv – Alkalmazási esetek és követelmények, W3C Ajánlás, 2004. február 10. Szerkesztők: Jeff Heflin. A mindenkori legújabb verzió angol eredetiben: OWL Web Ontology Language Use Cases and Requirements http://www.w3.org/TR/webont-req/ .

[OWL Nyitott kérdések]

Web Ontology Issue Status. Szerkesztő: Michael K. Smith, 2003. november 1.

[DAML+OIL Referencia]

DAML+OIL Reference Description . Dan Connolly, Frank van Harmelen, Ian Horrocks, Deborah L. McGuinness, Peter F. Patel-Schneider, and Lynn Andrea Stein. W3C Note 18 December 2001.

[XML]

Extensible Markup Language (XML).

[XML Séma]

XML Schema .

[XML Séma 2]

XML Schema Part 2: Datatypes - W3C Recommendation, World Wide Web Consortium, 2 May 2001.

[RDF/XML Szintaxis]

Az RDF/XML Syntaxis Specifikációja (átdolgozott kiadás), W3C Ajánlás, 2004. február 10. Szerkesztő: Dave Beckett. A mindenkori legújabb verzió angol eredetiben: RDF/XML Syntax Specification (Revised) http://www.w3.org/TR/rdf-syntax-grammar/ .

[RDF Alapfogalmak]

Az RDF Erőforrás Leíró Keretrendszer alapfogalmai és absztrakt szintaxisa, W3C Ajánlás, 2004. február 10. Szerkesztők: Graham Klyne and Jeremy J. Carroll. A mindenkori legújabb verzió angol eredetiben: Resource Description Framework (RDF): Concepts and Abstract Syntax http://www.w3.org/TR/rdf-concepts/ .

[RDF Séma]

Az RDF Szókészlet Leíró Nyelv 1.0: RDF Séma, W3C Ajánlás, 2004. február 10. Szerkesztők: Dan Brickley and R. V. Guha. A mindenkori legújabb verzió angol eredetiben: RDF Vocabulary Description Language 1.0: RDF Schema http://www.w3.org/TR/rdf-schema/ .

[RDF Szemantika]

Az RDF Szemantikája, W3C Ajánlás, 2004. február 10. Szerkesztő: Patrick Hayes. A mindenkori legújabb verzió angol eredetiben: RDF Semantics http://www.w3.org/TR/rdf-mt/ .

[Leíró Logika]

The Description Logic Handbook. Franz Baader, Diego Calvanese, Deborah McGuinness, Daniele Nardi, Peter Patel-Schneider, editors. Cambridge University Press, 2003; and Description Logics Home Page.

Köszönetnyilvánítás

Ez a dokumentum azoknak a széles körű eszmecseréknek és egyeztetéseknek az eredménye, melyeket a Web Ontológia Munkacsoporton mint egészen belül folytattunk. A résztvevők ebben a munkacsoportban: Yasser alSafadi, Jean-François Baget, James Barnette, Sean Bechhofer, Jonathan Borden, Frederik Brysse, Stephen Buswell, Jeremy Carroll, Dan Connolly, Peter Crowther, Jonathan Dale, Jos De Roo, David De Roure, Mike Dean, Larry Eshelman, Jérôme Euzenat, Tim Finin, Nicholas Gibbins, Sandro Hawke, Patrick Hayes, Jeff Heflin, Ziv Hellman, James Hendler, Bernard Horan, Masahiro Hori, Ian Horrocks, Jane Hunter, Francesco Iannuzzelli, Rüdiger Klein, Natasha Kravtsova, Ora Lassila, Massimo Marchiori, Deborah McGuinness, Enrico Motta, Leo Obrst, Mehrdad Omidvari, Martin Pike, Marwan Sabbouh, Guus Schreiber, Noboru Shimizu, Michael Sintek, Michael K. Smith, John Stanton, Lynn Andrea Stein, Herman ter Horst, David Trastour, Frank van Harmelen, Bernard Vatant, Raphael Volz, Evan Wallace, Christopher Welty, Charles White, and John Yanosy.

Változtatási napló az első publikált munkaanyaghoz képest

• Az owl:Nothing kifejezés bevezetése az OWL Lite-nál.
• Mutató beépítése az utolsó kiadásra a főcím alatt.
• Minden link átírása owl-absyn-ről owl-semantics-ra
• Lee Lacy 2003. Április 21-i public-webont-comments-ben megjelent nyelvtani megjegyzéseinek beépítése.
• Lee Lacy egyéb megjegyzéseinek beépítése: az annotációs jellemzők, verzió jellemzők, és más hiányzó nevek beszúrása a 2.2 paragrafusba (amelynek eredményeként ez a paragrafus átrendeződött).
• A hasOffSpring példa helyett a hasDaughter felvétele (Morten Frederiksen kérésére).
• Lasilla összes megjegyzésének felhasználása (pl. a "gépi olvashatóság" helyett a "gépi értelmezhetőség" kifejezés használata, és különféle elírások kijavítása).
• Mondat beszúrása az OWL Lite osztályok kisebb bonyolultságáról, ahogy Jim Hendler javasolta.
• Az első mondat beszúrása az 1. szekcióba, Sandro Hawke megjegyzése szerint.
• Helyreállított link a style fájlra.
• Új link a teszt dokumentumra (május 1-i verzió)
• A "A hivatkozások listája" szekció beépítése
• Visszaváltoztatás: relatív hivatkozások a szekciókra.
• Megváltozott linkek a http://www.w3.org/TR/xx-re és a később időszerűsített ...TR/2003/CR-xx-20030818/-ra.

Változtatások az Elõzetes ajánlástervezet dokumentumhoz képest

• Változtatási napló az Ajánlat Jelölt dokumentumhoz képest.
• A Ctrl M-ek törlése a sorok végéről.
• Jeff Rafter public webont comments-beli megjegyzéseinek beépítése.
• Status, dokumentum-linkek, publikációs dátum megváltoztatása, stb – az elnök PR email-je szerint.

Változtatások az Ajánlástervezet dokumentumhoz képest

• Két szakadt link kijavítása: a W3C ikon lokális hivatkozása a W3C expansion src="OWL Web Ontology Language Overview_files/ valamint a szerző gif-je. A W3C icon linkjének, és az email gif linkjének teljes kiterjesztése: (http://www.w3.org/Icons/w3c_home) és (http://www.w3.org/2001/sw/WebOnt/guide-src/Email.Deborah.McGuinness.gif)
• A Ctrl M-ek törlése a sorok végéről, amelyek az új verzióra való áttérésnél kerültek oda.
• Új linkek az előző verzióra (2003. December).
• kisebb szerkesztési változtatások Lee Lacy 2004. Január 12-i megjegyzéseinek felhasználásával (pl. a cella méretének változtatása 30-ról 27 pontra, egyes táblázatokban)
• Benjamin Nowack szerkesztői megjegyzései.
• Felújított Referencia formátum.