Fókuszok rendezése:
A 2.4.3 teljesítési feltétel (SC) értelmezése
2.4.3 Fókuszok rendezése: Ha egy weboldal szekvenciálisan navigálható , és a navigációs sorrend befolyásolja a jelentést, vagy a kezelést, a fókuszálható alkotóelemek olyan sorrendben kerülnek fókuszba, hogy az megőrzi a jelentést és a kezelhetőséget. (A Szint)
Jelen teljesítési feltétel célja
Jelen teljesítési feltétel célja biztosítani azt, hogy amikor a felhasználók szekvenciálisan navigálnak a tartalmon belül akkor a tartalom jelentésével konzisztens módon találják meg az információt, mely a billentyűzetről működtethető. Ez csökkenti zavart, az által, hogy megengedi a felhasználók számára a tartalom következetes, "belső" modelljének kialakítását. Létezhetnek különböző rendezések, melyek logikai kapcsolatokat fejeznek ki a tartalomban. Például, mind az összetevők soronkénti, vagy oszloponkénti áthelyezése egy táblában, kifejezi a logikai kapcsolatokat a tartalomban. Bármelyik rendezés megfelelhet jelen teljesítési feltételnek.
A módszert, amely a szekvenciális navigálás sorrendjét eldönti a webtartalomban a tartalom technológiája definiálja. Például, egy egyszerű HTML a léptetési sorrend fogalmán keresztül határozza meg a szekvenciális navigációt. A dinamikus HTML módosíthatja a navigációs sorrendet szkriptelés használatával, valamint a tabulátorindex jellemzőinek hozzáadásával együtt, annak érdekében, hogy további elemek is fókuszba kerüljenek. Amennyiben nem használnak szkriptelést, vagy a tabulátorindex jellemzőit, a navigációs sorrend az az elrendezés, amely szerint az alkotóelemek megjelennek a tartalom áramlásában. (Tekintse meg a HTML 4.01 meghatározását, 17.11-es szakasz, „Egy elem fókuszba helyezése”)
Példa a billentyűzet navigációra - bár ez nem számít a jelen teljesítési feltétel által megcélzott szekvenciális navigációnak, a nyílbillentyű általi navigáció használata egy fastruktúra egyik elemére való lépéshez. A felhasználó a fel és le nyílbillentyűket használhatja ahhoz, hogy a fastruktúra egyik csomópontjáról átlépjen a másikra. A bal nyílbillentyű megnyomásával kiterjeszthet egy csomópontot, majd a le nyílbillentyű használatával belép az újonnan megnyitott csomópontokba. Ez a navigációs sorozat követi a fastruktúra vezérléséhez elvárt sorozatot – amint a kiegészítő elemek megnyitásra vagy bezárásra kerülnek, hozzáadódnak vagy eltávolítódnak a navigációs sorozattól.
A fókuszrendezés nem minden esetben egyezik meg az algoritmikusan meghatározott olvasási sorrenddel (Tekintse meg az 1.3.2 teljesítési feltételt) mindaddig, amíg a felhasználó megérti, és kezelni tudja a weboldalt. Mivel a tartalomhoz különféle lehetséges logikai olvasási sorrend tartozhat, a fókuszrendezés ezek közül bármelyiknek megfelelhet. Mindamellett, amikor egy bizonyos megjelenítés sorrendje eltér az algoritmikusan meghatározott olvasási sorrendtől, az egyik ilyen megjelenítés felhasználói nehezen érthetik meg, vagy kezelhetik a weboldalt. A szerkesztőknek gondosan figyelembe kell venniük az összes ilyen felhasználót, a weboldaluk tervezése során.
Például, egy képernyőolvasót alkalmazó felhasználó az algoritmikusan meghatározott olvasási sorrenddel lép interakcióba, míg egy billentyűzetet alkalmazó egészséges látású felhasználó a weboldal vizuális megjelenítésével működik együtt. Figyelmet kell arra fordítani, hogy a fókuszrendezés a két csoportba tartozó felhasználók számára értelmes legyen, és a tartalom ne véletlenszerűen jelenjen meg számukra.
A 2.4.3 teljesítési feltételből származó előnyök
Ezek a technikák előnyösek az olyan billentyűzethasználók számára, akik sorrendben navigálják a dokumentumokat, és elvárják, hogy a fókusz elrendezése összhangban álljon a szekvenciális olvasási sorrenddel.
-
A mozgáskorlátozott embereknek, akik a billentyűzethasználatra támaszkodnak az oldal működtetéséhez, előnyük származik egy logikus, használható fókuszrendezésből.
-
Azok az emberek, akik olyan fogyatékossággal rendelkeznek, melyek megnehezítik az olvasást, összezavarodhatnak, amikor a tabulálás váratlan helyre viszi a fókuszt. Nekik szintén egy logikus, használható fókuszrendezésből származik előnyük.
A látássérült emberek összezavarodhatnak, amikor a tabulálás váratlan helyre viszi a fókuszt, vagy amikor nem találják meg könnyen az interaktív alkotóelemet körülvevő tartalmat.
-
Nagyméretű nagyítás esetén csak az oldal kis része látható egy képernyőnagyítót használó egyén számára. Az ilyen felhasználó hibás összefüggésben értelmezheti az adott mezőt, amennyiben a fókuszrendezés nem logikus.
Példák a 2.4.3 teljesítési feltételre
A módszert, amely a szekvenciális navigálás sorrendjét eldönti a webtartalomban a tartalom technológája definiálja. Például, egy egyszerű HTML a léptetési sorrend fogalmán keresztül határozza meg a szekvenciális navigációt. A dinamikus HTML módosíthatja a navigációs sorrendet szkriptelés használatával, valamint a tabulátorindex jellemzőinek hozzáadásával együtt, annak érdekében, hogy további elemek is fókuszba kerüljenek. Amennyiben nem használnak szkriptelést, vagy a tabulátorindex jellemzőit, a navigációs sorrend az az elrendezés, amely szerint az alkotóelemek megjelennek a tartalom áramlásában. (Tekintse meg a HTML 4.01 meghatározását, 17.11-es szakasz, „Egy elem fókuszba helyezése”)
Példa a billentyűzet navigációra, mely nem számít a jelen teljesítési feltétel által megcélzott szekvenciális navigációnak, a nyílbillentyű általi navigáció használata egy fastruktúra egyik elemére való lépéshez. A felhasználó a fel és le nyílbillentyűket használhatja ahhoz, hogy a fastruktúra egyik csomópontjáról átlépjen a másikra. A bal nyílbillentyű megnyomásával kiterjeszthet egy csomópontot, majd a le nyílbillentyű használatával belép az újonnan megnyitott csomópontokba. Ez a navigációs sorozat követi a fastruktúra vezérléséhez elvárt sorozatot – amint a kiegészítő elemek megnyitásra vagy bezárásra kerülnek, hozzáadódnak vagy eltávolítódnak a navigációs sorozattól.
Egy weboldal állapot nélküli párbeszédeket hoz létre szkripten keresztül. Amikor az indítógombot aktiválják, elkezdődik a párbeszéd. A párbeszéd interaktív elemei a fókuszrendezésbe kerülnek beszúrásra, közvetlenül a gomb után. Amikor a párbeszéd elkezdődik, a fókuszrendezés a gombról a párbeszéd elemeire lép, majd a gombot követő interaktív elemre. Amikor a párbeszéd befejeződött, a fókuszrendezés a gombról a következő elemre lép.
-
Egy weboldal alaki párbeszédeket hoz létre szkripten keresztül. Amikor az indítógombot aktiválják, elkezdődik a párbeszéd és a fókusz a párbeszéd első interaktív elemére lép. Amíg a párbeszéd tart, a fókusz a párbeszéd elemeire korlátozódik. Amikor a párbeszéd megszűnik, a fókusz visszatér a gombra, vagy a gombot követő elemre.
Egy HTML weboldalt balkezes navigációval készítettek, amely a HTML-ben a fő törzs tartalma után bukkan fel, és CSS-el került formázásra, hogy az oldal bal oldalán jelenjen meg. Ez azért történik, hogy lehetővé tegye a fókusz a tartalom fő törzsi részére történő mozgatását tabulátorindex jellemzők vagy Javaszkript alkalmazása nélkül.
Megjegyzés: Amíg ez a példa megfelel a teljesítési követelménynek, nem szükségképpen igaz, hogy az összes CSS-pozícionálás is eleget tesz neki. A sokkal összetettebb pozícionálási példák vagy megőrzik, vagy elveszítik a jelentést és a működőképességet
A következő példa nem felel meg a teljesítési feltételnek:
Egy vállalat webhelye tartalmaz egy űrlapot, amely marketing célra adatokat gyűjt, és megengedi, hogy a felhasználók előfizessenek a vállalat által kiadott különféle hírlevelekre. A marketing célú adatok gyűjtésére vonatkozó űrlaprész magába foglal olyan mezőket, mint a név, lakcím, város, állam, vagy tartomány, és postai irányítószám. Az űrlap másik része különféle jelölőnégyzeteket tartalmaz, ahol a felhasználók megjelölhetik azokat a hírleveleket, melyeket meg akarnak kapni. Ennek ellenére, az űrlaphoz tartozó tabulátorrendezés az űrlap különböző részeinek mezői közt ugrál, oly módon, hogy a fókusz a mezőnévről a jelölőnégyzetre mozdul, majd a lakcímre, majd egy másik jelölőnégyzetre.
Kapcsolódó források
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
(none currently documented)
A 2.4.3-as teljesítési feltételhez kapcsolódó technikák és gyakori hibák - Fókuszok rendezése
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Elégséges (minimum) technikák
A fókusz hozzáadása az elemekhez, abban a sorrendben, amely a tartalmon belül, követi sorozatokat és kapcsolatokat, az alábbi technikák egyikének használatával:
Egy weboldal dinamikus változtatása az alábbi technikák egyikének használatával:
Egyéb technikák (javasolt) a 2.4.3-hoz
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
Egy Jól látható kiemelés mechanizmus biztosítása a hivatkozásokhoz, vagy vezérlőkhöz, amikor billentyűzet fókuszba kerülnek (hivatkozás előkészületben)
Alternatív megjelenítési rendezés létrehozása (hivatkozás előkészületben)
A 2.4.3 kapcsán elkövetett gyakori hibák
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 2.4.3-as teljesítési feltételre vonatkozóan.
Terminológia
- szekvenciálisan/lépésről-lépésre navigált
-
sorrendben navigált/irányított, a fókusz léptetéséhez (az egyik elemről a következőre) billentyűzet használatával
- weboldal
-
egy nem beágyazott forrás, amely elérhető egy HTTP-t használó egyszerű URI-ről , valamint bármilyen más forrás, amelyet a előállításhoz használtak (used in rendering), vagy ezzel együtt megjelenítésre terveztek (intended to be rendered) egy felhasználói program által
Megjegyzés 1: Habár bármely „más forrás” az elsődleges forrással együtt kerülne előállításra (rendered), az előállításuk nem feltétlenül egyidőben történne.
Megjegyzés 2: A fenti irányelvekkel való megfelelőség céljából a forrásnak „nem beágyazottnak” kell lennie a megfelelőség tartományán belül ahhoz, hogy weboldalnak minősüljön.
Példa 1: Webforrás, mely magába foglalja az összes beágyazott képet és médiát.
Példa 2: Egy Aszinkron Java-szkriptet és XML-t (AJAX) használó web levelezési program. A program teljesen a http://example.com/mail oldalon működik, de tartalmaz egy postafiókot (inbox), egy partnerek részt és egy naptárt. Hivatkozások és gombok biztosítottak ahhoz, hogy a postafiók, partnerek rész vagy a naptár megjelenjen, de az oldal URL elérésében ne következzen be változás.
Példa 3: Testre szabható portálhely, ahol a felhasználók megválaszthatják a tartalom megjelenését különböző tartalmi modulokon keresztül.
Példa 4: Amikor a felhasználó belép a http://shopping.example.com/ oldalra a keresőjén, egy moziszerű, interaktív vásárlási környezetbe kerül, ahol vizuálisan mozog egy üzletben, veszi le a termékeket a polcokról, és teszi őket az előtte lévő vizuálisan megjelenő kocsiba. A termékekre történő kattintás, a termék mellett lebegő (termék)specifikációs lap megjelenítését hívja elő.Ez lehet egy egyszerű weboldal vagy csak egy oldal a webhelyen belül.