[tartalom]
Copyright © 2008 W3C® (MIT, ERCIM, Keio), Minden jog fenntartva. Alkalmazandók a W3C felelősségi, védjegyoltalmi és dokumentumhasználati előírásai.
A "WCAG 2.0 értelmezése" című dokumentum nélkülözhetetlen a Web Akadálymentesítési Útmutató 2.0 [WCAG20] értelmezéséhez és alkalmazásához. Ez a dokumentum a WCAG 2.0 alkalmazását elősegítő kiadványsorozathoz tartozik. Fontos, hogy a dokumentum tartalma tájékoztató (útmutatás) és nem normatív jellegű (nem tartalmaz megfelelősségi követelményeket a WCAG 2.0-hoz).
A WCAG 2.0 számos teljesítési feltételt fogalmaz meg, amelyeknek az a célja, hogy meghatározzák a WCAG 2.0 Irányelveknek történő megfelelés követelményeit. A teljesítési feltétel egy olyan ellenőrizhető megállapítás, amely bizonyos webtartalmakkal együtt alkalmazva igaznak vagy hamisnak bizonyulhat. A "WCAG 2.0 értelmezése" című dokumentum részletesen bemutatja az összes teljesítési feltételt, azok céljait, a hozzájuk kapcsolódó legfontosabb fogalmakat, valamint azt a módot, ahogy a WCAG 2.0 Feltételek a különböző fogyatékkal élőket segítik. A dokumentum példákon keresztül azokat a tartalmakat is ismerteti, amelyek megfelelnek a különböző webtechnológiákat (például HTML, CSS, XML) alkalmazó teljesítési feltételek követelményeinek, és azokat is, amelyek ezeknek nem tesznek eleget.
A dokumentum tartalmazza a teljesítési feltételeknek megfelelelő specifikus technikákat is. Ezen eljárások alkalmazásának részleteit a WCAG 2.0 Technikái című rész tartalmazza, de a bemutatott módszerek és a teljesítési feltételek közötti kapcsolatot a "WCAG 2.0 Értelmezése" című rész írja le. A technikákat aszerint kategorizálták, hogy milyen mértékben támogatják a teljesítési feltételeket. A "Megfelelő technikák" önállóan vagy más technikákkal együtt alkalmazva az elvárt szinten támogatják az adott teljesítési feltételt, míg más választható technikák ajánlottan alkalmazhatók. Habár egyik technikának sem kell kötelező jelleggel megfelenie a WCAG 2.0-nak, de némelyikük az egyetlen ismert módszert jelentheti az adott technológia alkalmazás során. Az "Ajánlott technikák" önmagukban nem felelnek meg a teljesítési feltételeknek (azért, mert nem ellenőrizhetők, vagy nem adnak elegendő támogatást), de a fokozott akadálymentesítés elérése érdekében a szerkesztőknek javasolt az alkalmazásuk. A "Gyakori hibák" leírása külön kategóriát alkot, amelyben a WCAG 2.0-nak nem megfelelő tartalmat produkáló szerkesztési eljárások kerültek ismertetésre. Mivel a hibák ismertetése a WCAG 2.0 teljesítési feltételeinek szempontjából nem megfelelő szerkesztői módszerekről is szolgáltat ajánlásokat és információkat, felhívjuk a szerkesztők figyelmét arra, hogy ezek kerülendőek.
Ez a dokumentum a WCAG 2.0 támogatása céljából a W3C Web Akadálymentesítési Kezdeményezés (WAI) által kiadott sorozat része.
Ez a szakasz a dokumentum állapotát írja le publikálásának időpontjában. Más dokumentumok ezt hatálytalaníthatják. Az aktuális W3C publikációk listája és a műszaki jelentés legutóbbi változata megtalálható a W3C műszaki jelentések tárgymutatójában a következő oldalon: http://www.w3.org/TR/.
Ez a dokumentum a "WCAG 2.0 Értelmezése" nyilvános tervezete, amelyet a Web Akadálymentesítési Útmutatója Munkacsoport fontosnak tart a Web Akadálymentesítési Útmutató (WCAG) 2.0 Ajánlásaival kapcsolatos teljesítési feltétel értelmezéséhez. Fontos, hogy a dokumentum tartalma tájékoztató (útmutatás) és nem normatív jellegű (nem tartalmaz megfelelőségi követelményeket a WCAG 2.0-hoz).
A Munkacsoport kérésének megfelelően kérjük, észrevételeiket az online észrevételek űrlapon tegyék meg. Amennyiben ez nem lehetséges, észrevételeiket a public-comments-wcag20@w3.org címre küldhetik. Az észrevételeket tartalmazó archívum bárki számára elérhető.
A jelen WCAG 2.0 Ajánlásra vonatkozó észrevételek nem eredményeznek változtatásokat a dokumentumban, de a hibajegyzékben feltüntethetők és a jövőbeni WCAG változatokban megtárgyalhatók. A Munkacsoport nem szándékozik hivatalos választ adni az észrevételekre. A WCAG levelezési listájának archívuma mindenki számára elérhető, és a Munkacsoport a jövőbeni munkája során a jelen dokumentumra érkező észrevételeket figyelembe veheti.
A jelen dokumentum a W3C Webelérési Lehetőségek Kezdeményezése (WAI) részeként született. A WCAG Munkacsoport céljait a WCAG Munkacsoport kartája részletezi. A WCAG Munkacsoport a WAI Fejlesztési Terület (Technical Activity) részeként működik.
Ezt a dokumentumot a 2004. február 5. W3C Szabadalmi Elv alapján működő csoport hozta létre. A W3C egy nyilvános listát tart fenn a szabadalmi közzétételekről a csoport "eredményeire" (deliverable) vonatkozóan; ez az oldal instrukciókat is tartalmaz a szabadalmak közzétételéhez. Bármely magánszemélynek, akinek tudomása van olyan szabványról, amelyről úgy gondolja, hogy tartalmazza az Alapvető Követelményeket, a W3C Szabadalmi Elv 6. szakaszával összhangban közzé kell tennie ezt az információt.
A "WCAG 2.0 Értelmezésének" ismerete elengedhetetlen a "Web Akadálymentesítési Útmutató 2.0" [WCAG20] alkalmazásához. Habár a normatív meghatározások és követelmények mind megtalálhatók a WCAG 2.0 dokumentációjában, a koncepciók és intézkedések újdonságként hathatnak egyeseknek. A "WCAG 2.0 Értelmezésének" kibővített nem-normatív magyarázatai minden olvasó számára érthetővé teszik az egyes Útmutatók és teljesítési feltételek tartalmát, valamint ezek közös működését. Ugyanakkor példákkal segítik azon technika, vagy technikák azonosítását, amelyek a Munkacsoport megítélése szerint hasznosak lehetnek a teljesítési feltételek követelményeinek teljesítéséhez. A hivatkozásokon keresztül pedig a technikák részletes leírásához juthat el az olvasó.
Az "Értelmezés" nem ajánlás jellegű dokumentum, hanem az Útmutatók és teljesítési feltételek részletes technikai leírása. A WCAG 2.0, valamint az ahhoz kapcsolódó összes dokumentum megismeréséhez tekintse meg a Web Akadálymentesítési Útmutató 2.0 dokumentumainak összefoglalóját.
A "WCAG 2.0 Értelmezésének" felépítését irányelvek szabályozzák. Minden egyes irányelvhez tartozik egy, az " X.X Irányelv értelmezése" című rész. Ezekben a szakaszokban az adott irányelv célja és az ehhez tartozó tanácsolt technikák - melyek azonban nem kapcsolódnak specifikusan a teljesítési feltételekhez - kerülnek ismertetésre.
Az "X.X Irányelv értelmezése" című szakasz után következik a "X.X teljesítési feltétel értelmezése" elnevezésű rész, amely az útmutatóban ismertetett teljesítési feltétel leírását tartalmazza. Ebben az alábbiak olvashatóak:
A teljesítési feltétel megjelenése a WCAG 2.0-ban.
A teljesítési feltétel célja.
Előnyök (hogyan segíti a teljesítési feltétel a fogyatékos embereket).
Példák.
Kapcsolódó források.
Az irányelv követelményeinek megfelelő elégséges technika, illetve technikák.
A teljesítési feltétel kapcsán elkövetett hibák.
Egyéb javasolt technikák, amelyek a teljesítési feltétel alapvető követelményein túl eredményesen hozzájárulhatnak más tartalmak akadálymentesítéséhez. A javasolt technikák alkalmazása nincs hatással az előírt megfelelősségi szintre.
A teljesítési feltételhez kapcsolódó terminológia (a WCAG 2.0 Szójegyzéke alapján).
A WCAG 2.0-ban felsorolt minden irányelvtől hivatkozások mutatnak az adott irányelv értelmező részéhez ( X.X irányelv értelmezése). Ezekhez hasonlóan a WCAG 2.0 teljesítési feltételeinek értelmezésére (X.X teljesítési feltétel értelmezése) mutató hivatkozásokat is ez a dokumentum tartalmazza.
A különböző technikákra vonatkozó információk eléréséhez kövesse a dokumentumban található és a WCAG 2.0 technikáit ismertető részre mutató hivatkozásokat.
A különböző fogyatékosságokkal és a segítő technológiákkal kapcsolatos információkra vonatkozó hivatkozásokért tekintse meg a Wikipedia fogyatékossággal kapcsolatos címszavait.
Az útmutatók és a teljesítési feltételek a webtartalomhoz történő hozzáférés és a tartalom használatának alapját képező négy Irányelv köré szerveződnek.
A Web felhasználóinak teljesíteniük kell a tartalmakra vonatkozó alábbi feltételeket:
Észlelhetőség - Az információnak és az interfésznek a felhasználók által észlelhető módon kell megjelennie, illetve működnie.
A felhasználónak észlelnie kell a közölt információt (annak valamilyen érzékszervvel észlelhetőnek kell lennie)
Működtethetőseg - A felhasználói interfésznek és a navigációs elemeknek működtethetőknek kell lenniük.
A felhasználónak tudnia kell kezelni az interfészt (az interfész működtetése nem igényelhet olyan beavatkozást, amelyet a felhasználó nem képes végrehajtani).
Érthetőség - A közölt információknak és a felhasználói interfész működésének érthetőknek kell lenniük.
A felhasználónak megfelelően értenie kell a megjelenített információt és az interfész működtetésének módjait (a tartalom és a műveletek nem lehetnek értelmezhetetlenek).
A tartalmaknak a technológiák, illetve a felhasználói programok fejlődése során is hozzáférhetőknek kell maradniuk (a technológiák és a felhasználó programok fejlődése nem befolyásolhatja a tartalmak hozzáférhetőségét).
Abban az esetben, ha a fentiek valamelyike nem teljesül, a hátrányos helyzetű felhasználók nem lesznek képesek a web használatára.
Az Irányelvek mindegyikéhez útmutatók és teljesítési feltételek tartoznak, amelyek elősegítik az Irányelvek teljesülését a hátrányos helyzetű felhasználók számára. Ezek az alkalmazási irányelvek sokkal használhatóbbá teszik a tartalmakat minden felhasználó, köztük a fogyatékkal élő emberek részére. Mindezekkel együtt a WCAG 2.0 elsősorban a hátrányos helyzetű felhasználók problémáival kapcsolatos irányelveket tartalmazza. Ezek általában azokkal a hatásokkal foglalkoznak, amelyek meggátolják vagy komolyan zavarják ezen felhasználók webhez történő hozzáférését.
Az Irányelvek mindegyikéhez útmutatók listája tartozik. Összességében 12 útmutató került megalkotásra, amelyek rendezett listája a WCAG 2.0 tartalomjegyzékében található. Az útmutatók egyik legfontosabb célja az, hogy a felhasználók érzékelési, testi és felfogási képességeinek megfelelő leghatékonyabb módon a lehető legtöbb ember számára hozzáférhetővé tegyék a tartalmakat.
Az útmutatók teljesítési feltételeket tartalmaznak, amelyek az adott szabványhoz szükséges megfelelési követelményt fogalmazzák meg. Ezek a feltételek hasonlóak a WCAG 1.0-ben szereplő "ellenőrző pontokhoz". Minden egyes teljesítési feltétel egy olyan utasítás, amely az adott webtartalommal összefüggésben vagy igaznak vagy hamisnak bizonyul. A teljesítési feltételek technológiailag semlegesen kerültek megírásra.
Minden WCAG 2.0 teljesítési feltétel tesztelhető, azért, hogy segítségével a tartalom megfelelősége egyértelműen igazolható legyen. Míg egyes tesztelési eljárások automatikusan megoldhatók, addig másokhoz emberi közreműködés szükséges.
Habár előfordulhat, hogy egy tartalom megfelel a teljesítési feltételnek, mégsem mindig tudják azt a különböző fogyatékokkal élő felhasználók alkalmazni. A szakmai felülvizsgálatok során alkalmazott elismert minőségi eljárások az akadálymentesítés megvalósítása érdekében bizonyos felhasználók számára fontosak. Ezeken felül azonban a felhasználási tesztek elvégzése is ajánlott. A felhasználási tesztek révén derül fény az adott tartalmak alkalmazhatóságára.
A tartalmakat olyan embereknek is tesztelniük kell, akik ismerik a különböző fogyatékkal élők webhasználati szokásait. Az emberi tesztcsoportokban javasolt a hátrányos helyzetű felhasználók foglalkoztatása is.
Az Útmutatóban szereplő minden teljesítési feltételnek van egy hivatkozása, amely a követelményekkel foglalkozó dokumentumra mutat. Ebben a dokumentumban olvashatók:
a teljesítési feltételeknek megfelelő elégséges technikák,
ajánlott, választható technikák, és
A WCAG 2.0 nem alkalmaz meghatározott műszaki eljárásoknak megfelelő technikákat, hanem mind az útmutatókat, mind a teljesítési feltételeket technológiáktól független módon használja. A Munkacsoport annak érdekében, hogy tájékoztatással és példákkal szolgáljon a specifikus technológiákat (például HTML) követő útmutatásokkal kapcsolatban, minden egyes teljesítési feltételhez megalkotta az elégséges (minimum) technikákat, amelyek eleget tesznek a teljesítési feltétel által támasztott követelményeknek. Az elégséges technikák listája a "WCAG 2.0 Értelmezése" című részben tekinthető meg (tükrözött példánya a WCAG 2.0 követelményei című szakaszban olvasható). Ezen a módon az új technikák megjelenésével, valamint a Web és kisegítő technológiák fejlődésével egyidejűleg a lista is folyamatosan frissíthető.
Fontos, hogy minden technika tájékoztató jellegű. Az "elégséges technikák" a WCAG Munkacsoport megítélése szerint tesznek eleget a teljesítési feltétel követelményeinek. Ennek ellenére az említett technikák alkalmazása nem kötelező. Abban az esetben, ha a Munkacsoport listáján nem szereplő technika kerül alkalmazásra, akkor az adott teljesítési feltétel vonatkozásában szükségessé válhat az eljárás megfelelőségének megállapítása.
A teljesítési feltételek többségéhez több elégséges technika is tartozik. Ezek mindegyike eleget tesz az adott teljesítési feltétel követelményeinek. Létezhetnek más megfelelő eljárások is, amelyek nem szerepelnek a Munkacsoport listáján. Azonosításuk esetén ezek is felkerülnek a technikák listájára.
Az elégséges technikákon kívül létezik számos ajánlott technika, amelyek segítik az akadálymentes hozzáférést. Mivel ezek nem teljesen felelnek meg a teljesítési feltételek követelményeinek, ezért nem sorolhatók az elégséges technikák közé. Az ajánlott technikák általában nem tesztelhetők, és/vagy bár bizonyos körülmények között hasznosak, illetve hatékonyak, más esetekben viszont nem működnek kielégítően. A weboldalak akadálymentesítésének növelése érdekében ahol szükséges, ezen technikák alkalmazása javasolható.
Szerkesztői megjegyzés: Ha a bizottság még nem alkotta meg egy technika leírását, akkor a technika címét a felsorolásban a "(hivatkozás előkészületben)" megjegyzés követi.
1.1 Irányelv: Szöveges alternatívát biztosít bármilyen nem-szöveges formátumú tartalomhoz, olyan módon, hogy a szükségleteknek megfelelően nagybetűre, Braille-írásra, beszédre, szimbólumokra, vagy egyszerűsített nyelvre lehessen változtatni
Jelen irányelv célja, hogy a nem-szöveges tartalmak szöveges formátumban is hozzáférhetők legyenek. A "szöveg" kifejezés elektronikus szövegre utal és nem képként reprezentált szövegre. Az elektronikus szöveg rendelkezik a semleges megjelenítés különleges előnyével. Ez azt jelenti, hogy a szöveg a szükségletek függvényében átalakítható a láthatóság, hallhatóság, tapinthatóság, valamint ezek kombinációi szerint, így az elektronikus szöveg a felhasználó igényeinek legmegfelelőbb módon tehető hozzáférhetővé. Az olvasási nehézséggel küzdő felhasználók számára könnyedén nagyítható és kihangosítható, illetve a további igényeknek megfelelően tapinthatóvá tehető.
Fontos: A fejlődési és beszédértési problémákkal küzdő emberek részére a tartalmak elemei különböző szimbólumokká alakíthatók át, de ez nem meríti ki teljesen a szimbólumok ilyen irányú felhasználási lehetőségeit.
A jelen irányelv adott teljesítési feltételének megfelelő technikák az alábbiakban kerülnek felsorolásra. Amennyiben léteznek olyan technikák, amelyek az irányelvre vonatkoznak, de nem tartoznak egyetlen teljesítési feltételhez sem, azok itt kerülnek ismertetésre. Ezek a technikák nem megköveteltek és nem elégségesek a teljesítési feltételek szempontjából, de bizonyos típusú webtartalmakat elérhetőbbé tehetnek számos felhasználó számára.
Jelnyelvi videók biztosítása csak-audió fájlok részére (hivatkozás előkészületben)
1.1.1 Nem-szöveges tartalom: A felhasználóknak nyújtott minden nem-szöveges tartalom rendelkezik egyenértékű szövegalternatíva megjelenítéssel, kivéve a lent felsorolt szituációk esetében (A szint).
Vezérlési, beviteli eszközök: Amennyiben a nem-szöveges tartalom egy vezérlési parancs, vagy felhasználói adatbevitelt fogad el, akkor egy a célját leíró név tartozik hozzá. (A vezérlési és a felhasználói adatbevitelt elfogadó tartalom további követelményeivel a 4.1 Irányelv foglalkozik.)
Idő-Alapú Média: Amennyiben a nem-szöveges tartalom idő-alapú média, akkor a szöveges alternatívák legalább a nem-szöveges tartalom azonosítására alkalmas leírást biztosítsák. (A média további követelményeivel a 1.2 Irányelv foglalkozik.)
Teszt: Amennyiben a nem-szöveges tartalom teszt vagy feladat, amit nem-szöveges formátumban kell bemutatni, akkor a szöveges alternatívák legalább a nem-szöveges tartalom azonosítására alkalmas leírást biztosítsák.
Érzékszervi: Amennyiben a nem-szöveges tartalom elsődleges célja specifikus érzékszervi élmény létrehozása, akkor a szöveges alternatívák legalább a nem-szöveges tartalom azonosítására alkalmas leírást biztosítsák.
CAPTCHA: Amennyiben a nem-szöveges tartalom célja annak megerősítése, hogy a tartalomhoz személy és nem számítógép fér hozzá, akkor azok a szöveges változatok biztosítottak, amelyek azonosítják és leírják a nem-szöveges tartalom célját, valamint biztosítottak a CAPTCHA olyan alternatív formái, melyek más kimeneti formát használnak a különféle típusú érzékszervi észleléshez, a különböző fogyatékosságokhoz történő alkalmazkodás céljából.
Dekoráció, Formázás, Nem látható: Amennyiben a nem-szöveges tartalom csak dekoráció, csak vizuális formázáshoz használt, vagy a felhasználók számára nem jelenik meg, akkor ez úgy legyen megvalósítva, hogy a kisegítő technológiák figyelmen kívül hagyhassák.
A teljesítési feltétel célja, hogy szövegalteratívákon keresztül tegye hozzáférhetővé a nem-szöveges tartalom által közvetített információkat. Mivel a szövegalternatívák érzékelési modalitása (például vizuális, audió vagy tapintásbeli megjelenítés) változtatható, ezért elsődleges eszközként alkalmazhatók az információk közvetítésére. A szövegalternatívák révén az információk a felhasználói programoknak megfelelő módon alakíthatók. Például az a felhasználó, aki nem látja a képeket, a szintetizált hang segítségével létrehozott hangos szövegalternatíva révén juthat az adott tartalom birtokába. A vizuálisan megjeleníthető olvasható szövegalternatíva pedig a hangos fájlokat nem halló felhasználóknak nyújt segítséget. A jövőben a szövegalternatívák megkönnyítik majd az információkhoz történő jelnyelvi vagy egyszerűbb nyelvi módokon történő hozzáférést is.
A CAPTCHA meglehetősen ellentmondásos fejezet az akadálymentesítéssel foglalkozók körében. Ahogy az a CAPTCHA akadálymentesítésének gátjai című dokumentumban leírásra került, a CAPTCHA-k az ember értelmi képességeit teszik próbára annak érdekében, hogy automatizált folyamatokat tegyenek működésképtelenné. A CAPTCHA-k bármely típusa megoldhatatlan feladatot jelenthet a fogyatékkal élő felhasználók számára. Mivel a CAPTCHA-k használata széles körben elterjedt, a Web Akadálymentesítési Útmutató Munkacsoport úgy gondolja, hogy a CAPTCHA-k használatának tilalma esetén a weblapok inkább a WCAG-nak történő meg nem felelést választják, mint a CAPTCHA-k elhagyását. Ez pedig hatalmas akadályt fog jelenti számos fogyatékos felhasználó számára. Ezen okból kifolyólag a Munkacsoport úgy alakítja ki a CAPTCHA-val kapcsolatos követelményeket, hogy azok elfogadhatók legyenek a hátrányos helyzetű felhasználók és a weblapok számára is. Abban az esetben, ha az adott oldalon két különböző típusú CAPTCHA kerül alkalmazásra, nagy valószínűséggel a fogyatékos felhasználók is meg fogják találni a számukra megfelelő változatot.
Mivel néhány fogyatékos felhasználó még mindig nem képes használni a minimum követelményeknek megfelelő lapokat, ezért a Munkacsoport ajánlásokat fogalmaz meg kiegészítő intézkedések megtétele érdekében.
A WCAG-vel együttműködő szervezeteknek fel kell ismerniük a kérdés jelentőségét és amennyire csak lehetséges, túl kell teljesíteniük az irányelvekben meghatározott minimum követelményeket. A javasolt további lehetőségek között szerepelnek az alábbi lépések:
Több mint két különböző típusú CAPTCHA biztosítása.
Hozzáférés biztosítása egy olyan emberi erővel működő ügyfélszolgálathoz, amely segít a CAPTCHA-n keresztül történő belépésben.
Regisztrált felhasználók mentesítése a CAPTCHA használata alól.
A nem-szöveges tartalmak számos formában jelenhetnek meg, amelyeknek az alkalmazási módját a teljesítési feltétel határozza meg.
Azoknak a nem-szöveges tartalmaknak az esetében, amelyek nem kerültek említésre az alább ismertetett esetek egyikében - mint például a táblázatok, diagramok, hangfelvételek, képek és animációk - a szövegalternatívák jelentik a megoldást az információk megfelelő formába történő átalakítására (például látható, hallható vagy tapintható). A rövidebb és hosszabb szövegalternatívák egyaránt szükség szerint használhatók a nem-szöveges tartalom közvetítésére. Fontos, hogy ez a bekezdés csak az előre rögzített csak-audió és csak-videó fájlokra vonatkozik. Az élő csak-audió és csak-videó fájlokra az ezután következő harmadik bekezdésben megfogalmazottak vonatkoznak.
Abban az esetben ha a nem-szöveges tartalom felhasználói beavatkozást kezel vagy elfogad - mint például küldésre szolgáló gombok képe, térképek ábrázolása vagy komplex animációk - a nem-szöveges tartalom egy meghatározott nevet kap, amely egyértelműen jelzi a felhasználónak a nem-szöveges tartalom jellegét és elhelyezésének célját.
Az idő-alapú médiát tartalmazó nem-szöveges tartalom az 1.2. szerint tehető akadálymentessé. Ebben az esetben fontos, hogy a felhasználók felismerjék ezt a fajta tartalmat, és képesek legyenek kiválasztani azt a műveletet, ha egyáltalán van ilyen, amelyet el kívánnak végezni vele. Ennek támogatására egy szövegalternatíva kerül megadásra, amely leírja az idő-alapú média jellegét és/vagy annak címét.
Élő csak-audió és élő csak-video tartalmak esetében sokkal nehezebb lehet olyan szövegalternatívát biztosítani, amely az említett tartalmakkal egyenértékű információt képes szolgáltatni. Ebben az esetben a szövegalternatíva egy ismertető címke formájában jelenik meg.
Bizonyos esetekben egy tesztet, vagy feladatot részleteiben vagy teljes egészében nem-szöveges tartalom formájában kell megjeleníteni. A teszt vagy feladat jellege miatt az audió, illetve vizuális információ bizonyos esetekben nem alakítható át szöveges tartalommá. Például egy hallás utáni teszt céljainak nem felelhet meg a szövegalternatíva. A látási képesség fejlesztését célzó feladatokat szintén értelmetlenség szöveges formátumban megszerkeszteni. A betűzési teszt szövegalternatívával történő megoldása pedig valószínűleg nem fogja elérni a kívánt hatékonyságot. Ezekben az esetekben a szövegalternatívák célja a nem-szöveges tartalmak céljainak ismertetése, mivel a szövegalternatívák nem biztosíthatják a tesztek megoldásához szükséges információt.
Bizonyos esetekben a tartalmak kifejezetten érzékelési élményt kívánnak nyújtani, amelyet a szavak nem tudnak helyettesíteni. A példák között lehet említeni egy szimfónikus előadást, vagy valamelyik vizuális művészet alkotásait, stb. Ilyenkor a szövegalternatívák legalább a nem-szöveges tartalom megnevezésére, illetve ahol lehetséges, más kiegészítő információk közlésére szolgálhatnak. Abban az esetben, ha ismert az adott lapon szereplő tartalom célja és ez megfogalmazható, mindenképpen hasznos ennek az információnak a közlése.
Bizonyos esetekben a nem-szöveges feladatok a felhasználó emberi mivoltának igazolására szolgálnak. A spamrobotok és a weboldalakra bejutni szándékozó más nemkívánatos szoftverek elkerülésére a CAPTCHA-k szolgáltathatnak megoldást. A CAPTCHA-k általában a webrobotok jelenlegi képességeit meghaladó különböző vizuális és audió feladatokat használnak. Amennyiben a CAPTCHA-kat szövegalternatívákkal egészítik ki, akkor a robotok is hozzájuk férhetnek, és ez meghiúsítja az eredeti rendeltetésük célját. Ebben az esetben a szövegalternatívák leírhatják a CAPTCHA célját, és a különböző módokat használó alternatív űrlapok elégíthetik ki a fogyatékos felhasználók igényeit.
Bizonyos esetekben a nem-szöveges tartalmat nem szükséges látnia vagy megértenie a felhasználónak. Ennek a lehetőségnek a jellegzetes példái között említhetők az átlátszó képek, amelyek szöveget mozgatnak a lapon, egy láthatatlan kép, amely a látogatottsági statisztika mérésére szolgál, vagy egy semmilyen információt nem hordozó, csupán esztétikai élményt nyújtó és a lapon található üres helyet kitöltő örvény. Az ilyen jellegű szövegalternatívák csak elrettenthetik a képernyőolvasót alkalmazó felhasználókat a lap tartalmától. Viszont ha a tartalom nem kerül megjelölésre, az kételyeket ébreszthet a felhasználóban a nem-szöveges tartalom jellegét, illetve az esetlegesen elmulasztott információkat (ha egyáltalán voltak ilyenek) illetően. A nem-szöveges tartalmak ezen fajtája olyan módon kerül megjelölésre vagy szerkesztésre, hogy a kisegítő technológiák figyelmen kívül hagyják őket és nem jelenítenek meg semmit a felhasználók felé.
Ez a teljesítési feltétel azoknak nyújt segítséget, akik nehezen érzékelik a látható tartalmakat. A kisegítő technológia hangosan felolvassa a szöveget, javítja a vizuális észlelhetőséget vagy Braille-írássá alakítja azt.
A szövegalternatívák azoknak is segítséget nyújthatnak, akiknek problémát jelent a fényképek, rajzok vagy más képes ábrázolások (például vázlatrajzok, grafikus tervek, festmények, három dimenziós prezentációk) grafikonok, táblázatok, animációk stb. értelmezése.
A hallássérülteknek gondot okoz az audió-információk megértése, de a szövegeket el tudják olvasni. Jelenleg kutatások folynak a szövegeket automatikusan jelnyelvvé alakító eljárás kidolgozásának tárgyában.
A siketvakok a Braille-írás útján tudják a szövegeket elolvasni.
Ezeken kívül a szövegalternatívák segítséget nyújthatnak a nem-szöveges tartalmak keresésében és számos módon új célt adhatnak a tartalmaknak.
Adatgrafikonok
Egy oszlopgrafikon a júniusi, júliusi és augusztusi eszköz (widget) eladásokat ábrázolja. A rövid címkén ez a szöveg áll: "Egyes számjegy - Eladás júniusban, júliusban és augusztusban." A hosszabb leírás megadja a grafikon típusát, valamint részletesen összefoglalja a grafikonban szereplő adatokat, trendeket és következtetéseket. Amennyiben lehetséges és praktikus, az aktuális adatok táblázatos formában is megjelenítésre kerülhetnek.
Beszéd hangos rögzítése
Az audióklipre mutató hivatkozás szövege:"Az elnök beszéde az összejövetelen". Az audióklipre mutató hivatkozás mellett a beszéd szöveges változatához vezető hivatkozás is feltüntetésre kerül.
Az autómotor működését szemléltető animáció
Az autómotor működését bemutató animáció. A motor működését szemléltető oktatóanyag animációjához nem tartozik audió rész. Mivel a részletes magyarázat az oktatóanyag szöveges részében szerepel, a szövegalternatívaként alkalmazott kép csak az animáció rövidített leírását tartalmazza és további információkért a szöveges változatra hivatkozik.
Közlekedési webkamera
Bizonyos weblapokon a felhasználók válogathatnak a nagyobb városokban működő számos webkamera által közvetített képek között. A kiválasztott kamera képei általában minden két percben frissítésre kerülnek. Egy rövid szövegalternatíva "közlekedési webkameraként" azonosítja az adott eszközt. A lapon a webkamera által filmezett pontok közötti várható utazási időtartamok is megjelenítésre kerülhetnek táblázatos formában, amely szintén frissül minden második percben.
Egy történelmi esemény sajtóban megjelenő fényképe
Egy újságcikkhez tartozó fényképen két nagyhatalom vezetője látható, amint egy nemzetközi találkozó keretében kezet ráznak egymással. A szövegalternatíva szerint: "XY úr, X elnöke kezet fog XY úrral, Y állam miniszterelnökével".
Egy történelmi eseményt ábrázoló fénykép, amely egy diplomáciai kapcsolatokkal foglalkozó tartalom része
Az 5-ös pontban említett, az elnökkel kezet rázó miniszterelnök fényképe ez alkalommal a diplomáciai események jellemzőit magyarázó tartalomba került beillesztésre. Az első szövegalternatíva szerint: "XY úr, X elnöke kezet fog XY úrral, Y állam miniszterelnökével 2009. január 2-án ". A második szövegalternatíva leírja az eseménynek helyet adó termet, csakúgy mint a szereplők arcán megjelenő kifejezéseket és bemutatja a terembe tartózkodó további embereket. Ez utóbbi leírás lehet egy lapon a fotóval, illetve egy másik fájlban, amelyet egy hivatkozással vagy egy másik program mechanizmussal lehet a képhez rendelni.
Egy sajtótájékoztató audió felvétele
Egy honlapról hivatkozás mutat egy sajtótájékoztató audió felvételére, amelyet a hivatkozás szövege azonosít. Az oldalról szintén egy hivatkozás mutat a sajtótájékoztató szöveges változatára. A szöveges változat szó szerint idézi a szóvivő által elmondottakat, azonosítja a beszélőket és jelöli a felvétel alatt elhangzott más, említésre méltó zajokat (például a tapsot, nevetést, a hallgatóság részéről elhangzó kérdéseket stb.).
Egy e-tanulási alkalmazás
Az e-tanulási alkalmazások hangokkal különböztetik meg a helyes válaszokat a helytelenektől. A csengő hangok jelzik a helyes válaszokat, a sípoló hangok pedig a helyteleneket. A hangok mellett egy szöveges felirat is megjelenik azok tájékoztatására, akik nem hallják meg a hangokat, vagy nem képesek értelmezni azok jelentését.
Egy hivatkozással ellátott miniatürizált kép
Egy újságokkal foglalkozó weblapról a "Smallville Times" honlapjára mutató hivatkozás mellett szereplő miniatürizált kép. A szövegalternatíva szerint: "Smallville Times".
Ugyanaz a kép különböző lapokon elhelyezve
Ugyanaz a fénykép különböző célokra történő felhasználása. Például egy utazási honlap hivatkozása, amely a külföldi utak részére mutat (szövegalternatíva: "Külföldi utak"), vagy ugyanaz a fénykép egy egyetem honlapján a "Külföldi Campusok" szövegalternatívával ellátva.
Térkép ábrázolás
Egy interaktív emeletrajz, amelyről a különböző helyiségekkel kapcsolatban információkat közlő lapokra navigálhat a felhasználó. A rövid szövegalternatíva bemutatja a képet és annak interaktív célját: "Épület emeletrajz. További információkért válasszon egy helyiséget."
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Utasítások: Válassza ki az alábbi szituációkból azt, amelyik a legjobban kapcsolódik a tartalmához. Mindegyik szituáció olyan számozott technikákat (vagy technika kombinációkat) tartalmaz, amelyeket a Munkacsoport megfelelőnek ítélt az adott szituáció szempontjából.
G94: Providing short text alternative for non-text content that serves the same purpose and presents the same information as the non-text content using a short text alternative technique listed below
G95: Providing short text alternatives that provide a brief description of the non-text content using a short text alternative technique listed below AND one of the following techniques for long description:
G92: Providing long description for non-text content that serves the same purpose and presents the same information using a long text alternative technique listed below
G82: Providing a text alternative that identifies the purpose of the non-text content using a short text alternative technique listed below
H44: Using label elements to associate text labels with form controls (HTML)
H65: Using the title attribute to identify form controls when the label element cannot be used (HTML)
Egy ismertető címke beillesztése, az alább felsorolt rövid szövegalternatíva technikák egyikének alkalmazásával.
G68: Providing a descriptive label that describes the purpose of live audio-only and live video-only content using a short text alternative technique listed below
G100: Providing the accepted name or a descriptive name of the non-text content using a short text alternative technique listed below
A nem-szöveges tartalom olyan módon történő elkészítése vagy megjelölése, hogy azt figyelmen kívül hagyhassa az egyik alább felsorolt technológia-specifikus technikát alkalmazó kisegítő technológia.
H36: Using alt attributes on images used as submit buttons (HTML)
H2: Combining adjacent image and text links for the same resource (HTML)
H24: Providing text alternatives for the area elements of image maps (HTML)
H86: Providing text alternatives for ASCII art, emoticons, and leetspeak (HTML)
H30: Providing link text that describes the purpose of a link for anchor elements (HTML)
H45: Using longdesc (HTML)
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
Informatív nem-szöveges tartalom azonosítása (hivatkozás előkészületben)
Rövid leírások tömör kivitelezése (hivatkozás előkészületben)
Szöveget tartalmazó képek leírása (hivatkozás előkészületben)
A nem-szöveges tartalom hosszabb leírása, azokban az esetekben, amikor egy technológia-specifikus technikát (egy akadálymentesítés által támogatott technológiához) alkalmazó ismertető címke használata szükséges a fent említett hosszabb leíráshoz. (hivatkozás előkészületben)
Abban az esetben, ha nem áll rendelkezésre hozzáférhető alternatíva, a nem-szöveges tartalom különböző méretekben történő megjelenítése (hivatkozás előkészületben)
Szerver-oldali scriptek alkalmazása a szöveg képének átméretezéséhez (hivatkozás előkészületben)
Hivatkozás összehasonlítható információt nyújtó szöveges tartalomhoz (pl. a közlekedési webkamerák esetében az önkormányzatok hivatkozások révén elérhetővé tehetik a közlekedési szituációjelentés szöveges változatát). (hivatkozás előkészületben).
Kettőnél több CAPTCHA-változat biztosítása (hivatkozás előkészületben)
Emberi ügyfélszolgálat biztosítása, amely segítséget nyújt a CAPTCHA-n történő átjutáshoz. (hivatkozás előkészületben)
Regisztrált felhasználók mentesítése a CAPTCHA használata alól (hivatkozás előkészületben)
A kereteket nem támogató böngészők részére történő szerkesztés (hivatkozás előkészületben)
Alternatív tartalom szerkesztése iframe részére. (hivatkozás előkészületben)
H27: Providing text and non-text alternatives for object (HTML)
Hosszú leírások mellőzése iframe-ben (hivatkozás előkészületben)
Redundáns hivatkozások alkalmazása kliens-oldali térkép ábrázolásokon (hivatkozás előkészületben)
C18: Using CSS margin and padding rules instead of spacer images for layout design (CSS)
CSS háttér alkalmazása, :before vagy :after szabályok alkalmazása a képi elemek helyett használt dekorációs képekhez (hivatkozás előkészületben)
Üres táblázatcellák megjelenítése (hivatkozás előkészületben)
ARIA prezentáció használata a kifejezetten bemutató jellegű elemek megjelenítésére. (hivatkozás előkészületben)
Metaadatok használata a szöveges változatok és videók összekapcsolásánál (hivatkozás előkészületben)
Metaadatok használata a szöveges változatok és a csak-audió tartalmak összekapcsolásánál (hivatkozás előkészületben)
Példa: Egy videó szöveges és audió változatára hivatkozó egységes erőforrás azonosító (URl) megadása metaadatokkal.
Példa: Egy audió fájl többnyelvű (angol, francia, holland) szöveges változatára hivatkozó egységes erőforrás azonosító (URl) megadása metaadatokkal.
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 1.1.1 -es teljesítési feltételre vonatkozóan:
mozaikszó a „Teljesen automatikus nyilvános Turing-teszt emberek és számítógépek megkülönböztetésére” ("Completely Automated Public Turing test to tell Computers and Humans Apart")
Megjegyzés 1: A CAPTCHA tesztek gyakran arra kérik a felhasználót, hogy gépeljen be egy szöveget, ami zavaros képként vagy hang-fájlként jelenik meg.
Megjegyzés 2: A Turing-teszt bármilyen tesztrendszer lehet, melyet arra terveztek, hogy megkülönböztesse az embereket a számítógéptől. A híres számítástechnikai tudós, Alan Turing után kapta a nevét. A szakkifejezést a Carnegie Mellon Egyetem kutatói találták ki. [CAPTCHA]
kizárólag csak esztétikai célja van, nem nyújt információt és nincs funkciója
Megjegyzés: A szöveg csak dekorációnak számít, amennyiben a szavak a céljuk megváltoztatása nélkül cserélhetők vagy helyettesíthetők.
Példa: Egy szótár fedőlapján, nagyon halvány, véletlenszerű szavak találhatók a háttérben.
hardver és/vagy szoftver, amely felhasználói programként működik, vagy együtt egy felhasználói alapprogrammal annak érdekében, hogy olyan működést biztosítson, amely megfelel a fogyatékkal élő felhasználók igényeinek; konkrétan azoknak az igényeknek, amelyek a felhasználói alapprogramok által biztosítottakon túlmutatnak
Megjegyzés 1: a kisegítő technológia által biztosított működés alternatív megjelenítéseket (pl. szintetizált beszéd vagy nagyított tartalom), alternatív beviteli módszereket (pl. hang), további navigációs vagy irányítási mechanizmusokat és tartalmi átalakításokat (pl. hogyan tegyük a táblázatokat könnyebben hozzáférhetővé) foglal magába.
Megjegyzés 2: A kisegítő technológiák gyakran a felhasználói alapprogramokon keresztül közölnek adatokat vagy üzeneteket az APIk (alkalmazási program csatlakozási felülete) használata és monitoros vizsgálata által.
Megjegyzés 3: A felhasználói alapprogramok és a kisegítő technológiák közötti különbség nem tekinthető abszolútnak. Sok felhasználói alapprogram biztosít bizonyos jellegzetességeket, annak érdekében, hogy segítse a fogyatékkal élőket. Az alapvető különbség az, hogy a felhasználói alapprogramok nagy tömegű és sokszínű közönséget céloznak meg, amely általában a fogyatékkal és az anélkül élőket is magába foglalja. A kisegítő technológiák szigorúan meghatározott speciális fogyatékossággal rendelkező felhasználói csoportotokat céloznak meg. Egy kisegítő technológián keresztül nyújtott támogatás sokkal konkrétabb és megfelelőbb az adott célcsoportba tartozó felhasználók szükségletei szempontjából. A felhasználói alapprogram biztosíthat olyan fontos működést a kisegítő technológiák számára, mint a webtartalom visszanyerése programobjektumokból, vagy azonosítható kötegekbe történő jelölőnyelv elemzés.
Példa: a jelen dokumentum szempontjából fontosnak számító kisegítő technológiák magukba foglalják az alábbiakat:
képernyő nagyítók és egyéb, vizuális olvasást segítő eszközök, melyeket vizuális, érzékszervi és testi fogyatékossággal rendelkező emberek használnak a szöveg betűkészletének, méretének, térközének, színének megváltoztatására, a beszéd szinkronizálására stb., annak érdekében, hogy a módosított szövegek és képek vizuális olvashatóságát növeljék;
képernyőolvasók, melyeket a vak emberek használnak a szöveges információ elolvasására szintetizált beszéd vagy Braille-olvasás segítségével;
szövegből-beszéd szoftver, amelyet kognitív, nyelvi és tanulási nehézségekkel rendelkező emberek használnak a szöveg szintetikus beszédre történő átalakításához;
hangfelismerő szoftver, melyet olyan emberek használhatnak, akik valamilyen fizikai fogyatékossággal rendelkeznek;
alternatív billentyűzetek, melyeket bizonyos fizikai fogyatékossággal rendelkező emberek használnak a billentyűzet szimulálására (beleértve az alternatív billentyűzeteket, amelyek fejmutatót, egyszerű kapcsolókat, sip/puff-ot és más speciális beviteli eszközöket használnak);
alternatív mutató eszközök, melyeket bizonyos fizikai fogyatékossággal rendelkező emberek használnak az egérrel történő rámutatás és a billentyűparancsok szimulálására
bármilyen tartalom, amely nem algoritmikusan meghatározott karakterek sorozata, vagy ahol a sorozat nem emberi nyelven fejez ki valamit
Megjegyzés: Ez magába foglalja az ASCII rajzot (ami karakterek mintája), érzelmet kifejező jeleket, "leetspeak" nyelvet (amely karakterhelyettesítést használ) és szövegeket ábrázoló képeket
szöveg, amivel a szoftver a felhasználó számára azonosítani tud egy alkotóelemet a webtartalmon belül
Megjegyzés 1: A név lehet rejtett, és csak kisegítő technológián keresztül kerül megjelenítésre, ugyanakkor egy címke látható az összes felhasználó számára. Számos (de nem az összes) esetben a címke és a név megegyezik.
Megjegyzés 2: Ez nem függ össze a név attribútummal a HTML-ben.
érzékelési tapasztalat, amely nem csupán díszítő hatású, és nem továbbít elsődlegesen információt vagy teljesít funkciót
Példa: A példák magukba foglalnak furulyaelőadást, a vizuális művészet alkotásait stb.
karakterek sorozata, mely lehet algoritmikusan meghatározott , ahol a sorozat valamit emberi nyelven fejez ki
algoritmikusan meghatározott szöveg, melyet a nem szöveges tartalom helyett használnak, vagy olyan szöveg, melyet kiegészítésként használnak a nem szöveges tartalomhoz, és az algoritmikusan meghatározott szövegből hivatkoznak rá
Példa: Egy diagram képe szöveges formátumban jelenik meg a diagram utáni bekezdésben. A diagramhoz tartozó rövid szövegváltozat jelzi, hogy leírás következik.
Megjegyzés: További információ a Szöveges Változat értelmezése irányelvnél található
1.2 Irányelv: Alternatívák biztosítása az idő-alapú médiához
Jelen irányelv célja, hogy hozzáférést biztosítson a szinkronizált médiához, mely magába foglalja a következőket:
csak-hang
csak-videó
audió-videó
audió és/vagy videó interakciókkal kiegészítve.
Az egyes tartalmakhoz meghatározott teljesítési feltételek tartoznak. A csak-hang vagy csak-videó médiák esetében csak azokat a teljesítési feltételeknek kell eleget tenni, melyek neve tartalmazza a két kifejezést. Amennyiben a média nem csak-hang vagy csak-videó, akkor az összes többi teljesítési feltételnek eleget kell tennie.
A média lehet egyenes (élő) közvetítés vagy előre rögzített. Minden egyes teljesítési feltételben egyértelműen jelölt, ha a teljesítési feltétel vonatkozik az élő vagy előre rögzített médiához.
A szinkronizált média meghatározása a szójegyzékban a következő módon szerepel:
más formátummal és/vagy idő alapú interaktív alkotóelemekkel szinkronizált audió vagy videó az információ bemutatásához, hacsak a média nem számít egy szöveg médiaváltozatának, és ez egyértelműen jelölve van
Ide tartozik egy interakciókkal kiegészített hanganyag fájl, ugyanúgy, mint egy interakciókat tartalmazó csak-videó fájl is, mivel az interakcióknak egy bizonyos időben kell megtörténniük. Egy olyan szövegkiírás, mint a "további információért kattintson most" nem jelent nagy segítséget, mivel az olvasó nem tudja, hogy mikor hangzik el a "most" kifejezés. Pontosan ezért van szükség a szinkronizált feliratokra.
Néha előfordul, hogy olyan sok párbeszéd van, hogy a hangzó leírás nem illeszthető be a párbeszédek közötti szünetekbe. Az A szinten megoldás lehet az idő-alapú média alternatíva biztosítása a szinkronizált média hangzó leírása helyett, mely így lehetővé teszi a szinkronizált médiában található összes információ elérését. Ez a beállítás lehetővé teszi a vizuális információ elérését nem vizuális formában is, amikor a hangzó leírás valamilyen más okból nem biztosított.
Az interakciókat tartalmazó szinkronizált médiához, az idő-alapú média alternatívába interaktív elemek (például hivatkozások) ágyazhatók be.
Ez az irányelv magába foglalja (az AAA szint esetében) a szinkronizált médiához tartozó jelnyelvi tolmácsolást is, ugyanúgy, mint az úgynevezett kiterjesztett hangzó leírást. A kiterjesztett hangzó leírás esetében a videó időszakosan megáll annak érdekében, hogy több hangzó leírás kaphasson helyet, mint amennyi a dialógusok szüneteiben lehetséges. Ez az az eset, ahol a magasabb szintű teljesítési feltételek az alacsonyabb szintű teljesítési feltételek követelményeire épülnek azzal a céllal, hogy fokozatosan növekvő, erősebb követelményeket érjenek el.
A jelen irányelv adott teljesítési feltételének megfelelő technikák lent kerülnek felsorolásra. Amennyiben léteznek olyan technikák, amelyek az irányelvre vonatkoznak, de nem tartoznak egyetlen teljesítési feltételhez sem, azok itt kerülnek ismertetésre. Ezek a technikák nem megköveteltek és nem elégségesek a teljesítési feltételek szempontjából, de bizonyos típusú webtartalmakat elérhetőbbé tehetnek számos felhasználó számára.
1.2.1 Csak-hang és csak-videó (előre rögzített): Az előre rögzített csak-hang és előre rögzített csak-videó felvételek esetében a következők valósulnak meg - kivéve, amikor a hang vagy a videó a szöveg média alternatívája, és ez egyértelműen jelezve van. (A szint)
Előre rögzített hanganyag (csak-hang): Egy szöveges változat biztosított annak érdekében, hogy egyenértékű információt nyújtson az előre rögzített hang tartalomhoz.
Előre rögzített videó (csak-videó): Vagy egy szöveges változat, vagy egy hangfelvétel biztosított annak érdekében, hogy egyenértékű információt nyújtson az előre rögzített videó tartalomhoz.
Jelen teljesítési feltétel célja, hogy az előre rögzített csak-hang, és az előre rögzített csak-videó tartalom által közvetített információt minden felhasználó számára hozzáférhetővé tegye. A szövegre épülő idő-alapú média alternatíva elérhetővé teszi az információt, mert a szöveget bármilyen érzékszervi csatornán (például: látás, hallás, tapintás) keresztül lehet közvetíteni, hogy megfeleljen a felhasználó igényeinek. A jövőben pedig a szöveget át lehet fordítani szimbólumokra, jelnyelvre vagy a nyelv egyszerűsített formáira (jövő).
Az előre rögzített videótartalom esetében a szerkesztőknek lehetőségük van hanganyag biztosítására. Ez lehetővé teszi a csökkent látóképességű, illetve a jól látó felhasználók számára a tartalom egyidejű áttekintését/ellenőrzését. Ezzel a megközelítéssel szintén könnyebbé válhat a kognitív, nyelvi és tanulási nehézségekkel küzdők számára a tartalom megértése, mivel ez párhuzamosan kerül bemutatásra.
Szintén tekintse meg a 1.2.9 teljesítési feltétel élő csak-hang értelmezését
Ez a teljesítési feltétel a vizuális tartalom érzékelésével küzdő embereknek nyújt segítséget. A kisegítő technológia hangosan felolvashatja a szövegváltozatot, vizuálisan megjelenítheti vagy Braille-írássá alakíthatja.
A szövegre épülő idő-alapú média alternatíva segíthet a nehézségekkel küzdő embereknek az előre rögzített videótartalom jelentésének megértésében.
A siket, hallássérült vagy a hanganyag megértésében bármilyen akadályba ütköző emberek a szöveg megjelenítését elolvashatják. A szöveg automatikus jelnyelvi fordítására vonatkozó kutatás folyamatban van.
A siket és vak emberek a szöveget Braille-írással olvashatják el.
Továbbá, a szöveg támogatja a nem-szöveges tartalom keresését és a tartalom újratervezését, más formában való felhasználását..
Egy beszéd hangfelvétele
Egy hang-kliphez tartozó hivatkozás szerint, "Az elnök beszéde az összegyűltekhez." Egy szövegkiíráshoz tartozó hivatkozás közvetlenül a hang-kliphez tartozó hivatkozás után biztosított.
Egy sajtókonferencia hangfelvétele
Egy weboldal tartalmazza a sajtókonferencia hanganyagának azt a hivatkozását, amely azonosítja a hangfelvételt. Az oldal kapcsolódik a sajtókonferencia szövegkiírásához is. A kiírás szószerinti felvételt tartalmaz mindenről, amit az előadó mond. Beazonosítja, hogy ki beszél, valamint megjegyzéseket fűz a felvételhez tartozó többi lényeges hanghoz, mint például a taps, a nevetés, a közönség kérdései és így tovább.
Animáció, amely egy autó motorjának működését ábrázolja
Az animáció bemutatja, hogyan működik egy autó motorja. Nincs hang, és az animáció egy oktatási segédlet része, amely leírja, hogy egy motor hogyan működik. Mivel az oktatási segédlet szövege már teljes magyarázatot biztosít, a média alternatíva a szöveghez és a szövegváltozat csak az animáció egy rövid leírását foglalja magába, valamint további információért az oktatási segédletre hivatkozik.
Csak-videófájl hanganyaggal együtt
Egy némafilm hanganyaggal társítva, amely tartalmazza a videón található tevékenység leírását.
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Előírások: Válassza ki az alábbi szituációkból azt, amelyik a legjobban kapcsolódik a tartalmához. Mindegyik szituáció olyan számozott technikákat (vagy technika kombinációkat) tartalmaz, amelyeket a Munkacsoport megfelelőnek ítélt az adott szituáció szempontjából.
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
Egy élő csak-hang prezentációnak átiratát biztosítani az esemény után (jövőbeli hivatkozás)
Olyan szöveges információra történő hivatkozás, amely összehasonlítható információt biztosít (pl: egy közlekedési webkamerához, az önkormányzat hivatkozást biztosíthat a forgalmi jelentés szöveges változatához) (jövőbeli link)
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 1.2.1-es teljesítési feltételre vonatkozóan:
egy idő-alapú bemutató, amely csak videófelvételt tartalmaz (nincs hang és nincs interakció)
nem élő információ
időalapú megjelenítés, amely kizárólag hanganyagot tartalmaz (nincs videó és nincs interakció)
média, amely nem mutat be több információt, mint ami már a szövegben szerepel (közvetlenül vagy szöveg változatokon keresztül)
Megjegyzés: A szöveg médiaváltozata azok számára biztosított, akiknek a szöveg alternatív megjelenítése előnyt jelent. A szöveg médiaváltozata lehet kizárólag hanganyag, csak videó (beleértve a jelnyelvi videót), vagy hang-videó.
dokumentum, mely magába foglalja a megfelelően sorbarendezett összes vizuális beállítás, tevékenység, beszélő, az egyéb (nem beszéd) hangok szöveges leírását, illetve a dialógusok szöveges átiratát, kombinálva bármely olyan eszközzel/leirattal, melynek használatával minden, a szinkronizált média során történő interakcióból (ha van ilyen) származó esemény visszadható
Megjegyzés: az a forgatókönyv, amely a szinkronizált média-tartalom létrehozásának céljából használatos, csak javítás után felel meg ennek a meghatározásnak, ahol a javítás annak érdekében történik, hogy megfelelően képviselje a szerkesztés utáni véglegesített szinkronizált médiát.
1.2.2 Feliratok (előre rögzített): Feliratok biztosítottak az összes előre rögzített hang tartalomhoz, amit a szinkronizált média tartalmaz - kivéve, amikor a média a szöveg média alternatívája és ez egyértelműen jelezve van. (A Szint)
Jelen teljesítési feltétel célja, hogy lehetővé tegye a siket vagy hallássérült emberek számára a szinkronizált média megjelenítések megtekintését. A hanganyagon keresztül elérhető tartalom egy részének elérését feliratok biztosítják. A feliratok nemcsak a párbeszédet tartalmazzák, hanem beazonosítják a beszélő személyt és megjelenítik a hangon keresztül közvetített beszéd nélküli információt, beleértve a jelentéssel teli hangeffektusokat is.
Közismert, hogy jelenleg nehéz feliratokat készíteni az idő-érzékeny anyagokhoz, ez azzal a következménnyel járhat, hogy a szerkesztőknek választaniuk kell: vagy az információt a feliratokhoz való hozzájutás után késéssel biztosítják, vagy a feliratokhoz való hozzáférés időpontjáig a siketek számára nem hozzáférhető idő-érzékeny tartalmat tesznek közzé. Idővel a feliratozás eszközei, valamint a feliratozás beépítése a közvetítési folyamatba lerövidíthetik vagy kiküszöbölhetik az ilyen késedelmeket.
Nem szükségesek a feliratok, amikor a szinkronizált média az információ alternatív megjelenítése, mely szöveges formában is megjelenik a weboldalon. Például: Ha az oldalon található információhoz olyan szinkronizált média kapcsolódik, amely a szövegben már szereplő információnál nem mutat be többet, de ezen keresztül a kognitív, nyelvi és tanulási fogyatékossággal küzdő személyek számára könnyebb a megértése, akkor nem szükséges a feliratozás, mivel az információ már megjelenik az oldalon szövegként vagy a szövegalternatívaként (pl. képekhez).
Tekintse meg az 1.2.4 feliratok (élő) teljesítési feltétel értelmezését is.
A siket vagy hallássérült személyek a szinkronizált médiatartalomhoz tartozó feliratokon keresztül hozzáférhetnek a hallható információhoz.
Egy feliratozott oktatási segédlet
Egy videó-klip bemutatja, hogy hogyan kell csomót kötni. A feliratok így olvashatók :
„(zene) Kötelet használni a csomókötéshez az olyanok számára, mint a matrózok, katonák és favágók, fontos készség volt ..”
Whit Anderson: Minták átirat formázáshoz c. anyagából
Egy összetett jogi dokumentum különböző bekezdéseihez szinkronizált média klipek tartoznak, melyeken egy személy beszél a bekezdés tartalmáról. Mindegyik klip a hozzáillő bekezdéshez kapcsolódik. Nincsenek feliratok a szinkronizált média kliphez.
Egy útmutató kézikönyv, mely egy alkatrész leírását tartalmazza, és ennek helyes helyzetét/elhelyezkedését egy hozzátartozó szinkronizált médiaklip mutatja, mely a megfelelő helyzetben ábrázolja az alkatrészt. Nincsenek feliratok a szinkronizált médiakliphez.
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes .WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
G87: Providing closed captions using any readily available media format that has a video player that supports closed captioning
G87: Providing closed captions using any of the technology-specific techniques below
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
A csak-videó klipekhez “Nincs hang ehhez a kliphez” megjegyzés biztosítása (jövőbeli link)
A SMIL 1.0 használatával feliratok biztosítása minden olyan nyelv számára, amelyhez hanganyag tartozik (jövőbeli link)
A SMIL 2.0 használatával feliratok biztosítása minden olyan nyelv számára, amelyhez hanganyag tartozik (jövőbeli link)
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 1.2.2 -es teljesítési feltételre vonatkozóan:
nem élő információ
a médiatartalom megértéséhez szükséges dialógus és dialógus nélküli hanginformáció szinkronizált vizuális vagy szöveges változata
Megjegyzés 1: A feliratok hasonlóak a csak dialógus feliratokhoz, kivéve, hogy a feliratok nemcsak a beszélt dialógus tartalmát közvetítik, hanem egyenértékű dialógus nélküli információkat is, amely a program tartalmának megértéséhez szükséges, beleértve a hanghatásokat, zenét, nevetést, valamint a beszélő azonosítását és helyzetét.
Megjegyzés 2: A zárt feliratok olyan megfelelők, amelyek bizonyos lejátszóknál ki- és bekapcsolhatók.
Megjegyzés 3: A nyílt feliratok azok a feliratok, melyeket nem lehet kikapcsolni. Például: ha a feliratok videófelvételbe ágyazott képként reprezentált szöveg vizuális megfelelői.
Megjegyzés 4: A feliratok nem fedhetik el és nem akadályozhatják meg a lényeges információ megjelenését a videón.
Megjegyzés 5: Néhány országban a feliratokat képaláírásnak nevezik.
Megjegyzés 6: A hangzó leírások feliratozhatók (ez nem kötelező), mivel olyan információ-leírásnak számítanak, melyek már vizuálisan megjelentek.
a hangreprodukció technológiája
Megjegyzés: A hangot szintetikus úton (beleértve a beszéd-hang keverést), vagy a valódi világ hangjainak rögzítésével, illetve a kettő keverésével is elő lehet állítani.
más formátummal és/vagy idő alapú interaktív alkotóelemekkel szinkronizált audio vagy videó az információ bemutatásához, hacsak a média nem számít egy szöveg médiaváltozatának, és ez egyértelműen jelölve van
média, amely nem mutat be több információt, mint ami már a szövegben szerepel (közvetlenül vagy szöveg változatokon keresztül)
Megjegyzés: A szöveg médiaváltozata azok számára biztosított, akiknek a szöveg alternatív megjelenítése előnyt jelent. A szöveg médiaváltozata lehet kizárólag hanganyag, csak videó (beleértve a jelnyelvi videót), vagy hang-videó.
1.2.3 Hangzó leírás vagy teljes szövegű változat: A szinkronizált média esetében biztosított az interakciókat is magába foglaló szinkronizált médiához készült teljes szövegű változat, vagy hangzó leírás az előre rögzített videó tartalomhoz kapcsolódóan. Kivételt jelent, amikor a média a szöveghez készült média változat, és ez egyértelműen jelezve van. (A szint)
Jelen teljesítési feltétel célja, hogy a vak vagy csökkent látóképességű emberek számára hozzáférést biztosítson a vizuális információhoz egy szinkronizált média megjelenítésen keresztül. Ez a teljesítési feltétel két megközelítést ír le, melyek közül bármelyik használható.
Az első megközelítés alapján hangzó leírást biztosítunk a videótartalomhoz. A hangzó leírás a szükséges információval egészíti a megjelenítés audió részét, amikor a videó-rész nem elérhető. A párbeszédek közötti szünetek alatt a hangzó leírás információt biztosít a fontos, de a fő hanganyagban nem részletezett vagy említett tevékenységekről, személyekről, helyszínváltozásokról és a képernyőn látható szövegekről.
A második megközelítés magába foglalja a szinkronizált média összes információjának (vizuális és hallható) biztosítását szöveges formátumban. Egy alternatíva az idő-alapú médiához biztosít egy folyamatos leírást mindenről, ami a szinkronizált media tartalmon belül történik. Az alternatíva az idő alapú médiához, forgatókönyvhöz vagy könyvhöz hasonlóan olvasható. A hangzó leírástól eltérően a videó leírási része nem korlátózódik kizárólag csak a párbeszéd szüneteire. Teljes leírások biztosítottak az összes vizuális információhoz, beleértve a vizuális kontextust, a szereplők tevékenységeit és kifejezéseit, valamint egyéb vizuális anyagokat. Továbbá, nem beszédhangok (nevetés, képernyőn kívüli hangok stb.) is leírásra kerülnek és az összes párbeszéd átírása is megtörténik. A leírás és a párbeszéd átírásainak sorozata ugyanaz, mint magában a szinkronizált médiában található sorozat. Ennek eredményeképp az idő-alapú médiaváltozat a szinkronizált médiatartalom sokkal összetettebb megjelenítését tudja biztosítani, mint az önmagában álló hangzó leírás.
Amennyiben a szinkronizált médiához bármilyen interakció tartozik (pl. "válaszadáshoz nyomja meg most a gombot"), akkor az idő-alapú média hiperhivatkozást biztosít, vagy bármit, ami ugyanannak a funkciónak az eléréséhez szükséges.
Megjegyzés 1: Amennyiben az 1.2.3, az 1.2.5 és az 1.2.7 pontok esetében az összes információ biztosításra kerül a videósávon, hangzó leírás nem szükséges.
Megjegyzés 2: Az 1.2.3, 1.2.5 és 1.2.8 pontok némiképp egybeesnek egymással. Ez választási lehetőséget ad a szerkesztőnek a minimális megfelelőségi szinten, és további követelményeket biztosít a magasabb szinteken. Az 1.2.3 teljesítési feltétel A szintjén a szerkesztők választhatnak, hogy hangzó leírást vagy teljes szövegű változatot biztosítanak. Amennyiben a 1.2.5 teljesítési feltétel alatt az AA szintet szeretnék teljesíteni, a szerkesztőknek hangzó leírást kell biztosítaniuk - egy olyan követelményt, ami már teljesítésre került, amennyiben ezt a változatot használták az 1.2.3 pontnál, ellenkező esetben további, újabb követelményről beszélhetünk. Az 1.2.8 teljesítési feltétel alatt az AAA szintnél kiterjesztett szöveges leírást kell biztosítaniuk. Ez további követelménynek számít, amennyiben az 1.2.3 és 1.2.5 pontok teljesítése hangzó leírás biztosítása által történt. Ennek ellenére, ha az 1.2.3 pont teljesítése a szöveges leírás biztosítása által teljesült, és az 1.2.5 ponthoz tartozó hangzó leírás követelménye is teljesült, akkor az 1.2.8 pontban nem szerepelnek újabb követelmények.
Tekintse meg Az 1.2.5 teljesítési feltétel - Hangzó leírás értelmezését, Az 1.2.7 teljesítési feltétel - Hangzó leírás (kiterjesztett) értelmezését és Az 1.2.8 teljesítési feltétel - Médiaváltozat értelmezését is.
Ez a teljesítési feltétel azoknak a személyeknek nyújt segítséget, akik nehézségekbe ütköznek egy videófelvétel vagy más szinkronizált médiatartalom megtekintésénél, beleértve azokat is, akiknek mozgó képek észlelése és értelmezése okoz nehézséget.
Egy film hangzó leírással.
Magyarázó személy: A cím, "Evolúciós esettanulmányok oktatása. Bonnie Chen." A tanár hosszú, vékonycsőrű madarak fényképeit mutatja be.
Bonnie Chen: "Ezek a képek Everglades-nél készültek."
Magyarázó személy: A tanár midegyik diáknak két vékony, egyenes fapálcát ad.
Bonnie Chen: "A mai napon olyan gázlómadarakat fogtok alakítani, melyeknek ilyen csőrük van."
Magyarázó személy: A tanár két pálcát tart a szája elé, melyekkel csőrt formál.
A hanganyag átírása az "Evolúciós esettanulmányok oktatása, Bonnie Chen" (copyright WGBH and Clear Blue Sky Productions, Inc.) első pár percének alapján készült
Idő-alapú médiaváltozat oktató videóhoz
Egy vállalat oktató videót vásárol az alkalmazottak részére és feltölti azt a vállalat belső hálózatára. A videó egy új technológia használatának magyarázatát tartalmazza: egy személy látható rajta, aki egyszerre magyarázza és mutatja be a dolgokat. Mivel a párbeszéd szüneteiben nincs hely a bemutató hangzó leírásának beszúrására, a vállalat egy időalapú médiaváltozatot biztosít annak érdekében, hogy az összes alkalmazott (beleértve azokat is, akik nem látják, láthatják a bemutatót) használni tudja a jobb megértés érdekében.
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
G78: Providing a second, user-selectable, audio track that includes audio descriptions
G173: Providing a version of a movie with audio descriptions using one of the following:
Using any player that supports audio and video
G8: Providing a movie with extended audio descriptions using one of the following:
Using any player that supports audio and video
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
Többnyelvű hangzó leírás biztosítása a SMIL 1.0-ban (jövőbeni hivatkozás)
Többnyelvű hangzó leírás biztosítása a SMIL 2.0-ben (jövőbeni hivatkozás)
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 1.2.3 -as teljesítési feltételre vonatkozóan:
(Nincsenek jelenleg dokumentált hibák)
nem élő információ
a hangfelvételhez adott összefoglaló a lényeges vizuális részletek megjelenítésére, melyeket csak a hangfelvétel alapján nem lehet megérteni
Megjegyzés 1: A videó hangzó leírása információt nyújt a cselekményekről, karakterekről, háttérváltozásokról, a képernyőn megjelenő szövegről és más vizuális tartalomról.
Megjegyzés 2: Szabályos hangzó leírásban, a dialógusok szüneteiben szöveges leírás hallható (tekintse meg a kiterjesztett hangzó leírást is.)
Megjegyzés 3: Abban az esetben, ahol teljes videóanyagot tartalmazó információ biztosított már létező hangzó-formátumban, további hangzó leírás nem szükséges.
Megjegyzés 4: “Videó-leírásnak” és “leíró összefoglalónak” egyaránt nevezik.
más formátummal és/vagy idő alapú interaktív alkotóelemekkel szinkronizált audio vagy videó az információ bemutatásához, hacsak a média nem számít egy szöveg médiaváltozatának, és ez egyértelműen jelölve van
média, amely nem mutat be több információt, mint ami már a szövegben szerepel (közvetlenül vagy szöveg változatokon keresztül)
Megjegyzés: A szöveg médiaváltozata azok számára biztosított, akiknek a szöveg alternatív megjelenítése előnyt jelent. A szöveg médiaváltozata lehet kizárólag hanganyag, csak videó (beleértve a jelnyelvi videót), vagy hang-videó.
dokumentum, mely magába foglalja a megfelelően sorbarendezett összes vizuális beállítás, tevékenység, beszélő, az egyéb (nem beszéd) hangok szöveges leírását, illetve a dialógusok szöveges átiratát, kombinálva bármely olyan eszközzel/leirattal, melynek használatával minden, a szinkronizált média során történő interakcióból (ha van ilyen) származó esemény visszadható
Megjegyzés: az a forgatókönyv, amely a szinkronizált média-tartalom létrehozásának céljából használatos, csak javítás után felel meg ennek a meghatározásnak, ahol a javítás annak érdekében történik, hogy megfelelően képviselje a szerkesztés utáni véglegesített szinkronizált médiát.
a mozgó vagy sorozatos képek technológiája
Megjegyzés: a videót el lehet készíteni animációs vagy fényképezőgéppel készített képekből, vagy mindkettőből.
1.2.4 Feliratok (élő): Feliratok állnak rendelkezésre az összes élő hang (live audio) tartalomhoz a szinkronizált média esetében. (AA Szint)
Jelen teljesítési feltétel célja, hogy lehetővé tegye a siket és nagyothalló személyek számára valós idejű megjelenítések megtekintését. A feliratok a tartalomnak azt a részét jelenítik meg, amely a hanganyagon keresztül érhető el. A feliratok nem csak párbeszédeket tartalmaznak, hanem azonosítják a beszélő személyét is, valamint hanghatásokat és egyéb lényeges hanganyagokat jelölnek.
Az 1.2.4-es teljesítési feltételből származó előnyök
A siket vagy nagyothalló személyek a feliratokon keresztül férnek hozzá a hangzó információhoz a szinkronizált médiatartalmon belül.
Webes közvetítés
Amikor egy hírügynökség élő, webes közvetítést feliratozva biztosít.
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 teljesítési követelmény teljesítésre került.
G9: Creating captions for live synchronized media AND G93: Providing open (always visible) captions
G9: Creating captions for live synchronized media AND G87: Providing closed captions using any readily available media format that has a video player that supports closed captioning
G9: Creating captions for live synchronized media AND G87: Providing closed captions using one of the following techniques:
Megjegyzés: A feliratok előállítása valós idejű szövegfordítási szolgáltatás segítségével is történhet.
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
(Nincs jelenleg dokumentált javasolt technika)
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 1.2.4-es teljesítési feltételre vonatkozóan:
(Nincsenek jelenleg dokumentált hibák)
egy, a való világban történt esemény rögzítése és továbbítása a befogadó felé, kizárólag a közvetítésből adódó késleltetéssel
Megjegyzés 1: a közvetítésből adódó késleltetés rövid (gyakran automatizált). Például azért használják, hogy a közvetítő időt nyerjen vele a hang (vagy videó) sorrendbe rendezésére és cenzúrázásra, de jelentős mennyiségű szerkesztéshez nem biztosít elegendő időt.
Megjegyzés 2: A teljesen számítógép által generált információ nem tekinthető élőnek.
a médiatartalom megértéséhez szükséges dialógus és dialógus nélküli hanginformáció szinkronizált vizuális vagy szöveges változata
Megjegyzés 1: A feliratok hasonlóak a csak dialógus feliratokhoz, kivéve, hogy a feliratok nemcsak a beszélt dialógus tartalmát közvetítik, hanem egyenértékű dialógus nélküli információkat is, amely a program tartalmának megértéséhez szükséges, beleértve a hanghatásokat, zenét, nevetést, valamint a beszélő azonosítását és helyzetét.
Megjegyzés 2: A zárt feliratok olyan megfelelők, amelyek bizonyos lejátszóknál ki- és bekapcsolhatók.
Megjegyzés 3: A nyílt feliratok azok a feliratok, melyeket nem lehet kikapcsolni. Például: ha a feliratok videófelvételbe ágyazott képként reprezentált szöveg vizuális megfelelői.
Megjegyzés 4: A feliratok nem fedhetik el és nem akadályozhatják meg a lényeges információ megjelenését a videón.
Megjegyzés 5: Néhány országban a feliratokat képaláírásnak nevezik.
Megjegyzés 6: A hangzó leírások feliratozhatók (ez nem kötelező), mivel olyan információ-leírásnak számítanak, melyek már vizuálisan megjelentek.
a hangreprodukció technológiája
Megjegyzés: A hangot szintetikus úton (beleértve a beszéd-hang keverést) vagy a valódi világ hangjainak rögzítésével, illetve a kettő keverésével is elő lehet állítani.
más formátummal és/vagy idő alapú interaktív alkotóelemekkel szinkronizált audio vagy videó az információ bemutatásához, hacsak a média nem számít egy szöveg médiaváltozatának, és ez egyértelműen jelölve van
1.2.5 Hangzó leírás: Hangzó leírás biztosított az összes előre rögzített videó tartalomhoz a szinkronizált média esetében. (AA Szint)
Jelen teljesítési feltétel a célja, hogy a vak vagy csökkent látóképességű embereknek hozzáférést biztosítson a vizuális információhoz egy szinkronizált média-megjelenítésen keresztül. A hangzó leírás a szükséges információval növeli a megjelenítés hang-részét, amikor a videó-rész nem elérhető. A párbeszédek közötti szünetek alatt a hangzó leírás információt biztosít a fontos, de a fő hanganyagban nem részletezett vagy nem említett tevékenységekről, személyekről, helyszínváltozásokról és a képernyőn megjelenő szövegekről.
Megjegyzés 1: Amennyiben az 1.2.3, az 1.2.5 és az 1.2.7 pontok esetében az összes információ biztosított a videóanyagon, nem szükséges a hangzó leírás.
Megjegyzés 2: Az 1.2.3, 1.2.5 és 1.2.8 pontok némiképp egybeesnek egymással. Ez választási lehetőséget ad a szerkesztőnek a minimális megfelelőségi szinten, és további követelményeket biztosít a magasabb szinteken. Az 1.2.3 teljesítési feltétel A szintjén a szerkesztők választhatnak, hogy hangzó leírást vagy teljes szövegű változatot biztosítanak. Amennyiben a 1.2.5 teljesítési feltétel alatt az AA szintet szeretnék teljesíteni, a szerkesztőknek hangzó leírást kell biztosítaniuk - ez egy olyan követelmény, ami már teljesítésre került, amennyiben ezt a változatot használták az 1.2.3 pontnál, ellenkező esetben további, újabb követelményről beszélhetünk. Az 1.2.8 teljesítési feltétel alatt az AAA szintnél, kiterjesztett szöveg-leírást kell biztosítaniuk. Ez további követelménynek számít, amennyiben az 1.2.3 és 1.2.5 pontok teljesítése hangzó leírás biztosítása által történt. Ennek ellenére, ha az 1.2.3 pont teljesítése a szöveg-leírás biztosítása által teljesült és az 1.2.5 ponthoz tartozó hangzó leírás követelménye is teljesült, akkor az 1.2.8 pontban nem szerepelnek újabb követelmények.
Azoknak, akik vakok vagy csökkent látóképességűek, valamint az olyan kognitív nehézségekkel küzdők számára, akiknek nehézséget okoz az események vizuális értelmezése, fontos a vizuális információ hangzó leírása.
Egy film hangzó leírással.
Magyarázó személy: A cím, "Evolúciós esettanulmányok oktatása. Bonnie Chen." A tanár hosszú, vékonycsőrű madarak fényképeit mutatja be.
Bonnie Chen: "Ezek a képek Everglades-nél készültek."
Magyarázó személy: A tanár midegyik diáknak két vékony, egyenes fapálcát ad.
Bonnie Chen: "A mai napon olyan gázlómadarakat fogtok alakítani, melyeknek ilyen csőrük van."
Magyarázó személy: A tanár két pálcát tart a szája elé, melyekkel csőrt formál.
A hanganyag átirata az "Evolúciós esettanulmányok oktatása, Bonnie Chen" (copyright WGBH and Clear Blue Sky Productions, Inc.) első pár percén alapul.
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
G78: Providing a second, user-selectable, audio track that includes audio descriptions
G173: Providing a version of a movie with audio descriptions using one of the following:
Using any player that supports audio and video
G8: Providing a movie with extended audio descriptions using one of the following:
Using any player that supports audio and video
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt módszerek/technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
Többnyelvű hangzó leírás biztosítása SMIL 1.0-ban (jövőbeni hivatkozás)
Többnyelvű hangzó leírás biztosítása SMIL 2.0-ben (jövőbeni hivatkozás)
Az élő, szinkronizált médiához hangzó leírást biztosítani (jövőbeni hivatkozás)
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 1.2.5-ös teljesítési feltételre vonatkozóan:
(Nincsenek jelenleg dokumentált hibák)
nem élő információ
a hangfelvételhez adott összefoglaló a lényeges vizuális részletek megjelenítésére, melyeket csak a hangfelvétel alapján nem lehet megérteni
Megjegyzés 1: A videó hangzó leírása információt nyújt a cselekményekről, karakterekről, háttérváltozásokról, a képernyőn megjelenő szövegről és más vizuális tartalomról.
Megjegyzés 2: Szabályos hangzó leírásban, a dialógusok szüneteiben szöveges leírás hallható (tekintse meg a kiterjesztett hangzó leírást is.)
Megjegyzés 3: Abban az esetben, ahol teljes videóanyagot tartalmazó információ biztosított már létező hangzó-formátumban, további hangzó leírás nem szükséges.
Megjegyzés 4: “Videó-leírásnak” és “leíró összefoglalónak” egyaránt nevezik.
más formátummal és/vagy idő alapú interaktív alkotóelemekkel szinkronizált audio vagy videó az információ bemutatásához, hacsak a média nem számít egy szöveg médiaváltozatának, és ez egyértelműen jelölve van
a mozgó vagy sorozatos képek technológiája
Megjegyzés: a videót el lehet készíteni animációs vagy fényképezőgéppel készített képekből, vagy mindkettőből.
1.2.6 Jelnyelv: Jelnyelvi értelmezés biztosított minden előre rögzített hang tartalomhoz a szinkronizált média esetében. (AAA Szint)
Jelen teljesítési feltétel célja, hogy a jelnyelvet használni tudó siket vagy hallássérült emberek számára lehetővé tegye a szinkronizált média megjelenítés hanganyag tartalmának megértését. Például a feliratokban található írott szövegek gyakran második nyelvként szerepelnek. Mivel a jelnyelv, a felirattal ellentétben, képessé tesz az intonáció, érzelem és egyéb hangzó információ kifejezésére, gazdagabb értelmezést és egyenértékű hozzáférést biztosít a szinkronizált médiához. Azok az emberek, akik jól kommunikálnak jelnyelven, gyorsabbak is a jelnyelv használatában. Ez azért fontos, mert a szinkronizált média idő-alapú megjelenítésnek számít.
Azok az emberek, akik jelnyelvet használnak, gyakran korlátozott olvasási képességgel rendelkeznek és lehet, hogy nem tudják elolvasni, illetve megérteni a feliratokat, így jelnyelvi értelmezést igényelnek a szinkronizált médiatartalomhoz való hozzáférés eléréséhez.
Példa 1. Egy vállalat fontos bejelentést tesz összes alkalmazottja számára. A megbeszélést a központban tartják és feltöltik az internetre. Jelnyelvi tolmácsot is biztosítanak a találkozó helyszínén. Az élő-videó mind a jelnyelvi tolmácsot, mind az előadót megjeleníti.
Példa 2. Az első példában leírt bejelentés webközvetítésen keresztül is megtörténik a távolban dolgozó alkalmazottak részére. Mivel csak egy képernyő használható erre a célra, a jelnyelvi tolmács a képernyő sarkában jelenik meg.
Példa 3. Egy egyetem egy bizonyos előadás online változatát közvetíti, amit a professzor előadásának szinkronizált média megjelenítésével készítenek. A közvetítés a professzor előadásának és az ahhoz kapcsolódó tudományos kísérlet bemutatásának videófelvételét tartalmazza. Az előadásról jelnyelvi értelmezés készül és kerül bemutatásra az interneten a szinkronizált médiaváltozattal együtt.
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
National Institute on Deafness and other Communication Disorders: Information on American Sign Language
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt módszerek/technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 1.2.6 -os teljesítési feltételre vonatkozóan:
(Nincsenek jelenleg dokumentált hibák)
nem élő információ
a hangreprodukció technológiája
Megjegyzés: A hangot szintetikus úton (beleértve a beszéd-hang keverést), vagy a valódi világ hangjainak rögzítésével, illetve a kettő keverésével is elő lehet állítani.
egy adott nyelv, általában egy beszélt nyelv lefordítása jelnyelvre
Megjegyzés : A valódi jelnyelvek olyan független nyelvek, melyek nem kapcsolódnak ugyanannak az országnak vagy régiónak a beszélt nyelvéhez (nyelveihez).
más formátummal és/vagy idő alapú interaktív alkotóelemekkel szinkronizált audio vagy videó az információ bemutatásához, hacsak a média nem számít egy szöveg médiaváltozatának, és ez egyértelműen jelölve van
1.2.7 Hangzó leírás (kiterjesztett): Ahol a videó értelmező leírására a hanganyag szüneteiben nincs lehetőség, kiterjesztett hangzó leírás biztosított minden előre rögzített videó tartalomhoz a szinkronizált média esetében. (AAA szint)
Jelen teljesítési feltétel célja, hogy a vak vagy csökkent látóképességű embereknek hozzáférést biztosítson a szinkronizált média megjelenítéshez azon kívül, amit a szabványos hangzó leírás biztosítani tud. Ez a szinkronizált média megjelenítés ismétlődő megállításával és további hangzó leírás lejátszásával történik. Ezután a szinkronizált médiamegjelenítés folytatódik.
Mivel ez megzavarja a felvétel megtekintését azok esetében, akiknek nincs szükségük további leírásra, a be és kikapcsolást engedélyező technikák gyakran biztosítottak. Illetve további leírásokat tartalmazó és leírás nélküli verziók szintén biztosíthatók.
Azok az emberek, akik vakok vagy csökkent látóképességűek és nem látják a képernyőt, valamint a kognitív nehézségekkel küzdők, akik akadályokba ütköznek a vizuális értelmezésnél, gyakran használják a vizuális információ hangzó leírását. Ennek ellenére túl sok párbeszéd esetén a hangzó leírás nem elegendő. A kiterjesztett hangzó leírás biztosítani tudja számukra azt a további információt, amelyre szükségük van a videó megértéséhez.
Példa 1. Egy előadás videófelvétele. Egy fizikaprofesszor előadást tart. Vázlatokat készít a táblára és gyorsan beszél, miközben rajzol. Amint befejezi az egyik probléma megvitatását, letörli a vázlatot és egy másikat készít, miközben tovább beszél és másik kezével gesztikulál. A videó megállításra kerül a problémák között, és a professzor rajzainak és gesztikulációinak kiterjesztett hangzó leírása biztosított. Ezután a videó újraindul.
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
G8: Providing a movie with extended audio descriptions using one of the following:
Using any player that supports audio and video
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
Többnyelvű kiterjesztett hangzó leírást biztosítani SMIL 1.0-ban (jövőbeni hivatkozás)
Többnyelvű kiterjesztett hangzó leírást biztosítani SMIL 2.0-ben (jövőbeni hivatkozás)
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 1.2.7 -es teljesítési feltételre vonatkozóan:
(Nincsenek jelenleg dokumentált hibák)
nem élő információ
a hangfelvételhez adott összefoglaló a lényeges vizuális részletek megjelenítésére, melyeket csak a hangfelvétel alapján nem lehet megérteni
Megjegyzés 1: A videó hangzó leírása információt nyújt a cselekményekről, karakterekről, háttérváltozásokról, a képernyőn megjelenő szövegről és más vizuális tartalomról.
Megjegyzés 2: Szabályos hangzó leírásban, a dialógusok szüneteiben szöveges leírás hallható (tekintse meg a kiterjesztett hangzó leírást is.)
Megjegyzés 3: Abban az esetben, ahol teljes videóanyagot tartalmazó információ biztosított már létező hangzó-formátumban, további hangzó leírás nem szükséges.
Megjegyzés 4: “Videó-leírásnak” és “leíró összefoglalónak” egyaránt nevezik.
hangzó leírás, melyet az audiovizuális megjelenítéshez kapcsolnak, a videófelvétel szüneteltetésével, annak érdekében, hogy legyen idő a további leírás hozzáadásához
Megjegyzés: Ezt a módszert csak akkor használják, amikor a videó jelentése elveszne a további hangzó leírás nélkül, és a szünetek a dialógus/szöveges leírás között túl rövidnek bizonyulnak.
más formátummal és/vagy idő alapú interaktív alkotóelemekkel szinkronizált audio vagy videó az információ bemutatásához, hacsak a média nem számít egy szöveg médiaváltozatának, és ez egyértelműen jelölve van
a mozgó vagy sorozatos képek technológiája
Megjegyzés: a videót el lehet készíteni animációs vagy fényképezőgéppel készített képekből, vagy mindkettőből.
1.2.8 Média alternatíva: Egy a szinkronizált médiához készült változat biztosított az összes előre rögzített szinkronizált média és az összes előre rögzített csak-videó esetében. (AAA szint)
Jelen teljesítési feltétel célja, hogy az audió-vizuális tartalmat elérhetővé tegye azok számára, akiknek a feliratok elolvasása gondot okoz gyenge látóképességük miatt, és akiknek gyenge a hallása a dialógusok és hangzó leírások meghallgatásához. Ennek megvalósítása az idő-alapú média alternatíva biztosításával történik.
Ez magába foglalja a szinkronizált média összes információjának (vizuális és hallható) biztosítását szöveges formátumban. Egy alternatíva az idő-alapú médiához biztosítja a folyamatos leírást mindenről, amely a szinkronizált médiatartalmon belül történik. Az alternatíva az idő-alapú médiához könyvhöz hasonlóan olvasható. A hangzó leírástól eltérően a videóleírás rész nem korlátózódik kizárólag csak a párbeszéd szüneteire. Teljes leírások biztosítottak az összes vizuális információról, beleértve a vizuális kontextust, a szereplők tevékenységeit és kifejezéseit, valamint az egyéb vizuális anyagokat. Továbbá, a nem beszédhangok (nevetés, képernyőn kívüli hangok stb.) is leírásra kerülnek, az összes párbeszéd leiratával. A leírások és a párbeszéd-leiratok sorrendje ugyanaz, mint magában a szinkronizált médiában. Ennek eredményeképpen, az idő-alapú médiaváltozat a szinkronizált médiatartalom sokkal összetettebb megjelenítését tudja biztosítani, mint önmagában a hangzó leírás.
Amennyiben a szinkronizált médiához tartozik bármilyen interakció (pl. "válaszadáshoz nyomja meg most a gombot"), akkor az idő-alapú média hiperhivatkozást biztosít, vagy bármit, ami a párhuzamos funkcionalitás eléréséhez szükséges.
Azok a személyek, akiknek a látása túl gyenge ahhoz, hogy megbízhatóan el tudják olvasni a feliratokat és azok, akiknek a hallásuk túl gyenge ahhoz, hogy megbízhatóan hallják a párbeszédet, egy frissíthető Braille-írásos képernyő használatával férhetnek hozzá az idő-alapú médiaváltozathoz.
Megjegyzés 1: Amennyiben az 1.2.3, az 1.2.5 és az 1.2.7 pontok esetében összes információ már biztosított a videfájlban, nem szükséges a hangzó leírás.
Megjegyzés 2: Az 1.2.3, 1.2.5 és 1.2.8 pontok némiképp egybeesnek. Ez választási lehetőséget ad a szerkesztőnek a minimális megfelelőségi szinten, és további követelményeket biztosít a magasabb szinteken. Az 1.2.3 teljesítési feltétel A szintjén a szerkesztők választhatnak, hogy hangzó leírást vagy teljes-szövegű változatot biztosítanak. Amennyiben a 1.2.5 teljesítési feltétel alatt az AA szintet szeretnék teljesíteni, a szerkesztőknek biztosítaniuk kell egy hangzó leírást - a követelmények már teljesültek, amennyiben ezt a változatot használták az 1.2.3 pontnál, ellenkező esetben egy további követelménynek számít. Az 1.2.8 teljesítési feltétel alatt az AAA szintnél kiterjesztett szöveg leírást kell biztosítaniuk. Ez egy további követelmény, amennyiben az 1.2.3 és 1.2.5 pontok esetében csak egy hangzó leírás biztosítása szerepelt. Ha az 1.2.3 pontban teljesült egy szöveg leírás biztosítása, és az 1.2.5 pont hangzó leírás követelménye teljesült, akkor az 1.2.8 pontban nem szerepelnek újabb követelmények.
Azok az emberek, akik nem jól vagy egyáltalán nem látnak, valamint azok, akik nem jól vagy egyáltalán nem hallanak, hozzáférhetnek az audió-vizuális megjelenítések információihoz.
Példa1. Oktató videóhoz készült idő-alapú médiaváltozat
Egy közösségi központ oktató videót vásárol az ügyfelei számára, amit feltölt a központ belső hálózatára. A videófelvétel egy új technológia használatának magyarázatát tartalmazza: egy személyt mutat be, aki egyszerre beszél és mutatja be a dolgokat. A közösségi központ egy idő-alapú médiaváltozatot biztosít azért, hogy az összes ügyfél, beleértve azokat is, akik a szinkronizált médián keresztül nem látják a bemutatót és nem hallják a magyarázatokat, használni tudják azt a bemutatott téma hatékonyabb megértése érdekében.
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
(Nincs dokumentált hivatkozás)
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Előírások:Válassza ki az alábbi szituációkból azt, amelyik a legjobban kapcsolódik a tartalmához. Mindegyik szituáció olyan számozott technikákat (vagy technika kombinációkat) tartalmaz, amelyeket a Munkacsoport megfelelőnek ítélt az adott szituáció szempontjából.
G69: Providing an alternative for time based media using one of the following techniques
G58: Placing a link to the alternative for time-based media immediately next to the non-text content
Kapcsolódás az idő-alapú média alternatívához az alábbi technikák használatával
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
Javított szkript biztosítása (jövőbeni hivatkozás)
Részletek a hangzó leíráshoz (jövőbeni hivatkozás)
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 1.2.8-as teljesítési feltételre vonatkozóan:
egy idő-alapú bemutató, amely csak videófelvételt tartalmaz (nincs hang és nincs interakció)
nem élő információ
más formátummal és/vagy idő alapú interaktív alkotóelemekkel szinkronizált audio vagy videó az információ bemutatásához, hacsak a média nem számít egy szöveg médiaváltozatának, és ez egyértelműen jelölve van
dokumentum, mely magába foglalja a megfelelően sorbarendezett összes vizuális beállítás, tevékenység, beszélő, az egyéb (nem beszéd) hangok szöveges leírását, illetve a dialógusok szöveges átiratát, kombinálva bármely olyan eszközzel/leirattal, melynek használatával minden, a szinkronizált média során történő interakcióból (ha van ilyen) származó esemény visszadható
Megjegyzés: az a forgatókönyv, amely a szinkronizált média-tartalom létrehozásának céljából használatos, csak javítás után felel meg ennek a meghatározásnak, ahol a javítás annak érdekében történik, hogy megfelelően képviselje a szerkesztés utáni véglegesített szinkronizált médiát.
1.2.9 Csak-hang, élő (live audio only): Szöveges változat biztosított, amely az élő csak hang tartalommal egyenértékű információt nyújt. (AAA szint)
Jelen teljesítési feltétel célja, hogy az élő hang, mint például a videókonferencia, az élő beszédek és rádióműsorok webközvetítése során közvetített információt elérhetővé tegye szöveges változat használatán keresztül. Az élő szöveges felirat szolgáltatása lehetővé teszi az élő hang elérését a siket vagy hallássérült személyek számára, valamint azok számára, akik máskülönben nem hallják a hangfelvételt. Az ilyen szolgáltatásokhoz képzett operátort alkalmaznak, aki figyeli az elhangzottakat és egy speciális billentyűzet segítségével, kis késéssel beviszi a szöveget. Képesek az élő esemény magas szintű megragadására és arra, hogy megjegyzéseket fűzzenek a nem beszédhangokhoz, melyek lényegesek az élő esemény értelmezéséhez. Néha lehetséges átirat alkalmazása, ha az élő hang beállított szkriptet (set of script) követ; de az élő felirat szolgáltatása elfogadottabb, mert ugyanolyan sebességgel jelenik meg, mint maga a hang, és alkalmazkodik a szkripttől való bármilyen eltéréshez.
Képzetlen operátor alkalmazása vagy olyan átirat használata, amely jelentősen eltér a tényleges eseményektől, nem felelnek meg jelen teljesítési feltétel elvárásainak.
Egy PR cég webalapú feliratszolgáltatást használ az élő események bemutatására; a szolgáltatás kimenete a weboldal egyik alkeretébe kerül, amely a közvetítő audióvezérlést is tartalmazza.
Egy színházi csoport élő, rádiós előadása a weben is közvetítésre kerül. Mivel a színészeknek ragaszkodniuk kell az előre meghatározott forgatókönyvhöz, és a program költségvetése is alacsony, a producerek hivatkozást biztosítanak (a darab írójának engedélyével) a forgatókönyvhöz.
A közvetítő audiószerver olyan médiaformátumot használ, amely képes a szöveghez és a grafikához is igazodni, mint például a Flash és a Silverlight. A gyorsírót élő feliratok létrehozására használjuk, bizonyos események alkalmával. Ezek összekeverésre kerülnek, hogy élő feliratokat hozzanak létre a médiaközvetítésben, amely médialejátszón keresztül megtekinthető.
Egy cég vezérigazgatójának sajtótájékoztatót kell tartania a média számára telefonon, egy aktuális hírrel kapcsolatban. A hanganyag rögzítésre kerül, majd közvetítik az interneten keresztül, de időbeli korlátozások miatt a webes feliratszolgáltatást nem lehet időben előállítani. Mivel a sajtótájékoztató szövege a vezérigazgató által felolvasandó előre megtervezett bejelentés, a cég a tájékoztatóval egyidőben biztosítja a sajtóanyag átiratát.
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
Metaadat használata a szöveg átiratok és az élő hangtartalom kapcsolódásához (jövőbeli hivatkozás)
Példa: Metaadatban biztosítani olyan URI-t, amely egy hangfájl különböző szövegátirataira (angol, francia, holland) mutat.
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 1.2.9 -es teljesítési feltételre vonatkozóan:
(Nincsenek jelenleg dokumentált hibák)
egy, a való világban történt esemény rögzítése és továbbítása a befogadó felé, kizárólag a közvetítésből adódó késleltetéssel
Megjegyzés 1: a közvetítésből adódó késleltetés rövid (gyakran automatizált). Például azért használják, hogy a közvetítő időt nyerjen vele a hang (vagy videó) sorrendbe rendezésére és cenzúrázásra, de jelentős mennyiségű szerkesztéshez nem biztosít elegendő időt.
Megjegyzés 2: A teljesen számítógép által generált információ nem tekinthető élőnek.
időalapú megjelenítés, amely kizárólag hanganyagot tartalmaz (nincs videó és nincs interakció)
algoritmikusan meghatározott szöveg, melyet a nem szöveges tartalom helyett használnak, vagy olyan szöveg, melyet kiegészítésként használnak a nem szöveges tartalomhoz, és az algoritmikusan meghatározott szövegből hivatkoznak rá
Példa: Egy ábra képe szöveges formátumban jelenik meg az ábra utáni bekezdésben. A diagramhoz tartozó rövid szövegváltozat jelzi, hogy leírás következik.
Megjegyzés: További információ az Szöveges változat értelmezése fejezetben.
dokumentum, mely magába foglalja a megfelelően sorbarendezett összes vizuális beállítás, tevékenység, beszélő, az egyéb (nem beszéd) hangok szöveges leírását, illetve a dialógusok szöveges átiratát, kombinálva bármely olyan eszközzel/leirattal, melynek használatával minden, a szinkronizált média során történő interakcióból (ha van ilyen) származó esemény visszadható
Megjegyzés: az a forgatókönyv, amely a szinkronizált média-tartalom létrehozásának céljából használatos, csak javítás után felel meg ennek a meghatározásnak, ahol a javítás annak érdekében történik, hogy megfelelően képviselje a szerkesztés utáni véglegesített szinkronizált médiát.
1.3 Irányelv: Adaptálhatóság: Olyan tartalmat kell előállítani, amely információ-vesztés vagy a szerkezet megsérülése nélkül, különböző módokon jeleníthető meg (például egyszerűbb elrendezések)
Jelen irányelv célja, hogy olyan formában biztosítsa az információt, amely minden felhasználó számára értelmezhető és érzékelhető, például hangosan kimondott vagy egyszerű vizuális formában megjelenített. Ha az összes információ szoftver által meghatározott formában érhető el, akkor a felhasználók számára különféle módokon kerülhet megjelenítésre (vizuális, auditív vagy tapintható formában). Amennyiben az információ egy bizonyos megjelenítésbe történő beágyazása oly módon történik, hogy a struktúra és az információ a kisegítő technológiával algoritmikusan nem meghatározható, akkor csak a felhasználó számára szükséges formátumban jeleníthető meg, és ettől eltérni nem lehet.
Jelen irányelvhez tartozó teljesítési feltételek célja, hogy azokat a különböző típusú információkat is hozzáférhetővé tegye, amelyek gyakran kódolt formában kerülnek megjelenítésre annak érdekében, hogy más modalitásokon belül is megjelenítésre kerüljenek.
1.3.1 Információ és Relációk/Összefüggések: A megjelenítésen közvetített információ, a szerkezet és ezek relációi algoritmikusan meghatározhatóak, vagy szöveges formátumban elérhetők legyenek. (A Szint)
Jelen teljesítési feltétel célja, hogy biztosítsa a vizuális és auditív formázással kapcsolatos információk és összefüggések megőrzését a megjelenítés változtatása esetén. Például a megjelenítés megváltozik, ha a tartalom elolvasását képernyőolvasó végzi vagy ha a szerkesztő által biztosított "stíluslemezt" felhasználói stíluslemezzel helyettesítjük.
Az ép látással rendelkező felhasználók különböző vizuális utasításokon keresztül érzékelik a struktúrát. A címsorok gyakran nagy méretű, kiemelt betűkből állnak és soremeléssel választják el őket a bekezdésektől. A felsorolásokat díszjel (felsorolásjel) előzi meg és valószínűleg beljebb szedettek. A bekezdéseket soremelések választják el egymástól, míg az azonos tulajdonságokkal rendelkező tételek táblázatos sorokba vagy oszlopokba rendeződnek. Az űrlapmezők olyan csoportokba rendezhetők, amelyek szövegcímkéken osztoznak. Különböző háttérszínt használunk annak jelölésére, hogy számos tétel egymáshoz kapcsolódik; a speciális státusszal rendelkező szavakat a betűtípus megváltoztatásával, kiemeléssel, dőlt betűvel vagy aláhúzással stb. jelöljük.
Auditív utasítások is használhatók. Például egy "csengő hang" új rész kezdetét jelölheti; a hangmagasság vagy a beszéd sebességének változását lényeges információ vagy idézőjeles szöveg hangsúlyozására használhatjuk.
Amikor ezek az összefüggések a felhasználók egy bizonyos csoportja számára érzékelhetők, ugyanezek az összefüggések mindenki számára érzékelhetővé tehetők. Egy módszer, mellyel megállapítható, hogy az információ eljutott-e minden felhasználóhoz az, amikor az információhoz sorozatban férünk hozzá különböző modalitásokon keresztül.
Amennyiben a szószedethez tartozó hivatkozásokat szerkesztőelemek (anchor element) használatával valósítjuk meg (vagy a használatban lévő technológiához tartozó megfelelő hivatkozási elemmel) és különböző betűtípust használunk azonosításukra, a képernyőolvasó használója számára hallható lesz, hogy a tétel hivatkozásnak számít a szószedetben található szóval való találkozáskor, még akkor is, ha a betűtípus változásával kapcsolatban információt nem kapnak. Egy on-line katalógusban az árak nagy, piros betűkkel kerülhetnek jelölésre. Egy képernyőolvasó vagy személy, aki a piros színt nem képes érzékelni, szintén hozzájut az árra vonatkozó információhoz mindaddig, amíg azt "valutaszimbólum" előzi meg.
Egyes technológiák nem biztosítanak eszközöket bizonyos típusú információk és összefüggések algoritmikus meghatározásához. Ebben az esetben szükség van az információkra és az összefüggésekre vonatkozó szövegleírásra. Például, "az összes kitöltendő mező csillaggal jelölt (*)". A szövegleírásnak közel kell elhelyezkednie az általa leírt információhoz (amikor az oldal lineáris), például a szülőelemben vagy a szomszédos elemben.
Olyan esetek is előfordulhatnak, ahol el kell dönteni, hogy milyen információ jelenjen meg a szövegben és melyekhez szükséges a közvetlen asszociáció, illetve hogy mely információkat kell megduplázni (például egy HTML táblázat esetén az összefoglalót mind a táblázatot megelőző bekezdésben, mind a táblázat összefoglaló részében biztosítani kell). Mindamellett, ahol lehetséges, az információnak algoritmikusan meghatározottnak kell lennie - ez jobb megoldás, mint szövegleírás biztosítása még a táblázat megjelenése előtt.
Megjegyzés: Nem számít elvárásnak, hogy a színértékek algoritmikusan meghatározottak legyenek. A szín által közvetített információt nem lehet megfelelően megjeleníteni kizárólag az érték bemutatásán keresztül.
Ennek következtében az 1.4.1-es teljesítési feltétel foglalkozik a színnel kapcsolatos kérdésekkel.
Ez a teljesítési feltétel a különböző fogyatékkal élőknek nyújt segítséget azáltal, hogy lehetővé teszi a felhasználói programok számára a tartalom egyéni igényekhez történő igazítását.
Egy űrlap (kötelezően) kitöltendő mezőkkel
Egy űrlap számos kitöltendő mezőt tartalmaz. A (kötelezően) kitöltendő mezőkhöz tarozó címkék piros színben jelennek meg. Ezen kívül minden egyes címke végén található egy csillag(*) karakter. A forma kitöltéséhez tartozó utasítások is jelölik, hogy "minden kitöltendő mező piros színben jelenik meg és csillaggal(*) jelölt", valamint egy példa következik utána.
Színeket és szöveget használó űrlap a kitöltendő mezők jelölésére
A űrlap tartalmaz mind (kötelezően) kitöltendő, mind választható mezőket. A űrlap tetején található utasítások rámutatnak, hogy a kitöltendő mezőket piros színű szöveg jelöli, továbbá egy ikon, melynek szöveges változata feltünteti, hogy "kitöltendő". Mind a piros színű szöveg, mind az ikon algoritmikusan társított az űrlap megfelelő mezőihez, annak érdekében, hogy a kisegítő technológiát használók meg tudják határozni a kitöltendő mezőket.
Buszmenetrend, ahol a cellákhoz tartozó fejlécek algoritmikusan meghatározottak
A buszmenetrend egy táblázatot tartalmaz, ahol a buszmegállók függőlegesen kerülnek felsorolásra az első oszlopban, míg a különböző buszjáratok az első sorban jelennek meg vízszintesen. Minden egyes cella tartalmazza azt az időpontot, amikor a busz megérkezik a buszmegállóba. A buszmegállók és cellák fejlécként azonosíthatók a megfelelő sorhoz vagy oszlophoz kapcsolódóan, annak érdekében, hogy a kisegítő technológia segítségével algoritmikusan meghatározható legyen, hogy melyik busz és melyik megálló kapcsolódik a cellákban feltüntetett időponthoz.
Egy űrlapban az összes jelölőnégyzethez tartozó címke algoritmikusan meghatározható a kisegítő technológia által.
Szöveges dokumentum
Egy egyszerű szöveges dokumentumban a címek előtt dupla soremelés van, a felsorolásokat csillagok jelölik és egyéb formázási sablont is használnak, azért, hogy struktúrájában algoritmikusan meghatározható legyen.
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Utasítások: Válassza ki az alábbi szituációkból azt, amelyik a legjobban kapcsolódik a tartalmához. Mindegyik szituáció olyan számozott technikákat (vagy technika kombinációkat) tartalmaz, amelyeket a Munkacsoport megfelelőnek ítélt az adott szituáció szempontjából.
G115: Using semantic elements to mark up structure AND H49: Using semantic markup to mark emphasized or special text (HTML)
G117: Using text to convey information that is conveyed by variations in presentation of text
G140: Separating information and structure from presentation to enable different presentations
Az információ és összefüggések közvetítése algoritmikusan meghatározható megjelenítésen keresztül, a következő módszerek használatával:
H51: Using table markup to present tabular information (HTML)
H39: Using caption elements to associate data table captions with data tables (HTML)
H73: Using the summary attribute of the table element to give an overview of data tables (HTML)
H63: Using the scope attribute to associate header cells and data cells in data tables (HTML)
H43: Using id and headers attributes to associate data cells with header cells in data tables (HTML)
H44: Using label elements to associate text labels with form controls (HTML)
H65: Using the title attribute to identify form controls when the label element cannot be used (HTML)
H71: Providing a description for groups of form controls using fieldset and legend elements (HTML)
H85: Using OPTGROUP to group OPTION elements inside a SELECT (HTML)
SCR21: Using functions of the Document Object Model (DOM) to add content to a page (Scripting)
G117: Using text to convey information that is conveyed by variations in presentation of text
Az információ és az összefüggések megjelenítése algoritmikusan meghatározható vagy szövegként elérhető legyen, a következő módszerek használatával:
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
CSS, és nem táblázat, használata az oldal elrendezéséhez (jövőbeni hivatkozás)
G162: Positioning labels to maximize predictability of relationships
Olyan címkék biztosítása az összes űrlap vezérléshez, amelyek nem tartalmaznak implicit címkét (jövőbeni hivatkozás)
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 1.3.1-es teljesítési feltételre vonatkozóan:
a szerkesztő által megadott adatokból szoftver által meghatározott és olyan módon biztosított, hogy a felhasználói programok, beleértve a kisegítő technológiákat, az információt különböző formában/módon csomagolhatják ki és jeleníthetik meg a felhasználó részére
Példa 1: Jelölőnyelvben elemekből és attribútumokból meghatározott, az általánosan elérhető kisegítő technológiák által közvetlenül elérhető.
Példa 2: Nem jelölőnyelvben, a technológiaspecifikus adatszerkezetekből meghatározott és a kisegítő technológia számára olyan akadálymentesítési API-n keresztül bemutatott, amely egy általánosan elérhető kisegítő technológián keresztül kerül támogatásra.
a tartalom előállítása (renderelése) a felhasználó által érzékelendő formában
értelmes/jelentéssel bíró asszociációk a tartalom különböző darabjai között
Rendszer, mely megmutatja, hogy a weboldalak részei egymáshoz viszonyítva hogyan vannak rendezve/szervezve; és
Megmutatja, hogy a weboldalak gyűjteménye hogyan van elrendezve.
1.3.2 Sorrendiség: Amikor a tartalom megjelenésének sorrendisége befolyásolja a jelentést, akkor a helyes olvasási sorrend algoritmikusan meghatározható legyen. (A Szint)
Jelen teljesítési feltétel célja, hogy lehetővé tegye a felhasználói program számára a tartalom alternatív módon történő megjelenítését úgy, hogy az megőrizze a helyes olvasási sorrendet, mely a jelentés megértéséhez szükséges. Lényeges, hogy legalább egy értelmes tartalom-sorrendiség algoritmikusan meghatározható legyen. Az a tartalom, amely nem felel meg jelen teljesítési feltételnek összezavarhatja a felhasználót, amikor a kisegítő technológia helytelen sorrendben olvassa el a tartalmat, vagy abban az esetben, amikor váltakozó stíluslapok vagy egyéb formázási változtatások kerülnek alkalmazásra.
Akkor tekinthetünk egy sorozatot értelmesnek, ha a sorozaton belüli tartalom sorrendje nem változtatható meg a jelentés befolyásolása nélkül. Például, ha egy oldal két egymástól független cikket tartalmaz, a cikkek viszonylagos sorrendje nem befolyásolja jelentésüket mindaddig, amíg a két cikk nem fésülődik össze. Ebben az esetben a cikkek sorrendisége értelmesnek tekinthető, de a cikkeket tartalmazó "tároló" sorrendisége már nem.
Néhány elem szemantikája meghatározza, hogy tartalmuk értelmes sorozatnak tekinthető-e. Például a HTML-formátumban lévő szöveg mindig értelmes sorrendiséggel rendelkezik. A táblázatok és a rendezett listák értelmes sorozatnak számítanak, de a rendezetlen listák nem.
A sorozaton belüli tartalom sorrendje nem mindig tekinthető értelmesnek. Például, egy weboldal fő részének és a navigációs résznek a viszonylagos sorrendje nem befolyásolja jelentésüket. Bármilyen sorrendben előfordulhatnak az algoritmikusan meghatározott olvasási sorozaton belül. Más példával élve, egy magazinban található cikk számos figyelemfelkeltő melléksztorit tartalmaz. A cikk és a melléksztorik sorrendje nem befolyásolja jelentésüket. Hasonló esetekben egy weboldalnak számos olyan különféle olvasási sorrendje lehetséges, amely megfelel a teljesítési feltételnek.
Ez a teljesítési feltétel azoknak nyújt segítséget, akik a tartalmat hangosan felolvasó kisegítő technológiákra támaszkodnak. Az a jelentés, ami egyértelmű az alapértelmezett (default) megjelenítésben az információ sorrendiségéből, meg fog egyezni azzal a tartalommal, ami beszélt formában jelenik meg.
Példa1: Több oszlopos dokumentumban, a tartalom lineáris megjelenítése, az oszlop tetejétől az aljáig fut, majd ezt követően a következő oszlop tetejéig.
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
G57: Ordering the content in a meaningful sequence a weboldalon található összes tartalomhoz kapcsolódó
Értelmes sorozatok jelölése a tartalmon belül a következő módszerek egyikének használatával AND G57: Ordering the content in a meaningful sequence az adott sorozatokhoz kapcsolódóan
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 1.3.2-es teljesítési feltételre vonatkozóan:
a szerkesztő által megadott adatokból szoftver által meghatározott és olyan módon biztosított, hogy a felhasználói programok, beleértve a kisegítő technológiákat, az információt különböző formában/módon csomagolhatják ki és jeleníthetik meg a felhasználó részére
Példa 1: Jelölőnyelvben elemekből és attribútumokból meghatározott, az általánosan elérhető kisegítő technológiák által közvetlenül elérhető.
Példa 2: Nem jelölőnyelvben, a technológiaspecifikus adatszerkezetekből meghatározott és a kisegítő technológia számára olyan akadálymentesítési API-n keresztül bemutatott, amely egy általánosan elérhető kisegítő technológián keresztül kerül támogatásra.
bármilyen sorozat, ahol a szavak és bekezdések olyan sorrendben jelennek meg, hogy ez nem változtatja meg a tartalom jelentését
1.3.3 Érzékelési Jellemzők: A tartalom értelmezéshez és kezeléséhez biztosított utasításokat nem lehet kizárólag az olyan érzékelési jellemzők elemeire bízni, mint a forma, méret, vizuális elhelyezkedés, irány, vagy hang. (A Szint)
Megjegyzés: A színre vonatkozó követelményekhehez, tekintse meg az 1.4 Irányelvet.
Jelen teljesítési feltétel célja, hogy lehetővé tegye az összes felhasználó számára a tartalom használatához szükséges utasításokhoz való hozzáférést, még abban az esetben is, ha a felhasználók nem képesek a formák, illetve méretek érzékelésére vagy a térbeli elhelyezkedésre és tájékozódásra vonatkozó információ használatára. Bizonyos tartalom az olyan tárgyak formájának vagy pozíciójának az ismeretén alapul, amelyekhez a tartalom struktúráján keresztül nem lehet hozzáférni (például, "kerek billentyű" vagy a "jobb oldalon lévő billentyű"). Bizonyos fogyatékkal élő felhasználók nem képesek a formák és pozíciók érzékelésére az általuk használt kisegítő technológiák természetéből adódóan. Jelen teljesítési feltétel további információk biztosítását írja elő az olyan esetek tisztázására, amelyek a fent említett információtól függnek.
Ennek ellenére, a formára és/vagy az elhelyezkedésre vonatkozó információ biztosítása hatékony lehet sok felhasználó számára, beleértve a kognitív problémákkal küzdőket.
Bizonyos nyelvekben a "fenti" kifejezés a tartalom adott pontját megelőző tartalomra, míg az "alábbi" szó az adott pontot követő tartalomra vonatkozik. Ezekben a nyelvekben, ha a kiemelt tartalom az olvasási sorrend megfelelő helyén található és a hivatkozások nem kétértelműek, az olyan állítások, mint "válassza az alábbi hivatkozások egyikét" vagy "a fentiek mindegyike" megfelelnek jelen teljesítési feltételnek.
A vak és gyengénlátó emberek valószínűleg nem képesek értelmezni a forma és/vagy pozíció által közvetített információt. A formán és/vagy pozíción kívüli további információ lehetővé teszi számukra a forma és/vagy egyéb dolog által közvetített információt.
Példa 1: Egy időrendi táblázat, mely szín és forma segítségével különbözteti meg a különböző események időpontját.
A táblázat az időpontok felsorolását a felső sorban, míg az eseményekét az első függőleges oszlopban jeleníti meg. A táblázat egy adott eseményének időpontjára vonatkozó cella speciális háttérszínben és gyémánt formájú "glyph"-ben jelenik meg, annak érdekében, hogy szín és forma által beazonosítható legyen.
Példa 2: Többoldalas, online felmérés
A többoldalas, online felmérés egy zöld nyílként megjelenő ikont használ, amely a tartalom jobb alsó sarkában található és segítségével az egyik felmérési oldalról a másikra lehet ugrani. A nyílhoz tartozik egy egyértelmű "Következő" felirat, és az utasításoknak megfelelően "A felmérés következő részéhez a zöld nyíllal jelölt "Következő" feliratú ikon kiválasztásával léphet, mely az utolsó kérdés alatt a lap alján, a jobb oldalon található.
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összesWCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
Kép szöveges változatának használata grafikai szimbólumokhoz "Unicode glyph" helyett, amely a szükséges grafikai megjelenést, de eltérő jelentést biztosít (jövőben hivatkozás)
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 1.3.3-as teljesítési feltételre vonatkozóan:
1.4 irányelv: A tartalom érzékelésének (látásának és hallásának) megkönnyítése a felhasználó számára, beleértve az előtér és háttér megkülönböztethetőségét
Amíg néhány irányelv az információ váltakozó formában történő hozzáférhetőségére fókuszál, addig jelen irányelv azzal foglakozik, hogy a hátrányos helyzetű emberek számára az alapmegjelenítést a lehető legkönnyebben érzékelhetővé tegye. Az elsődleges cél, hogy a felhasználók számára megkönnyítse az előtérben szereplő információ elválasztását a háttérben találhatótól. Vizuális megjelenítések esetében ez magába foglalja annak biztosítását, hogy a megjelenő információ megfelelően elkülönül magától a háttértől. Hangfelvételek esetében pedig annak biztosítását, hogy az előtér hangjai elkülönülnek a háttérhangoktól. Mindezek azért fontosak, mert a látássérült és siket személyeknek sokkal nehezebb megkülönböztetni egymástól az előtér és a háttér információt.
A jelen irányelv adott teljesítési feltételének megfelelő technikák alább kerülnek felsorolásra. Amennyiben léteznek olyan technikák, amelyek az irányelvre vonatkoznak, de nem tartoznak egyetlen teljesítési feltételhez sem, azok itt kerülnek ismertetésre. Ezek a technikák nem megköveteltek és nem elégségesek a teljesítési feltételek szempontjából, de bizonyos típusú webtartalmakat elérhetőbbé tehetnek számos felhasználó számára.
Olvasható betűtípus használata (jövőbeni hivatkozás)
Biztosítani, hogy a szöveg képein szereplő bármilyen szöveg legalább 14 pontértékű és megfelelő kontrasztú legyen (jövőbeni hivatkozás)
Billentyűzet fókusz esetében jól látható kiemelő- mechanizmust biztosítani a hivatkozásokhoz vagy vezérlőkhöz (jövőbeni hivatkozás)
1.4.1 Színhasználat: Nem a szín az egyetlen vizuális módja az információ közvetítésének, a tevékenység jelzésének, a válaszadásra ösztönzésnek, vagy a vizuális alkotóelemek megkülönböztetésének. (A szint)
Megjegyzés: Ez a teljesítési követelmény a színérzékelést speciálisan kezeli. Az érzékelés további formáit az 1.3 Irányelv tartalmazza, beleértve a szín és egyéb vizuális megjelenítés kódolásához való algoritmikus hozzáféréseket.
Jelen teljesítési feltétel célja biztosítani azt, hogy minden felhasználó hozzáférjen a színkülönbségeken keresztül közvetített információhoz, vagyis, a színhasználat által közvetített információhoz, ahol minden színnek meghatározott jelentése van. Amennyiben az információt egy képen (vagy más egyéb nem szöveges formátumon) a színkülönbségeken keresztül jelenítik meg a színérzékelési nehézségekkel küzdő (színvak) felhasználók esetleg nem látják a színeket. Ebben az esetben a szín által közvetített információ egy másik vizuális eszközön keresztül történő megjelenítése biztosítja, hogy azok a felhasználók, akik nem látják a színeket az információt érzékelni tudják.
A szín fontos eszköznek számít a webtartalom tervezésénél, erősíti annak esztétikai megjelenését, használhatóságát és hozzáférhetőségét. Azonban néhány felhasználó színérzékelési nehézségekkel küzd. A látássérült emberek gyakran korlátozott színérzékeléssel szembesülnek és sok idős felhasználó nem látja jól a színeket. Továbbá, a csak-szöveg formátumú, csökkentett színű vagy egyszínű képernyőket és böngészőket használó emberek nem tudnak hozzáférni a csak színes formátumban megjelenített információhoz.
Példák a színkülönbségek által közvetített információra: „a kitöltendő mezők pirosak”, „a hiba piros színnel jelenik meg”, és „Mária értékesítései pirosak, míg Tamáséi kékek”. Egy tevékenység elvégzésének jelzésére vonatkozó példák magukba foglalják:szín használata annak jelzésére, hogy egy hivatkozás új ablakban nyílik meg, vagy egy adatbázisba való bejegyzés sikeresen megtörtént. Illetve példaként említhető egy adott (gépi) reakció valamely felhasználói tevékenységre, ilyen a kiemelés használata űrlapmezőkön annak jelzésére, hogy a kitöltendő mező(k) üresen maradt(ak).
Megjegyzés: Ez nem jelenti az, hogy nem támogatjuk a színhasználatot egy oldalon, vagy akár a színkódolást, amennyiben az redundáns más vizuális jelzéssel.
A látássérült felhasználóknak gyakran csökkentett színérzékelése van
Az idős felhasználók nem látják jól a színeket.
A színvak felhasználók számára előnyös, amikor a színek által közvetített információ egyéb vizuális úton is elérhető.
A csak-szöveg formátumot, csökkentett színű, vagy egyszínű képernyőket és böngészőket használó emberek esetleg nem képesek arra, hogy a színfüggő információhoz férjenek hozzá.
Egy űrlap, amely színt és szöveget használ a kitöltendő mezők jelölésére
Egy űrlap kötelezően kitöltendő és nem kötelezően kitöltendő mezőket tartalmaz. Az űrlap tetején lévő utasítások elmagyarázzák, hogy a kötelezően kitöltendő mezők piros szövegű címkével rendelkeznek, és egy ikonnal, melynek szöveges változata jelzi, hogy: “kitöltendő”. A piros szöveg és az ikon egyaránt algoritmikusan összekapcsolt a megfelelő űrlapmezővel azért, hogy a kisegítő technológiát használók be tudják azonosítani a kötelezően kitöltendő mezőket.
Egy vizsga.
Diákok egy kémiai vegyület SVG (méretezhető vektorgrafika) képét nézik és a diagramon használt színek alapján beazonosítják a kémiai alkotóelemeket. Az alkotóelemekhez kapcsolódó szöveges változatok megnevezik az elem színét és jelzik az elem helyét a diagramon. Azok a diákok, akik nem érzékelik a színeket, ugyanazt az információt kapják az alkotóelemekről, mint az osztálytársaik. (Ez a technika szintén megfelel a 1.1 irányelvnek, A szint.)
Kikapcsolt űrlap-elemek.
Azokat az űrlap-elemeket, amelyek a jelölésen vagy szkripten keresztül kikapcsolnak, a felhasználói programok szürkévé és inaktívvá változtatják. Kikapcsolt állapotban ezek az elemek nem fókuszálhatók. A kisegítő technológiák algoritmikusan meghatározhatják a kikapcsolt elemek állapotát, és erről a felhasználót is tájékoztatják, amint szembekerül az oldalon lévő elemekkel. A szín változtatás és a fókuszvesztés redundáns vizuális információt biztosít a vezérlés állapotáról .
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Utasítások: Válassza ki az alábbi szituációk közül azt, amelyik illik az Ön által használt tartalomhoz. Minden szituáció olyan számmal jelölt technikákat (vagy technikák kombinációját) tartalmaz, amelyet a Munkacsoport elégségesnek tart az adott szituációban.
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
Az információ redundánsan kerül közvetítésre a színek használatáva (jövőbeni hivatkozás)
C15: Using CSS to change the presentation of a user interface component when it receives focus (CSS)
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 1.4.1-es teljesítési feltételre vonatkozóan.
1.4.2 Hangszabályozás: Amennyiben egy Weboldal automatikusan hanganyagot játszik le több mint 3 másodpercen keresztül, akkor vagy egy mechanizmus érhető el a hang szüneteltetéséhez, illetve megállításához, vagy a hangerő rendszerfüggetlen szabályozására mód van. (A szint)
Megjegyzés: Mivel az a tartalom, amelyik nem felel meg ennek a teljesítési követelménynek, akadályoztathatja a felhasználót a teljes oldal használatában, az oldalon található összes tartalomnak meg kell felelnie ennek a teljesítési követelménynek. Tekintse meg a Megfelelőségi Követelmény 5: Nem akadályoz oldalt.
Azok a személyek, akik képernyőolvasó szoftvert használnak, nehezen hallhatják a kimenő beszédet, amennyiben egyidejűleg egyéb hanglejátszás is folyik. Ez még nehezebbé válhat amennyiben a képernyőolvasó beszéd kimenete szoftver alapú (ahogy a legtöbb kimenet napjainkban), és a hangerő rendszerfüggetlen szabályozására nincs mód (tehát ugyanazon a hangvezérlőn keresztül szabályozott, mint az egyéb hangok, pl. háttérzaj). Ezért fontos, hogy a felhasználó ki tudja kapcsolni a háttérhangot. Megjegyzés: a hangszabályozás magába foglalja a hangerő nullára csökkentésének lehetőségét.
Megjegyzés: Az automatikus hanglejátszás egy oldal megnyitásakor hatással lehet a képernyőt olvasó felhasználó azon képességére, hogy megtalálja a hangot leállító mechanizmust, mivel ezek irányítása a hallgatásukon keresztül történik, és az automatikusan induló hangok zavarhatják az irányítást. Ezért ellenezzük az automatikusan induló hangok alkalmazását (különösen abban az esetben, amikor azok 3 másodpercnél hosszabb ideig tartanak), és ezzel szemben támogatjuk, hogy a hang indítását a felhasználó kezdeményezze az oldal elérése után, ahelyett, hogy a hang leállítását egy művelet indításával kelljen kérni az oldalon.
Szintén tekintse meg Az 1.4.7 teljesítési feltétel értelmezése - Halk vagy néma háttérhang oldalt.
Azok a személyek, akik képernyőolvasó technológiát használnak, más hangok lejátszása nélkül hallgathatják a képernyő-olvasót. Ez különösen fontos a nagyothallók és azok számára, akik képernyőolvasója a hangerő rendszerfüggetlen szabályozására nem ad lehetőséget (így nem tudják a hangot lehalkítani és képernyőolvasót felhangosítani).
Jelen teljesítési feltétel szintén előnyös azoknak az embereknek a számára, akik nehezen tudnak a vizuális tartalomra (szöveget is beleértve) koncentrálni, amikor egyidejűleg hanglejátszás folyik.
Az oldal megnyitásakor automatikusan elindul egy hangfájl lejátszása. A felhasználó leállíthatja a hangot az oldal tetején található „elnémít” hivatkozás kiválasztásával.
Egy 3 másodpercnél rövidebb hangot lejátszó villanó indulólap.
Egy automatikusan induló hangot lejátszó villanó indulólap, amely az oldal tetején vezérlést biztosít a felhasználó számára a hang kikapcsolásához.
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
A weboldal tetején található automatikusan induló hangok kikapcsolására szolgáló vezérlésen túl a teljes site-on keresztül biztosítani a kikapcsolás lehetőségét.(jövőbeni hivatkozás)
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 1.4.2-es teljesítési feltételre vonatkozóan.
folyamat vagy technika az eredmény eléréséhez
Megjegyzés 1: A mechanizmust a tartalom keretein belül biztosíthatjuk, illetve épülhet platformokra vagy felhasználói programokra, a kisegítő technológiákat is beleértve.
Megjegyzés 2: A mechanizmusnak az adott megfelelőségi nyilatkozat összes teljesítési kritériumának eleget kell tennie.
1.4.3 Kontraszt (minimum): A szöveg és a képként reprezentált szöveg vizuális megjelenítése esetében a kontraszt arány minimum 5:1, kivéve az alábbi esetben: (AA szint)
Nagybetű: A nagy betűmérettel szerkesztett szövegek és a nagy betűméretű képként reprezentált szövegek esetében a kontrasztarány minimum 3:1;
Járulékosság: Az a szöveg vagy képként reprezentált szöveg nem rendelkezik minimum-kontraszt feltétellel, amely inaktív felhasználói interfész alkotóeleme, vagy csupán dekoráció, vagy egy képen szereplő járulékos szöveg, vagy nem látható.
logó típusok: A logóhoz, vagy márkanévhez tartozó szövegek nem rendelkeznek minimum kontraszt feltétellel.
Jelen teljesítési feltétel célja elégséges kontrasztot biztosítani a szöveg és háttere között, annak érdekében, hogy az olvasható legyen az enyhén látássérült emberek számára (akik nem használnak kontraszt-erősítő kisegítő technológiát). Az olvasási teljesítmény-értékelések alapján, a színvakságban nem szenvedő emberek számára a színárnyalatnak és a színtelítettségnek minimális vagy semmilyen hatása sincs az olvasáshatóságra (Knoblauch at al., 1991). A színvakság (color deficiency) némileg befolyásolhatja a fényerősség kontrasztját. Ezért a javaslatban a kontrasztot olyan módon számítják ki, hogy a szín nem minősül kulcstényezőnek, annak érdekében, hogy a színvak emberek számára is megfelelő kontraszt legyen a szöveg és háttere között.
Nem tartozik ide az a szöveg, amely díszítő hatású és nem közvetít információt. Például, ha véletlenszerű szavakat alkalmaznak a háttérhez és a szavak a jelentés megváltozása nélkül átrendezhetők vagy helyettesíthetők, akkor ez díszítő hatásúnak minősül és nem kell megfelelnie jelen feltételnek.
A nagyobb és szélesebb betűvastagsággal szerkesztett szöveget könnyebb elolvasásni alacsonyabb kontraszt esetén. Emiatt a kontraszt-követelmény a nagyobb betűméretű szövegeknél alacsonyabb. Ez a nagy betűméretű szövegeknél lehetővé teszi a szerkesztők számára szélesebb színválaszték használatát, ami segíti az oldalak tervezését, különösen a címek esetében. A 18 pontértékű vagy a 14 pontértékű félkövér szöveg elég nagynak minősül ahhoz, hogy alacsonyabb kontrasztarányt használjanak hozzá. (Tekintse meg a "The American Printing House for the Blind" kiadó, valamint az amerikai Kongresszusi Könyvtár nagy betűméretre vonatkozó útmutatóját (Guidelines for Large Printing) nagybetűkre vonatkozó irányelveit a Forrásjegyzék alatt). A „18 pontértéknek” és a „félkövér” kifejezésnek más jelentése van különböző betűtípusok esetében, de a nagyon vékony, vagy szokatlan betűtípusok kivételével megfelelőnek kell lenniük. Mivel nagyon sokféle betűtípus létezik, az általánosan elfogadott méretet alkalmazzák, és megjegyzést fűznek a különleges vagy vékony betűtípusokhoz.
A szövegre vonatkozó előzőleg említett kontrasztkövetelmények a képként reprezentált szöveg (olyan szöveg, melyet pixelekben jelenítettek meg és kép formátumban tároltak) esetében is érvényesek, mint ahogy az az 1.4.3 teljesítési feltételben megállapításra került.
Ez a követelmény olyan helyzetekre is vonatkozik, ahol a képként reprezentált szöveg értelmezését szöveges formátumban tervezték. Az olyan kiegészítő szöveg, mint a fényképeken esetlegesen szereplő utcanévtábla, nem tartozik ide. Mint az a szöveg sem, melyet valamiért úgy terveztek, hogy mindenki számára láthatatlan legyen. Az olyan stilizált szöveget, mint ami például a vállalati logókban található, a funkciója szerint kell az oldalon kezelni, amely vagy garantálja, vagy nem a tartalom szöveges változatban történő megjelenítését. A logókon és logótípusokon felül kialakított egységes vizuális irányelvek nem tartoznak a kivételek közé.
Ebben a rendelkezési részben van egy kivétel, amely szerint „a képnek azon részei, melyek más fontos vizuális tartalommal rendelkeznek,”. Ennek a kivételnek az a célja, hogy megkülönböztesse a szöveget tartalmazó képeket azoktól a képként reprezentált szövegektől, amelyek annak érdekében helyettesítik a szöveget, hogy az egyedi formában jelenjen meg.
Megjegyzés 1: Bizonyos kognitív nehézségekkel küzdő embereknek alacsony kontrasztú színkombinációkra vagy színárnyalatokra van szükségük, ezért megengedjük és ösztönözzük, hogy a szerkesztők olyan mechanizmust biztosítsanak, amely a tartalom elő- és háttérszíneit szabályozza. A választható kombinációk közül néhánynak alacsonyabb lehet a kontrasztszintje, mint azoknak, amelyek a teljesítési feltételek között szerepelnek. Ez nem jelenti az említett teljesítési feltételek megsértését, abban az esetben, ha biztosításra kerül egy mechanizmus, amely visszatér a teljesítési feltételekben felsorolt alapértékekhez.
Megjegyzés 2: A képként reprezentált szövegek arányosítása nem olyan jó minőségű, mint a szövegeké, mert az előbbiek hajlamosak a képelemekre történő bontódásra. A képként reprezentált szövegek esetében szintén nehezebb az előtér és a háttér kontrasztjának, illetve a színkombinációk megváltoztatása, ami pedig szükséges lenne egyes felhasználók számára. Ezért ahol lehet, a szöveg használatát javasoljuk, és ahol ez nem lehetséges, ott nagyobb felbontású kép alkalmazása ajánlott.
Habár jelen teljesítési feltétel csak szöveg alkalmazására vonatkozik hasonló kérdések merülnek fel a táblázatokban vagy grafikonokban megjelenített adatok esetében is. Szintén jó színkontrasztot kell biztosítani azokhoz az adatokhoz, melyek ilyen formában jelennek meg.
Szintén tekintse meg Az 1.4.6 teljesítési feltétel értelmezése - Kontraszt (kiemelés) oldalt.
A 3:1 kontrasztarány az [ISO-9241-3] és az [ANSI-HFES-100-1988] által ajánlott minimális szint a szabványos szöveghez és látványhoz. Jelen rendelkezésben az 4.5:1 arány kerül alkalmazásra olyan kontrasztvesztés esetén, amely a közepesen alacsony látásélesség, a veleszületett vagy a szerzett színvakság következményeként jelentkezik, vagy tipikusan az életkor növekedésével járó kontrasztérzékenység elvesztése esetén.
Az indoklás az, hogy a látásélesség logaritmusának csökkenése általánosan összefügg a kontrasztérzékenység logaritmusának csökkenésével. Azoknak a csökkent látóképességű embereknek, akik 20/40 látásélességgel rendelkeznek, nagyjából 4.5:1 kontrasztra van szükségük, ahhoz, hogy az azonos értékű legyen az egészséges látásra vonatkozó 3:1 minimum kontrasztszabvánnyal [ARDITI-FAYE]. A 20/47 látásélességgel rendelkező felhasználóknak körülbelül 5:1 kontrasztra, míg a 20/80 látásélességgel rendelkezőknek körülbelül 7:1 kontrasztra van szükségük.
Az árnyalatokat különbözően érzékelik a színvak felhasználók (a veleszületett és a szerzett esetekben egyaránt), ami a jól látó felhasználókhoz hasonlítva eltérő színeket és relatív fényerősségű kontrasztokat eredményez. Emiatt a népesség fent említett részénél a hatásos kontraszt és az olvashatóság eltérő. Ennek ellenére, a színvakság eltérő típusai miatt, az általánosan elfogadott és hatásos szín-pár használat kontraszthoz történő előírása nem lehetséges. A megfelelő fényerősségű kontraszt iránti igény a színérzékeléstől független kontraszt elvárásán keresztül alkalmazkodik ehhez. Szerencsére a fényerősség érzékelése a rövid és hosszú-hullámú idegvégződések által történik, melyek nagymértékben átfedik egymás színkép-válaszait. Ennek eredménye, hogy a hatásos fényerősségű kontraszt általánosságban kiszámítható, a speciális színvakság figyelembe vétele nélkül. Kivételt jelent a dikromatikus színlátással rendelkezők számára a túlnyomórészt hosszú hullámhosszúságú színek használata a sötétebb általában feketében megjelenő) színek helyett. (Ebből az okból kifolyólag, javasolt technikát biztosítunk a fekete alapon piros elkerüléséhez). További információkért tekintse meg a [ARDITI-KNOBLAUCH] [ARDITI-KNOBLAUCH-1996] [ARDITI].
Az AA szinthez az 5:1 kontrasztarány került kiválasztásra, mert ez egyenlíti ki a megközelítőleg 20/40 értéknek megfelelő csökkent látóképességű felhasználók által általánosan tapasztalt kontrasztérzékenység hiányát. (a 20/40 értéket megközelítőleg 4,5:1 aránynak számolják, amit további kismértékű kontrasztnövekedés biztosításával felkerekítenek 5-re.) A 20/40 érték általában egy körülbelül 80 éves ember tipikus látásélességének felel meg. [GITTINGS-FOZARD]
Az AAA szinthez a 7:1 kontrasztarány került kiválasztásra, mert ez egyenlíti ki a megközelítőleg 20/80 értéknek megfelelő csökkent látóképességű felhasználók által általánosan tapasztalt kontrasztérzékenység hiányát. Az erősen látáscsökkent emberek általában kisegítő technológiákat használnak a tartalmak eléréséhez (ezek a kisegítő technológiák általában beépített kontraszterősítővel, valamint nagyítási lehetőséggel rendelkeznek). A 7:1 arány ezért általában kiegyenlíti a kontrasztérzékenység hiányát, amit azok a csökkent látóképességű felhasználók tapasztalnak, akik nem használnak kisegítő technológiát. Ugyanez az arány a színvakok számára is biztosít kontraszterősítést.
Megjegyzés: az [ISO-9241-3] és az [ANSI-HFES-100-1988] számítások szövegtörzsekhez készültek. Enyhített kontrasztarány biztosított a sokkal nagyobb méretű szövegekhez.
Átváltás a nem-lineáris alakokról a lineáris RGB értékekre az IEC/4WD 61966-2-1 [IEC-4WD] és a „Szabványos alapértelmezett színtér az internethez – sRGB” [sRGB] alapján történik.
A kontrasztra vonatkozó képlet (L1/L2) az [ISO-9241-3] és az [ANSI-HFES-100-1988] szabványokon alapul.
Az ANSI/HFS 100-1988 szabvány megköveteli, hogy a környező fényekből hozzáadódó értékek kerüljenek bele az L1 és L2 számításába. A .05 érték használata az [IEC-4WD] szabványból származó "Tipikus megtekintési fényfolt"-on és az M. Stokes és mások által készített [sRGB] tanulmányon alapul.
Jelen teljesítési feltétel és a hozzá kapcsolódó definíciók a „kontrasztarány”, és „relatív fényerősség” szakkifejezést használják a „fényerősség” kifejezés helyett, azért, hogy rámutassanak arra a tényre, hogy a webtartalom önmagában nem sugároz fényt. A kontrasztarány megadja a relatív fényerősség mértékét, amelyet a megjelenítés eredményezne. (Mivel arányról van szó, dimenzióval nem rendelkezik.)
Megjegyzés 1: Forduljon a kapcsolódó forrásokhoz azoknak az eszközöknek a listájáért, melyek kontrasztarányt használnak a webtartalom kontrasztjának elemzéséhez.
Megjegyzés 2: Szintén tekintse meg a 2.4.7 teljesítési feltétel értelmezését - Látható fókusz a billentyűzetfókusz jelöléséhez kapcsolódó technikákkal kapcsolatban.
Megjegyzés 3: A szerkesztők számára néha hasznos, hogy ne határozzanak meg színeket egy oldal bizonyos területeihez, annak érdekében, hogy segítsék a speciális színkombinációkat igénylő felhasználókat a tartalom megtekintésében, az általuk kedvelt színelrendezés használatán keresztül. További információért forduljon az 1.4.5 teljesítési feltétel értelmezéséhez – Képként reprezentált szöveg fejezethez.
A csökkent látóképességű emberek gyakran nehézségekbe ütköznek az olyan szövegek elolvasásánál, amelyek nem különülnek el a háttértől. Ez súlyosbodhat, ha az egyén színvaksággal küzd, amely még inkább csökkenti a kontrasztot. Minimum fényerősségű kontrasztarány biztosítása a szöveg és háttere között könnyebben olvashatóvá teheti a szöveget, még abban az esetben is, ha az egyén nem látja a színek teljes skáláját. Ez azoknál a személyeknél is működik, akik egyáltalán nem képesek a színek érzékelésére.
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Utasítások: Válassza ki az alábbi szituációk közül azt, amelyik illik az Ön által használt tartalomhoz. Minden szituáció olyan számmal jelölt technikákat (vagy technikák kombinációját) tartalmaz, amelyet a Munkacsoport elégségesnek tart az adott szituációban.
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
Magasabb kontrasztérték használata mintázott háttér felett található szöveghez (jövőbeli hivatkozás)
Fekete szöveg mögött világos pasztellszínű háttér használata a fehér háttér helyett (jövőbeli hivatkozás)
Unikód szöveg és stíluslapok használata a képként reprezentált szöveg helyett (jövőbeli hivatkozás)
Magasabb kontrasztérték használata a grafikonokban lévő vonalakhoz (jövőbeli hivatkozás)
Nagyobb kontraszt-szint használata a piros-fekete szöveg/háttér kombinációkhoz (jövőbeli hivatkozás)
Túlnyomórészt a középső színképhez tartozó színek használata a világos és színképbeli szélsőséges értékekhez
Fekete szöveg mögött világos pasztellszínű háttér használata a fehér háttér helyett, az elégséges, de nem szélsőséges kontrasztok létrehozásához (jövőbeli hivatkozás)
Egyszerű vonalas rajzokat használó ikonok készítése, amelyek teljesítik a szövegre vonatkozó kontrasztfeltételeket (jövőbeli hivatkozás)
Elégséges színkontrasztot biztosítani a grafikonoknál és táblázatoknál (jövőbeli hivatkozás)
Alapértelmezett ábrázolásként 3:1, vagy magasabb kontrasztarány használata (jövőbeli hivatkozás)
Elégséges színkontrasztot biztosítani az üres szövegmezőkhöz (jövőbeli hivatkozás)
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 1.4.3-as teljesítési feltételre vonatkozóan.
kizárólag csak esztétikai célja van, nem nyújt információt és nincs funkciója
Megjegyzés: A szöveg csak dekorációnak számít, amennyiben a szavak a céljuk megváltoztatása nélkül cserélhetők, vagy helyettesíthetők.
Példa: Egy szótár fedőlapján nagyon halvány, véletlenszerű szavak találhatók a háttérben.
a felhasználók által észlelt tartalom olyan része, amely egy meghatározott (distinct) funcióhoz tartozó egyszerű vezérlésnek számít
Megjegyzés 1: A többszörös felhasználói felületelemek egyszeres algoritmikus elemként implementálhatóak. Az alkotóelemek itt nem kötődnek programozási technikákhoz, hanem inkább ahhoz, amit a felhasználók egyedi vezérlőelemként érzékelnek.
Megjegyzés 2: A felhasználói felületelemek egyéb elemeket és hivatkozásokat, illetve szkriptek által generált alkotóelemeket foglalnak magukba.
Példa: Egy kisalkalmazáshoz tartozik egy „vezérlés,” amelyet a tartalmon belüli mozgásra lehet használni soronként vagy oldalanként, vagy véletlenszerű eléréssel. Mivel ezek közül mindegyiknek névvel kell rendelkeznie és egyedileg beállíthatónak kell lenniük, mindegyikük felhasználói felületelem lesz.
olyan szöveg, melyet nem szöveges formátumban jelenítenek meg (pl. egy kép) annak érdekében, hogy különleges vizuális hatást keltsen
Megjegyzés: Ez nem foglalja magába az olyan szöveget, amely egy kép része és más lényeges vizuális elemet tartalmaz.
Példa: Egy képen szereplő személy neve egy névtáblán.
(L1 + 0.05) / (L2 + 0.05), ahol
L1 a színek világosságának relatív fényerőssége, és
L2 a színek sötétségének relatív fényerőssége.
Megjegyzés 1: A kontrasztarány értéke 1-től 21-ig terjedhet (általánosan 1:1-től 21:1-ig).
Megjegyzés 2: Mivel a szerkesztőknek nincs ellenőrzésük a felhasználói beállítások felett a szöveg megváltoztatására vonatkozóan (például: betűsimítás vagy finomítás), a szöveghez kapcsolódó kontrasztarány a finomítás kikapcsolásával értékelhető.
Megjegyzés 3: Az 1.4.3 és az 1.4.6 Teljesítési Követelmények céljainak megfelelően a kontraszt mérése az előírt háttér figyelembevételével történik, amin keresztül a szöveg megváltozik a normál használat során. Ha nincs háttérszín meghatározva, akkor a fehér az elfogadott.
Megjegyzés 4: A háttérszín az előírt színe a tartalomnak. Hibát jelent, ha a háttér színe nem, míg a szöveg színe meghatározott, mert a felhasználók alap háttérszíne ismeretlen, és nem lehet értékelni a megfelelő kontraszt céljából. Hasonló okból hibát jelent, ha a szöveg színe nem, míg a háttér színe meghatározott.
Megjegyzés 5: Ahol a betű körül keret található, a keret kontrasztot is biztosíthat, valamint felhasználható a betű és a háttér közötti kontraszt kiszámításához. A betű körüli keskeny keret a betű részeként használható. A betű körüli vastag keret, mely annak belső részleteit is kitölti, fényudvarként működik és háttérnek tekinthető.
Megjegyzés 6: A WCAG megfelelésnek értékelhetőnek kell lennie a tartalomban előírt színpárok szempontjából, amelyet a szerkesztő egymás melletti megjelenítésben képzel el egy tipikus megjelenítés során. A szerkesztőknek nem kell figyelembe venniük az olyan szokatlan megjelenítéseket, mint a felhasználói program által készített színváltozások, kivéve olyan esetben, melyek a szerkesztői kódok eredményei.
a legalább 18 pontos vagy 14 pont vastagságú betűméret, amely egyenlő vonalvastagságot jelent a kínai, japán és koreai (CJK) betűkhöz képest
Megjegyzés 1: Azokat a betűket, melyeknek felismerését csökkenti a különösen vékony vonalvastagság vagy a szokatlan sajátosság, nehezebb elolvasni, különösen alacsony kontrasztszinten.
Megjegyzés 2: A betűméret az a méret, ahogy a tartalmat közvetítik. Ez nem foglalja magába a felhasználó által végzett átméretezést.
Megjegyzés 3: A betű tényleges mérete, amit a felhasználó lát, függ mind a szerkesztő által meghatározott mérettől, mind a felhasználó megjelenítési vagy a felhasználói program beállításaitól. Ez a teljesítési feltétel a jelenleg elérhető általános pixelméreteken alapul. Az alacsony látóképességgel rendelkező felhasználók felelőssége, hogy a megfelelő beállítást kiválasszák.
Megjegyzés 4: Amikor a szöveget a betűméret meghatározása nélkül használják, a nagyobb böngészők által használt legkisebb betűméret elfogadható a betű meghatározásához. Ha egy 1-es szintű fejléc 14 pontos vagy ennél nagyobb betűvastagságban jelenik meg a fő böngészőkön, akkor ésszerű annak feltételezése, hogy nagyméretű szövegről van szó. A relatív arányosítás hasonló módon számolható ki az alapértelmezett méretek alapján.
karakterek sorozata, mely lehet algoritmikusan meghatározott , ahol a sorozat valamit emberi nyelven fejez ki
1.4.4 Szöveg átméretezés: A feliratok és a képként reprezentált szöveg kivételével, a szöveg a tartalom, vagy a funkcionalitás elvesztése nélkül 200 százalékig átméretezhető kisegítő technológia alkalmazása nélkül. (AA szint)
Jelen teljesítési feltétel célja annak biztosítása, hogy a szöveg alapú parancsokat is magába foglaló, vizuálisan előállított (renderelt) szöveg jól méretezhető legyen annak érdekében, hogy az enyhén látáscsökkent emberek is közvetlenül olvasni tudják anélkül, hogy az olyan kisegítő technológiák használatát igényelnék, mint a képernyőnagyítók. A szöveg alapú parancsok azok a szövegkarakterek, melyeket azért jelenítenek meg, hogy láthatók legyenek [szemben azokkal a szövegkarakterekkel, melyek még mindig olyan adatformában szerepelnek, mint az ASCII]. A felhasználók számára előny származhat a weboldalon található összes tartalom átméretezéséből, de a legkritikusabb elemnek a szöveg számít.
A tartalom méretezése elsődlegesen a felhasználói program feladata. Azok a felhasználói programok, melyek megfelelnek az UAAG 1.0-hez tartozó 4.1 ellenőrzési pontnak, lehetővé teszik, hogy a felhasználók alakítsák ki a szöveg méretezését. A szerkesztők feladata, hogy olyan webtartalmat hozzanak létre, amely nem akadályozza a felhasználói programokat a tartalom hatásos méretezésében. A szerkesztők eleget tehetnek ennek a teljesítési feltételnek azáltal, hogy igazolják, a tartalom nem akadályozza a felhasználói program támogatását a szövegalapú parancsokat is magába foglaló átméretezésben, valamint a szöveg átméretezéséhez vagy az elrendezés megváltoztatásához közvetlenül nyújtott támogatáson keresztül. A közvetlen támogatásra példa a szerveroldali szkripten keresztül történő, amely különböző stíluslapok meghatározásához használható.
A szerkesztők nem számíthatnak a felhasználói programra abban, hogy megfeleljenek a HTML tartalomra vonatkozó, jelen teljesítési feltételnek, amennyiben a felhasználóknak nincs hozzáférésük egy nagyítási támogatással rendelkező felhasználói programhoz. Például, ha olyan környezetben dolgoznak, amely IE 6, vagy Firefox használatát teszi szükségessé.
Amennyiben a szerkesztő olyan technológiát használ, amelynek a felhasználói programjai nem biztosítanak nagyítási támogatást, akkor a szerkesztő felelőssége az ilyen típusú funkcionalitás közvetlen biztosítása vagy az olyan tartalom biztosítása, amely együttműködik a felhasználói program által biztosított funkcionalitással. Amennyiben a felhasználói program nem biztosít nagyítási funkcionalitást, de engedélyezi, hogy a felhasználó megváltoztassa a szöveg méretét a szerkesztő feladata arról gondoskodni, hogy a tartalom használható maradjon a szöveg átméretezésekor is.
Néhány felhasználói felületelem, amely címkeként működik és a felhasználó által elvégzett aktiválást igényel a tartalom eléréséhez, nem elég széles ahhoz, hogy illeszkedjen a címke tartalmához. Például, a web-mail alkalmazásoknál a tárgyoszlop lehet, hogy nem elég széles ahhoz, hogy minden lehetséges tárgy-fejléchez illeszkedjen, azonban a tárgy-fejléc aktiválásával a felhasználó a teljes üzenetet eléri a teljes tárgy-fejléccel együtt. A web-alapú táblázatkezelőkben a megjelenítéshez túl hosszúnak bizonyuló cellatartalmat le lehet vágni és amikor a cella fókuszba kerül, a teljes cellatartalom elérhetővé válik a felhasználó számára. A felhasználói felület elemeinek tartalma szintén túl szélessé válhat azokon a felhasználói felületeken, ahol a felhasználó át tudja méretezni az oszlop szélességét. Ennél a felhasználói felületelem típusnál nem szükséges a sortördelés, a csonkítás elfogadott, amennyiben az elem teljes tartalma elérhető a fókuszba kerüléssel vagy a felhasználó által elvégzett aktiválás után, valamint abban az esetben, ha a csonkítás tényén túl egy jelzés is biztosított a felhasználó számára arról, hogy ez az információ elérhető.
A tartalom megfelel a teljesítési feltételnek, amennyiben 200%-ig felnagyítható, ami a szélesség és a magasság kétszeresét jelenti. A szerkesztők támogathatják az ezen a mértéken felüli átméretezést is, azonban, ahogy az átméretezés egyre nagyobb mértékű lesz, az adaptív elrendezéseknél használhatósági problémák jelentkezhetnek. Például, a szavak túl szélesek lehetnek ahhoz, hogy beleférjenek a rendelkezésükre álló vízszintes helyre és emiatt csonkítani kell őket; vagy az elrendezési kikötések a szöveg és más tartalmak átfedését okozhatják, amikor nagyobb méretűre állítják őket; vagy a mondat egyetlen szava fér csak el egy sorban, ami azt eredményezi, hogy a mondat függőleges oszlopként jelenik meg és nehéz lesz elolvasni.
A munkacsoport véleménye szerint a 200% elfogadható beállítás, amely sokféle tervezés és elrendezés támogatására képes, valamint kiegészít más olyan régebbi képernyőnagyítót, amely minimum 200%-os nagyítást biztosít. A 200% fölötti nagyítás (amelyik átméretezi a szöveget, a képeket, az elrendezési mezőket, és olyan nagyobb vásznat (canvas) hoz létre, amely vízszintes és függőleges görgetést igényelhet) hatásosabb lehet, mint a szöveg átméretezése. A nagyítás támogatására ajánlott kisegítő technológiát rendszerint ilyen helyzetekben használják, és ez jobb hozzáférést biztosíthat, mint a szerkesztők általi kísérletezések a felhasználó közvetlen támogatására.
Megjegyzés: a képként reprezentált szöveget nem lehet olyan jól átméretezni, mint a szöveget, mert hajlamosak képpontokra bontódni. Emiatt, ahol lehetséges, a szöveg használatát javasoljuk. Szintén nehezebb elvégezni a képként reprezentált szöveg előtér és háttér kontrasztjának és színkombinációinak a megváltoztatását, ami azonban néhány felhasználó számára szükséges.
Szintén tekintse meg az 1.4.8 teljesítési feltétel értelmezése – Vizuális megjelenítés fejezetet.
Jelen teljesítési feltétel segítséget nyújt a gyengénlátóknak azzal, hogy az olvashatóság érdekében lehetővé teszi számukra a szöveg méretének megnövelését.
Egy látássérült felhasználó a böngészőben a weboldal szövegméretét 1 em-ről 1.2 em-re növeli. Amíg a felhasználó nem tudta elolvasni a kis méretű szöveget, addig a nagyobb szöveget már el tudja olvasni. A lapon található összes információ akkor is megjelenik, amikor a nagyobb betűtípust használják a szöveghez.
Egy weboldal parancsot tartalmaz az oldal méretének megváltoztatásához. A különböző beállítások kiválasztásával az oldal elrendezése a méretnek leginkább megfelelő módon változik.
Egy felhasználó a tartalom méretének megváltoztatásához nagyítási funkciót használ felhasználói programjában. A teljes tartalom egységes ütemben nő, és a felhasználói program szükség esetén gördítősávokat biztosít.
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
G142: Using a technology that has commonly-available user agents that support zoom
Biztosítani, hogy a szövegtárolók átméretezése megtörténjen a szöveg átméretezése esetén ÉS az alábbi technikák közül egy vagy több igénybevételével a tartalomban olyan mértékrendszert használni, amelyik más mértékrendszerekre is vonatkozik:
C28: Specifying the size of text containers using em units (CSS)
Technikák a relatív mértékrendszerekhez
Technikák a szövegtárolók átméretezéséhez
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
Alapértelmezettként biztosítani a nagybetűket (hivatkozás előkészületben)
A tároló méretének definiálása a tárolónak az oldalhoz viszonyított (százalékos) arányában (hivatkozás előkészületben)
A betűk kisebbre méretezése, mint az alapértelmezett felhasználói program által használt méret (hivatkozás előkészületben)
Megjegyzés: A szerkesztő valójában nem fogja ismerni a betűméretet, de célszerű elkerülnie a 100%-nál kisebb százalékos átméretezést
Sorkizárt szöveg elkerülése (hivatkozás előkészületben)
Elégséges térköz biztosítása a sorokban és oszlopokban (hivatkozás előkészületben)
Különböző méretek biztosítása a nem szöveges tartalomhoz, amikor annak nincs azonos értékű elérhető változata (hivatkozás előkészületben)
Szöveghasználat kerülése a raszteres képeken (hivatkozás előkészületben)
Szerveroldali szkriptek használata a képként reprezentált szövegek átméretezéséhez (hivatkozás előkészületben)
Annak biztosítása, hogy a raszteres képen található szöveg legalább 18 (pt) képpont méretű (hivatkozás előkészületben)
A szöveg lekicsinyítése 50%-ig (hivatkozás előkészületben)
Mechanizmus biztosítása a feliratok felnagyításához (hivatkozás előkészületben)
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 1.4.4-es teljesítési feltételre vonatkozóan.
a médiatartalom megértéséhez szükséges dialógus és dialógus nélküli hanginformáció szinkronizált vizuális vagy szöveges változata
Megjegyzés 1: A feliratok hasonlóak a csak dialógus feliratokhoz, kivéve, hogy a feliratok nemcsak a beszélt dialógus tartalmát közvetítik, hanem egyenértékű dialógus nélküli információkat is, amely a program tartalmának megértéséhez szükséges, beleértve a hanghatásokat, zenét, nevetést, valamint a beszélő azonosítását és helyzetét.
Megjegyzés 2: A zárt feliratok olyan megfelelők, amelyek bizonyos lejátszóknál ki- és bekapcsolhatók.
Megjegyzés 3: A nyílt feliratok azok a feliratok, melyeket nem lehet kikapcsolni. Például: ha a feliratok videófelvételbe ágyazott képként reprezentált szöveg vizuális megfelelői.
Megjegyzés 4: A feliratok nem fedhetik el és nem akadályozhatják meg a lényeges információ megjelenését a videón.
Megjegyzés 5: Néhány országban a feliratokat képaláírásnak nevezik.
Megjegyzés 6: A hangzó leírások feliratozhatók (ez nem kötelező), mivel olyan információ-leírásnak számítanak, melyek már vizuálisan megjelentek.
olyan szöveg, melyet nem szöveges formátumban jelenítenek meg (pl. egy kép) annak érdekében, hogy különleges vizuális hatást keltsen
Megjegyzés: Ez nem foglalja magába az olyan szöveget, amely egy kép része és más lényeges vizuális elemet tartalmaz.
Példa: Egy képen szereplő személy neve egy névtáblán.
hardver és/vagy szoftver, amely felhasználói programként működik, vagy együtt egy felhasználói alapprogrammal, annak érdekében, hogy olyan működést biztosítson, amely megfelel a fogyatékkal élő felhasználók igényeinek; konkrétan azoknak az igényeknek, amelyek a felhasználói alapprogramok által biztosítottakon túlmutatnak
Megjegyzés 1: A kisegítő technológia által biztosított működés alternatív megjelenítéseket (pl. szintetizált beszéd vagy nagyított tartalom), alternatív beviteli módszereket (pl. hang), további navigációs vagy irányítási mechanizmusokat és tartalmi átalakításokat (pl. hogyan tegyük a táblázatokat könnyebben hozzáférhetővé) foglal magába.
Megjegyzés 2: A kisegítő technológiák gyakran a felhasználói alapprogramokon keresztül közölnek adatokat vagy üzeneteket az API-k használata és monitoros vizsgálata által.
Megjegyzés 3: A felhasználói alapprogramok és a kisegítő technológiák közötti különbség nem tekinthető abszolútnak. Sok felhasználói alapprogram biztosít bizonyos jellegzetességeket annak érdekében, hogy segítse a fogyatékkal élőket. Az alapvető különbség az, hogy a felhasználói alapprogramok nagy tömegű és sokszínű közönséget céloznak meg, amely általában a fogyatékkal és az anélkül élőket is magába foglalja. A kisegítő technológiák szigorúan meghatározott speciális fogyatékossággal rendelkező felhasználói csoportokat céloznak meg. Egy kisegítő technológián keresztül nyújtott támogatás sokkal konkrétabb és megfelelőbb az adott célcsoportba tartozó felhasználók szükségletei szempontjából. A felhasználói alapprogram biztosíthat olyan fontos működést a kisegítő technológiák számára, mint a webtartalom lekérése programokból vagy jelölések (markup) szintaktikai elemzés utáni azonosítható egységekbe osztása.
Példa: a jelen dokumentum szempontjából fontosnak számító kisegítő technológiák magukba foglalják az alábbiakat:
képernyőnagyítók és egyéb vizuális olvasást segítő eszközök, melyeket vizuális, érzékszervi és testi fogyatékossággal rendelkező emberek használnak a szöveg betűkészletének, méretének, térközének, színének megváltoztatására, a beszéd szinkronizálására stb. annak érdekében, hogy a módosított szövegek és képek vizuális olvashatóságát növeljék;
képernyőolvasók, melyeket vak emberek használnak a szöveges információ elolvasására szintetizált beszéd vagy Braille-olvasás segítségével;
szövegből-beszéd szoftver, amelyet kognitív, nyelvi és tanulási nehézségekkel rendelkező emberek használnak a szöveg szintetikus beszédre történő átalakításához;
hangfelismerő szoftver, melyet olyan emberek használhatnak, akik valamilyen fizikai fogyatékossággal rendelkeznek;
alternatív billentyűzetek, melyeket bizonyos fizikai fogyatékossággal rendelkező emberek használnak a billentyűzet szimulálására (beleértve az alternatív billentyűzeteket, amelyek fejmutatót, egyszerű kapcsolókat és más speciális beviteli eszközöket használnak);
alternatív mutatóeszközök, melyeket bizonyos fizikai fogyatékossággal rendelkező emberek használnak az egérrel történő rámutatás és a billentyű- lenyomás szimulálására.
karakterek sorozata, mely lehet algoritmikusan meghatározott , ahol a sorozat valamit emberi nyelven fejez ki
1.4.5 Képként reprezentált szöveg: Amennyiben az alkalmazott technológiák biztosítani tudják a vizuális megjelenítést, az alábbi esetek kivételével a szöveg közvetíti inkább az információt, mint a képként reprezentált szöveg: (AA Szint)
Testreszabás: A képként repezentált szöveg a felhasználói igényeknek megfelelően lehet vizuálisan testreszabott;
Lényegiség: Az információ továbbítása érdekében lényeges a szöveg pontos megjelenítése.
Megjegyzés: A logó típusok (a logóhoz tartozó szöveg, vagy márkanév) lényegesnek minősülnek.
Jelen teljesítési feltétel célja arra ösztönözni a szerkesztőket, akik speciális vizuális megjelenítések alkalmazására képes technológiákat használnak, hogy lehetővé tegyék az egyedi vizuális szövegmegjelenítést igénylő emberek számára a szöveg-megjelenítés beállítását saját igényeik szerint. Ez magába foglalja azokat, akik a szöveg megjelenítését különleges betűméretben, előtér- és háttérszínben, betűcsaláddal, sortávolsággal, vagy igazításssal igénylik.
Amennyiben egy szerkesztő szöveg segítségével is ugyanolyan vizuális hatást képes elérni, akkor az információt inkább szövegként, mint képként jelenítse meg. Ha valamilyen oknál fogva a szerkesztő nem tudja a szöveg formázásával ugyanazt a hatást elérni, a hatás nem lesz megbízhatóan megjeleníthető az általában elérhető felhasználói programokon, vagy ha a jelen feltétel teljesítéséhez használt technológia akadályoz más, olyan feltétel teljesítését, mint az 1.4.4, akkor képként reprezentált szöveget lehet alkalmazni. Például akkor, amikor a szöveg egyedi megjelenítése lényeges az információ átadásához, ilyenek a típusminták, a logótípusok, a márkajelzések, stb. A képként reprezentált szöveg szintén alkalmazható annak érdekében, hogy olyan különleges betűtípust használjanak, amely nem terjedt el széles körben vagy aminek a terjesztése nem áll a szerkesztő jogában, valamint annak érdekében, hogy biztosítsa, hogy a szöveg minden felhasználói programon jól jelenjen meg (az angol szöveg itt az élsimítást említi meg).
Képként reprezentált szöveg szintén használható ott, ahol a felhasználóknak lehetőségük van arra, hogy az igényeiknek megfelelően testreszabják a képként reprezentált szöveget.
A jelen teljesítési feltétel kielégítésére vonatkozó technikák ugyanazok, mint a 1.4.9 teljesítési feltételre vonatkozók, kivéve, hogy csak abban az esetben szükséges őket alkalmazni, ha a vizuális megjelenítés elérhető a szerkesztő által használt technikával. Az 1.4.9 teljesítési feltételnél az elégséges technikák csak akkor kerülnek alkalmazásra, amikor a felhasználó testreszabhatja a kimenetet.
Szintén tekintse meg a 1.4.9 teljesítési feltétel értelmezése - Képként reprezentált szöveg (kivétel nélkül) fejezetet.
Segít a gyengénlátóknak (akiknek problémájuk lehet a szerkesztő által használt betűcsaládú, méretű és/vagy színű szövegek olvasásával).
Segít a vizuális követési problémákkal rendelkező embereknek (akiknek problémájuk lehet a szerkesztő által használt sortávolság és/vagy igazítás olvasásával).
Segít az olvasást befolyásoló kognitív fogyatékosságokkal rendelkező embereknek.
Szerkesztett címsor
A bittérképes képek használata helyett a speciális betűtípusú és méretű címsorok megjelenítéséhez a szerkesztő CSS-t használ ugyanannak a hatásnak az eléréséhez.
Dinamikusan létrehozott képek
Egy weboldal szerveroldali szkriptet használ ahhoz, hogy a szöveget képként jelenítse meg. Az oldal vezérlő funkciókat tartalmaz, melyek lehetővé teszik a felhasználó számára a létrehozott képhez tartozó betűtípus méretének, valamint az előtér és háttér színeinek beállítását.
Idézet
Egy weboldal idézetet tartalmaz. Az idézet a baloldali margótól behúzva, dőlt betűs szövegként jelenik meg. Annak a személynek a neve, akinek az idézetet tulajdonítják, az idézet alatt 1,5-ös sortávolságra áll, még jobban behúzva a baloldali margótól. A szöveg beállításhoz CSS-t használnak; a sorok közötti térköz igazításához ugyanúgy, mint a szöveg betűcsaládjának, méretének, színének és díszítésének megjelenítéséhez.
Navigációs eszközök
Egy weboldal navigációs menüt tartalmaz, amelynek hivatkozásaihoz ikon és szöveg is rendelkezésre áll, céljuk meghatározásához. A szöveg betűcsaládjának, méretének, előtér- és háttérszíneinek megjelenítéséhez CSS-t használnak, ugyanúgy, mint a navigációs hivatkozások közötti térközhöz.
Szöveget tartalmazó logó
Egy honlap a szervezet logóját tartalmazza minden oldal bal felső sarkában. A logó magába foglalja a logó típust (a logó egy részének vagy teljes tartalmának szövege). A szöveg vizuális megjelenítése lényeges a logó beazonosításához, és gif-képként jelenik meg, amely nem engedi a szöveg jellemzőinek megváltoztatását. A képhez tartozik egy szöveges változat.
Betűcsalád ábrázolása
A weboldal információt tartalmaz egy bizonyos betűcsaládról. A betűcsalád helyettesítése egy másik betűtípussal meghiúsítja az ábrázolás célját. Az ábrázolás jpeg-képként jelenik meg, amely nem engedi a szöveg jellemzőinek megváltoztatását. A képhez tartozik egy szöveges változat.
Levél ábrázolása
A weboldal egy eredeti levelet tartalmaz. A levél eredeti formában történő ábrázolása a levél megírásának időpontjáról közvetített információ szempontjából lényeges. A levél gif-képként jelenik meg, amely nem engedi a szöveg jellemzőinek megváltoztatását. A képhez tartozik egy szöveges változat.
Szimbolikus szövegkarakterek
Egy űrlap a felhasználók számára lehetővé teszi a szövegblokkokba történő belépést. Az űrlap számos gombot biztosít, beleértve a szöveg stílusának megváltoztatására szolgáló funkciókat és a helyesírás ellenőrzését. Néhány gomb olyan szövegkaraktereket használ, amelyek nem emberi nyelven működő sorozatot alakítanak ki. Például, a „B” a betűtípus vastagságának növelésére, az „I” a szöveg dőltre állításához, és az „ABC” a helyesírás ellenőrzésére szolgál. A szimbolikus szövegkarakterek gif-képként jelennek meg, amely nem engedi a szöveg jellemzőinek megváltoztatását. A gombokhoz tartozik egy szöveges változat.
Testre szabható betűtípus beállítások a képként reprezentált szövegekben
Egy honlap a felhasználók számára lehetővé teszi, hogy meghatározzák a betűtípus beállításokat, és ezt követően a honlapon található összes, képként reprezentált szöveg a beállításoknak megfelelően fog megjelenni.
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
Tájékoztató jellegű nem szöveges tartalom beazonosítása (hivatkozás előkészületben)
C8: Using CSS letter-spacing to control spacing within a word (CSS)
Elkerülni a szövegkarakterek stílusának megváltoztatását egy szón belül (hivatkozás előkészületben)
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 1.4.5-ös teljesítési feltételre vonatkozóan.
(Jelenleg nincs dokumentált hiba)
a szöveg, vagy más, a szövegalternatívával együtt álló elem, amely a webtartalmon belül a felhasználó számára jelenik meg az elem azonosításához
Megjegyzés 1: Egy címke minden felhasználó számára megjelenik, ugyanakkor a név rejtve maradhat és csak a kisegítő technológián keresztül jelenik meg. Számos (de nem az összes) esetben a név és a címke azonos.
Megjegyzés 2: a címke szakkifejezés a HTML-ben nem korlátozódik a címke elemre.
olyan szöveg, melyet nem szöveges formátumban jelenítenek meg (pl. egy kép) annak érdekében, hogy különleges vizuális hatást keltsen
Megjegyzés: Ez nem foglalja magába az olyan szöveget, amely egy kép része és más lényeges vizuális elemet tartalmaz.
Példa: Egy képen szereplő személy neve egy névtáblán.
amennyiben eltávolítják, alapvetően megváltoztatja a tartalom információját vagy funkcióját, és az információ vagy a funkció nem érhető el más olyan úton, ami megfelelő
1.4.6 Kontraszt (kiemelés): A szöveg és a képként reprezentált szöveg vizuális megjelenítése esetében a kontraszt arány minimum 7:1, kivéve az alábbi esetben: (AA szint)
Nagybetű: A nagy betűmérettel szerkesztett szövegek és a nagy betűméretű képként esetében a kontrasztarány minimum 5:1;
Járulékosság: Az a szöveg vagy képként reprezentált szöveg nem rendelkezik minimum-kontraszt feltétellel, amely inaktív felhasználói interfész alkotóeleme, vagy csupán dekoráció, vagy egy képen szereplő járulékos szöveg, vagy nem látható.
Logo típusok: A logohoz vagy márkanévhez tartozó szövegek nem rendelkeznek minimum kontraszt feltétellel.
Jelen teljesítési feltétel célja elégséges kontrasztot biztosítani a szöveg és háttere között annak érdekében, hogy az olvasható legyen az enyhén látássérült emberek számára (akik nem használnak kontraszt-erősítő kisegítő technológiát). Az olvasási teljesítmény-értékelések alapján a színvakságban nem szenvedő emberek számára a színárnyalatnak és a színtelítettségnek minimális vagy semmilyen hatása sincs az olvasáshatóságra (Knoblauch at al., 1991). A színvakság (color deficiency) némileg befolyásolhatja a fényerősség kontrasztját. Ezért a javaslatban a kontrasztot olyan módon számítják ki, hogy a szín nem minősül kulcstényezőnek, annak érdekében, hogy a színvak emberek számára is megfelelő kontraszt legyen a szöveg és háttere között.
Nem tartozik ide az a szöveg, amely díszítő hatású és nem közvetít információt. Például, ha véletlenszerű szavakat alkalmaznak a háttérhez, és a szavak a jelentés megváltozása nélkül átrendezhetők vagy helyettesíthetők, akkor ez díszítő hatásúnak minősül és nem kell megfelelnie jelen feltételnek.
A nagyobb és szélesebb betűvastagsággal szerkesztett szöveget könnyebb elolvasásni alacsonyabb kontraszt esetén. Emiatt a kontraszt-követelmény a nagyobb betűméretű szövegeknél alacsonyabb. Ez a nagy betűméretű szövegeknél lehetővé teszi a szerkesztők számára szélesebb színválaszték használatát, ami segíti az oldalak tervezését, különösen a címek esetében. A 18 pontértékű vagy a 14 pontértékű félkövér szöveg elég nagynak minősül ahhoz, hogy alacsonyabb kontrasztarányt használjanak hozzá. (Tekintse meg a "The American Printing House for the Blind" kiadó, valamint az amerikai Kongresszusi Könyvtár nagy betűméretre vonatkozó útmutatóját (Guidelines for Large Printing) nagybetűkre vonatkozó irányelveit a Forrásjegyzék alatt). A „18 pontértéknek” és a „félkövér” kifejezésnek más jelentése van különböző betűtípusok esetében, de a nagyon vékony, vagy szokatlan betűtípusok kivételével megfelelőnek kell lenniük. Mivel nagyon sokféle betűtípus létezik, az általánosan elfogadott méretet alkalmazzák és megjegyzést fűznek a különleges vagy vékony betűtípusokhoz.
Megjegyzés: Amikor a betűtípusok élsimítottak, amit azért alkalmaznak, hogy finomabbnak látszódjanak, akkor veszíthetnek a sötétségükből és a világosságukból. Ilyen módon a tényleges kontrasztot csökkenteni lehet. Sűrűbb törzsvastagságok csökkentik ezt a hatást (vékony betűtípusok esetében inkább a teljes törzs vékonyodik, mint a végek). Ajánlott a nagyobb betűtípusok használata és az olvashatóság ellenőrzése a bekapcsolt betűtípus-,finomítással működő felhasználói programokon.
A szövegre vonatkozó, előzőleg említett kontrasztkövetelmények a képként reprezentált szöveg (olyan szöveg, melyet pixelekben jelenítettek meg, és kép formátumban tároltak) esetében is érvényesek, mint ahogy az az 1.4.3 teljesítési feltételben megállapításra került.
Ez a követelmény olyan helyzetekre is vonatkozik, ahol a képként reprezentált szöveg értelmezését szöveges formátumban tervezték. Az olyan kiegészítő szöveg, mint a fényképeken esetlegesen szereplő utcanévtábla, nem tartozik ide. Mint az a szöveg sem, melyet valamiért úgy terveztek, hogy mindenki számára láthatatlan legyen. Az olyan stilizált szöveget, mint ami például a vállalati logókban található, a funkciója szerint kell az oldalon kezelni, amely vagy garantálja, vagy nem a tartalom szöveges változatban történő megjelenítését. A logókon és logótípusokon felül kialakított egységes vizuális irányelvek nem tartoznak a kivételek közé.
Ebben a rendelkezési részben van egy kivétel, amely szerint „a képnek azon részei, melyek más fontos vizuális tartalommal rendelkeznek,”. Ennek a kivételnek az a célja, hogy megkülönböztesse a szöveget tartalmazó képeket azoktól a képként reprezentált szövegektől, amelyek annak érdekében helyettesítik a szöveget, hogy az egyedi formában jelenjen meg.
Habár jelen teljesítési feltétel csak szöveg-alkalmazására vonatkozik, hasonló kérdések merülnek fel a táblázatokban vagy grafikonokban megjelenített adatok esetében is. Szintén jó színkontrasztot kell biztosítani ezekhez az adatokat megjelenítő formákhoz.
A 3:1 kontrasztarány az [ISO-9241-3] és az [ANSI-HFES-100-1988] által ajánlott minimális arány a szabványos szöveghez és látványhoz. Az 1.4.3 teljesítési feltételben az 5:1 arány kerül alkalmazásra olyan kontrasztvesztés esetén, amely a közepesen alacsony látásélesség, a veleszületett vagy a szerzett színvakság következményeként jelentkezik, illetve tipikusan az életkor növekedésével járó kontrasztérzékenység elvesztése esetén.
Ennek az az alapja, hogy a látásélesség logaritmusának csökkenése általánosan összefügg a kontrasztérzékenység logaritmusának csökkenésével. Azoknak a csökkent látóképességű embereknek, akik 20/40 látásélességgel rendelkeznek, nagyjából 4.5:1 kontrasztra van szükségük, ahhoz, hogy az azonos értékű legyen az egészséges látásra vonatkozó 3:1 minimum kontrasztszabvánnyal [ARDITI-FAYE]. A 20/47 látásélességgel rendelkező felhasználóknak körülbelül 5:1 kontrasztra, míg a 20/80 látásélességgel rendelkezőknek körülbelül 7:1 kontrasztra van szükségük.
Az árnyalatokat másként érzékelik a színvak felhasználók (a veleszületett és a szerzett esetekben egyaránt), ami az egészséges látóképességű felhasználókhoz hasonlítva eltérő színeket és relatív fényerősségű kontrasztokat eredményez, és emiatt a népesség fent említett részénél a megfelelő kontraszt és az olvashatóság eltérő. Azonban a színvakság eltérő típusai miatt általánosan elfogadott és hatásos színpár használatot a kontraszt kérdésében quantitative adatokkal meghatározni nem lehetséges. A megfelelő fényerősségű kontraszt iránti igény a színérzékeléstől független kontraszt elvárásán keresztül alkalmazkodik ehhez. Szerencsére a fényerősség érzékelése a rövid és hosszú-hullámú idegvégződések által történik, melyek nagymértékben átfedik egymás színkép-válaszait. Ennek eredménye, hogy a hatásos fényerősségű kontraszt általánosságban kiszámítható, a speciális színvakság figyelembe vétele nélkül. Kivételt jelent a dikromatikus színlátással rendelkezők számára a túlnyomórészt hosszú hullámhosszúságú színek használata a sötétebb általában feketében megjelenő) színek helyett. (Ebből az okból kifolyólag, javasolt technikát biztosítunk a fekete alapon piros elkerüléséhez). További információkért tekintse meg a [ARDITI-KNOBLAUCH] [ARDITI-KNOBLAUCH-1996] [ARDITI].
Az AA szinthez az 5:1 kontrasztarány került kiválasztásra, mert ez egyenlíti ki a megközelítőleg 20/40 értéknek megfelelő csökkent látóképességű felhasználók által általánosan tapasztalt kontrasztérzékenység hiányát (a 20/40 értéket megközelítőleg 4,5:1 aránynak számolják, amit további kismértékű kontrasztnövekedés biztosításával felkerekítenek 5-re.) A 20/40 érték általában egy körülbelül 80 éves ember tipikus látásélességének felel meg. [GITTINGS-FOZARD]
Az AAA szinthez a 7:1 kontrasztarány került kiválasztásra, mert ez egyenlíti ki a megközelítőleg 20/80 értéknek megfelelő csökkent látóképességű felhasználók által általánosan tapasztalt kontrasztérzékenység hiányát. A nagyobb látáscsökkenéssel rendelkező emberek általában kisegítő technológiákat használnak a tartalmak eléréséhez (ezek a kisegítő technológiák általában beépített kontraszterősítővel, valamint nagyítási lehetőséggel rendelkeznek). A 7:1 arány ezért általában kiegyenlíti a kontrasztérzékenység hiányát, amit azok a csökkent látóképességű felhasználók tapasztalnak, akik nem használnak kisegítő technológiát. Ugyanez az arány a színvakok számára is biztosít kontraszterősítést.
Megjegyzés: az [ISO-9241-3] és az [ANSI-HFES-100-1988] számítások szövegtörzsekhez készültek. Enyhített kontrasztarány biztosított a sokkal nagyobb méretű szövegekhez.
Átváltás a nem-lineáris alakokról a lineáris RGB értékekre az IEC/4WD 61966-2-1 [IEC-4WD] és a „Szabványos alapértelmezett színtér az internethez – sRGB” [sRGB] alapján történik.
A kontrasztra vonatkozó képlet (L1/L2) az [ISO-9241-3] és az [ANSI-HFES-100-1988] szabványokon alapul.
Az ANSI/HFS 100-1988 szabvány megköveteli, hogy a környező fényekből hozzáadódó értékek kerüljenek bele az L1 és L2 számításába. A .05 érték használata az [IEC-4WD] szabványból származó "Tipikus megtekintési fényfolt"-on és az M. Stokes és mások által készített [sRGB] tanulmányon alapul.
Jelen teljesítési feltétel és a hozzá kapcsolódó definíciók a „kontrasztarány”, és „relatív fényerősség” szakkifejezést használják a „fényerősség” kifejezés helyett, azért, hogy rámutassanak arra a tényre, hogy a webtartalom önmagában nem sugároz fényt. A kontrasztarány megadja a relatív fényerősség mértékét, amelyet a megjelenítés eredményezne. (Mivel arányról van szó, dimenzióval nem rendelkezik.)
Megjegyzés 1: Forduljon a kapcsolódó forrásokhoz azoknak az eszközöknek a listájáért, melyek kontrasztarányt használnak a webtartalom kontrasztjának elemzéséhez.
Megjegyzés 2: Szintén tekintse meg a 2.4.7 teljesítési feltétel értelmezését - Látható fókusz a billentyűzetfókusz jelöléséhez kapcsolódó technikákkal kapcsolatban.
A gyengénlátó emberek gyakran nehézségekbe ütköznek az olyan szövegek elolvasásánál, amelyek nem különülnek el a háttértől. Ez súlyosbodhat, ha az egyén színvaksággal küzd, amely még inkább csökkenti a kontrasztot. Minimum fényerősségű kontrasztarány biztosítása a szöveg és háttere között könnyebben olvashatóvá teheti a szöveget, még abban az esetben is, ha az egyén nem látja a színek teljes skáláját. Ez azoknál a személyeknél is működik, akik egyáltalán nem képesek a színek érzékelésére.
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Utasítások: Válassza ki az alábbi szituációk közül azt, amelyik illik az Ön által használt tartalomhoz. Minden szituáció olyan, számmal jelölt technikákat (vagy technikák kombinációját) tartalmaz, amelyet a Munkacsoport elégségesnek tart az adott szituációban.
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
Magasabb kontrasztérték használata mintázott háttér felett található szöveghez (jövőbeli hivatkozás)
Unikód szöveg és stíluslapok használata a képként reprezentált szöveg helyett (hivatkozás előkészületben)
Fekete szöveg mögött világos pasztellszínű háttér használata a fehér háttér helyett (hivatkozás előkészületben)
Magasabb kontrasztérték használata a grafikonokban lévő sorokhoz (hivatkozás előkészületben)
Nagyobb kontraszt-szint használata a piros-fekete szöveg/háttér párosításokhoz
Túlnyomórészt a középső színképhez tartozó színek használata a világos megjelenítéshez és színképbeli szélsőséges értékek (kék és vörös hullámhossz) használata a sötéthez
Fekete szöveg mögött világos pasztellszínű háttér használata a fehér háttér helyett, az elégséges, de nem szélsőséges kontrasztok létrehozásához (hivatkozás előkészületben)
Egyszerű vonalas rajzokat használó ikonok készítése, amelyek teljesítik a szövegre vonatkozó kontrasztfeltételeket (hivatkozás előkészületben)
Elégséges színkontrasztot biztosítani a grafikonoknál és táblázatoknál (hivatkozás előkészületben)
Alapértelmezett ábrázolásként 3:1, vagy magasabb kontrasztarány használata (hivatkozás előkészületben)
Elégséges színkontrasztot biztosítani az üres szövegmezőkhöz (hivatkozás előkészületben)
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 1.4.6-os teljesítési feltételre vonatkozóan.
kizárólag csak esztétikai célja van, nem nyújt információt és nincs funkciója
Megjegyzés: A szöveg csak dekorációnak számít, amennyiben a szavak a céljuk megváltoztatása nélkül cserélhetők, vagy helyettesíthetők.
Példa: Egy szótár fedőlapján nagyon halvány, véletlenszerű szavak találhatók a háttérben.
a felhasználók által észlelt tartalom olyan része, amely egy meghatározott (distinct) funcióhoz tartozó egyszerű vezérlésnek számít
Megjegyzés 1: A többszörös felhasználói felületelemek egyszeres algoritmikus elemként implementálhatóak. Az alkotóelemek itt nem kötődnek programozási technikákhoz, hanem inkább ahhoz, amit a felhasználók egyedi vezérlőelemként érzékelnek.
Megjegyzés 2: A felhasználói felületelemek egyéb elemeket és hivatkozásokat, illetve szkriptek által generált alkotóelemeket foglalnak magukba.
Példa: Egy kisalkalmazáshoz tartozik egy „vezérlés,” amelyet a tartalmon belüli mozgásra lehet használni soronként vagy oldalanként, vagy véletlenszerű eléréssel. Mivel ezek közül mindegyiknek névvel kell rendelkeznie és egyedileg beállíthatónak kell lenniük, mindegyikük felhasználói felületelem lesz.
olyan szöveg, melyet nem szöveges formátumban jelenítenek meg (pl. egy kép) annak érdekében, hogy különleges vizuális hatást keltsen
Megjegyzés: Ez nem foglalja magába az olyan szöveget, amely egy kép része és más lényeges vizuális elemet tartalmaz.
Példa: Egy képen szereplő személy neve egy névtáblán.
(L1 + 0.05) / (L2 + 0.05), ahol
L1 a színek világosságának relatív fényerőssége, és
L2 a színek sötétségének relatív fényerőssége.
Megjegyzés 1: A kontrasztarány értéke 1-től 21-ig terjedhet (általánosan 1:1-től 21:1-ig).
Megjegyzés 2: Mivel a szerkesztőknek nincs ellenőrzésük a felhasználói beállítások felett a szöveg megváltoztatására vonatkozóan (például: betűsimítás vagy finomítás), a szöveghez kapcsolódó kontrasztarány a finomítás kikapcsolásával értékelhető.
Megjegyzés 3: Az 1.4.3 és az 1.4.6 Teljesítési Követelmények céljainak megfelelően a kontraszt mérése az előírt háttér figyelembevételével történik, amin keresztül a szöveg megváltozik a normál használat során. Ha nincs háttérszín meghatározva, akkor a fehér az elfogadott.
Megjegyzés 4: A háttérszín az előírt színe a tartalomnak. Hibát jelent, ha a háttér színe nem, míg a szöveg színe meghatározott, mert a felhasználók alap háttérszíne ismeretlen, és nem lehet értékelni a megfelelő kontraszt céljából. Hasonló okból hibát jelent, ha a szöveg színe nem, míg a háttér színe meghatározott.
Megjegyzés 5: Ahol a betű körül keret található, a keret kontrasztot is biztosíthat, valamint felhasználható a betű és a háttér közötti kontraszt kiszámításához. A betű körüli keskeny keret a betű részeként használható. A betű körüli vastag keret, mely annak belső részleteit is kitölti, fényudvarként működik és háttérnek tekinthető.
Megjegyzés 6: A WCAG megfelelésnek értékelhetőnek kell lennie a tartalomban előírt színpárok szempontjából, amelyet a szerkesztő egymás melletti megjelenítésben képzel el egy tipikus megjelenítés során. A szerkesztőknek nem kell figyelembe venniük az olyan szokatlan megjelenítéseket, mint a felhasználói program által készített színváltozások, kivéve olyan esetben, melyek a szerkesztői kódok következményei.
a legalább 18 pontos vagy 14 pont vastagságú betűméret, amely egyenlő vonalvastagságot jelent a kínai, japán és koreai (CJK) betűkhöz képest
Megjegyzés 1: Azokat a betűket, melyeknek felismerését csökkenti a különösen vékony vonalvastagság vagy a szokatlan sajátosság, nehezebb elolvasni, különösen alacsony kontrasztszinten.
Megjegyzés 2: A betűméret az a méret, ahogy a tartalmat közvetítik. Ez nem foglalja magába a felhasználó által végzett átméretezést.
Megjegyzés 3: A betű tényleges mérete, amit a felhasználó lát, függ mind a szerkesztő által meghatározott mérettől, mind a felhasználó megjelenítési vagy a felhasználói program beállításaitól. Ez a teljesítési feltétel a jelenleg elérhető általános pixelméreteken alapul. Az alacsony látóképességgel rendelkező felhasználók felelőssége, hogy a megfelelő beállítást kiválasszák.
Megjegyzés 4: Amikor a szöveget a betűméret meghatározása nélkül használják, a nagyobb böngészők által használt legkisebb betűméret elfogadható a betű meghatározásához. Ha egy 1-es szintű fejléc 14 pontos vagy ennél nagyobb betűvastagságban jelenik meg a fő böngészőkön, akkor ésszerű annak feltételezése, hogy nagyméretű szövegről van szó. A relatív arányosítás hasonló módon számolható ki az alapértelmezett méretek alapján.
karakterek sorozata, mely lehet algoritmikusan meghatározott , ahol a sorozat valamit emberi nyelven fejez ki
1.4.7 Halk vagy néma háttérhang: Annak az előre rögzített csak-hang tartalomnak az esetében, amely (1) nem CAPTCHA hang, vagy hangzó logo, illetve (2) főként beszédet tartalmaz, és (3) nem dallamosítás, melynek elsődleges célja a zenével való kifejezés, mint például az ének és rappelés, legalább az egyik feltétel a következők közül teljesül: (AAA Szint)
Nincs háttér: A hanganyag nem tartalmaz háttérzajt.
Kikapcsolás: A háttérzaj kikapcsolható.
20 dB: Az esetleges hanghatások kivételével a háttérzaj legalább 20 decibellel alacsonyabb, mint az előtérben hallható beszéd. Kivételt képeznek az alkalomszerű 1-2 másodpercig hallható hangok.
Megjegyzés:A "decibel" meghatározás által a háttérhangok, melyek megfelelnek ezeknek a követelményeknek, megközelítőleg négyszer halkabban hallhatók, mint az előtérben folyó beszéd.
Jelen teljesítési feltétel célja biztosítani azt, hogy bármilyen nem beszédhang elég halk legyen ahhoz, hogy egy nagyothalló felhasználó meg tudja különböztetni a beszédet a háttérhangoktól vagy az előtérben hallható beszédtartalom más zajától.
A hallást kisegítő rendszerek (ALS) alapján választották ki a 20 dB értéket: Áttekintés és ajánlások [LAALS] és a hallókészülékekben a digitális vezeték nélküli telefonok által okozott vételi zavar mérései a fülben [HEARING-AID-INT] alapján.
A nagyothalló embereknek gyakran nagyon nehéz megkülönböztetniük a beszédet a háttérhangtól/zajtól.
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
Egy módszer biztosítása a felhasználók számára, hogy függetlenül szabályozhassák az elő- és háttérhangot (hivatkozás előkészületben)
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 1.4.7-es teljesítési feltételre vonatkozóan.
(Jelenleg nincs dokumentált hiba)
mozaikszó a „Teljesen automatikus nyilvános Turing-teszt emberek és számítógépek megkülönböztetésére” (Completely Automated Public Turing test to tell Computers and Humans Apart)
Megjegyzés 1: A CAPTCHA-tesztek gyakran arra kérik a felhasználót, hogy gépeljen be egy szöveget, ami zavaros képként vagy hang-fájlként jelenik meg.
Megjegyzés 2: A Turing-teszt bármilyen tesztrendszer lehet, melyet arra terveztek, hogy megkülönböztesse az embert a számítógéptől. A híres számítástechnikai szakember, Alan Turing után kapta a nevét. A szakkifejezést a Carnegie Mellon Egyetem kutatói találták ki. [CAPTCHA]
a szöveg, vagy más, a szövegalternatívával együtt álló elem, amely a webtartalmon belül a felhasználó számára jelenik meg az elem azonosításához
Megjegyzés 1: Egy címke minden felhasználó számára megjelenik, ugyanakkor a név rejtve maradhat és csak a kisegítő technológián keresztül jelenik meg. Számos (de nem az összes) esetben a név és a címke azonos.
Megjegyzés 2: a címke szakkifejezés a HTML-ben nem korlátozódik a címke elemre.
időalapú megjelenítés, amely kizárólag hanganyagot tartalmaz (nincs videó és nincs interakció)
1.4.8 Vizuális megjelenítés: A szöveg blokkok vizuális megjelenítéséhez egy mechanizmus érhető el, amely lehetővé teszi az alábbiakat: (AAA Szint)
az előtér és a háttér színeit a felhasználó kiválaszthatja
a szélesség nem több, mint 80 karakter, vagy karakterjel (CJK esetében 40)
a szöveg nem sorkizárt (a jobb és bal margóhoz igazított)
a sortávolság (sorköz) legalább másfeles a bekezdések között, és a bekezdések közötti távolság legalább másfélszer nagyobb, mint a sorok közötti távolság
kisegítő technológia nélkül lehetséges a szöveget 200 százalékkal nagyobbra méretezni anélkül, hogy a felhasználónak a teljes képernyős megjelenítésnél egy sornyi szöveg olvasáshoz horizontálisan görgetnie kellene
Jelen teljesítési feltétel célja annak biztosítása, hogy a vizuálisan előállított szöveg olyan módon jelenjen meg, hogy érzékelhető legyen anélkül, hogy az elrendezése akadályozná az olvashatóságát. Egyes kognitív, nyelvi és tanulási fogyatékossággal küzdő emberek és néhány gyengénlátó felhasználó nem tudja érzékelni a szöveget és/vagy elveszítik olvasási helyzetüket, amennyiben a szöveg nehezen olvasható módon jelenik meg. Számukra szükséges, hogy ki tudják választani a szöveg és a háttér színét. Ezek az emberek néha olyan színkombinációkat választanak, melyek nem tűnnek ösztönösnek egy ép ember számára. Néha ezeknek a párosításoknak rendkívül alacsony a kontrasztja. Olykor csak a nagyon speciális színkombinációk működnek esetükben. A színszabályozás vagy a szöveg megjelenítésének egyéb szempontjai sokat segítenek a fent említett embereknek a megértésben.
Bizonyos olvasási vagy látási fogyatékossággal élők számára a hosszú sorokból álló szöveg jelentős akadályt képezhet. Számukra problémát jelent olvasási helyzetük megtartása és a szöveg nyomonkövetése. Keskeny szövegblokk használata megkönnyíti, hogy továbblépjenek a blokkban lévő következő sorra. A soroknak nem szabad meghaladniuk a 80 karaktert vagy karakterjelet (CJK esetében 40), ahol az írás karakterjelekből áll a szöveghez tartozó írásrendszerben. Tanulmányok kimutatták, hogy a kínai, japán és koreai (CJK) karakterek megközelítőleg kétszer olyan vastagok, mint a nem CJK karakterek, amikor jellemzőik alapján mindkét karaktertípus ugyanazt az olvashatóságot éri el megjelenítésnél, így a maximális sorszélesség a CJK karaktereknél fele annyi, mint a nem CJK karaktereknél.
Számukra nehézséget okoz olyan szövegek nyomonkövetése, ahol a sorok túl közel állnak egymáshoz. A sorok és bekezdések közötti nagyobb hely biztosítása lehetővé teszi számukra a következő sor hatékonyabb követését, és annak felismerését, hogy elértek a bekezdés végére. Az a legjobb, ha több különböző választási lehetőség áll rendelkezésre, például a másfeles és a dupla sortávolság. A bekezdések közötti másfeles sortávolság alatt azt értjük, hogy egy sor teteje 150%-al messzebb van az alul lévő sor tetejétől, ahhoz képest, mint amikor a szöveg „szimpla sortávolságú” (az alapértelmezett térköz a betűtípushoz). Ha a bekezdés térköze 1.5- ször nagyobb, mint a sortávolság, ez azt jelenti, hogy a térköz az 1-es bekezdés utolsó sorának tetejétől 250%-al távolabb van a következő bekezdés első sorának tetejéhez képest (Azaz, a két bekezdés között van egy üres sor, ami az egyes üres sor térközének 150%-a).
Másoknak problémát jelent a balra és jobbra igazított szöveg olvasása. A sorkizárt szövegekben a szavak közötti térköz egyenetlenségei, a térköz „fehér csíkjainak” jelenségét okozhatják az oldalon, ami az olvasást megnehezíti és néhány esetben lehetetlenné teszi. A sorkizárt szöveg szintén okozhatja azt, hogy a szavak olyan szorosan kerülnek egymás mellé, hogy nehéz lesz elválasztani a határaikat.
Az átméretezési lehetőség biztosítja azt, hogy a vizuálisan előállított (renderelt) szöveg (szövegkarakterek, melyeket azért jelenítenek meg, hogy láthatók legyenek [szemben a szövegkarakterekkel, melyek még mindig olyan adatformában szerepelnek, mint az ASCII]) sikeresen méretezhető legyen, anélkül, hogy a felhasználónak balra és jobbra kelljen a képernyőn gördülnie ahhoz, hogy az egész tartalmat lássa. Amikor a szöveget így állították össze akkor a tartalmat folyamatosnak nevezik. Ez lehetővé teszi a gyengénlátók és a kognitív fogyatékossággal élő emberek számára a szöveg méretének növelését anélkül, hogy összezavarnánk őket.
A tartalom méretezése elsődlegesen a felhasználói program feladata. Azok a felhasználói programok, melyek megfelelnek az UAAG 1.0-hez tatozó 4.1 ellenőrzési pontnak, lehetővé teszik, hogy a felhasználók alakítsák ki a szöveg méretezését. A szerkesztők felelőssége pedig, hogy olyan webtartalmat hozzanak létre, amely nem akadályozza a felhasználói programokat a tartalom méretezésében és amely engedélyezi a tartalom folyamatosságát a kimenet aktuális szélességének megfelelően. A szöveg átméretezésére vonatkozó további információkért tekintse meg az 1.4.4 teljesítési feltétel - Szöveg átméretezés értelmezése fejezetet.
A vízszintes görgetés nem követelhető meg olyan kisképernyős eszközökön, ahol a hosszú szavak egyetlen sorban jelenhetnek meg, és a felhasználóktól vízszintes görgetést igényelnek. Jelen követelmény céljaival összhangban a szerkesztőknek biztosítaniuk kell, hogy egy szabványos asztali/laptop képernyőn, a teljes méretű böngészőablak használatakor, a tartalom megfelel ennek a követelménynek. Mivel az emberek általában több évig megtartják a számítógépüket, a legjobb, ha nem a legújabb asztali/laptop képernyő-megoldásokra támaszkodunk, hanem figyelembe vesszük az évek során a gyakori asztali/laptop képernyő-megoldásokat, amikor ezt az értékelést elvégezzük.
A tördelés mindaddig lehetséges, amíg a szavak nem olyan hosszúságúak, hogy egyetlen szó hosszabb, mint a teljes képernyő szélességének fele. A nagyon hosszú URI-k kifuthatnak a felnagyított képernyő oldalán, de ezek nem tekintendők szövegnek az „olvasáshoz”, és ezért nem sértik meg ezt a követelményt.
Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a felhasználónak soha nem szükséges vízszintesen görgetni. Ez csak azt jelenti, hogy a szöveg egy sorának elolvasásához nincs szükség a vízszintes görgetés előre és hátra irányú használatára. Például, ha egy oldal két egyenlő méretű szövegoszlopból áll, akkor automatikusan megfelel jelen rendelkezésnek. Az oldal felnagyítása azt jelenti, hogy az első oszlop a teljes képernyőt elfoglalja, és a felhasználó tudja függőlegesen lefelé mozgatni az oldalt az olvasáshoz. A második oszlop elolvasásához vízszintesen jobbra kell görgetni, ahol a jobb oldali oszlop teljesen beleillik a képernyőbe, majd további vízszintes görgetés nélkül elolvasni az oszlopot.
Jelen teljesítési feltétel segíti a gyengénlátó felhasználókat azáltal, hogy megengedi számukra a szöveg megtekintését anélkül, hogy egyes megjelenítések zavarólag hatnának. Lehetővé teszi számukra a könnyebben látható szöveg beállítását azáltal, hogy a szín és a szövegblokkok méretének szabályozását engedélyezi .
Jelen teljesítési feltétel segít a kognitív, nyelvi és tanulási fogyatékosságokkal élő embereknek a szöveg érzékelésében és a helyzetük meghatározásában a szövegblokkon belül.
Bizonyos kognitív fogyatékossággal küzdők jobban tudják olvasni a szöveget, amikor ők választják ki a saját előtér és háttérszín összeállításaikat.
Mások sokkal könnyebben meg tudják határozni helyzetüket, amikor a szövegblokkok keskenyek, illetve amikor ők tudják beállítani a sorok és bekezdések közötti térköz mértékét.
Egyesek pedig könnyebben tudják olvasni azt a szöveget, ahol a szavak közötti térköz szabályos.
Az alábbi képek példákat mutatnak a szimpla, másfeles és a dupla sortávolságú szövegre, egy bekezdésen belül.
A karakterjelek példái tartalmazzák az "A" betűt, "→" (egy nyíl szimbólumot), és "さ" (egy japán karaktert).
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
Developing sites for users with Cognitive disabilities and learning difficulties
MULTIFUNK: Bringing computer-supported reading one step further, Date: April 2002, ISBN: 82-539-0491-6, Author: Gjertrud W. Kamstrup, Eva Mjøvik, Anne-Lise Rygvold og Bjørn Gunnar Saltnes
"Cognitive difficulties and access to information systems - an interaction design perspective", Peter Gregor and Anna Dickinson, Applied Computing, University of Dundee
"Case Study of a Dyslexic Person's Visual Perceptual Problems: A Fizz Effect", Nigel Beauchamp, IMPACT Research Group, Computer Science, Loughborough University
"A Dyslexic Perspective on e-Content Accessibility" Peter Rainger, Date of Publication: 20/01/03
Legge, G.E., Pelli, D.G., Rubin, G.S., & Schleske, M.M.:Psychophysics of reading. I. Normal Vision,Vision Research, 25, 239-252, 1985.
Legge, G.E., Rubin, G.S., Pelli, D.G., & Schleske, M.M.:Psychophysics of reading. II. Low Vision,Vision Research, 25, 253-266, 1985.
Osaka,N. and Oda, K. (1991). Effective visual field size necessary for vertical reading during Japanese text processing. Bulletin of Psychonomic Society,29(4),345-347.
Beckmann, P.J. & Legge, G.E. (1996). Psychophysics of reading. XIV. The page-navigation problem in using magnifiers. Vision Research, 36, 3723-3733.
川嶋英嗣・小田浩一(2003).読書におけるスクロール方向とウィンドウ幅の影響 日本心理学会第67回大会, 502.
小田浩一・今橋真理子(1995). 文字認知の閾値と読みの閾値. VISION, 7, 165-168.
Osaka,N. (1994). Size of saccade and fixation duration of eye movements during reading: psychophysics of Japanese text processing. Journal of Optical Society of America A, 9(1), 5-13.
山中今日子・小田浩一 (2007). 漢字の画数と書体のウェイトが視認性に及ぼす 影響. 視覚学会2007年夏季大会ポスター 1p1 Vision, P.167.
The Disability Discrimination Act, Developing an Accessible Information Policy (PDF)
Cognitive Disabilities and the Web: Where Accessibility and Usability Meet?
An Accessibility Frontier: Cognitive disabilities and learning difficulties
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Utasítások: Mivel ez egy több részből álló teljesítési feltétel, az egyiket az alább felsorolt minden egyes követelményhez tartozó számozott tétel közül teljesítenie kell.
Nem akadályozza a felhasználói program szövegfolyását, amikor a megtekintő ablak leszűkítésre kerül (általános, hivatkozás előkészületben), VAGY
G146: Using liquid layout AND using measurements that are relative to other measurements in the content by using one or more of the following techniques:
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
Lebegtetést használni bekezdések, listaelemek vagy táblázatcellák kiemeléséhez (HTML, CSS) (hivatkozás előkészületben)
Sans serif (talpatlan) betűtípussal megjeleníteni egy szöveget, vagy egy mechanizmust biztosítani ennek eléréséhez (CSS) (hivatkozás előkészületben)
Függőleges (díszjeles vagy számozott) listák használata a beépített listák helyett (hivatkozás előkészületben)
Nagybetűk és kisbetűk használata a szöveg nyelvének betűzési szabályai szerint (hivatkozás előkészületben)
Nagyméretű betűtípusok biztosítása alapértelmezettként (hivatkozás előkészületben)
A szöveg használatának elkerülése raszter-képeken (hivatkozás előkészületben)
A betűtípusok kisebbre történő átméretezésének kerülése, a felhasználói program által alapértelmezettként elfogadotthoz képest (hivatkozás előkészületben)
Elegendő oszlopon belüli térköz biztosítása (hivatkozás előkészületben)
A középre igazított szöveg elkerülése (hivatkozás előkészületben)
Dőltbetűs darabolások kerülése (hivatkozás előkészületben)
A különböző stílusok túlzott mértékű használatának elkerülése az egyes oldalakon és helyeken (hivatkozás előkészületben)
A hivatkozások vizuális megkülönböztetése (hivatkozás előkészületben)
Kibővíthető felsorolási jelek biztosítása (hivatkozás előkészületben)
A felsorolási jelek megjelenítése/elrejtése (hivatkozás előkészületben)
Egy e-m szélességű szóköz, vagy két szóköz behelyezése a mondatok után (hivatkozás előkészületben)
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 1.4.8-as teljesítési feltételre vonatkozóan.
folyamat vagy technika az eredmény eléréséhez
Megjegyzés 1: A mechanizmust a tartalom keretein belül biztosíthatjuk, illetve épülhet platformokra vagy felhasználói programokra, a kisegítő technológiákat is beleértve.
Megjegyzés 2: A mechanizmusnak az adott megfelelőségi nyilatkozat összes teljesítési kritériumának eleget kell tennie.
több, mint egy mondatot tartalmazó szöveg
a legtöbb általános méretű asztali/laptop kijelzőn a legnagyobb méretű kimenet
Megjegyzés: Miután az emberek évekig használják számítógépeiket, javasolt, hogy ne a legújabb desktop megjelenítési felbontásra támaszkodjunk, hanem az evaluálás során a több évre kiterjedő, gyakorta használt desktop megjelenítési felbontásokat vegyük figyelembe.
1.4.9 Képként reprezentált szöveg (kivétel nélkül): Képként reprezetnált szöveg csak dekorációként szolgál, illetve ott használt ahol a szöveg sajátos megjelenítése lényeges sajátos megjelenítése. (AAA Szint)
Megjegyzés: A logo típusok (a logohoz tartozó szöveg, vagy márkanév) lényegesnek minősülnek.
Jelen teljesítési feltétel célja biztosítani az egyedi vizuális szövegmegjelenítést igénylő emberek számára a szöveg megjelenítésének szabályozását saját igényeik szerint. Ide tartoznak azok, akik a szöveg megjelenítését egyedi betűméretben, előtér és háttérszínben, betűcsaláddal, sortávolsággal vagy igazítással igénylik.
Ez a szöveg olyan módon történő létrehozását jelenti, amely megengedi a megjelenítésének megváltoztatását vagy biztosít egy mechanizmust, amellyel a felhasználók alternatív megjelenítést választhatnak. A megvalósítást jól példázza a képként reprezentált szöveg használata, amely nem engedi meg a felhasználó számára a szöveg megjelenítésének képen belüli megváltoztatását.
Egyes esetekben az egyedi vizuális szövegmegjelenítés lényeges az információ közvetítéséhez. Ez azt jelenti, hogy az egyedi vizuális megjelenítés nélkül az információ elveszne. Ilyenkor a szöveg megjelenítésénél nem követelmény a változtathatóság biztosítása. Ez magába foglalja azt a szöveget, amely a szöveg egyedi vizuális aspektusát szemlélteti, mint például egy különleges betűcsalád vagy egy szöveg, mely azonosításra szolgál, mint például szöveget tartalmazó vállalati logó.
A díszítő szöveg nem igényli a szöveg olyan módon történő létrehozását, amely lehetővé teszi megjelenítésének megváltoztatását.
Segítséget nyújt a gyengénlátóknak (akiknek problémájuk lehet az összeállított betűcsaládú, méretű és/vagy színű szövegek olvasásával).
Segítséget nyújt a vizuális követési problémákkal küzdő embereknek (akiknek problémájuk lehet az összeállított sortávolságú és/vagy igazítású szöveg olvasásával).
Segítséget nyújt az olvasást befolyásoló kognitív fogyatékosságokkal küzdő embereknek.
Idézet
Egy weboldal idézetet tartalmaz. Az idézet, a bal oldali margótól behúzva, dőlt betűs szövegként jelenik meg. Annak a személynek a neve, akinek az idézetet tulajdonítják, az idézet alatt 1,5-ös sortávolságra áll, még jobban behúzva a bal oldali margótól. A szöveg beállításhoz CSS-t használnak; a sorok közötti térköz igazításához ugyanúgy, mint a szöveg betűcsaládjának, méretének, színének és díszítésének megjelenítéséhez.
Navigációs eszközök
Egy weboldal navigációs hivatkozások menüjét tartalmazza, amelyhez ikon és szöveg is tartozik, célja meghatározásához. A szöveg betűcsaládjának, méretének, előtér és háttérszíneinek megjelenítéséhez CSS-t használnak; ugyanúgy, mint a navigációs hivatkozások közötti térközhöz.
Szöveget tartalmazó logó
Egy honlap a szervezet logóját tartalmazza minden oldal bal felső sarkában. A logó magába foglalja a logó típusát (a logó egy részének vagy teljes tartalmának szövege). A szöveg vizuális megjelenítése lényeges a logó beazonosításához, és gif-képként jelenik meg, amely nem engedi a szöveg jellemzőinek megváltoztatását. A képhez tartozik egy szöveges változat.
Betűcsalád ábrázolása
A weboldal információt tartalmaz egy bizonyos betűcsaládról. A betűcsalád helyettesítése egy másik betűtípussal meghiúsítja az ábrázolás célját. Az ábrázolás jpeg-képként jelenik meg, amely nem engedi a szöveg jellemzőinek megváltoztatását. A képhez tartozik egy szöveges változat.
Levél ábrázolása
A weboldal egy eredeti levelet tartalmaz. A levél eredeti formában történő ábrázolása a levél megírásának időpontjáról közvetített információ szempontjából lényeges. A levél gif-képként jelenik meg, amely nem engedi a szöveg jellemzőinek megváltoztatását. A képhez tartozik egy szöveges változat.
Szimbolikus szövegkarakterek
Egy űrlap a felhasználók számára lehetővé teszi a szövegblokkokba történő belépést. Az űrlap számos gombot biztosít, beleértve a szöveg stílusának megváltoztatására szolgáló funkciókat és a helyesírás ellenőrzését. Néhány gomb olyan szövegkaraktereket használ, amelyek nem emberi nyelven működő sorozatot alakítanak ki. Például, a „B” a betűtípus vastagságának növelésére, az „I” a szöveg dőltre állításához, és az „ABC” a helyesírás ellenőrzésére szolgál. A szimbolikus szövegkarakterek gif-képként jelennek meg, amely nem engedi a szöveg jellemzőinek megváltoztatását. A gombokhoz tartozik egy szöveges változat.
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
Szerveroldali szkriptek használata a képként reprezentált szöveg átméretezéséhez (hivatkozás előkészületben)
C8: Using CSS letter-spacing to control spacing within a word (CSS)
A szövegformázás mellőzése szövegkaraktereknél, egy szón belül (hivatkozás előkészületben)
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 1.4.9-es teljesítési feltételre vonatkozóan.
(Jelenleg nincs dokumentált hiba)
kizárólag csak esztétikai célja van, nem nyújt információt és nincs funkciója
Megjegyzés: A szöveg csak dekorációnak számít, amennyiben a szavak a céljuk megváltoztatása nélkül cserélhetők, vagy helyettesíthetők.
Példa: Egy szótár fedőlapján nagyon halvány, véletlenszerű szavak találhatók a háttérben.
olyan szöveg, melyet nem szöveges formátumban jelenítenek meg (pl. egy kép) annak érdekében, hogy különleges vizuális hatást keltsen
Megjegyzés: Ez nem foglalja magába az olyan szöveget, amely egy kép része és más lényeges vizuális elemet tartalmaz.
Példa: Egy képen szereplő személy neve egy névtáblán.
karakterek sorozata, mely lehet algoritmikusan meghatározott , ahol a sorozat valamit emberi nyelven fejez ki
amennyiben eltávolítják, alapvetően megváltoztatja a tartalom információját vagy funkcióját, és az információ vagy a funkció nem érhető el más olyan úton, ami megfelelő
2.1 irányelv: Minden funkció legyen elérhető a billentyűzetről
Ha az összes funkcionalitás elérhető a billentyűzet használatával, akkor ezt a billentyűzet használói beszéd bevitelen keresztül (amely billentyűzetbevitelt eredményez), az egér segítségével (képernyőn található billentyűzet használatával) vagy olyan különböző kisegítő technológiákkal tehetik meg, amelyek kimenetként szimulált billentyűzetleütéseket hoznak létre. Nem létezik más beviteli forma, ami hasonló rugalmassággal rendelkezik, vagy ami univerzálisan támogatott, illetve működtethető a fogyatékosok által, mindaddig, amíg a billentyűzetbevitel időfüggő.
Természetesen az univerzális billentyűzetbevitel biztosítása nem jelenti azt, hogy egyéb beviteltípusok nem támogathatók. Az optimalizált beszéd-, egér-, illetve mutatóbevitel, stb. szintén elfogadható. A megoldás az, ha mind billentyűzetbevitelt, mind vezérlést biztosítunk.
Bizonyos eszközök nem rendelkeznek anyanyelvi billentyűzettel, ilyen például a PDA vagy a mobiltelefon. Ha a weben történő böngészésre is alkalmasak, akkor is rendelkezniük kell szöveg vagy "billentyűzet" generálására alkalmas funkcióval. Jelen irányelv azért használja a billentyűzetfelület" kifejezést, hogy egyértelművé tegye, a webtartalmat olyan billentyűleütésekről célszerű irányítani, amelyek billentyűzetről, billentyűzetemulátorról, vagy egyéb billentyűzet- vagy szövegbevitelt generáló hardverről, illetve szoftverről származnak.
A jelen irányelv adott teljesítési feltételének megfelelő technikák alább kerülnek felsorolásra. Amennyiben léteznek olyan technikák, amelyek az irányelvre vonatkoznak, de nem tartoznak egyetlen teljesítési feltételhez sem, azok itt kerülnek ismertetésre. Ezek a technikák nem megköveteltek és nem elégségesek a teljesítési feltételek szempontjából, de bizonyos típusú webtartalmakat elérhetőbbé tehetnek számos felhasználó számára.
2.1.1 Billentyűzet: A tartalom összes funkcionalitása működtethető a billentyűzeten keresztül, anélkül, hogy specifikus időzítést igényelne az egyedi billentyűleütésekhez (kivéve, ahol az alapul szolgáló funkció olyan bevitelt igényel, amely a felhasználó mozgásának útvonalától és nem csak a végpontoktól függ). (A Szint)
Megjegyzés 1: Ez a kivétel az alapul szolgáló funkcióra vonatkozik, nem a bevitel technikájára. Például, ha kézírást használunk a szöveg beviteléhez, a bevitel technikája (kézírás) útvonalfüggő bevitelt igényel, de az alapul szolgáló funkció (szövegbevitel) nem.
Megjegyzés 2: Ez nem zárja ki az egérrel történő bevitelek, vagy a billentyűzeten kívüli egyéb beviteli módszerek alkalmazását.
Jelen teljesítési feltétel célja annak biztosítása, hogy a tartalom működtetése billentyűzet vagy billentyűzetfelület segítségével történjen, ahol lehetséges (tehát alternatív billentyűzet használható). Amikor a tartalom működtetése billentyűzeten vagy alternatív billentyűzeten keresztül történik, akkor vagy vak személyek működtetik azt (akik nem képesek olyan eszközök használatára, amelyek szemmel, illetve kézzel történő koordinációt igényelnek, pl. egér), vagy olyan személyek, akik kénytelenek billentyűzetemulátorként működő alternatív billentyűzetet vagy beviteli eszközöket használni. A billentyűzetemulátorok magukba foglalják a beszédbeviteli szoftvereket, szívó-fúvó (sip-and-puff) szoftvereket, a képernyőn található billentyűzetet, a szkennelő szoftvereket és a kisegítő technológiákat, illetve alternatív billentyűzetek széles választékát. A gyengénlátók számára a mutató nyomonkövetése is problémát okozhat és ezért egyszerűbbnek találhatják a szoftver használatát, amennyiben azt a billentyűzetről irányíthatják.
Az egyedi billentyűleütések speciális időzítésére vonatkozó példák olyan szituációkat tartalmaznak, ahol a felhasználónak rövid időn belül kell többszörös billentyűleütéseket megismételnie vagy végrehajtania, vagy ahol a billentyűt hosszabb időn keresztül kell lenyomva tartani, mielőtt a billentyűleütés regisztrálásra kerül.
A következő kifejezés: "kivéve azokban az esetekben, amikor a mögöttes funkció megkívánja, a bevitel a felhasználó által végzett mozdulatok sorozatától és nem csak a végpontoktól függ" lényege, hogy különválassza azokat a dolgokat, amelyeket nem lehet a billentyűzetről ésszerűen irányítani.
A legtöbb olyan tevékenység, amely rámutató eszköz segítségével hajtható végre, a billentyűzetről is elvégezhető (például a kattintás, a kiválasztás, a mozgatás vagy a méretezés). Ennek ellenére a bevitelnek van egy csekély része, amely csak rámutató eszköz segítségével végezhető el, billentyűzetről nem, mert ebben az esetben megszámlálhatatlan billentyűleütésre lenne szükség. A szabadkézzel történő rajzolás, a vízfestés, vagy egy helikopter akadálypályán történő átrepítése mind olyan funkciók példái, amelyek útvonalfüggő beviteleket igényelnek. Az egyenes vonalak és a szabályos geometriai formák rajzolása, az ablakok átméretezése, valamint a tárgyak helyre húzása (amikor a helyhez vezető út nem releváns) nem igényelnek útfüggő bevitelt.
A "Mousekeys" használata nem felel meg jelen teljesítési feltételnek, mert ezek a billentyűk nem a billentyűzettel, hanem az egérrel egyenértékűek a jelenlegi alkalmazásban (vagyis az alkalmazás az egér tartozékaiként azonosítja be őket).
Feltételezések szerint a felhasználói bevitel tulajdonságai (features) figyelembe veszik, hogy az operációs rendszer billentyűzetének kezelhetőségi tulajdonságai szintén használatban vannak. Például, ha a módosító billentyű lezárási funkciója be van kapcsolva. A tartalom ebben a környezetben működik tovább, és nem bocsájt ki olyan eseményeket, amelyek összeütközésbe kerülhetnek a módosító billentyű lezárási funkciójával, váratlan dolgokat eredményezve.
Segíti a vak személyeket (akik nem képesek az olyan eszközök használatára, amelyek szemmel vagy kézzel történő koordinációt igényelnek, pl. egér)
Segíti a gyengénlátó személyeket (akiknek gondot okoz a képernyőn lévő mutató megtalálása vagy nyomonkövetése)
Segíti a kézremegéstől szenvedő embereket, akik számára nehézséget okoz az egér használata, ezért általában billentyűzetet használnak
Példa 1: Rajzolóprogram.
A rajzolóprogram lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy tárgyakat hozzanak létre, szabjanak méretre, mozgassanak és forgassanak a billentyűzetről.
Példa 2: A "húzd és ejtsd" (drag and drop) tulajdonság.
Az az alkalmazás, amely "húzd és ejtsd" funkciót használ, a kivágás és beillesztés funkciókat vagy a tárgyak mozgatására alkalmas űrlapkezeléseket is támogatja.
Példa 3: A diszkrét pontok közötti mozgás és azok összekötése.
A pontok összekötésére szolgáló program lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy a képernyőn található pontok között mozogjon és a szóköz billentyűt használja a jelenlegi pont előzővel való összekötésére.
Példa 4: Kivétel - Festőprogram.
A festőprogram kivételnek számít, mivel az ecsetvonások a mozgások sebességétől és időtartamától függően eltérnek egymástól.
Példa 5: Kivétel - Modellhelikopter repülés tréning szimulátor.
A modellhelikopter repülés tréning szimulátor kivételnek számít, mivel a szimulátor lényege a modellhelikopter valós idejű viselkedésének megtanítása.
Példa 6: PDA választható billentyűzettel
Az írótűn keresztül működtetett PDA rendelkezik egy választható billentyűzettel, amely hozzáilleszthető. A billentyűzet lehetővé teszi a teljes webes böngészést a szokásos módon. A webtartalom azért működőképes, mert csak billentyűzethozzáféréssel történő működésre tervezték.
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
A billentyűzetvezérlés biztosítása az alábbi technikák egyikének használatával.
G90: Providing keyboard-triggered event handlers using one of the following techniques:
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
XHTML-szerep, állapot és értékattribútumok használata a statikus elemek interaktív felhasználói felületelemekké történő konvertálásakor (hivatkozás előkészületben) ÉS SCR29: Adding keyboard-accessible actions to static HTML elements (Szkripting)
Gyorsbillentyűk biztosítása a fontos hivatkozásokhoz és űrlapkezelésekhez (hivatkozás előkészületben)
Egyedi betűkombinációk használata a listák minden egyes elemének elkezdéséhez (hivatkozás előkészületben)
A leginkább absztrakt eseménykezelő kiválasztása (hivatkozás előkészületben)(Szkripting)
Az "onactivate" esemény használata (hivatkozás előkészületben) (Szkripting)
A felhasználói program által kezelt közös billentyűzetparancsok egyéb célból történő használatának elkerülése (hivatkozás előkészületben)
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 2.1.1-es teljesítési feltételre vonatkozóan.
szoftver által használt interfész a billentyűleütés bevitelek eléréséhez
Megjegyzés 1: A billentyűzet akkor is lehetővé teszi a felhasználó számára a billyentyűleütés programokba történő bevitelét, ha az eredeti technológia nem tartalmaz billentyűzetet.
Példa: Egy érintőképernyős PDA-nak az operációs rendszerbe beépített billentyűzete, valamint a külső billentyűzetekhez tartozó csatlakozója van. A billentyűzet-bevitel eléréséhez a PDA-alkalmazások használhatják a felületet akár egy külső billentyűzetről, vagy más alkalmazásokról, melyek olyan szimulált billentyűzetkimenetet biztosítanak, mint a „billentyűzet emulációval” működő kézírásfordítók, vagy a beszédből szövegbe konvertáló alkalmazások.
Megjegyzés 2: Az alkalmazás olyan típusú működtetése (vagy az alkalmazások részeinek működtetése), mely billentyűzet által működtetett egér-emulátoron keresztül történik (pl. billentyűzetegér), nem minősül billentyűzeten keresztüli használatnak, mert a program működtetése mutatóeszköz interfész segítségével történik, és nem a billentyűzeten keresztül.
a felhasználó tevékenysége során megvalósult folyamatok és eredmények
2.1.2 Billentyűzet csapda: Ha a billentyűzet-fókusz az oldal valamely eleméhez vihető a billentyűzetkeresztül anélkül, hogy specifikus időzítést igényelne az egyedi billentyűleütésekhez (kivéve, ahol az alapul szolgáló funkció olyan bevitelt igényel, amely a felhasználó mozgásának útvonalától és nem csak a végpontoktól függ). (A Szint)
Megjegyzés: Mivel bármely tartalom, amely nem felel meg ennek a teljesítési követelménynek, akadályozhatja a felhasználót a teljes oldal használatában, az oldalon található összes tartalomnak meg kell felelnie ennek a teljesítési követelménynek (akár kapcsolódik más Teljesítési Követelményekhez, akár nem). Tekintse meg a Megfelelőségi Követelmény 5: Nem akadályoz oldalt.
Jelen teljesítési feltétel célja annak biztosítása, hogy a tartalom egy adott weboldalon nem "ejti csapdába" a billentyűzetfókuszt az alrészekben. Ez gyakori problémát jelent, amikor egy oldalon belül többszörös formátumok kerülnek egyesítésre és előállításra bővítmények (plug-ins) vagy beágyazott alkalmazások használatával. Előfordulhat, hogy a weboldal funkcionalitása a tartalom egy alrészére korlátozza a fókuszt; ez mindaddig nem jelent gondot, amíg a felhasználó tisztában van vele, hogy hogyan lépjen ki ebből az állapotból, és hogyan "szabadítsa ki" a fókuszt.
Azok az emberek, akik a billentyűzetre vagy a billentyűzetfelületre támaszkodnak a web használatánál, beleértve a vakokat és a fizikai fogyatékkal élőket.
Naptári grafikai elem (widget)
A naptári grafikai elem a billentyűzet használatával lehetővé teszi a felhasználók számára elemek hozzáadását, eltávolítását és frissítését a naptárban. Az eszközben található vezérlések a weboldal tabulátorparancsának részét képezik, amelyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó a tabulátor segítségével menjen végig a vezérléseken és jusson el bármilyen hivatkozáshoz vagy ezt követő vezérlésekhez.
Rejtvény applet
Amint a felhasználó egy appletre ugrik a tabulátor használatával, az applet további tabulátorok és billentyűleütések kezelését is elvégzi. Az appletből történő kilépéshez szükséges billentyűleütés-instrukciók az appleten kívül és belül is megjelenítésre kerülnek.
Modális párbeszéddoboz
Egy webalkalmazás párbeszéddobozt jelenít meg. A párbeszéd alján két billentyű található: a "törlés" és az "ok". A párbeszéd megnyitása után a fókusz csapdába kerül a párbeszéden belül; a párbeszéden belüli utolsó vezérlésről induló tabulátormozgatás a párbeszéd első vezérlésére irányítja a fókuszt. A párbeszéd bezárása a "törlés" vagy az "ok" gomb aktiválásával történik.
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
(Nincs jelenleg dokumentált)
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 2.1.2-es teljesítési feltételre vonatkozóan.
szoftver által használt interfész a billentyűleütés bevitelek eléréséhez
Megjegyzés 1: A billentyűzet akkor is lehetővé teszi a felhasználó számára a billyentyűleütés programokba történő bevitelét, ha az eredeti technológia nem tartalmaz billentyűzetet.
Példa: Egy érintőképernyős PDA-nak az operációs rendszerbe beépített billentyűzete, valamint a külső billentyűzetekhez tartozó csatlakozója van. A billentyűzet-bevitel eléréséhez a PDA-alkalmazások használhatják a felületet akár egy külső billentyűzetről, vagy más alkalmazásokról, melyek olyan szimulált billentyűzetkimenetet biztosítanak, mint a „billentyűzet emulációval” működő kézírásfordítók, vagy a beszédből szövegbe konvertáló alkalmazások.
Megjegyzés 2: Az alkalmazás olyan típusú működtetése (vagy az alkalmazások részeinek működtetése), mely billentyűzet által működtetett egér-emulátoron keresztül történik (pl. billentyűzetegér), nem minősül billentyűzeten keresztüli használatnak, mert a program működtetése mutatóeszköz interfész segítségével történik, és nem a billentyűzeten keresztül.
2.1.3 Billentyűzet (kivétel nélkül): A tartalom összes funkcionalitása működtethető billentyűzeten keresztül anélkül, hogy specifikus időzítést igényelne az egyedi billentyűleütésekhez. (AAA szint)
Jelen teljesítési feltétel célja annak biztosítása, hogy a teljes tartalom működtethető legyen a billentyűzetről. Ez megegyezik a 2.1.1-es teljesítési feltétellel, azonban itt a kivételek alkalmazása nem engedélyezett. Ez nem azt jelenti, hogy a tartalmat, ahol a felhasznált funkcionalitás a felhasználó mozgását alkotó lépésektől és nem csak a végpontoktól függő bevitelt igényel (a 2.1.1-es követelményekben ez nem szerepel), billentyűzettel kezelhetővé kell tenni. Sokkal inkább azt jelenti, hogy az analóg, időfüggő bevitelt használó tartalom nem felel meg jelen teljesítési feltételnek, és ennek következtében nem képes eleget tenni a 2.1-es irányelvnek az AAA szinten.
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
No additional techniques exist for this Success Criterion. Follow techniques for Success Criterion 2.1.1 . If that is not possible because there is a requirement for analog, time-dependent input, then it is not possible to meet this Level AAA Success Criterion.
szoftver által használt interfész a billentyűleütés bevitelek eléréséhez
Megjegyzés 1: A billentyűzet akkor is lehetővé teszi a felhasználó számára a billyentyűleütés programokba történő bevitelét, ha az eredeti technológia nem tartalmaz billentyűzetet.
Példa: Egy érintőképernyős PDA-nak az operációs rendszerbe beépített billentyűzete, valamint a külső billentyűzetekhez tartozó csatlakozója van. A billentyűzet-bevitel eléréséhez a PDA-alkalmazások használhatják a felületet akár egy külső billentyűzetről, vagy más alkalmazásokról, melyek olyan szimulált billentyűzetkimenetet biztosítanak, mint a „billentyűzet emulációval” működő kézírásfordítók, vagy a beszédből szövegbe konvertáló alkalmazások.
Megjegyzés 2: Az alkalmazás olyan típusú működtetése (vagy az alkalmazások részeinek működtetése), mely billentyűzet által működtetett egér-emulátoron keresztül történik (pl. billentyűzetegér), nem minősül billentyűzeten keresztüli használatnak, mert a program működtetése mutatóeszköz interfész segítségével történik, és nem a billentyűzeten keresztül.
a felhasználó tevékenysége során megvalósult folyamatok és eredmények
2.2 Irányelv: Biztosítson elegendő időt a felhasználóknak a tartalom elolvasására és használatára
A fogyatékkal élő felhasználónak általában több időre van szüksége bizonyos feladatok elvégzéséhez, mint a felhasználók többségének: több időbe telik számukra, hogy fizikailag reagáljanak egy kérdésre, hogy bizonyos dolgokat elolvassanak, ha gyengénlátók, több időt vesz igénybe, amíg megtalálnak vagy elolvasnak valamit, de az is lehetséges, hogy kisegítő technológia segítségével férnek hozzá a tartalomhoz, ami szintén több időbe telik. Jelen irányelv annak biztosítására helyezi a hangsúlyt, hogy a felhasználók saját, egyéni válaszidejüknek megfelelően legyenek képesek a tartalom által megkívánt feladatok elvégzésére. Az irányelv az időkorlátok megszüntetésére vagy elegendő idő biztosítására kíván megoldást nyújtani a felhasználók számára az egyes feladatok elvégzésére. Azokban az esetekben, ahol ez nem lehetséges, kivételek kerülnek felsorolásra.
A jelen irányelv adott teljesítési feltételének megfelelő technikák alább kerülnek felsorolásra. Amennyiben léteznek olyan technikák, amelyek az irányelvre vonatkoznak, de nem tartoznak egyetlen teljesítési feltételhez sem, azok itt kerülnek ismertetésre. Ezek a technikák nem megköveteltek és nem elégségesek a teljesítési feltételek szempontjából, de bizonyos típusú webtartalmakat elérhetőbbé tehetnek számos felhasználó számára.
2.2.1 Állítható időzítés: Minden, a tartalom által meghatározott időkorlát esetében, legalább az egyik teljesül az alábbiak közül: (A szint)
Kikapcsol: A felhasználó ki tudja kapcsolni az időzítőt, mielőtt még működésbe lépne; vagy
Beállít: A felhasználó az alapbeállításnál legalább tízszer hosszabb intervallumra tudja beállítani az időkorlátot, mielőtt az működésbe lépne; vagy
Kiterjeszt: A felhasználó figyelmeztetést kap, mielőtt az idő letelik, és legalább 20 másodperc áll rendelkezésére az időkorlát meghosszabbítására egy egyszerű művelet segítségével (például: “nyomja meg a space billentyűt”), és ezt a felhasználó legalább tíz alkalommal megismételheti; vagy
Valós idejű kivétel: Az időkorlát szükséges része a valós idejű eseménynek (például egy aukció), és nincs az időkorlátnak lehetséges alternatívája; vagy
Szükséges kivétel: Az időkorlát szükséges és a kiterjesztése érvénytelenítené a tevékenységet; vagy
20 órás kivétel: Az időkorlát hosszabb, mint 20 óra.
Megjegyzés 1: Ez a teljesítési követelmény biztosítja, hogy az időkorlát miatti változások a szövegben vagy a kontextusban nem váratlanul következnek be - ez máskülönben megakadályozná a felhasználókat egyes feladatok végrehajtásában. Ezt a teljesítési követelményt figyelembe kell venni a 3.2.1 Teljesítési Követelménnyel kapcsolatban, amely a felhasználó tevékenységének eredményeként határokat szab a tartalom vagy a kontextus változtatásaival szemben.
Jelen teljesítési feltétel célja elegendő idő biztosítása a fogyatékkal élő felhasználók számára a webtartalomhoz való hozzáférésre (interakcióra), amikor lehetséges. A fogyatékkal élőknek, mint például a vakok, a gyengénlátók, a kezek rendellenességével vagy kognitív problémákkal küzdők, több időre van szükségük a tartalom elolvasására vagy az olyan feladatok ellátására, mint például az online űrlapok kitöltése. Ha a webfunkciók időfüggők, egyes felhasználók számára nehézséget okoz a szükséges tevékenység végrehajtása az időkorlát túllépése előtt. Ez hozzáférhetetlenné teheti a szolgáltatást a számukra. Nem időfüggő funkciók tervezése segítheti a fogyatékkal élőket a fent említett feladatok végrehajtásában. Az időkorlátok kikapcsolására szolgáló beállítások biztosítása, az időkorlátok hosszúságának testre szabása vagy több idő kérése az időkorlát fellépése előtt segítségére lehetnek a több időt igénylő felhasználóknak a feladatok sikeres elvégzésében. Ezek a beállítások fontosságuk sorrendjében kerülnek felsorolásra. Az időkorlátok kikapcsolása hatékonyabb, mint az időkorlátok testre szabása, ami viszont jobb megoldásnak számít, mint a több idő kérése az időkorlát fellépése előtt.
Bármely folyamat, amely a felhasználó kezdeményezése nélkül, meghatározott időt követően vagy időszakos alapon lép fel, időkorlátnak számít. Ez magába foglalja a részleges vagy teljes tartalomfrissítéseket (például az oldalfrissítést), a tartalom változásait vagy egy ablak lejárati idejét, melynek célja, hogy a felhasználó egy beviteli kérésre reagáljon.
Azt a tartalmat is magába foglalja, amely olyan gyorsasággal fut vagy frissül, hogy a felhasználó nem képes elolvasni és/vagy értelmezni. Másként fogalmazva, az animált, mozgó vagy gördülő tartalom időkorlátot állít fel a felhasználó tartalom-elolvasási képességének megfelelően.
Ennek ellenére, bizonyos esetekben nem lehetséges az időkorlát megváltoztatása (például egy aukciónál vagy egyéb valósidejű eseménynél), és ezért kivételek biztosítására van szükség ezekben az esetekben.
A szerver időkorlátaira vonatkozó megjegyzések
Az időzített szerver-átirányítások a "Gyakori hibák" alfejezetben találhatók.
A szerver időkorlátaival, mint például a bejelentkezés lejárta, a következő fejezet foglalkozik:2.2.5-ös teljesítési feltétel .
Az időzítés nélküli szerver-átirányítások (pl. 3xx válaszadási kódok) nem alkalmazandók, mert nem rendelkeznek időkorláttal: működésük azonnali.
Ez a teljesítési feltétel csak azokra az időkorlátokra vonatkozik, amelyeket maga a tartalom állít be. A külsőleg, például a felhasználói program vagy az internetre jellemző tényezők által beállított időkorlátok nem tartoznak a szerkesztő irányítása alá, és a WCAG megfelelőségi követelményeknek sem kell eleget tenniük. A webszerverek által beállított időkorlátok a szerkesztő irányítása alá tartoznak és egyéb teljesítési feltételek is foglalkoznak velük.
Klinikai tapasztalatok és egyéb irányelvek alapján az alapértelmezett beállítás tízszerese került kiválasztásra. Például, ha egy felhasználónak 15 másodperc áll rendelkezésére a válaszadáshoz és a kapcsoló megnyomásához, akkor 150 másodperc szükséges az összes felhasználó számára a kapcsoló megnyomásához, még akkor is, ha ez gondot okoz számukra.
A 20 másodperc szintén klinikai tapasztalatokon és egyéb irányelveken alapul. 20 másodperc elegendő szinte minden felhasználó számára, hogy bármely kapcsolót megnyomjon, beleértve azokat is, akik rohamokkal küzdenek. Egy-két felhasználó kudarcot vallana ugyan, de valószínű, hogy nekik a teljes rendelkezésre álló idő alatt sem sikerülne. A több idő kérésének időtartamát az ésszerűség határain belül kell kialakítani, mivel a tetszőlegesen hosszú idő bizonyos alkalmazásoknál biztonsági kockázatot jelenthet az összes felhasználó számára, beleértve a fogyatékkal élőket is. Például, a pénzügyi tranzakciók lebonyolítására használt pavilonoknál vagy termináloknál gyakran előfordul, hogy az emberek kijelentkezés nélkül távoznak. Ennek következtében kiszolgáltatottá válnak az utánuk érkező személyeknek. Visszaélésekre adhat okot ezeknél a termináloknál, ha a kérdezést megelőző inaktivitási időtartam hosszú, és az azt követő időtartam, amikor a személy jelzi, hogy jelen van, szintén hosszú. Ha nem észlel aktivitást, a rendszernek meg kell kérdeznie, hogy a felhasználó jelen van-e. Ezt követően meg kell kérnie a személyt, hogy jelezze, ott van-e ("nyomjon meg egy billentyűt"), és ezután elegendő időt kell hagynia a válaszadásra. A "nyomjon meg egy billentyűt" esetében 20 másodpercnek elegendőnek kell lennie. Ha a személy jelzi, hogy továbbra is jelen van, az eszköznek vissza kell irányítani őt a kérdésfeltevést megelőző állapothoz.
A felső határ 20 órában került megállapításra, mert hosszabb, mint egy teljes, ébren töltött nap.
Azokban az esetekben, ahol az időzítés nem belső követelmény, de a felhasználók számára biztosított időzített események irányítása érvényteleníti az eredményt, egy harmadik fél irányíthatja az időkorlátokat a felhasználó számára (például az idő kétszeresének biztosítása egy vizsgánál).
Szintén tekintse meg a 2.2.3-as teljesítési feltétel értelmezése - Időzítés nélkül fejezetet.
A mozgáskorlátozott személyeknek általában több időre van szükségük, hogy valamire reagáljanak, valamit legépeljenek vagy tevékenységeket végezzenek el. A gyengénlátók esetében több időt vesz igénybe az olvasás és a különböző dolgok elhelyezése a képernyőn. A képernyőolvasót használó vak embereknek több időre van szükségük a képernyő elrendezésének megértéséhez, az információ megtalálásához és a vezérlések működtetéséhez. A kognitív és nyelvi problémákkal küzdőknek több időre van szükségük az olvasáshoz és a megértéshez. A siketek esetében, akik jelnyelv segítségével kommunikálnak, több időt vesz igénybe a szöveges formában kinyomtatott információ elolvasása (ami mások számára második nyelvnek számít).
Azokban az esetekben, amikor a jelnyelvi tolmács siket felhasználóhoz intézi a hangzó tartalmat, az időkorlátok irányítása is lényeges.
Az olvasási, kognitív és tanulási nehézségekkel küzdő emberek, akiknél általában több időre van szükség az információ elolvasásához és megértéséhez, a tartalom megállításával több időt vehetnek igénybe az információ elolvasásához.
A weboldal ügyféloldali időkorlátot használ annak érdekében, hogy megvédje a felhasználót, ha eltávolodik a számítógéptől. A passzív állapot bizonyos időtartamát követően a weboldal megkérdezi, hogy a felhasználónak szüksége van-e több időre. Ha nem kap választ, az idő lejár.
A weboldal egy mezőt tartalmaz, mely a legfrissebb címsorokkal automatikusan frissül, forgó módon. Létezik egy interaktív vezérlési funkció, amely lehetővé teszi a felhasználó számára az egyes frissítések közötti idő meghosszabbítását. Ez tízszerese lehet az alapértelmezett értéknek. A vezérlés vagy egér, vagy billentyűzet segítségével működtethető.
A weboldal animációt tartalmaz, mely folyamatosan megjelenő és eltűnő szöveget tartalmaz. Bizonyos esetekben a szöveg végiggördül a képernyőn, míg más esetekben csak rövid ideig jelenik meg, mielőtt eltűnik a háttérben. Az oldal tartalmaz egy szüneteltetési billentyűt, azért, hogy az érintett felhasználók az eltűnése előtt el tudják olvasni a szöveget.
Egy aukción belül időkorlátot használnak arra, hogy meghatározzák a licit benyújtásának időtartamát. Mivel az időkorlát minden olyan felhasználóra vonatkozik, aki egy bizonyos tárgyra szeretne licitálni, igazságtalan lenne, ha az időkorlátot csak egy bizonyos felhasználó esetében lehetne meghosszabbítani. Ezért ehhez a típusú tevékenységhez időkorlát szükséges, és jelen teljesítési feltétel nem követeli meg az időkorlát meghosszabbítását, beállítását vagy deaktiválását.
Egy on-line jegyértékesítési webhely két percet engedélyez a felhasználó számára vételi szándékának megerősítésére, mielőtt az ülőhelyek visszakerülnek az általános készletbe. Mivel a jegyek egy hasonló webhelyen hamar elfogynak, hosszabb ideig történő megtartásuk érvénytelenítheti a hely természetét, ezért ebben a helyzetben az időzítés lényeges és nem hosszabítható meg a tevékenység érvénytelenítése nélkül. Ennek ellenére a webhely kimozdítja a folyamatot a kritikus periódusból, amennyire csak lehetséges. Például lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy megadjanak olyan fontos információkat, mint a név, a fizetés módja, stb., mielőtt a kritikus időfázisba lépnek.
Egy jegyértékesítési webhely két percet engedélyez a felhasználó számára, hogy kiválasztott ülőhelyeinek vásárlási szándékát megerősítse. Ugyanakkor figyelmezteti is a felhasználót, hogy az ideje hamarosan lejár, és lehetővé teszi az időkorlát többszöri meghosszabbítását olyan egyszerű tevékenység segítségével, mint az "időkorlát meghosszabbítása" billentyűre történő klikkelés.
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
(none currently documented)
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Utasítások: Válassza ki az alábbi szituációk közül azt, amelyik illik az Ön által használt tartalomhoz. Minden szituáció olyan számmal jelölt technikákat (vagy technikák kombinációját) tartalmaz, amelyet a Munkacsoport elégségesnek tart az adott szituációban.
G198: Providing a way for the user to turn the time limit off
G180: Providing the user with a means to set the time limit to 10 times the default time limit
SCR16: Providing a script that warns the user a time limit is about to expire (Scripting) ÉS SCR1: Allowing the user to extend the default time limit (Scripting)
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
Szkript használata a szerver átvizsgálására, valamint a felhasználó értesítése, ha időkorlát szerepel rajta (hivatkozás előkészületben) (Szkripting)
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 2.2.1-es teljesítési feltételre vonatkozóan.
amennyiben eltávolítják, alapvetően megváltoztatja a tartalom információját vagy funkcióját, és az információ vagy a funkció nem érhető el más olyan úton, ami megfelelő
2.2.2 Szünet, megállít, elrejt: A mozgó, villogó, gördülő vagy automatikusan frissülő információra az alábbi kitételek mindegyike igaz: (A Szint)
Mozgás, villogás, gördülés: minden mozgó, villogó, gördülő információ esetében, amely (1) automatikusan indul, (2) hosszabb ideig tart, mint három másodperc, (3) más tartalommal párhuzamosan jelenik meg, létezik egy mechanizmus, amivel a felhasználók szüneteltethetik, megállíthatják vagy elrejthetik azt, hacsak a mozgás, villogás, gördülés nem egy olyan tevékenység része, ahol ezek lényegesnek minősülnek; és
Automatikus frissítés: Bármilyen automatikusan frissülő információ esetében, amely (1) automatikusan indul, más tartalommal párhuzamosan jelenik meg, létezik egy mechanizmus, amivel a felhasználók szüneteltethetik, megállíthatják, elrejthetik vagy szabályozhatják a frissítés gyakoriságát, hacsak az automatikus frissítés nem olyan tevékenység része, ahol ezek lényegesnek minősülnek.
Megjegyzés 1: A villódzó vagy villogó tartalomra vonatkozó követelmények esetében a Guideline 2.3 a mérvadó.
Megjegyzés 2: Mivel bármely tartalom, amely nem felel meg ennek a teljesítési követelménynek, akadályozhatja a felhasználót a teljes oldal használatában, az oldalon található összes tartalomnak meg kell felelnie ennek a teljesítési követelménynek (akár kapcsolódik más Teljesítési Követelményekhez, akár nem). Tekintse meg a Megfelelőségi Követelmény 5: Nem akadályoz oldalt.
Megjegyzés 3: Annak a tartalomnak, amely egy folyamaton, valós időn vagy egy távoli adatfolyamon keresztül kerül frissítésre nem szükséges megőriznie vagy bemutatnia azt az információt, amely a szüneteltetés megkezdése és az újrakezdett bemutatás között generálódott vagy érkezett; mivel ez technikai akadályokba ütközhet, és számos helyzetben félrevezető lehet.
Megjegyzés 4: Az az animáció, amelyről egyértelműen megállapítható, hogy egy elő-betöltési fázis része vagy egyéb hasonló esetben, lényegesnek tekinthető, amennyiben egyik felhasználó részéről sem történhet interakció (billentyű leütés, egér mozgatás) a betöltés ideje alatt, és abban az esetben, ha a folyamatot jelzés nélkül hagynánk, akkor ez összezavarhatná a felhasználókat vagy abból azt a következtetést vonnák le, hogy a tartalom lefagyott vagy hibás.
Jelen teljesítési feltétel célja, hogy a webtartalom használata során ne tereljük el a felhasználó figyelmét.
A "mozgás, villogás" és gördülés" olyan tartalomra utal, amelyben a látható tartalom mozgásérzékelést közvetít. Gyakori példák erre a mozgó képek, a szinkronizált média megjelenítései, animációk, valós idejű játékok és a gördülő részvényfigyelők. Az "automatikus frissítés" olyan tartalomra utal, amely előre beállított időközönként frissít vagy eltűnik. Az időalapú tartalom gyakori példái a hanganyag, az automatikusan frissülő időjárással kapcsolatos információ, a hírek, a részvényárfolyamok frissítése és az automatikusan fejlődő megjelenítések és üzenetek. A mozgó, villogó és gördülő tartalom követelményei ugyanazok, mint az automatikusan frissülő tartalomé, az alábbi kivételektől eltekintve:
a szerkesztők megtehetik, hogy lehetőséget biztosítanak a felhasználónak a frissítés gyakoriságának irányítására, amikor a tartalom automatikusan frissül és
az automatikus frissítéshez nem tartozik három másodperces kivétel, mivel a csupán három másodpercig tartó frissítésnek, majd megszűnésének nincs értelme
A mozgó, illetve automatikusan frissülő tartalom akadályt jelenthet bárki számára, akinek gondot jelent a mozdulatlan szöveg gyors elolvasása, vagy a mozgó tárgyak nyomonkövetése. Ez a képernyőolvasók számára is gondot okozhat.
A mozgó tartalom szintén komoly figyelemelterelést jelenthet egyes emberek számára. Főként a figyelemhiánnyal küzdők csoportjai számára lehet a villogó tartalom figyelemelterelő, ami megnehezíti számukra, hogy a weboldal egyéb részeire koncentráljanak. Öt másodperc került kiválasztásra, mert ez elegendő idő ahhoz, hogy a felhasználó felfigyeljen rá, de annyira nem hosszú, hogy a felhasználó ne tudja kivárni a figyelemelvonás időtartamát, ha szükséges számára az oldal használata.
A megállított tartalom akár folytatódhat valós időben, vagy a megjelenítés azon pontjától, ahol a felhasználó megállította.
A tartalom megállítása, majd folytatása ott, ahol a felhasználó félbehagyta, azok számára megfelelő, akik a tartalom elolvasása céljából állítják meg, és abban az esetben működik a leghatékonyabban, amikor a tartalom nem kapcsolódik valós idejű eseményhez vagy állapothoz.
Megjegyzés: Tekintse meg a 2.2.1-es teljesítési feltétel értelmezése - Állítható időzítés fejezetet az olvasási időkorlátokra vonatkozó további követelményekért.
A tartalom megállítása és visszaugrás az adott megjelenítésre (a megállítási billentyű felengedése után) a valós idejű vagy "állapot" jellegű információ szempontjából hatékonyabb. Például, egy időjárási radar, egy részvényfigyelő, egy közlekedési kamera vagy egy aukciós stopperóra félrevezető információt jelenítenek meg, ha a tartalom újraindítása után a régi információt látjuk a megállítás következtében.
Megjegyzés: A tartalom elrejtésének ugyanaz az eredménye, mint a megállításnak vagy az adott megjelenítéshez való visszaugrásnak (a megállítási billentyű felengedése után).
Megjegyzés: A "villogás" és "villanás" kifejezés néha ugyanarra a tartalomra utal.
A "villogás" olyan tartalomra utal, amely figyelemelterelési problémát okoz. A villogás megengedett, ha egy rövid időn belül megszűnik (vagy megszüntethető).
A "villanás" olyan tartalomra utal, amely epilepsziás rohamot válthat ki (ha elég nagy és fényes, és másodpercenként háromnál többször fordul elő). Ez egy másodpercig sem engedélyezhető, különben epilepsziás rohamot okozhat. A villanás kikapcsolása sem számít opciónak, hiszen a roham a legtöbb felhasználónál már a kikapcsolást megelőzően kiváltódhat.
Általában a villogás nem fordul elő másodpercenként háromszor vagy annál többször, de akár ez is lehetséges. Amennyiben a villogás háromnál többször jelentkezik egy másodpercen belül, akkor szintén villanásnak tekintendő.
Olyan tartalom biztosítása, melynek villogása öt másodpercen belül megszűnik. A tartalom villogásának megszüntetésére biztosított mechanizmus lehetővé teszi bizonyos fogyatékkal élő emberek számára a weboldal használatát (interakciót).
A villogó tartalom egyik célja, hogy magára vonja az oldalra látogató figyelmét. Bár ez hatékony technikának számít az összes egészséges látású felhasználó esetében, mégis problémát okozhat, ha hosszabb ideig fennáll. Bizonyos csoportok számára, beleértve az alacsony műveltséggel rendelkezőket, az olvasási és szellemi fogyatékkal élőket, valamint a figyelemzavarral küzdő embereket, a villogó tartalom megnehezíti vagy lehetetlenné teszi a weboldal többi részének használatát.
Egy lényeges animáció megállítható anélkül, hogy ez befolyásolná a tevékenységet
Egy webhely folyamatokat bemutató animációkon keresztül segíti hozzá a felhasználókat, hogy "megértsék a dolgok működését". Az animációk "megállítási/szüneteltetési" és újraindítási gombbal rendelkeznek.
Részvényfigyelő
A részvényfigyelő rendelkezik "megállítási" és "újraindítási" gombbal. A figyelő megállítása esetén az aktuális részvényt látjuk. Újraindítás esetén a figyelő a leállítás pontjától indul tovább, de azzal a figyelmeztetéssel, hogy a megjelenítés késleltetett lesz. Mivel a részvényfigyelő célja valós idejű információ biztosítása, egy másik gomb segítségével a figyelő a legutóbb értékesített részvényre mutat rá.
Játék tervezése oly módon, hogy a játékosok egymást váltják fel, ahelyett, hogy valós időben versenyeznének egymással
Az egyik fél leállíthatja a játékot anélkül, hogy annak versenyjellegét érvénytelenítené.
Webreklám
Egy reklám elkezd villogni, hogy magára vonja az emberek figyelmét, de öt másodperc múlva a villogás megáll
Űrlap-jel
Az űrlapon egy villogó nyíl jelenik meg a "beküldés" gomb mellett, miután a felhasználó befejezte az űrlap kitöltését, de még nem aktiválta a gombot. A villogás öt másodperc múlva megáll.
Animáció
Egy animációt láthatunk az oldal felső részében, de található egy "animáció megállítása" gomb is az animáció alján.
"Töltődő" animáció
Előre letöltődő animáció látható egy oldalon, melynél egy nagyobb fájl bizonyos százalékának letöltése szükséges a visszajátszás elindításához. Az animáció az egyetlen tartalom az oldalon, amely arra utasítja a felhasználót, hogy türelemmel várjon, amíg a videó letöltődik. Mivel a mozgó tartalom nem kerül egyéb tartalommal párhuzamosan megjelenítésre, nincs szükség szüneteltetési, megállítási vagy elrejtési mechanizmus biztosítására, annak ellenére, hogy az animáció több, mint öt másodpercig futhat a lassú kapcsolattal rendelkező felhasználók esetében.
Egész oldalas reklám
Egy webhelyen a felhasználóknak meg kell nézniük egy 15 másodperces reklámot, mielőtt hozzáférnek a helyről elérhető ingyenes tartalomhoz. Mivel a reklám megtekintése minden felhasználó számára követelmény, és mivel nem kerül egyéb tartalommal párhuzamosan megjelenítésre, nincs szükség szüneteltetési, megállítási vagy elrejtési mechanizmus biztosítására.
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
(none currently documented)
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
G4: Allowing the content to be paused and restarted from where it was paused
SCR33: Using script to scroll content, and providing a mechanism to pause it (Scripting)
G187: Using a technology to include blinking content that can be turned off via the user agent
G152: Setting animated gif images to stop blinking after n cycles (within 5 seconds)
SCR22: Using scripts to control blinking and stop it in five seconds or less (Scripting)
G186: Using a control in the Web page that stops moving, blinking, or auto-updating content
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
Mechanizmus biztosítása a weboldalon belüli összes villogó tartalom megállítására (hivatkozás előkészületben)
Lehetőséget biztosítani a felhasználó számára a mozgó tartalom megállítására, még abban az esetben is, ha az 5 másodpercen belül automatikusan megáll (hivatkozás előkészületben)
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 2.2.2-es teljesítési feltételre vonatkozóan.
amennyiben eltávolítják, alapvetően megváltoztatja a tartalom információját vagy funkcióját, és az információ vagy a funkció nem érhető el más olyan úton, ami megfelelő
a felhasználó által megállított, majd általa igény szerint újra indított
két vizuális állapot között történő ide-oda váltás, figyelemfelkeltés céljából
Megjegyzés: Tekintse meg a flash részt is. Lehetséges, hogy valami elég nagy legyen és elég fényesen villogjon a megfelelő frekvencián ahhoz, hogy flash-nek minősüljön.
2.2.3 Nincs időzítés: Az időzítés nem lényeges része a tartalom által megjelenített eseménynek vagy tevékenységnek, kivétel a nem interaktív szinkronizált média és a valós idejű események. (AAA Szint)
Jelen teljesítési feltétel célja az időzített használatot (interakciót) igénylő tartalom előfordulásának minimalizálása. Ez teszi lehetővé a vakok, gyengénlátók, valamint a kognitív és motorikus problémákkal küzdő emberek számára, hogy interakcióba lépjenek a tartalommal. Ez abban különbözik jelen teljesítési feltétel A szintjétől, hogy a valós idejű események kivételt képeznek.
Megjegyzés: a csak videóval, mint például a jelnyelv, az 1.1. irányelv foglalkozik.
Azokban az esetekben, amikor a jelnyelvi tolmács siket felhasználóhoz intézi a hangzó tartalmat, az időkorlátok irányítása is lényeges.
Olyan teszt tervezése, ahol a teszt teljesítéséhez szükséges idő nem befolyásolja a pontozást.
Ahelyett, hogy időkorlát használatával kalibrálunk egy on-line tesztet, pontozás alapján végezzük el a kalibrálást, amikor nincs időkorlát.
Olyan játék tervezése, ahol a felhasználók egymás után következnek, és nem valós időben versenyeznek egymással.
Az egyik fél szüneteltetheti a játékot anélkül, hogy érvénytelenítené azt a verseny szempontjából.
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
(none currently documented)
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
(Nincs jelenleg dokumentált)
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 2.2.3-as teljesítési feltételre vonatkozóan.
(Jelenleg nincs dokumentált hiba)
más formátummal és/vagy idő alapú interaktív alkotóelemekkel szinkronizált audio vagy videó az információ bemutatásához, hacsak a média nem számít egy szöveg médiaváltozatának, és ez egyértelműen jelölve van
amennyiben eltávolítják, alapvetően megváltoztatja a tartalom információját vagy funkcióját, és az információ vagy a funkció nem érhető el más olyan úton, ami megfelelő
esemény, amely a) a megtekintéssel egy időben történik, és b) nem teljesen a tartalom által generált
Példa 1: Egy élő adás Internet-szolgáltatása (a megtekintéssel egy időben történik, és nem előre rögzített).
Példa 2: Egy on-line aukció, ahol az emberek licitálnak (a megtekintéssel egy időben történik).
Példa 3: Élő emberek interakciója egy virtuális világban avatárok segítségével (nem teljesen a tartalom által generált, és a megtekintéssel egy időben történik).
2.2.4 Megszakítások: A megszakításokat a felhasználók el tudják halasztani vagy meg tudják szüntetni, kivéve a vészhelyzet esetén jelentkező megszakításokat. (AAA Szint)
Jelen teljesítési feltétel célja, hogy lehetővé tegye a felhasználók számára a szerkesztőtől/szerverről származó frissítések kikapcsolását, kivéve vészhelyzetben. Vészhelyzetnek a következők tekinthetők: polgári vészhelyzetek figyelmeztető üzenetei vagy bármilyen egyéb üzenetek, amelyek az egészségre, a biztonságra vagy a tulajdonra vonatkozó veszélyre figyelmeztetnek. Ilyen például az adat- vagy a kapcsolatvesztés, stb.
Ez lehetővé teszi a kognitív problémákkal vagy figyelemzavarokkal küzdő emberek számára, hogy a tartalomra koncentráljanak. Ahhoz is hozzájárul, hogy a vak vagy gyengénlátó felhasználók képesek legyenek "látási" fókuszukat az adott pillanatban olvasott tartalomra irányítani és ott tartani.
A figyelemhiánnyal járó rendellenességekkel küzdő egyének képesek a tartalomra fókuszálni anélkül, hogy figyelmük elterelődne.
A gyengénlátó, illetve a képernyőolvasót használó egyének esetében az oldal nézése alatt nem kerül sor a tartalom frissítésére (ez megszakíthatja a folyamatosságot és értelmezési problémákhoz vezethet, ha a felhasználó egy adott témánál kezdi el az olvasást, de egy másiknál fejezi be).
Példa 1. A felhasználói preferenciák beállítása
Egy honlap beállítások oldala (preference page) olyan opciót tartalmaz, amely lehetővé teszi az összes frissítés és figyelmeztetés elhalasztását az adott munkafolyamat végéig, kivéve a vészhelyzetekre vonatkozó figyelmeztetéseket.
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
(none currently documented)
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
(Nincs jelenleg dokumentált)
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 2.2.4-es teljesítési feltételre vonatkozóan.
egy hirtelen, váratlan helyzet vagy esemény, amely azonnali cselekvést igényel az egészség, biztonság vagy tulajdon megóvása érdekében
2.2.5 Újraazonosítás: Amikor egy azonosítási szakasz lejár, a felhasználó az újraazonosítás után adatvesztés nélkül tudja folytatni a tevékenységet. (AAA Szint)
Jelen teljesítési feltétel célja, hogy lehetővé tegye a felhasználók számára az inaktivitási időkorlátokkal rendelkező azonosított tranzakiók végrehajtását. Olyan körülmények között is biztosítja a tevékenység végrehajtását, amely a felhasználó kiléptetését okozná a rendszerből, mielőtt a tranzakciót befejezné.
Biztonsági okokból kifolyólag számos webhely beiktat egy azonosítási időkorlátot, hosszabb inaktivitást követően. Ezek az időkorlátok problémát okozhatnak a fogyatékkal élők esetében, mert így hosszabb időbe telik számukra a tevékenység befejezése.
Más helyek kiléptetik az egyént a munkafolyamatból, ha egy másik személy belép a honlapra egy másik számítógépről. Abban az esetben is ez történik, ha olyan tevékenységek merülnek fel, amelyek megkérdőjelezik, hogy az oldalt jelenleg használó személy ugyanaz a legitim felhasználó-e, aki eredetileg belépett az oldalra. Ha az egyént a tranzakció befejezése előtt kilépteti a rendszer, lényeges, hogy biztosítsuk számára az újraazonosítás lehetőségét és a tranzakció folytatását a már bevitt adatok elveszítése nélkül.
Jelen teljesítési feltétel azok számára felel meg, akiknek több időre van szükségük egy tevékenység végrehajtásához. A kognitív problémákkal küzdők lehet, hogy lassan olvasnak és több időre van szükségük egy kérdőív elolvasására és megválaszolására. A képernyőolvasót használóknak valószínűleg extra időre van szükségük a navigáláshoz és egy bonyolult űrlap kitöltéséhez. A motorikus rendellenességekkel küzdők és az alternatív beviteli eszköz segítségével navigálók több időt igényelnek egy űrlap végignavigálásához vagy kitöltéséhez.
Azokban az esetekben, amikor a jelnyelvi tolmács siket felhasználóhoz intézi a hangzó tartalmat, az időkorlátok irányítása is lényeges.
Kijelentkezés vásárlási webhelyről
A kezeit minimális mértékben használni képes egyén bejelentkezik egy vásárlási webhelyre. Olyan sok időbe telik hitelkártyájának adatait begépelni az űrlapba, hogy időkorlát lép fel, mialatt épp kilépni készül a rendszerből. Amikor a felhasználó visszatér a kilépési folyamathoz és beküldi az űrlapot, a hely visszaugrik a bejelentkezési oldalhoz, újraazonosítás céljából. Miután a felhasználó bejelentkezik, a kilépési folyamat ugyanazzal az információval és ugyanabban a fázisban kerül tárolásra. A felhasználó adatai nem vesztek el, mert a szerver átmenetileg elfogadta és tárolta a beküldést, habár a munkafolyamat ideje lejárt. A szerver az újraazonosítás elvégzése utáni a kilépés előtti állapotba helyezte vissza a felhasználót.
Egy email-programban történő azonosítás
Egy email-program azonosítási ideje harminc perc múlva jár le. A program többször figyelmezteti a felhasználót, mielőtt az idő lejár, és egy új ablakhoz kapcsolódó hivatkozást biztosít az újraazonosítás érdekében. Az eredeti ablak a folyamatban lévő emaillel együtt érintetlen marad, és az újraazonosítást követően a felhasználó elküldheti az adatokat.
Időkorláttal rendelkező kérdőív
Egy weboldalon található hosszú kérdőív elején figyelmeztető információt találunk arra vonatkozóan, hogy a munkafolyamat ideje 15 percen belül lejár. A felhasználó arról is kap tájékoztatást, hogy bármikor elmentheti a kérdőívet, és később befejezheti a kitöltését. A weboldalon belül számos billentyű található, melyek a részben elkészült kérdőív elmentésére szolgálnak. Továbbá, az akadálymentesítést támogató tartalomtechnológiák listáján, a JavaScript segítségével, a felhasználó felugró ablakon keresztül kérhet figyelmeztetést, ha a munkafolyamat ideje hamarosan lejár.
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
(none currently documented)
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Opciók biztosítása a folytatáshoz az adatok elveszítése nélkül, az alábbi technikák egyikének használatával:
Note: Refer to Techniques for Addressing Success Criterion 2.2.1 for techniques related to providing notifications about time limits.
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
(Nincs jelenleg dokumentált)
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 2.2.5-ös teljesítési feltételre vonatkozóan.
2.3 Irányelv: Ne tervezzen olyan tartalmat, amiről ismert, hogy rohamokat okozhat
Az epilepsziás emberek számára a villogó vizuális tartalom rohamot idézhet elő. A legtöbb ember nincs tisztában azzal, hogy ilyen rendellenességgel rendelkezik, addig, amíg ez nem jelentkezik. 1997-ben egy televízióban bemutatott rajzfilm miatt több mint 700 gyermek került kórházba, akik közül mintegy 500-nak volt rohama [EPFND]. A figyelmeztetések nem elégségesek, mert gyakran figyelmen kívül hagyják őket, különösen a gyerekek, akik valójában talán nem is tudják ezeket elolvasni.
Jelen irányelv célja biztosítani, hogy az olyan tartalom, melyet a WCAG 2.0 követelményeknek megfelelőnek minősítettek, elkerüljék az olyan típusú villanásokat, amelyek a legnagyobb valószínűséggel rohamot okoznak még akkor is, ha csak egy vagy két másodpercre nézik meg őket.
A jelen irányelv adott teljesítési feltételének megfelelő technikák alább kerülnek felsorolásra. Amennyiben léteznek olyan technikák, amelyek az irányelvre vonatkoznak, de nem tartoznak egyetlen teljesítési feltételhez sem, azok itt kerülnek ismertetésre. Ezek a technikák nem megköveteltek és nem elégségesek a teljesítési feltételek szempontjából, de bizonyos típusú webtartalmakat elérhetőbbé tehetnek számos felhasználó számára.
Biztosítani, hogy a tartalom nem sért meg térbeli minta küszöbszinteket (spatial pattern threshols) (hivatkozás előkészületben)
2.3.1 Három villanás, vagy küszöbérték alatt: A weboldalak nem jelenítenek meg olyan tartalmat, ami három alkalomnál többször villan fel egy másodperc alatt, vagy a villanás alatta marad az általános villanás és vörös villanás küszöbnek. (A Szint)
Megjegyzés: Mivel bármely tartalom, amely nem felel meg ennek a teljesítési követelménynek, akadályozhatja a felhasználót a teljes oldal használatában, az oldalon található összes tartalomnak meg kell felelnie ennek a teljesítési követelménynek (akár kapcsolódik más Teljesítési Követelményekhez, akár nem). Tekintse meg a Megfelelőségi Követelmény 5: Nem akadályoz oldalt.
Jelen teljesítési feltétel célja engedélyezni a felhasználók számára a webhely teljes tartalmának elérését a fényérzékenységből eredő epilepsziás rohamok okozása nélkül.
A fényérzékenységből eredő epilepsziás rendellenességekkel rendelkező személyek számára az a tartalom, amely egy bizonyos frekvencián villog, néhány villanás után rohamot idézhet elő. Az emberek még jobban érzékenyek a vörös villogásra, mint egyéb más színekre, így egy speciális teszt biztosított a telített vörös villogáshoz. Jelen irányelvek a műsorszóró ipar irányelvein alapulnak, mivel a számítógép képernyőkhöz alkalmazzák őket, ahol a tartalmat kisebb távolságról tekintik meg (nagyobb látószöget használva).
Villogást okozhatja a képernyő, a képet megjelenítő számítógép, vagy a megjelenítése során a tartalom. A szerkesztők nem tudják az első kettőt befolyásolni. Ezeket a tervezéssel és a képernyő vagy a számítógép sebességével lehet elérni. Jelen feltétel célja biztosítani, hogy a villanás küszöbértékeit megsértő vibrálást nem maga a tartalom okozza. Például a tartalom videó-klipet, villanások sorozatából álló animált képet vagy gyorstüzelő robbanások közeli képeit tartalmazza.
Jelen teljesítési feltétel a WCAG 1.0-ban található, sokkal korlátozóbb feltételt helyettesít, amely széles frekvencia-tartományon belül (3-50 Hz) semmilyen villogást nem engedélyez (még egy egyedül álló képponton sem). Jelen teljesítési feltétel az Egyesült Királyság és más országok televíziós műsorszórására vonatkozó előírásokon alapul, és a számítógép képernyők megtekintéséhez került alkalmazásra. Az értékeléshez a 1024 x 768 méretű képernyő a referencia képernyő megoldás. Általános megtekintési távolságnál a 341 x 256 képpont blokk képviseli a 10 fokos nézőpontot. (A 10 fokos mezőt az eredeti előírásból vették, és a szem központi látóterét képviseli, ahol az emberek a legérzékenyebbek a fényingerekre.)
Megjegyzés: A "villogás" és "villanás" kifejezés néha ugyanarra a tartalomra utal.
A "villogás" olyan tartalomra utal, amely figyelemelterelési problémát okoz. A villogás megengedett, ha egy rövid időn belül megszűnik (vagy megszüntethető).
A "villanás" olyan tartalomra utal, amely epilepsziás rohamot válthat ki (ha elég nagy és fényes, és másodpercenként háromnál többször fordul elő). Ez egy másodpercig sem engedélyezhető, különben epilepsziás rohamot okozhat. A villanás kikapcsolása sem számít opciónak, hiszen a roham a legtöbb felhasználónál már a kikapcsolást megelőzően kiváltódhat.
Általában a villogás nem fordul elő másodpercenként háromszor vagy annál többször, de akár ez is lehetséges. Amennyiben a villogás háromnál többször jelentkezik egy másodpercen belül, akkor szintén villanásnak tekintendő.
Azok az egyének, akiknél roham váltódhat ki, amikor villogó anyagot tekintenek meg, roham nélkül lesznek képesek a webhelyen lévő összes anyag megtekintésére anélkül, hogy elmulasztanák a teljes tartalom élményét, a csak szöveges változatok használatára való utaltságuk miatt. Ez magába foglalja a fényérzékenységi epilepsziával, valamint más fényérzékenységi rendellenességgel küzdő embereket.
Egy webhely, amelyen egy géppuska csőtorkolattüzéről készült videó van, a villogó kép méretét lecsökkenti a képernyő olyan kis részére, hogy az alatta marad a villanás küszöbértékének.
Egy nagyon fényes villámokat tartalmazó mozifilm jelenete átszerkesztésre kerül oly módon, hogy a villámlás egy másodperc alatt csak háromszor villan fel.
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Utasítások: Válassza ki az alábbi szituációk közül azt, amelyik illik az Ön által használt tartalomhoz. Minden szituáció olyan, számmal jelölt technikákat (vagy technikák kombinációját) tartalmaz, amelyet a Munkacsoport elégségesnek tart az adott szituációban.
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
A kontraszt csökkentése bármilyen villogó tartalomnál (hivatkozás előkészületben)
A teljesen telített vörös színek használatának kerülése bármilyen villogó tartalomnál (hivatkozás előkészületben)
A villanások számának csökkentése, még abban az esetben is, ha nem lépik túl a küszöbértéket (hivatkozás előkészületben)
Egy olyan mechanizmus biztosítása, amely elnyom minden villogó tartalmat, mielőtt az elkezdődik (hivatkozás előkészületben)
Az élőben lejátszott anyagok lelassítása a gyors villanások elkerüléséhez (mint a villanólámpáknál) (hivatkozás előkészületben)
A kép azonnali megállítása, amennyiben egy másodpercen belül 3 villanást észleltek (hivatkozás előkészületben)
A kontrasztarány lecsökkentése, amennyiben egy másodpercen belül 3 villanást észleltek (hivatkozás előkészületben)
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 2.3.1-es teljesítési feltételre vonatkozóan.
(Jelenleg nincs dokumentált hiba)
egy villanás vagy egy gyorsan változó képsorozat alatta marad a küszöbnek (pl. tartalom futamok), ha az alábbiak közül bármelyik teljesül:
egy másodperces időtartamon belül nincs több, mint három általános villanás, és/vagy nincs több, mint három vörös villanás; vagy
optimális látási távolságból a kombinált villanások kiterjedése egyidejűleg nem foglal el .0006 szteradiánnál nagyobb területet bármely 10 fokos látótérből a képernyőn (bármely 10 fokos látótér 25%-át a képernyőn)
ahol:
Az általános villanás ellentétpár-változásokat jelent a relatív fényerősségen (a fényforrás fényességén) belül, vagyis 10%-át vagy ezt meghaladó mértékét a maximális relatív fényerősségnek, ahol a sötétebb kép relatív fényerőssége 0,80 alatt marad, és ahol „az ellentétpár-változások” növekedést követő csökkenést, vagy csökkenést követő növekedést takarnak; és
A vörös villanás ellentétpár-átmeneteket jelent, telített vörös színt tartalmaz.
Kivétel: Az a villanás, amely tiszta, kiegyenlített minta, amely olyan, mint a fehér zaj; vagy egy váltakozó sakktábla-minta 0,1 foknál kisebb “négyzetekkel”egy oldalon (a látótérhez képest, optimális látási távolságnál) nem sértik meg a küszöböket.
Megjegyzés 1: Általános szoftverek vagy webtartalom részére, amikor a tartalmat egy 1024 x 768 pixeles képernyőn nézzük, a képernyő terület bármelyik részén megjelenített 341 x 256 pixeles téglalap használata jól biztosítja a 10 fokos látóteret a szabványos képernyő méretekhez és képernyőnézési távolságokhoz. (pl. egy 15-17 collos képernyő 22-26 collos távolságból). (Nagyobb felbontású képernyők a tartalom ugyanolyan megjelenítését nyújtják a kisebb és biztonságosabb képeknél, így az alacsony felbontás használatos a küszöbök meghatározásához.)
Megjegyzés 2: Az átmenet változást jelent a relatív fényerősségben (vagy relatív fényerősség/szín a vörös villanásnál) két szomszédos felső és alsó érték között az idővel szembeállított relatív fényerősség (vagy relatív fényerősség/szín a vörös villanáshoz) mérési területén. A villanás két ellentétes átmenetet tartalmaz.
Megjegyzés 3: A jelenleg érvényes meghatározás az „ellentétpár átmenetek a telített vörös bevonásával” területén, ahol az egyik vagy mindkét állapotot magába foglalja minden átmenet, R/(R+G+ B) >= 0,8, és az értékváltozás mindkét átmenethez (R-G-B)x320 > 20 (az (R-G-B)x320 negatív értékei nullára állítottak). Az R, G, B értéktartomány 0-1, ahogy azt a „relatív fényerősség” meghatározásban pontosították. [HARDING-BINNIE]
Megjegyzés 4: Olyan eszközök érhetők el, melyek elemzéseket végeznek az elmentett videó képernyőkről. Ennek ellenére nem szükséges eszköz ennek a feltételnek a kiértékeléséhez, ha a villanás másodpercenként kevesebb vagy egyenlő, mint 3 villanás. A tartalom automatikusan átadódik (tekintse meg a fenti #1-et és #2-őt).
egy nem beágyazott forrás, amely elérhető egy HTTP-t használó egyszerű URI-ről , valamint bármilyen más forrás, amelyet a előállításhoz használtak (used in rendering), vagy ezzel együtt megjelenítésre terveztek (intended to be rendered) egy felhasználói program által
Megjegyzés 1: Habár bármely „más forrás” az elsődleges forrással együtt kerülne előállításra (rendered), az előállításuk nem feltétlenül egyidőben történne.
Megjegyzés 2: A fenti irányelvekkel való megfelelőség céljából a forrásnak „nem beágyazottnak” kell lennie a megfelelőség tartományán belül ahhoz, hogy weboldalnak minősüljön.
Példa 1: Webforrás, mely magába foglalja az összes beágyazott képet és médiát.
Példa 2: Egy Aszinkron Java-szkriptet és XML-t (AJAX) használó web levelezési program. A program teljesen a http://example.com/mail oldalon működik, de tartalmaz egy postafiókot (inbox), egy partnerek részt és egy naptárt. Hivatkozások és gombok biztosítottak ahhoz, hogy a postafiók, partnerek rész vagy a naptár megjelenjen, de az oldal URL elérésében ne következzen be változás.
Példa 3: Testre szabható portálhely, ahol a felhasználók megválaszthatják a tartalom megjelenését különböző tartalmi modulokon keresztül.
Példa 4: Amikor a felhasználó belép a http://shopping.example.com/ oldalra a keresőjén, egy moziszerű, interaktív vásárlási környezetbe kerül, ahol vizuálisan mozog egy üzletben, veszi le a termékeket a polcokról, és teszi őket az előtte lévő vizuálisan megjelenő kocsiba. A termékekre történő kattintás, a termék mellett lebegő (termék)specifikációs lap megjelenítését hívja elő.Ez lehet egy egyszerű weboldal vagy csak egy oldal a webhelyen belül.
ellentétpár változások a relatív fényerősségben, amely néhány embernél rohamot okozhat, ha elég nagy és a megfelelő frekvenciatartományban van
Megjegyzés 1: A meg nem engedett villanás-típusokról szóló információért tekintse meg az általános villanás és vörös villanás küszöbök linket.
Megjegyzés 2: Tekintse meg a villogás címszót is.
2.3.2 Három villanás: A weboldalak nem jelenítenek meg olyan tartalmat, ami három alkalomnál többször villan fel egy másodperc alatt. (AAA Szint)
Jelen teljesítési feltétel célja tovább csökkenteni a rohamok lehetőségét. A rohamokat nem lehet teljesen kiküszöbölni, mivel néhány ember nagyon érzékeny. Mindazonáltal, az összes, a képernyő bármelyik részén megjelenő, 3 másodpercnél tovább tartó villanás kiküszöbölésével még inkább csökkenthető annak a lehetősége, hogy egy személy rohamot kapjon. Ez a nemzetközi szabályokban napjainkban általánosan használt mértékek teljesüléséhez képest értendő, ugyanúgy, ahogy ez a mi esetünkben is teljesül az A szinten.
Amíg a 2.3.1 teljesítési feltétel megengedi a villogást, amennyiben elég halvány vagy elég kis területre korlátozódik, addig a 2.3.2 teljesítési feltétel, függetlenül a fényességtől vagy a mérettől, nem engedélyezi a 3 alkalomnál többszöri villogást egy másodpercen belül. Ennek eredményeként még egy villogó képpont is áthágja ezt a feltételt. A célunk védekezni a képpontnál nagyobb méretű villogással szemben, de mivel lehetséges az ismeretlen mértékű nagyítás vagy a magas kontrasztérték beállításának alkalmazása, a tilalom minden villogásra vonatkozik.
Megjegyzés: Néhány esetben, amit a „villogás” és amit a "villanás" alatt értünk részben átfedheti egymást. Különböző szakkifejezést használunk a két esetben, mert a „villogás” figyelemelterelési zavarokat okoz, amely rövid ideig engedélyezett, ha megáll (vagy megállítható), míg a „villanás” rohamot idéz elő, és ezért nem engedélyezhető. A roham általában azelőtt bekövetkezik, hogy a legtöbb felhasználó ki tudná kapcsolni a villanást. A „villog” kifejezés ezért olyan lassan ismétlődő változásokra utal, melyek elvonják a figyelmet. A „villan” kifejezés olyan változásokra utal, melyek rohamot okoznak, amennyiben elég fényesek, vagy elég hosszú ideig tartanak. A villogás általában nem fordul elő 3 vagy annál többször egy másodpercen belül, így a "villog" és "villan" kifejezések nem fedik át egymást. Mégis, ha a villogás előfordulhat 3-nál többször egy másodpercen belül, az átfedés is elképzelhető. A "villog" kifejezésre vonatkozó további információkért tekintse meg a 2.2.2 teljesítési feltétel értelmezése - Szünet, megállít, elrejt fejezetet.
Azok az számára, akikél rohamot vált ki az, amikor villogó anyagot tekintenek meg, roham nélkül lesznek képesek a webhelyen lévő összes anyag megtekintésére, anélkül, hogy lemaradnának a teljes tartalom élményéről a szöveges változatok használatára való utaltságuk miatt. Ez magába foglalja a fényérzékenységi epilepsziával, valamint más fényérzékenységi rendellenességgel küzdő embereket.
Egy nagyon fényes villámokat tartalmazó mozifilm jelenete átszerkesztésre kerül oly módon, hogy a villámlás egy másodperc alatt csak háromszor villan fel.
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
A kontraszt csökkentése bármilyen villogó tartalomnál (hivatkozás előkészületben)
A teljesen telített vörös színek használatának kerülése bármilyen villogó tartalomnál (hivatkozás előkészületben)
A villanások számának csökkentése, még abban az esetben is, ha nem sértik meg a küszöbértéket (hivatkozás előkészületben)
Az élő anyagok lelassítása a gyors villanások elkerüléséhez (mint a villanólámpáknál) (hivatkozás előkészületben)
A kép azonnali megállítása, amennyiben egy másodpercen belül 3 villanást észleltek (hivatkozás előkészületben)
A kontrasztarány lecsökkentése, amennyiben egy másodpercen belül 3 villanást észleltek (hivatkozás előkészületben)
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 2.3.2-es teljesítési feltételre vonatkozóan.
(Jelenleg nincs dokumentált hiba)
egy nem beágyazott forrás, amely elérhető egy HTTP-t használó egyszerű URI-ről , valamint bármilyen más forrás, amelyet a előállításhoz használtak (used in rendering), vagy ezzel együtt megjelenítésre terveztek (intended to be rendered) egy felhasználói program által
Megjegyzés 1: Habár bármely „más forrás” az elsődleges forrással együtt kerülne előállításra (rendered), az előállításuk nem feltétlenül egyidőben történne.
Megjegyzés 2: A fenti irányelvekkel való megfelelőség céljából a forrásnak „nem beágyazottnak” kell lennie a megfelelőség tartományán belül ahhoz, hogy weboldalnak minősüljön.
Példa 1: Webforrás, mely magába foglalja az összes beágyazott képet és médiát.
Példa 2: Egy Aszinkron Java-szkriptet és XML-t (AJAX) használó web levelezési program. A program teljesen a http://example.com/mail oldalon működik, de tartalmaz egy postafiókot (inbox), egy partnerek részt és egy naptárt. Hivatkozások és gombok biztosítottak ahhoz, hogy a postafiók, partnerek rész vagy a naptár megjelenjen, de az oldal URL elérésében ne következzen be változás.
Példa 3: Testre szabható portálhely, ahol a felhasználók megválaszthatják a tartalom megjelenését különböző tartalmi modulokon keresztül.
Példa 4: Amikor a felhasználó belép a http://shopping.example.com/ oldalra a keresőjén, egy moziszerű, interaktív vásárlási környezetbe kerül, ahol vizuálisan mozog egy üzletben, veszi le a termékeket a polcokról, és teszi őket az előtte lévő vizuálisan megjelenő kocsiba. A termékekre történő kattintás, a termék mellett lebegő (termék)specifikációs lap megjelenítését hívja elő.Ez lehet egy egyszerű weboldal vagy csak egy oldal a webhelyen belül.
ellentétpár változások a relatív fényerősségben, amely néhány embernél rohamot okozhat, ha elég nagy és a megfelelő frekvenciatartományban van
Megjegyzés 1: A meg nem engedett villanás-típusokról szóló információért tekintse meg az általános villanás és vörös villanás küszöbök linket.
Megjegyzés 2: Tekintse meg a villogás címszót is.
2.4 Irányelv: Biztosítson a fogyatékkal élő felhasználók számára segítséget a navigálásra, a tartalom megtalálására és a pozíciójuk meghatározására
Jelen irányelv célja segíteni a felhasználókat abban, hogy megtalálják a számukra szükséges tartalmat, valamint hogy lehetővé tegye számukra helyzetük nyomonkövetését. Ezek a feladatok gyakran sokkal nehezebbek a fogyatékos emberek számára. A kereséshez, navigáláshoz, tájékozódáshoz fontos, hogy a felhasználó tudja, hol van a pillanatnyi helyzete. A navigációhoz szükség van a lehetséges végcélokra vonatkozó információk elérhetőségére. A képernyőolvasók szintetikus beszédre változatják át a tartalmat, melyet, mivel hanganyagról van szó, sorrendben kell bemutatni. Ebben az irányelvben szereplő bizonyos teljesítési feltételek magyarázatot adnak arra, hogy milyen intézkedéseket szükséges végrehajtani annak érdekében, hogy a képernyőolvasót használók sikeresen tudjanak navigálni a tartalomban. Mások lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy könnyebben felismerjék a navigációs sávokat és oldalfejléceket, és hogy elkerüljék az ismétlődő tartalmat. A szokatlan felhasználói felületelemek vagy működések összezavarhatják a kognitív fogyatékossággal küzdő embereket.
Ahogy az a Motive Web tervezési szójegyzékben is szerepel, a navigációnak két funkciója van:
tájékoztatni a felhasználót a helyzetükről
biztosítani a felhasználó számára, hogy máshová navigálhasson
Jelen irányelv szorosan kapcsolódik az 1.3 irányelvhez, amely biztosítja, hogy a tartalomban szereplő minden szerkezet érzékelhető legyen a navigáláshoz használt billentyűvel együtt. A fejlécek különösen fontos mechanizmusnak számítanak a felhasználók számára a tartalmon belüli tájékozódásra és navigálásra. A kisegítő technológiákat használó számos felhasználó megfelelő fejlécekre hagyatkozik abban, hogy átfussák az információt, és könnyedén megtalálják a tartalom különböző részeit. Az 1.3.1 teljesítési feltétel fejlécekre vonatkozó részeinek teljesítése, szintén megfelel a 2.4 irányelv néhány szempontjának.
A jelen irányelv adott teljesítési feltételének megfelelő technikák alább kerülnek felsorolásra. Amennyiben léteznek olyan technikák, amelyek az irányelvre vonatkoznak, de nem tartoznak egyetlen teljesítési feltételhez sem, azok itt kerülnek ismertetésre. Ezek a technikák nem számítanak követelménynek és nem elégségesek a teljesítési feltételek szempontjából, de bizonyos típusú webtartalmakat elérhetőbbé tehetnek számos felhasználó számára.
A hivatkozások számának korlátozása az oldalakon (hivatkozás előkészületben)
Mechanizmusok biztosítása a weboldal tartalmán belüli részek navigálásához (hivatkozás előkészületben)
A hivatkozásokat vizuálisan különbözővé tenni (hivatkozás előkészületben)
2.4.1 Blokkok elkerülése: Hozzáférhető egy mechanizmus, melynek segítségével elkerülhetők azok a tartalmi blokkok, amelyek több weboldalon is ismétlődnek. (A Szint)
Jelen teljesítési feltétel célja lehetővé tenni azoknak az embereknek, akik sorrendben navigálnak a tartalmon keresztül, hogy a weboldal elsődleges tartalmát közvetlenül elérjék. A weboldalakhoz és alkalmazásokhoz gyakran tartozik olyan tartalom, amely más oldalakon vagy képernyőkön jelenik meg. Az ismétlődő szövegblokkok példái magukba foglalják, de nem korlátozódnak a navigációs hivatkozásokra, fejlécgrafikákra és hirdetési keretekre. Jelen rendelkezés célkitűzései esetében az olyan ismétlődő kisebb részeket, mint a magukban álló szavakat, kifejezéseket vagy egyszerű hivatkozásokat nem tekintjük blokkoknak.
Ez ellentétben áll az egészséges látású felhasználók képességével, miszerint figyelmen kívül hagyják az ismétlődő anyagokat, akár a képernyő középpontjára történő fókuszálás (ahol általában a legfontosabb tartalom jelenik meg), vagy az egérhasználatra vonatkozó felhasználói képesség által, amivel a hivatkozást egy egyszerű kattintással kiválaszthatják, ahelyett, hogy az összes olyan hivatkozással vagy űrlapvezérléssel szembekerülnének, amelyek a kívánt tétel előtt szerepelnek.
Jelen teljesítési feltételnek nem célja megkövetelni a szerkesztőktől, hogy olyan módszereket biztosítsanak, melyek a felhasználói programok által biztosított funkcionalitás mellett fölöslegesek. A legtöbb webböngésző gyorsbillentyűt biztosít arra, hogy a felhasználói fókuszt az oldal tetejére mozgassa. Így ha navigációs hivatkozások találhatók a weboldal alján, akkor a "valaminek az átugrása" hivatkozás szükségtelen lehet.
Megjegyzés 1: Habár jelen teljesítési feltétel a többszörös oldalakon ismétlődő szövegblokkokkal foglalkozik, az 1.3.1 teljesítési feltételnek megfelelően az egyedi oldalakon is támogatjuk a strukturális jelölést.
Amennyiben jelen teljesítési feltétel nem teljesül, akkor bizonyos fogyatékossággal küzdők számára nehéz lehet a weboldal főbb tartalmának gyors és könnyed elérése.
Azok a képernyőolvasót használók, akik ugyanazon a helyen különböző oldalakat tekintenek meg, az egyes oldalakon elkerülhetik az összes fejlécgrafika és tucatnyi navigációs hivatkozás meghallgatását, mielőtt a fő tartalom megjelenik.
Azok az emberek, akik csak billentyűzetet vagy billentyűzet-interfészt használnak, kevesebb billentyűleütéssel érhetik el a tartalmat. Máskülönben több tucat billentyűleütést kellene elvégezniük, mielőtt a fő tartalmon belül bármilyen hivatkozást elérnek. Ez hosszú ideig tarthat, és komoly fizikai megterhelést okozhat néhány felhasználó esetében.
A képernyőnagyítót használó embereknek nem kell minden egyes alkalommal, amikor új oldalra lépnek, átböngészniük ugyanazt a fejlécet vagy más információblokkot annak érdekében, hogy megtalálják, hol kezdődik a tartalom.
A kognitív problémákkal küzdő emberek számára ugyanúgy, mint azoknak az embereknek, akik képernyőolvasót használnak, előnyös lehet, amikor a hivatkozásokat listákba csoportosítják
Egy hírügynökség honlapja az oldal közepén tünteti fel a legfontosabb tudósítást, melyet számos hirdetési blokk és oldalsáv, keresési lehetőség és egyéb szolgáltatás vesz körül. Az oldal tetején található egy hivatkozás, amely a legfontosabb tudósításra ugrik. A hivatkozás nélkül a billentyűzethasználónak körülbelül 40 hivatkozáson kell átlépnie ahhoz, hogy elérje a legfontosabb tudósítást; a képernyőolvasót használónak 200 szót kell meghallgatnia; és a képernyőnagyítót használónak a fő rész helyzetét kell megkeresnie.
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Hivatkozások létrehozása az ismétlődő anyagblokkok kihagyásához, az alábbi technikák egyikének használatával:
Az ismétlődő anyagblokkok csoportosítása olyan módon, hogy kihagyhatók legyenek, az alábbi technikák egyikének használatával:
H69: Providing heading elements at the beginning of each section of content (HTML)
H70: Using frame elements to group blocks of repeated material (HTML) AND H64: Using the title attribute of the frame and iframe elements (HTML)
SCR28: Using an expandable and collapsible menu to bypass block of content (Scripting)
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
Billentyűzet hozzáférés biztosítása a fontos hivatkozásokhoz és űrlapvezérlőkhöz (hivatkozás előkészületben)
Hivatkozások átugrásának biztosítása az oldalnavigáció javításához (hivatkozás előkészületben)
Elérési kulcsok biztosítása (hivatkozás előkészületben)
Elérhetőséget támogató technológiák használata, melyek lehetővé teszik a felhasználói programok és a kisegítő technológiák által végzett strukturált navigálást (hivatkozás előkészületben)
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 2.4.1-es teljesítési feltételre vonatkozóan.
(Jelenleg nincs dokumentált hiba)
folyamat vagy technika az eredmény eléréséhez
Megjegyzés 1: A mechanizmust a tartalom keretein belül biztosíthatjuk, illetve épülhet platformokra vagy felhasználói programokra, a kisegítő technológiákat is beleértve.
Megjegyzés 2: A mechanizmusnak az adott megfelelőségi nyilatkozat összes teljesítési kritériumának eleget kell tennie.
egy nem beágyazott forrás, amely elérhető egy HTTP-t használó egyszerű URI-ről , valamint bármilyen más forrás, amelyet a előállításhoz használtak (used in rendering), vagy ezzel együtt megjelenítésre terveztek (intended to be rendered) egy felhasználói program által
Megjegyzés 1: Habár bármely „más forrás” az elsődleges forrással együtt kerülne előállításra (rendered), az előállításuk nem feltétlenül egyidőben történne.
Megjegyzés 2: A fenti irányelvekkel való megfelelőség céljából a forrásnak „nem beágyazottnak” kell lennie a megfelelőség tartományán belül ahhoz, hogy weboldalnak minősüljön.
Példa 1: Webforrás, mely magába foglalja az összes beágyazott képet és médiát.
Példa 2: Egy Aszinkron Java-szkriptet és XML-t (AJAX) használó web levelezési program. A program teljesen a http://example.com/mail oldalon működik, de tartalmaz egy postafiókot (inbox), egy partnerek részt és egy naptárt. Hivatkozások és gombok biztosítottak ahhoz, hogy a postafiók, partnerek rész vagy a naptár megjelenjen, de az oldal URL elérésében ne következzen be változás.
Példa 3: Testre szabható portálhely, ahol a felhasználók megválaszthatják a tartalom megjelenését különböző tartalmi modulokon keresztül.
Példa 4: Amikor a felhasználó belép a http://shopping.example.com/ oldalra a keresőjén, egy moziszerű, interaktív vásárlási környezetbe kerül, ahol vizuálisan mozog egy üzletben, veszi le a termékeket a polcokról, és teszi őket az előtte lévő vizuálisan megjelenő kocsiba. A termékekre történő kattintás, a termék mellett lebegő (termék)specifikációs lap megjelenítését hívja elő.Ez lehet egy egyszerű weboldal vagy csak egy oldal a webhelyen belül.
2.4.2 Oldalcím: A Weboldalak címekkel rendelkeznek, melyek leírják az oldal témáját vagy célját. (A szint)
Jelen teljesítési feltétel célja segítséget nyújtani a felhasználók részére a tartalom megtalálásában és az azon belüli tájékozódásban, azzal, hogy minden weboldalhoz az azt leíró cím tartozik. A címek azonosítják be az aktuális elhelyezkedést anélkül, hogy a felhasználótól az oldal tartalmának elolvasását vagy értelmezését igényelnék. Amikor a címek oldaltérképeken vagy keresési eredmények listáiban jelennek meg a felhasználók sokkal gyorsabban azonosítani tudják a számukra szükséges tartalmat. A felhasználói programok könnyen elérhetővé teszik a felhasználók számára az oldal címét az oldal beazonosításához. Például, egy felhasználói program megjelenítheti az oldalcímet az ablak fejlécében, vagy az oldalt tartalmazó fül neveként.
Jelen feltétel előnyt jelent minden felhasználó számára annak gyors és könnyű beazonosítására, hogy a weboldalon szereplő információ lényeges-e a számukra.
A látássérült emberek képesek lesznek megkülönböztetni a tartalmat abban az esetben, amikor többszörös weboldalak vannak megnyitva.
A kognitív fogyatékossággal, korlátozott rövid távú memóriával, és olvasási nehézséggel küzdő embereknek abból származik előnyük, hogy a tartalmat a címe alapján be tudják azonosítani.
Jelen feltétel szintén előnyös a súlyosan mozgáskorlátozott emberek számára, akiknél az üzemeltetés módja függ a hangtól amikor a weboldalak között navigálnak.
Egy HTML weboldal
Egy HTML weboldal leíró címét <cím> elem jelöléssel látják el, annak érdekében, hogy a felhasználói program címsorában jelenjen meg.
Egy dokumentum.
A Web Akadálymentesítési Útmutató 2.0 címe "Web Akadálymentesítési Útmutató 2.0"
A bevezetés címe "Bevezetés a Web Akadálymentesítési Útmutató 2.0-hoz"
A fő törzs címe "WCAG 2.0 Irányelvek"
Az A Melléklet címe "Szójegyzék a Web Akadálymentesítési Útmutató 2.0-hoz"
A B Melléklet címe "Ellenőrizendők jegyzéke a Web Akadálymentesítési Útmutató 2.0-hoz"
A C Melléklet címe "Köszönetnyilvánítás a Web Akadálymentesítési Útmutató 2.0-hoz"
A D Melléklet címe "Hivatkozások a Web Akadálymentesítési Útmutató 2.0-hoz"
Egy webalkalmazás
Egy banki alkalmazás engedélyezi a felhasználó számára, hogy megvizsgálja a bankszámláját, megtekintse a kimutatásokat, és átutalásokat végezzen. A webalkalmazás dinamikusan generálja a címeket minden egyes weboldalhoz, pl. „John Smith számlája, Bank XYZ”, "A 1234-5678 számú számlaegyenleg, Bank XYZ , 2005. December".
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
Writing Better Web Page Titles How to write titles for Web pages that will enhance search engine effectiveness.
Guidelines for Accessible and Usable Web Sites: Observing Users Who Work With Screen Readers. Theofanos, M.F., and Redish, J. (2003). Interactions, Volume X, Issue 6, November-December 2003, pages 38-51, http://portal.acm.org/citation.cfm?doid=947226.947227
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
G88: Providing descriptive titles for Web pages AND associating a title with a Web page using one of the following techniques:
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
G127: Identifying a Web page's relationship to a larger collection of Web pages using a technology-specific technique
Identifying the subject of the Web page (jövőbeni hivatkozás)
Jelentéssel bíró nevek biztosítása a keretek azonosításához (hivatkozás előkészületben)
Egyedi címek használata a weboldalakhoz (hivatkozás előkészületben)
Egy leíró jellegű, magasszintű oldalfejléc biztosítása (hivatkozás előkészületben)
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 2.4.2-es teljesítési feltételre vonatkozóan.
egy nem beágyazott forrás, amely elérhető egy HTTP-t használó egyszerű URI-ről , valamint bármilyen más forrás, amelyet a előállításhoz használtak (used in rendering), vagy ezzel együtt megjelenítésre terveztek (intended to be rendered) egy felhasználói program által
Megjegyzés 1: Habár bármely „más forrás” az elsődleges forrással együtt kerülne előállításra (rendered), az előállításuk nem feltétlenül egyidőben történne.
Megjegyzés 2: A fenti irányelvekkel való megfelelőség céljából a forrásnak „nem beágyazottnak” kell lennie a megfelelőség tartományán belül ahhoz, hogy weboldalnak minősüljön.
Példa 1: Webforrás, mely magába foglalja az összes beágyazott képet és médiát.
Példa 2: Egy Aszinkron Java-szkriptet és XML-t (AJAX) használó web levelezési program. A program teljesen a http://example.com/mail oldalon működik, de tartalmaz egy postafiókot (inbox), egy partnerek részt és egy naptárt. Hivatkozások és gombok biztosítottak ahhoz, hogy a postafiók, partnerek rész vagy a naptár megjelenjen, de az oldal URL elérésében ne következzen be változás.
Példa 3: Testre szabható portálhely, ahol a felhasználók megválaszthatják a tartalom megjelenését különböző tartalmi modulokon keresztül.
Példa 4: Amikor a felhasználó belép a http://shopping.example.com/ oldalra a keresőjén, egy moziszerű, interaktív vásárlási környezetbe kerül, ahol vizuálisan mozog egy üzletben, veszi le a termékeket a polcokról, és teszi őket az előtte lévő vizuálisan megjelenő kocsiba. A termékekre történő kattintás, a termék mellett lebegő (termék)specifikációs lap megjelenítését hívja elő.Ez lehet egy egyszerű weboldal vagy csak egy oldal a webhelyen belül.
2.4.3 Fókuszok rendezése: Ha egy weboldal szekvenciálisan navigálható , és a navigációs sorrend befolyásolja a jelentést, vagy a kezelést, a fókuszálható alkotóelemek olyan sorrendben kerülnek fókuszba, hogy az megőrzi a jelentést és a kezelhetőséget. (A Szint)
Jelen teljesítési feltétel célja biztosítani azt, hogy amikor a felhasználók szekvenciálisan navigálnak a tartalmon belül akkor a tartalom jelentésével konzisztens módon találják meg az információt, mely a billentyűzetről működtethető. Ez csökkenti zavart, az által, hogy megengedi a felhasználók számára a tartalom következetes, "belső" modelljének kialakítását. Létezhetnek különböző rendezések, melyek logikai kapcsolatokat fejeznek ki a tartalomban. Például, mind az összetevők soronkénti, vagy oszloponkénti áthelyezése egy táblában, kifejezi a logikai kapcsolatokat a tartalomban. Bármelyik rendezés megfelelhet jelen teljesítési feltételnek.
A módszert, amely a szekvenciális navigálás sorrendjét eldönti a webtartalomban a tartalom technológiája definiálja. Például, egy egyszerű HTML a léptetési sorrend fogalmán keresztül határozza meg a szekvenciális navigációt. A dinamikus HTML módosíthatja a navigációs sorrendet szkriptelés használatával, valamint a tabulátorindex jellemzőinek hozzáadásával együtt, annak érdekében, hogy további elemek is fókuszba kerüljenek. Amennyiben nem használnak szkriptelést, vagy a tabulátorindex jellemzőit, a navigációs sorrend az az elrendezés, amely szerint az alkotóelemek megjelennek a tartalom áramlásában. (Tekintse meg a HTML 4.01 meghatározását, 17.11-es szakasz, „Egy elem fókuszba helyezése”)
Példa a billentyűzet navigációra - bár ez nem számít a jelen teljesítési feltétel által megcélzott szekvenciális navigációnak, a nyílbillentyű általi navigáció használata egy fastruktúra egyik elemére való lépéshez. A felhasználó a fel és le nyílbillentyűket használhatja ahhoz, hogy a fastruktúra egyik csomópontjáról átlépjen a másikra. A bal nyílbillentyű megnyomásával kiterjeszthet egy csomópontot, majd a le nyílbillentyű használatával belép az újonnan megnyitott csomópontokba. Ez a navigációs sorozat követi a fastruktúra vezérléséhez elvárt sorozatot – amint a kiegészítő elemek megnyitásra vagy bezárásra kerülnek, hozzáadódnak vagy eltávolítódnak a navigációs sorozattól.
A fókuszrendezés nem minden esetben egyezik meg az algoritmikusan meghatározott olvasási sorrenddel (Tekintse meg az 1.3.2 teljesítési feltételt) mindaddig, amíg a felhasználó megérti, és kezelni tudja a weboldalt. Mivel a tartalomhoz különféle lehetséges logikai olvasási sorrend tartozhat, a fókuszrendezés ezek közül bármelyiknek megfelelhet. Mindamellett, amikor egy bizonyos megjelenítés sorrendje eltér az algoritmikusan meghatározott olvasási sorrendtől, az egyik ilyen megjelenítés felhasználói nehezen érthetik meg, vagy kezelhetik a weboldalt. A szerkesztőknek gondosan figyelembe kell venniük az összes ilyen felhasználót, a weboldaluk tervezése során.
Például, egy képernyőolvasót alkalmazó felhasználó az algoritmikusan meghatározott olvasási sorrenddel lép interakcióba, míg egy billentyűzetet alkalmazó egészséges látású felhasználó a weboldal vizuális megjelenítésével működik együtt. Figyelmet kell arra fordítani, hogy a fókuszrendezés a két csoportba tartozó felhasználók számára értelmes legyen, és a tartalom ne véletlenszerűen jelenjen meg számukra.
Ezek a technikák előnyösek az olyan billentyűzethasználók számára, akik sorrendben navigálják a dokumentumokat, és elvárják, hogy a fókusz elrendezése összhangban álljon a szekvenciális olvasási sorrenddel.
A mozgáskorlátozott embereknek, akik a billentyűzethasználatra támaszkodnak az oldal működtetéséhez, előnyük származik egy logikus, használható fókuszrendezésből.
Azok az emberek, akik olyan fogyatékossággal rendelkeznek, melyek megnehezítik az olvasást, összezavarodhatnak, amikor a tabulálás váratlan helyre viszi a fókuszt. Nekik szintén egy logikus, használható fókuszrendezésből származik előnyük.
A látássérült emberek összezavarodhatnak, amikor a tabulálás váratlan helyre viszi a fókuszt, vagy amikor nem találják meg könnyen az interaktív alkotóelemet körülvevő tartalmat.
Nagyméretű nagyítás esetén csak az oldal kis része látható egy képernyőnagyítót használó egyén számára. Az ilyen felhasználó hibás összefüggésben értelmezheti az adott mezőt, amennyiben a fókuszrendezés nem logikus.
A módszert, amely a szekvenciális navigálás sorrendjét eldönti a webtartalomban a tartalom technológája definiálja. Például, egy egyszerű HTML a léptetési sorrend fogalmán keresztül határozza meg a szekvenciális navigációt. A dinamikus HTML módosíthatja a navigációs sorrendet szkriptelés használatával, valamint a tabulátorindex jellemzőinek hozzáadásával együtt, annak érdekében, hogy további elemek is fókuszba kerüljenek. Amennyiben nem használnak szkriptelést, vagy a tabulátorindex jellemzőit, a navigációs sorrend az az elrendezés, amely szerint az alkotóelemek megjelennek a tartalom áramlásában. (Tekintse meg a HTML 4.01 meghatározását, 17.11-es szakasz, „Egy elem fókuszba helyezése”)
Példa a billentyűzet navigációra, mely nem számít a jelen teljesítési feltétel által megcélzott szekvenciális navigációnak, a nyílbillentyű általi navigáció használata egy fastruktúra egyik elemére való lépéshez. A felhasználó a fel és le nyílbillentyűket használhatja ahhoz, hogy a fastruktúra egyik csomópontjáról átlépjen a másikra. A bal nyílbillentyű megnyomásával kiterjeszthet egy csomópontot, majd a le nyílbillentyű használatával belép az újonnan megnyitott csomópontokba. Ez a navigációs sorozat követi a fastruktúra vezérléséhez elvárt sorozatot – amint a kiegészítő elemek megnyitásra vagy bezárásra kerülnek, hozzáadódnak vagy eltávolítódnak a navigációs sorozattól.
Egy weboldal állapot nélküli párbeszédeket hoz létre szkripten keresztül. Amikor az indítógombot aktiválják, elkezdődik a párbeszéd. A párbeszéd interaktív elemei a fókuszrendezésbe kerülnek beszúrásra, közvetlenül a gomb után. Amikor a párbeszéd elkezdődik, a fókuszrendezés a gombról a párbeszéd elemeire lép, majd a gombot követő interaktív elemre. Amikor a párbeszéd befejeződött, a fókuszrendezés a gombról a következő elemre lép.
Egy weboldal alaki párbeszédeket hoz létre szkripten keresztül. Amikor az indítógombot aktiválják, elkezdődik a párbeszéd és a fókusz a párbeszéd első interaktív elemére lép. Amíg a párbeszéd tart, a fókusz a párbeszéd elemeire korlátozódik. Amikor a párbeszéd megszűnik, a fókusz visszatér a gombra, vagy a gombot követő elemre.
Egy HTML weboldalt balkezes navigációval készítettek, amely a HTML-ben a fő törzs tartalma után bukkan fel, és CSS-el került formázásra, hogy az oldal bal oldalán jelenjen meg. Ez azért történik, hogy lehetővé tegye a fókusz a tartalom fő törzsi részére történő mozgatását tabulátorindex jellemzők vagy Javaszkript alkalmazása nélkül.
Megjegyzés: Amíg ez a példa megfelel a teljesítési követelménynek, nem szükségképpen igaz, hogy az összes CSS-pozícionálás is eleget tesz neki. A sokkal összetettebb pozícionálási példák vagy megőrzik, vagy elveszítik a jelentést és a működőképességet
A következő példa nem felel meg a teljesítési feltételnek:
Egy vállalat webhelye tartalmaz egy űrlapot, amely marketing célra adatokat gyűjt, és megengedi, hogy a felhasználók előfizessenek a vállalat által kiadott különféle hírlevelekre. A marketing célú adatok gyűjtésére vonatkozó űrlaprész magába foglal olyan mezőket, mint a név, lakcím, város, állam, vagy tartomány, és postai irányítószám. Az űrlap másik része különféle jelölőnégyzeteket tartalmaz, ahol a felhasználók megjelölhetik azokat a hírleveleket, melyeket meg akarnak kapni. Ennek ellenére, az űrlaphoz tartozó tabulátorrendezés az űrlap különböző részeinek mezői közt ugrál, oly módon, hogy a fókusz a mezőnévről a jelölőnégyzetre mozdul, majd a lakcímre, majd egy másik jelölőnégyzetre.
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
(none currently documented)
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
A fókusz hozzáadása az elemekhez, abban a sorrendben, amely a tartalmon belül, követi sorozatokat és kapcsolatokat, az alábbi technikák egyikének használatával:
Egy weboldal dinamikus változtatása az alábbi technikák egyikének használatával:
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
Egy Jól látható kiemelés mechanizmus biztosítása a hivatkozásokhoz, vagy vezérlőkhöz, amikor billentyűzet fókuszba kerülnek (hivatkozás előkészületben)
Alternatív megjelenítési rendezés létrehozása (hivatkozás előkészületben)
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 2.4.3-as teljesítési feltételre vonatkozóan.
sorrendben navigált/irányított, a fókusz léptetéséhez (az egyik elemről a következőre) billentyűzet használatával
egy nem beágyazott forrás, amely elérhető egy HTTP-t használó egyszerű URI-ről , valamint bármilyen más forrás, amelyet a előállításhoz használtak (used in rendering), vagy ezzel együtt megjelenítésre terveztek (intended to be rendered) egy felhasználói program által
Megjegyzés 1: Habár bármely „más forrás” az elsődleges forrással együtt kerülne előállításra (rendered), az előállításuk nem feltétlenül egyidőben történne.
Megjegyzés 2: A fenti irányelvekkel való megfelelőség céljából a forrásnak „nem beágyazottnak” kell lennie a megfelelőség tartományán belül ahhoz, hogy weboldalnak minősüljön.
Példa 1: Webforrás, mely magába foglalja az összes beágyazott képet és médiát.
Példa 2: Egy Aszinkron Java-szkriptet és XML-t (AJAX) használó web levelezési program. A program teljesen a http://example.com/mail oldalon működik, de tartalmaz egy postafiókot (inbox), egy partnerek részt és egy naptárt. Hivatkozások és gombok biztosítottak ahhoz, hogy a postafiók, partnerek rész vagy a naptár megjelenjen, de az oldal URL elérésében ne következzen be változás.
Példa 3: Testre szabható portálhely, ahol a felhasználók megválaszthatják a tartalom megjelenését különböző tartalmi modulokon keresztül.
Példa 4: Amikor a felhasználó belép a http://shopping.example.com/ oldalra a keresőjén, egy moziszerű, interaktív vásárlási környezetbe kerül, ahol vizuálisan mozog egy üzletben, veszi le a termékeket a polcokról, és teszi őket az előtte lévő vizuálisan megjelenő kocsiba. A termékekre történő kattintás, a termék mellett lebegő (termék)specifikációs lap megjelenítését hívja elő.Ez lehet egy egyszerű weboldal vagy csak egy oldal a webhelyen belül.
2.4.4 Hivatkozás célja (kontextusban): Minden egyes hivatkozás célja egyedül a hivatkozás szövegéből meghatározható, vagy a hivatkozás szövegéből és az algoritmikusan meghatározható kontextusából. Kivételt jelent, ahol a hivatkozás célja ezáltal kétértelmű lenne a mindennapi felhasználók számára. (A Szint)
Jelen teljesítési feltétel célja segítséget nyújtani a felhasználóknak abban, hogy megértsék minden egyes hivatkozás célját, annak érdekében, hogy eldönthessék, akarják-e követni a hivatkozást. Amikor csak lehetséges, anélkül, hogytovábbi kontextusra lenne szükség, biztosítani kell a hivatkozás szövegét, mely segíti a hivatkozás céljának beazonosítását. A kisegítő technológia rendelkezik azzal a képességgel, hogy a weboldalon található hivatkozások listáját biztosítsa a felhasználók számára. A lehető legérthetőbb módon megfogalmazott hivatkozás szövege segítséget fog nyújtani azoknak a felhasználóknak, akik ebből a hivatkozási listából akarnak választani. Az értelmes hivatkozási szöveg azokat is segíti, akik a tabulátor billentyűvel lépnek hivatkozásról hivatkozásra. Az értelmes hivatkozások, az oldal megértéséhez szükséges bonyolult stratégia nélkül, segítenek a felhasználónak kiválasztani, hogy melyik hivatkozást kövessék.
Néhány helyzetben a szerkesztők a hivatkozással összhangban álló, logikusan kapcsolódó szövegben, biztosítani akarják a hivatkozás egy részének leírását. Ebben az esetben a felhasználónak, anélkül, hogy a fókuszt elmozdítaná a hivatkozásról, képesnek kell lennie arra, hogy beazonosítsa a hivatkozás célját. Más szavakkal, ráléphetnek egy hivatkozásra és többet megtudhatnak róla, helyzetük elvesztése nélkül. Ez úgy érhető el, hogy a hivatkozás leírását ugyanabba a mondatba, bekezdésbe, listaelembe vagy fejlécbe helyezik, amely közvetlenül megelőzi a linket. Vagy helyezhetik a hivatkozásként működő táblázatcellába vagy a hivatkozáshoz tartozó táblázatfejléces cellába az adattáblázatban, mert ezek közvetlenül kapcsolódnak a hivatkozáshoz.
Ez a kontextus sokkal használhatóbb lesz, ha megelőzi a hivatkozást. (Például, ha kétértelmű hivatkozási szöveget kell használnia, jobban teszi, ha annak a mondatnak a végére helyezi, amely leírja a célpontját, mintha a kétértelmű kifejezést a mondat elejére rakja.) Amennyiben a leírás a hivatkozást követi, az zavart és nehézséget jelenthet a képernyőolvasót alkalmazó felhasználók számára, akik az oldalt sorrendben olvassák (fentről lefelé).
Ugyanazzal a célponttal rendelkező hivatkozásoknak ugyanazzal a leírással kell rendelkezniük (a 3.2.4 teljesítési feltétel szerint), de a különböző célú és célpontú hivatkozásoknak különböző leírással kell rendelkezniük.
Jelen teljesítési feltétel magába foglal egy kivételt azokhoz a hivatkozásokhoz, melyeknél a hivatkozás célja nem határozható meg a weboldalon található információból. Ebben a helyzetben a fogyatékos személy nincs hátrányos helyzetben. Nem érhető el kiegészítő kontextus a hivatkozás céljának megértéséhez. Mindazonáltal, amennyiben bármilyen mennyiségű kontextus elérhető a weboldalon, amely felhasználható a hivatkozás céljának értelmezéséhez, akkor azt elérhetővé kell tenni a hivatkozás szövegében, vagy algoritmikusan kapcsolni kell a hivatkozáshoz, a teljesítési feltétel megvalósításához.
Megjegyzés: Előfordulhatnak olyan helyzetek, ahol a hivatkozás célja feltételezhetően ismeretlen, vagy rejtett. Például, egy játékhoz hivatkozások tartoznak, melyeket ajtó#1, ajtó#2, és ajtó#3-ként azonosítanak. Ez a hivatkozási szöveg elégséges, mert a hivatkozások célja egy megszakítás létrehozása az összes felhasználó irányában.
Szintén tekintse meg a 2.4.9 teljesítési feltétel - Hivatkozás célja (csak hivatkozásnak) értelmezése fejezetet.
Jelen teljesítési feltétel segíti a mozgáskorlátozott embereket az által, hogy engedélyezi számukra azoknak a hivatkozásoknak az átugrását, melyek nem érdekesek a számukra, a hivatkozott tartalom megtekintéséhez szükséges billentyűleütések elkerülése által, majd visszatérést biztosítva az aktuális tartalomhoz.
A kognitív korlátokkal rendelkező emberek nem zavarodnak össze a számukra érdektelen tartalomra vagy arról máshová történő többszörös navigációtól.
A látáskorlátozott emberek képesek lesznek a hivatkozás céljának meghatározására a hivatkozás kontextusának megvizsgálásán keresztül.
Egy hivatkozás szöveget tartalmaz, amely leírást ad az URI-hez tartozó információról
Egy oldal a következő mondatot tartalmazza „A középkori történelem során nagyon sok vérontás történt”. Ahol a „középkori történelem” hivatkozásnak számít.
A hivatkozást megelőzi egy szöveg leírás az URI-hez tartozó információról
Egy oldal a „Tudjon meg többet Írország Kormányának Elektronikus Szavazási Bizottságáról – Szavazzon!” mondatot tartalmazza. Ahol a „Szavazzon!” hivatkozásnak számít.
Ugyanaz a hivatkozás egy ikont és szöveget is tartalmaz
Egy szavazógép ikonja és az „Írország Kormányának Elektronikus Szavazási Bizottsága” szöveg együtt hoz létre egy hivatkozást. Az ikonhoz tartozó ALT szöveg üres, mivel a hivatkozás célját, az ikon mellett lévő hivatkozás szövege már leírta.
Könyvcímek listája
A könyvcímek listáját háromféle formátumban lehet elérni: HTML, PDF, és mp3 (felvétel a könyvet olvasó személyről). Az összes könyvcím háromszori meghallgatásának elkerüléséhez (egyszer minden formátumhoz), minden könyvnél az első hivatkozás számít a könyv címének, a második hivatkozás közli, hogy „PDF”, és a harmadik közli, hogy „mp3”.
Újságcikkek összefoglalása
Egy weboldal újságcikkek gyűjteményét tartalmazza. A főoldal minden cikkből felsorolja az első pár mondatot, amit a „Továbbolvasás” hivatkozás követ. Az aktuális bekezdés elolvasásához tartozó képernyőolvasó parancs biztosítja a kontextust a hivatkozás céljának megértéséhez.
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
G91: Providing link text that describes the purpose of a link
Az alábbi technológiaspecifikus technikák egyikének használatával lehetővé tenni a felhasználó számára, hogy rövid, vagy hosszú hivatkozási szöveget válasszon:
Az alábbi technikák egyikének használatával biztosítani a hivatkozás céljának kiegészítő leírását:
A hivatkozás céljának beazonosítása az alábbi technikák egyikének használatával, a hivatkozás szövegének és az algoritmikusan meghatározott kontextus együttes alkalmazásával:
H77: Identifying the purpose of a link using link text combined with its enclosing list item (HTML)
H78: Identifying the purpose of a link using link text combined with its enclosing paragraph (HTML)
H80: Identifying the purpose of a link using link text combined with the preceding heading element (HTML)
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 2.4.4-es teljesítési feltételre vonatkozóan.
további információ, amely algoritmikusan eldönthető a kapcsolatokból egy hivatkozás által, egyesítve a hivatkozás szövegével és a különböző modalitású felhasználók számára bemutatva
Példa: A HTML-ben található információ, amely egy angol nyelvű hivatkozásból algoritmikusan eldönthető, magába foglalja azt a szöveget, amely ugyanabban a bekezdésben, listában vagy táblázati cellában áll, mint a hivatkozás, vagy egy olyan táblázati fejléces cellában, amely kapcsolatban van a hivatkozást tartalmazó táblázati cellával.
Megjegyzés: Mivel a képernyőolvasók értelmezik a központozást, az összefüggést az aktuális mondatból is képesek biztosítani, amennyiben a fókusz egy hivatkozáson áll az adott mondaton belül.
a hivatkozás célját nem lehet meghatározni a hivatkozásból és a felhasználó számára a hivatkozással egyidejűleg megjelenített összes weboldali információból, (azaz a fogyatékosság nélküli olvasók nem tudják, hogy a hivatkozás hogyan reagál, mindaddig, amíg nem aktiválják azt)
Például: A „guajáva” szó a következő mondatban: „Az egyik legjelentősebb exportcikk a guajáva” egy hivatkozás. A hivatkozás rámutathat a guajáva meghatározására, vagy egy ábrára a guajáva exportált mennyiségére vonatkozóan, vagy a guajávát szüretelő emberekről készült fotóra. Amíg a hivatkozás nem kerül aktiválásra, az olvasók bizonytalanok, és a fogyatékkal élőket sem éri hátrány.
egy hiperhivatkozás aktiválásával kapott eredmény
2.4.5 Többszörös elérési útvonalak: Több lehetőség is van, hogy megtaláljunk egy adott weboldalt a weboldalak halmazán belül (kivéve ahol a weboldal egy folyamat eredményeként jelenik meg, vagy annak egy része). (AA szint)
Jelen teljesítési feltétel célja lehetővé tenni, hogy a felhasználók az igényeiknek leginkább megfelelő módszerrel találják meg a tartalmat. A felhasználók az egyik technika használatát könnyebbnek, vagy érthetőbbnek találhatják, mint egy másikét.
Még a kis webhelyeknek is biztosítaniuk kell néhány tájékozódási eszközt. Egy három, vagy négy oldalból álló webhely számára, amelynek a kezdőlapjáról vezet hivatkozás az összes oldalra,elegendő lehet egyszerűen a kezdőlaphoz kapcsolódó hivatkozásokat biztosítani, ahol a hivatkozások oldaltérképként is működhetnek.
Több, mint egy módszert biztosítani a webhelyen való navigálásához elősegítheti, hogy az emberek gyorsabban megtalálják az információt. A keresés használatával a látássérült emberek könnyebbn navigálhatnak a webhely megfelelő részére, mintha a navigációs eszköztáron görgetnek végig egy képernyőnagyító vagy képernyőolvasó használata segítségével. A kognitív korlátokkal rendelkező személy előnyben részesítheti az oldalról áttekintést nyújtó tartalomjegyzéket, vagy oldaltérképet, a különféle weboldalak átolvasásával, vagy átnézésével szemben. Néhány felhasználó jobban kedveli a webhely szekvenciális módszerrel történő felfedezését, weboldalról weboldalra lépve, a tartalom és az elrendezés jobb megértésének érdekében.
A kognitív problémákkal küzdő emberek könnyebbnek találhatják a keresési jellegzetességek, mint egy nehezen érthető, hierarchikus navigációs séma használatát.
Keresőmechanizmus.
Egy élelmiszergyártó nagyvállalat a termékeikből elkészített recepteket tartalmazó webhelyet biztosít. A webhely egy keresőmechanizmust szolgáltat az egy bizonyos összetevőt tartalmazó receptek kereséséhez. Továbbá, egy listapanelt biztosít, amely az ételek különböző kategóriáit sorolja fel. A felhasználó begépelheti a keresőmotorba, hogy „leves”, vagy kiválaszthatja a „levest” a listapanelből ahhoz, hogy a vállalat levestermékeiből készült receptek felsorolását tartalmazó oldalra lépjen
Weboldalak közötti hivatkozások.
Egy helyi fodrászszalon a szolgáltatásai reklámozásához létrehozott egy webhelyet. A webhely csak öt oldalból áll. Minden weboldalon található egy hivatkozás az egymást követő, előre vagy hátra történő mozgáshoz a weboldalon keresztül. Továbbá, minden weboldal tartalmazza a hivatkozások felsorolását bármelyik másik weboldal eléréséhez.
Ahol a tartalom egy folyamat, vagy feladat eredménye – Pénzátutalások visszaigazolása.
Egy online bank webhelye engedélyezi a számlák közötti pénzátutalást a weben. Nincs más módszer a pénzátutalás visszaigazolásának elhelyezésére, amíg a számlatulajdonos el nem végzi az átutalást.
Ahol a tartalom egy folyamat vagy feladat eredménye – Keresőmotoros eredmény.
Egy keresőmotor a felhasználó bevitele alapján adja meg a keresés eredményét. A keresési folyamat elvégzésén kívül nincs más módszer a keresés eredményének elhelyezésére.
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
(none currently documented)
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Using two or more of the following techniques:
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
Including information about presentation modes in tables of contents and concept maps (jövőbeni hivatkozás)
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 2.4.5-ös teljesítési feltételre vonatkozóan.
(Jelenleg nincs dokumentált hiba)
felhasználói cselekvések sorozata, ahol minden cselekvés egy tevékenység véghezviteléhez szükséges
Példa 1: A vásárlási célból működtetett weboldalak sikeres használata megköveteli, hogy a felhasználók megnézzék a változó termékeket, árakat és ajánlatokat, kiválasszák a termékeket, leadják a megrendelést, megadják a szállítási és fizetési információt.
Példa 2: Egy felhasználói regisztrációhoz kötött oldal megköveteli a Turing-teszt sikeres elvégzését, mielőtt a regisztrációs űrlap elérhető lenne.
egy nem beágyazott forrás, amely elérhető egy HTTP-t használó egyszerű URI-ről , valamint bármilyen más forrás, amelyet a előállításhoz használtak (used in rendering), vagy ezzel együtt megjelenítésre terveztek (intended to be rendered) egy felhasználói program által
Megjegyzés 1: Habár bármely „más forrás” az elsődleges forrással együtt kerülne előállításra (rendered), az előállításuk nem feltétlenül egyidőben történne.
Megjegyzés 2: A fenti irányelvekkel való megfelelőség céljából a forrásnak „nem beágyazottnak” kell lennie a megfelelőség tartományán belül ahhoz, hogy weboldalnak minősüljön.
Példa 1: Webforrás, mely magába foglalja az összes beágyazott képet és médiát.
Példa 2: Egy Aszinkron Java-szkriptet és XML-t (AJAX) használó web levelezési program. A program teljesen a http://example.com/mail oldalon működik, de tartalmaz egy postafiókot (inbox), egy partnerek részt és egy naptárt. Hivatkozások és gombok biztosítottak ahhoz, hogy a postafiók, partnerek rész vagy a naptár megjelenjen, de az oldal URL elérésében ne következzen be változás.
Példa 3: Testre szabható portálhely, ahol a felhasználók megválaszthatják a tartalom megjelenését különböző tartalmi modulokon keresztül.
Példa 4: Amikor a felhasználó belép a http://shopping.example.com/ oldalra a keresőjén, egy moziszerű, interaktív vásárlási környezetbe kerül, ahol vizuálisan mozog egy üzletben, veszi le a termékeket a polcokról, és teszi őket az előtte lévő vizuálisan megjelenő kocsiba. A termékekre történő kattintás, a termék mellett lebegő (termék)specifikációs lap megjelenítését hívja elő.Ez lehet egy egyszerű weboldal vagy csak egy oldal a webhelyen belül.
olyan weboldalak gyűjteménye, melyek közös célt szolgálnak, és amelyeket ugyanaz a szerkesztő, csoport vagy szervezet készített
Megjegyzés: a különböző nyelvű változatokat úgy tekintik, mint különböző weboldalak hálózatát.
Jelen teljesítési feltétel célja segítséget nyújtani a felhasználóknak abban, hogy milyen információkat tartalmaznak a weboldalak, illetve abban, hogy az információk milyen módon kerültek összerendezésre. Ahol a fejlécek egyértelműek és leíró jellegűek, a felhasználók sokkal könnyebben találják meg a keresett információt és sokkal könnyebben megértik az összefüggéseket a tartalom különböző részei között. A leíró címkék segítenek a felhasználóknak beazonosítani a tartalmon belüli speciális elemeket.
Nem szükséges, hogy a címkék és a fejlécek hosszúak legyenek. Egy szó vagy egy karakter elegendő lehet, amennyiben megfelelő jelzést biztosít a tartalom megtalálásához és navigálásához.
A leíró fejlécek különösen hasznosak azoknak a felhasználóknak, akik olyan fogyatékossággal rendelkeznek, amely lelassítja az olvasást, illetve a rövidtávú memóriazavarban szenvedő emberek számára. Nekik előnyös, amikor a szakaszcímek lehetővé teszik, hogy előre lássák, mit tartalmaznak az egyes szakaszok.
Azoknak az embereknek, akik nehezen tudják használni a kezüket vagy fájdalmat éreznek, amikor a kezüket használják, előnyük származik azokból a technikákból, melyek lecsökkentik a számukra fontos tartalom eléréséhez szükséges billentyűleütések számát.
Jelen teljesítési feltétel segítséget nyújt a képernyőolvasót használó embereknek az által, hogy biztosítja, a címkék és fejlécek értelmes jelentéssel bírnak a kontextus alapján. Például, egy tartalomjegyzékben vagy fejlécről fejlécre ugrálásnál egy oldalon belül.
Jelen teljesítési feltétel szintén segítheti azokat a gyengénlátókat, akik egyszerre csak néhány szót látnak.
Híroldal.
Egy híroldal kezdőlapja felsorolja az adott óra legfontosabb hírekeinek főcímeit. Minden egyes főcím alatt látható a hír első 35 szava, és egy hivatkozás a teljes cikkhez. Mindegyik főcím világos leírást ad a cikk témájáról.
Útmutató arról, hogy hogyan lehet jól írni
Egy írásra vonatkozó útmutató a következő szakaszcímeket tartalmazza: Hogyan írjunk jól, Használhatatlan szavak kihagyása, Szükségtelen szavak beazonosítása, stb. A szakasz fejlécek világosak és tömörek, és az információ szerkezete tükröződik a fejlécek szerkezetében.
Példa 3: következetes fejlécek a különböző cikkekben
Egy weboldal egy konferencia tanulmányait tartalmazza. A konferenciára az elküldéseket a következő szerkesztés alapján kérik: Összefoglaló, Bevezetés, [a cikkhez kapcsolódó kivételes fejezetek], Következtetés, A szerző életrajza, Szójegyzék és Irodalomjegyzék. Minden egyes weboldal címe világosan azonosítja, amit a cikk tartalmaz, hasznos egyensúlyt teremtve a cikk egyedisége és a szakasz-fejlécek összetétele között.
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
How Users Read on the Web A study showing that most users scan Web pages rather than reading them word by word.
Applying Writing Guidelines to Web Pages A report on the effects of making Web sites concise, easy to scan, and objective.
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Note: Headings and labels must be programmatically determined, per Success Criterion 1.3.1 .
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
Egyedi fejezetcímek használata a weblapon (jövőbeni hivatkozás)
Egyedi információ használata a fejezetcímekben (jövőbeni hivatkozás)
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 2.4.6-os teljesítési feltételre vonatkozóan.
(Jelenleg nincs dokumentált hiba)
a szöveg, vagy más, a szövegalternatívával együtt álló elem, amely a webtartalmon belül a felhasználó számára jelenik meg az elem azonosításához
Megjegyzés 1: Egy címke minden felhasználó számára megjelenik, ugyanakkor a név rejtve maradhat és csak a kisegítő technológián keresztül jelenik meg. Számos (de nem az összes) esetben a név és a címke azonos.
Megjegyzés 2: a címke szakkifejezés a HTML-ben nem korlátozódik a címke elemre.
2.4.7 Látható fókusz: Bármelyik billentyűzettel működtetett felhasználói felülethez tartozik egy kezelési mód, ahol a billentyűzet fókusz-jelző látható. (AA Szint)
Jelen teljesítési feltétel célja legalább egy olyan kezelési módszer biztosítása, ahol a billentyűzet fókusz-jelző vizuálisan elhelyezhető.
Jelen teljesítési feltétel segítséget nyújt bárkinek, aki billentyűzet használ az oldal működtetésére, az által, hogy lehetővé teszi számukra annak az elemnek a vizuális meghatározását, amelyen a billentyűzetműveletek interakcióba lépnek egymással, az idő bármely pontjában.
A figyelem megtartási vagy rövidtávú memóriával kapcsolatos problémával, és a korlátozott végrehajtási funkciókkal rendelkező embereknek előnyük származik abból, hogy képesek megtalálni a fókusz helyzetét.
Amikor a szövegmezők fókuszba kerülnek, megjelenik egy függőleges sáv a mezőben, jelezve, hogy a felhasználó szöveget szúrhat be, VAGY a teljes szöveg kiemelésre kerül, ami azt jelzi, hogy a felhasználó rágépelhet a szövegre.
Amikor a felhasználói felületvezérlő fókuszba kerül, egy látható keret jelenik meg körülötte.
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
G149: Using user interface components that are highlighted by the user agent when they receive focus
C15: Using CSS to change the presentation of a user interface component when it receives focus (CSS)
G195: Using an author-supplied, highly visible focus indicator
SCR31: Using script to change the background color or border of the element with focus (Scripting)
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
A link vagy vezérlés kiemelése, amikor az egér fölé ér.(jövőbeni hivatkozás)
Jól látható kiemelési mechanizmus biztosítása arra az esetre, amikor a link vagy vezérlés billentyűzet-fókuszba kerül(jövőbeni hivatkozás)
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 2.4.7-es teljesítési feltételre vonatkozóan.
2.4.8 Pozíció: Információ elérése arra vonatkozóan, hogy a weboldalak halmazán belül a felhasználó melyik oldalon tartózkodik. (AAA Szint)
Jelen teljesítési feltétel célja módszert biztosítani arra, hogy a felhasználó a weboldalak halmazán, egy webhelyen, vagy egy webalkalmazáson belül tájékozódni tudjon, és megtalálja a kapcsolódó információt.
Jelen teljesítési feltétel hasznos a rövid távú figyelemmel rendelkező emberek számára, akik összezavarodhatnak, amikor hosszú navigációs lépések sorozatát követik egy weboldal eléréséhez. Szintén hasznos, amikor egy felhasználó közvetlenül egy oldalra vezető hivatkozást követ a weboldalak halmazán belül, és ehhez szükséges a weboldalra navigálnia, hogy megértse az oldal tartalmát, vagy több kapcsolódó információt találjon.
Hivatkozások, melyek segítik a felhasználókat a helyzetük meghatározásában egy oldalon
Egy kutatócsoport az egyetem oktatási tanszékének része. A csoport kezdőlapja kapcsolódik a tanszék és az egyetem kezdőlapjához.
Egy nyomvonal-morzsa
Egy portál a témákat kategóriákba rendezi. Amint a felhasználó a kategóriák és az alkategóriák között navigál egy nyomvonal-morzsa mutatja az aktuális helyzetét a kategóriák hierarchiájában. Minden oldal tartalmaz egy hivatkozást is a portál kezdőlapjára.
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
Hivatkozást biztosítani a kezdőlaphoz, vagy főoldalhoz (hivatkozás előkészületben)
Könnyen olvasható információ biztosítása a weboldalak halmazának felépítéséről (hivatkozás előkészületben)
Jelnyelvi információ biztosítása a weboldalak halmazának felépítéséről (hivatkozás előkészületben)
Könnyen olvasható összefoglaló biztosítása a tartalom minden egyes szakasza előtt (hivatkozás előkészületben)
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 2.4.8-as teljesítési feltételre vonatkozóan.
(Jelenleg nincs dokumentált hiba)
olyan weboldalak gyűjteménye, melyek közös célt szolgálnak, és amelyeket ugyanaz a szerkesztő, csoport vagy szervezet készített
Megjegyzés: a különböző nyelvű változatokat úgy tekintik, mint különböző weboldalak hálózatát.
2.4.9 Hivatkozás célja (csak hivatkozásnak): Hozzáférhető egy mechanizmus annak érdekében, hogy minden hivatkozás célja azonosítható legyen a hivatkozás szövegéből, kivéve ahol a hivatkozás célja kétértelmű lenne a mindennapi felhasználók számára. (AAA Szint)
Jelen teljesítési feltétel célja segítséget nyújtani a felhasználóknak abban, hogy megértsék minden egyes hivatkozás célját, annak érdekében, hogy eldönthessék akarják-e követni a hivatkozást. Ugyanazzal a célponttal rendelkező hivatkozásoknak ugyanazzal a leírással kell rendelkezniük a 3.2.4 teljesítési követelmény szerint, de a különböző célú és célpontú hivatkozásoknak különböző leírással kell rendelkezniük, mert a hivatkozás célja beazonosítható a hivatkozás szövegéből, a hivatkozások a kontextuson kívül is megérthetőek, úgy mint amikor a felhasználói programok biztosítják az oldalon szereplő hivatkozások felsorolását.
Jelen teljesítési feltétel magába foglal egy kivételt azokhoz a hivatkozásokhoz, melyeknél a hivatkozás célja nem határozható meg a weboldalon található információból. Ebben a helyzetben a fogyatékos személy nincs hátrányos helyzetben. Nem érhető el kiegészítő kontextus a hivatkozás céljának megértéséhez. Mindazonáltal, amennyiben bármilyen mennyiségű kontextus elérhető a weboldalon, amely felhasználható a hivatkozás céljának értelmezéséhez, akkor azt elérhetővé kell tenni a hivatkozás szövegében, a teljesítési feltétel megvalósításához.
A „mechanizmus” kifejezést annak érdekében használjuk, hogy lehetővé tegyük a szerkesztőknek, hogy a hivatkozást alapértelmezettként teljesen érthetővé tegyék a kontextuson kívül, vagy biztosítsanak módszert erre. Ez azért történik, mert bizonyos oldalak esetében a hivatkozás teljesen egyértelművé tétele, az oldalt bizonyos felhasználók számára könnyebbé, míg mások számára nehezebbé teszi. A hivatkozások teljesen egyértelművé vagy pont ellenkezőleg, félreérthetővé tétele lehetővé teszi a fogyatékkal élő felhasználók számára, hogy az igényeiknek legmegfelelőbb formátumban használják az oldalt.
Például: egy oldal amely 100 könyvcímet felsorol a könyvek letöltéséhez szükséges hivatkozásokkal együtt (HTML, PDF, DOC, TXT, MP3, vagy AAC formátumban) akár könyvcímnek is tekinthető az utána lévő hivatkozás "HTML-formátumú" szavaival együtt. Ezt követi a "Szintén elérhető" mondat, melyet rövid hivatkozások "HTML", "PDF", "DOC", "TXT", "MP3", és "AAC" szövegű sorozata követ. A hármas szinten dönthetnek úgy a felhasználók, hogy ilyen módon tekintik meg az oldalt, mivel az oldal nehezebben érthető vagy lassabb lenne, ha a hivatkozások a teljes könyvcímeket tartalmaznák. Mások dönthetnek úgy, hogy az oldalt a teljes címekkel tekintik meg, mint a hivatkozás egy részét, így minden hivatkozás önmagában érthető lesz. Mind az előző, mind az utóbbi csoport magába foglalja a látási és kognitív fogyatékossággal rendelkezőket, akik különböző technikákat használtak a böngészésre, vagy különböző típusú és fokozatú fogyatékossággal rendelkeztek.
Jelen teljesítési feltétel a mozgáskorlátozott embereket segíti azáltal, hogy lehetővé teszi számukra, bizonyos, nem lényeges weboldalak átugrását, a hivatkozott tartalomra történő lépéshez szükséges billentyűleütések és azt követőan az aktuális tartalomra való visszaugrás nélkül.
A kognitív problémákkal küzdők nem zavarodnak össze, amikor egy számukra lényegtelen oldalra és oldalról kell további navigálást végezniük.
A látássérült embereknek abból származik előnyük, hogy nem veszítik el helyzetüket a tartalomban, amikor az eredeti oldalra visszatérnek. A képernyőolvasó hivatkozási listája hasznosabb az információ megtalálása szempontjából, mert a hivatkozások célja leírásra kerül.
Ugyanaz a hivatkozás egy ikont és szöveget is tartalmaz
Egy szavazógép ikonja és az „Írország Kormányának Elektronikus Szavazási Bizottsága” szöveg együtt hoz létre egy hivatkozást.
Könyvcímek listája
A könyvcímek listáját háromféle formátumban lehet elérni: HTML, PDF, és mp3 (felvétel a könyvet olvasó személyről). A könyv címét a különböző formátumokhoz kapcsolódó hivatkozások követik. Az egyes hivatkozásokhoz kapcsolódó megjelenített szöveg a formátumtípus, de a linkekhez kapcsolódó szöveg a címet és a formátumot is tartalmazza. Például, "Gulliver utazásai, MP3."
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
G91: Providing link text that describes the purpose of a link using one of the following techniques:
Allowing the user to choose short or long link text using one of the technology specific techniques below:
Providing a supplemental description of the purpose of a link using one of the following techniques:
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 2.4.9-es teljesítési feltételre vonatkozóan.
a hivatkozás célját nem lehet meghatározni a hivatkozásból és a felhasználó számára a hivatkozással egyidejűleg megjelenített összes weboldali információból, (azaz a fogyatékosság nélküli olvasók nem tudják, hogy a hivatkozás hogyan reagál, mindaddig, amíg nem aktiválják azt)
Például: A „guajáva” szó a következő mondatban: „Az egyik legjelentősebb exportcikk a guajáva” egy hivatkozás. A hivatkozás rámutathat a guajáva meghatározására, vagy egy ábrára a guajáva exportált mennyiségére vonatkozóan, vagy a guajávát szüretelő emberekről készült fotóra. Amíg a hivatkozás nem kerül aktiválásra, az olvasók bizonytalanok, és a fogyatékkal élőket sem éri hátrány.
folyamat vagy technika az eredmény eléréséhez
Megjegyzés 1: A mechanizmust a tartalom keretein belül biztosíthatjuk, illetve épülhet platformokra vagy felhasználói programokra, a kisegítő technológiákat is beleértve.
Megjegyzés 2: A mechanizmusnak az adott megfelelőségi nyilatkozat összes teljesítési kritériumának eleget kell tennie.
2.4.10 Meghatározott részhez tartozó fejlécek: Meghatározott részhez tartozó fejlécek a tartalom összerendezésére szolgálnak. (AAA Szint)
Megjegyzés 1: A “Fejléc” kifejezést általános értelemben használjuk, mely magába foglalja a különböző címeket és a fejléc tartalmakhoz történő hozzárendelésének egyéb módjait.
Megjegyzés 2: Ez a teljesítési követelmény a szövegben lévő szakaszokkal foglalkozik, nem a felhasználó-felület elemeivel. A felhasználó-felület elemeivel a 4.1.2.-es Teljesítési Követelmény foglalkozik.
Jelen teljesítési feltétel célja fejléceket biztosítani a weboldal szakaszaihoz, amikor az oldalt szakaszokba rendezik. Például, hosszú dokumentumokat gyakran osztanak fel fejezetekre, a fejezeteknek vannak altémáik, és az altémák különféle szakaszokra, míg a szakaszok bekezdésekre bontódnak fel stb. Amikor ilyen szakaszok jönnek létre szükség van fejlécekre, melyek bemutatják őket. Ez világosan jelzi a tartalom felépítését, megkönnyíti a tartalmon belüli navigálást és a tartalom megértését segítő szellemi „kapaszkodókat” biztosít. Az egyéb oldalelemek kiegészíthetik a fejléceket a megjelenítés tökéletesítéséhez (pl. vízszintes vonalak és dobozok), de a vizuális megjelenítés nem elégséges a dokumentum szakaszainak azonosításához.
Jelen rendelkezést magába foglalja az AAA Szint, mert nem vonatkoztatható az összes típusú tartalomhoz és nem mindig lehetséges a fejlécek beszúrása. Például, amikor egy előre elkészített dokumentumot helyezünk fel a webre, az olyan fejléceket, melyeket a szerző nem foglalt bele az eredeti dokumentumba, nem lehet beszúrni. Vagy, egy hosszú levél gyakran különböző témákat fed le, de a fejlécek elhelyezése a levélben nagyon furcsa lenne. Mindamellett, ha a dokumentum a fejlécekkel szakaszokra tördelhető ez megkönnyíti a megértést és a navigációt egyaránt.
A vak emberek tudni fogják, amikor a weboldal egyik szakaszáról átlépnek egy másikra és érteni fogják minden szakasz célját.
A bizonyos tanulási nehézséggel küzdő rendelkező emberek képesek lesznek a fejléceket arra használni, hogy sokkal könnyebben megértsék az oldal tartalmának általános felépítését.
A tartalom navigálását billentyűzettel végző emberek képesek lesznek a fókusszal fejlécről fejlécre ugratni, ami képessé teszi őket a számukra érdekes tartalom gyors megtalálására.
Az olyan oldalak esetében, ahol a tartalom az oldal egy részében frissül, a fejlécek a frissített tartalom gyors elérésére használhatók.
Egy menü különböző részeket tartalmaz a különböző fogásokra vonatkozóan. Minden részhez tartozik egy fejléc: Étvágygerjesztők, Saláták, Levesek, Előételek, Édességek.
Egy webes alkalmazás beállítási oldalt tartalmaz, amely a kapcsolódó beállítások csoportjaira oszlik. Minden rész tartalmaz egy fejlécet, amely a beállítások osztályát írja le.
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
"Élő" tulajdonság használat az élő régiók jelöléséhez (jövőbeni hivatkozás) (ARIA)
Mechanizmus biztosítása a tartalom különböző fejezetei közötti navigáláshoz(jövőbeni hivatkozás)
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 2.4.10-es teljesítési feltételre vonatkozóan.
(Jelenleg nincs dokumentált hiba)
a szöveg, vagy más, a szövegalternatívával együtt álló elem, amely a webtartalmon belül a felhasználó számára jelenik meg az elem azonosításához
Megjegyzés 1: Egy címke minden felhasználó számára megjelenik, ugyanakkor a név rejtve maradhat és csak a kisegítő technológián keresztül jelenik meg. Számos (de nem az összes) esetben a név és a címke azonos.
Megjegyzés 2: a címke szakkifejezés a HTML-ben nem korlátozódik a címke elemre.
az írott tartalom része, amely egy vagy több vonatkozó témával, gondolattal foglalkozik
Megjegyzés: egy rész egy vagy több bekezdésből állhat, és tartalmazhat grafikonokat, táblázatokat, listákat és alrészeket.
3.1 irányelv: Tegye a szöveges tartalmat olvashatóvá és érthetővé
Jelen irányelv célja, hogy a segítő technológiák révén olvashatóvá tegye a szöveges tartalmat és biztosítsa az érthetőséghez szükséges információkat. A fogyatékkal élő emberek különböző módokon érzékelhetik a szövegeket. Némelyeknek a szöveg láthatóan, másoknak hallhatóan vagy tapinthatóan, míg megint másoknak látható és hallható formában jelenik meg. Bizonyos felhasználók csak rendkívüli nehézségek árán képesek felismerni az írott szöveget, ugyanakkor viszont nagyon jól megértik a hangosan, vizuálisan illusztrált, vagy jelnyelven megjelenített módfelett komplex és fejlett dokumentumokat. Néhány felhasználónak nehéz a szó vagy kifejezés jelentését kikövetkeztetnie a tartalomból, különösen akkor, ha az egy szokatlan vagy speciális, szűkebb értelemben használt szó vagy kifejezés. Ezeknek az embereknek a specifikus definíciók, vagy a teljes alakú mozaikszavak, illetve rövidítések jelenthetik a megértés kulcsát. A felhasználói programok, mind az audió, mind a grafikai alkalmazások, hibásan jeleníthetik meg a tartalmakat, ha a szöveg nyelve és iránya nincs meghatározva. Míg a legtöbb felhasználónak ez csak csekély problémát jelent, addig a fogyatékkal élők előtt áthághatatlan akadályt képeznek. Azokban az esetekben, amikor a kiejtés nélkül nem határozható meg a jelentés (például bizonyos japán kanji írásjeleknél) a kiejtési információt is elérhetővé kell tenni.
A jelen irányelv adott teljesítési feltételének megfelelő technikák alább kerülnek felsorolásra. Amenyiben léteznek olyan technikák, amelyke az irányelvre vonatkoznak, de nem tartoznak egyetlen teljesítési feltételhez sem, azok itt kerülnek ismertetésre. Ezek a technikák nem megköveteltek és nem elégségesek a teljesítési feltételek szempontjából, de bizonyos típusú webtartalmakatelérhetőbbé tehetnek számos felhasználó számára.
A lap tartalmával kapcsolatos elvárások meghatározása ellenőrizetlen forrásból (hivatkozás előkészületben)
Jelnyelvi megjelenítés biztosítása minden tartalomhoz (hivatkozás előkészületben)
A tartalomnak megfelelő legegyszerűbb és legérthetőbb nyelv használata (hivatkozás előkészületben)
Középre zárt szöveg alkalmazásának kerülése (hivatkozás előkészületben)
A szavak és karakterek közötti rossz minőségű elválasztás miatt, a teljesen jobbra vagy balra zárt szövegek alkalmazásának kerülése (hivatkozás előkészületben)
Limitált szövegoszlop szélesség (hivatkozás előkészületben)
A dőlt betűs szövegséma kerülése (hivatkozás előkészületben)
Különböző stílusok túlzott használatának kerülése a honlapon és az egyes oldalakon belül (hivatkozás előkészületben)
Gyakorlatias példák alkalmazása a tartalom érthetőbbé tétele érdekében (hivatkozás előkészületben)
Világos pasztell színű háttér alkalmazása a fehér háttéren fekete szöveggel szemben (hivatkozás előkészületben)
Az egyedi interfész vezérlők szükségtelen alkalmazásának kerülése (hivatkozás előkészületben)
A tartalom használatának biztosítása érdekében az információ, ötletek, és folyamatok érthető jelnyelvi változatának biztosítása (hivatkozás előkészületben)
A weboldal bizonyos részeire mutató megfelelő hivatkozás elkészítése (hivatkozás előkészületben)
A cím teljes szövegét tartalmazó fejlécre, vagy címre mutató hivatkozás elkészítése (hivatkozás előkészületben)
A weboldalakkal kapcsolatos alapvető informácók, köztük a webmester elérhetőségével, könnyen olvasható verziójának biztosítása (hivatkozás előkészületben)
A weboldalakkal kapcsolatos alapvető informácók, köztük a webmester elérhetőségével, jelnyelvi verziójának biztosítása (hivatkozás előkészületben)
3.1.1 Az oldal nyelve: Az oldal nyelve minden weboldal esetében algoritmikusan meghatározható legyen. (A szint)
Jelen teljesítési feltétel célja, hogy a tartalomfejlesztők a weboldalaikon biztosíthassák a felhasználói programok által történő pontos szöveg és nyelvi megjelenítéshez szükéges információkat. Mind a segítő technológiák, mind pedig a hagyományos felhasználói programok sokkal pontosabb szöveg megjelenítésre képesek, ha az oldal nyelvét meghatározzák. A képernyőolvasók a pontos kiejtési szabályok betöltésére is képesek, a vizuális böngészők pedig helyesen jelenítik meg a karaktereket és szkripteket, míg a médialejátszók a képaláírásokat mutatják meg. Mindezek eredményeképpen a fogyatékos felhasználók jobban megérthetik a tartalmakat.
A weboldal alapértelmezett nyelve az oldal szövegének a nyelve, mint ahogyan az a Nemzetköziesítés Bevált Gyakorlata: Nyelvek meghatározása az XHTML & HTML tartalmakban című részben megtárgyalásra került. Amennyiben egy oldalon több nyelvet használnak a szöveg alapértelmezett nyelvének a leggyakrabban használt nyelv számít (Ha minden nyelvet egyenlő mértékben használnak, akkor a legelsőként alkalmazott nyelvet kell alapértelmezettnek tekinteni.)
Megjegyzés: Az A megfelelősségi szintet teljesíteni kívánó többnyelvű oldalak fejlesztőinek a Munkacsoport erősen javasolja az AA szintű 3.1.2 teljesítési feltétel megvalósítását.
Ez a teljesítési feltétel segítséget nyújt:
azoknak,akik a szöveget mesterséges hanggá alakító képernyőolvasókat, vagy más technológiákat alkalmaznak;
azoknak, akiknek nehézséget jelent az olyan szöveges elemek, mint a karakterek, ábécék, vagy dekódoló szavak pontos és folyamatos olvasása;
azoknak, akiknek bizonyos kognitív, nyelvi vagy tanulási nehézségeik miatt a szöveget beszéddé alakító programmra van szükségük
Példa 1: Két nyelven megírt webtartalom
Egy Németországban angolul és németül, de főként németül, megírt HTML formátumú weboldal. Ebben az esetben, a html elem nyelvi attribútumának megfelelően az oldal alapértelmezett nyelve a német.
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
Internationalization Best Practices: Specifying Language in XHTML & HTML Content
d140 Learning to read. 2001. International Classification of Functioning, Disabilities, and Health. World Health Organization
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Az alapértelmezett nyelv(ek) azonosítása az alább felsorolt technikák valamelyikének alkalmazásával.
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt módszerek/technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
Az alapértelmezett nyelv meghatározása a HTTP fejlécben (hivatkozás előkészületben)
Http vagy a tartalom nyelvi tag alkalmazása a metaadatokhoz (hivatkozás előkészületben)
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg a 3.1.1-es teljesítési feltételre vonatkozóan:
(Jelenleg nincs dokumentált hiba)
a szerkesztő által megadott adatokból szoftver által meghatározott és olyan módon biztosított, hogy a felhasználói programok, beleértve a kisegítő technológiákat, az információt különböző formában/módon csomagolhatják ki és jeleníthetik meg a felhasználó részére
Példa 1: Jelölőnyelvben elemekből és attribútumokból meghatározott, az általánosan elérhető kisegítő technológiák által közvetlenül elérhető.
Példa 2: Nem jelölőnyelvben, a technológiaspecifikus adatszerkezetekből meghatározott és a kisegítő technológia számára olyan akadálymentesítési API-n keresztül bemutatott, amely egy általánosan elérhető kisegítő technológián keresztül kerül támogatásra.
az emberek egymás közötti kommuniációjához használt beszélt, írott vagy jelnyelv (vizuálisan vagy tapintáson keresztül)
Megjegyzés: Tekintse meg a jelnyelvet is.
egy nem beágyazott forrás, amely elérhető egy HTTP-t használó egyszerű URI-ről , valamint bármilyen más forrás, amelyet a előállításhoz használtak (used in rendering), vagy ezzel együtt megjelenítésre terveztek (intended to be rendered) egy felhasználói program által
Megjegyzés 1: Habár bármely „más forrás” az elsődleges forrással együtt kerülne előállításra (rendered), az előállításuk nem feltétlenül egyidőben történne.
Megjegyzés 2: A fenti irányelvekkel való megfelelőség céljából a forrásnak „nem beágyazottnak” kell lennie a megfelelőség tartományán belül ahhoz, hogy weboldalnak minősüljön.
Példa 1: Webforrás, mely magába foglalja az összes beágyazott képet és médiát.
Példa 2: Egy Aszinkron Java-szkriptet és XML-t (AJAX) használó web levelezési program. A program teljesen a http://example.com/mail oldalon működik, de tartalmaz egy postafiókot (inbox), egy partnerek részt és egy naptárt. Hivatkozások és gombok biztosítottak ahhoz, hogy a postafiók, partnerek rész vagy a naptár megjelenjen, de az oldal URL elérésében ne következzen be változás.
Példa 3: Testre szabható portálhely, ahol a felhasználók megválaszthatják a tartalom megjelenését különböző tartalmi modulokon keresztül.
Példa 4: Amikor a felhasználó belép a http://shopping.example.com/ oldalra a keresőjén, egy moziszerű, interaktív vásárlási környezetbe kerül, ahol vizuálisan mozog egy üzletben, veszi le a termékeket a polcokról, és teszi őket az előtte lévő vizuálisan megjelenő kocsiba. A termékekre történő kattintás, a termék mellett lebegő (termék)specifikációs lap megjelenítését hívja elő.Ez lehet egy egyszerű weboldal vagy csak egy oldal a webhelyen belül.
3.1.2 Szövegrészek nyelve: A tartalom mindegyik szakaszához, vagy mondatához tartozó emberi nyelv algoritmikusan meghatározható legyen,kivételt jelentenek a tulajdonnevek, a technikai szakkifejezések, a meghatározatlan nyelvek szavai, és azok a szavak és mondatok a szöveg közvetlen környezetében, amelyek már a köznyelv részévé váltak. (AA szint)
Jelen teljesítési feltétel célja az, hogy a felhasználói programok megfelelő módon tudják megjeleníteni a több nyelven megírt tartalmakat, valamint az, hogy a kisegítő technológiák támogassák a szövegek értelmezésében a megfelelő nyelvspecifikus tudást és forrásokat alkalmazó felhasználókat. Ennek érdekében használhatók grafikus böngészők, csakúgy mint képernyőolvasók, Braille kijelzők, és más hangalapú böngészők.
Mind a kisegítő technológiák, mind a hagyományos felhasználói programok sokkal pontosabban képesek megjeleníteni a szöveget, ha a bekezdések meghatározott nyelven íródnak. A képernyőolvasók alkalmasak a nyelvek kiejtési szabályainak használatára. A vizuális böngészők megfelelő módon képesek megjeleníteni a karaktereket és szkripteket. Ez különösen akkor fontos, amikor balról jobbra, illetve jobbról balra íródó nyelvek között történik váltás, illetve, ha különböző ábécéket alkalmazó nyelven íródott a bekezdés. A fogyatékos felhasználók, akik beszélik a weboldalon megjelenő valamennyi nyelvet, jobban meg fogják érteni az oldal tartalmát, ha az összes bekezdés megfelelő módon kerül megjelenítésre.
Amennyiben az adott kifejezés vagy bekezdés esetében nem kerül más nyelv meghatározásra, akkor annak nyelve a weblap alapértelmezett nyelve lesz (lsd. 3.1.1 teljesítési feltétel). Ennek megfelelően minden egynyelvű dokumentum tartalmának nyelve algoritmikusan meghatározható.
Egy bizonyos nyelv szavai és kifejezései más nyelvnek is részeivé válhatnak. Például az eredetileg francia "rendezvous" (találkozó) szó az angolban is meghonosodott, bekerült a szótárakba, és az angol képernyőolvasók is tökéletesen kiejtik. Ennek megfelelően, egy angol nyelvű szöveg, amely tartalmazza a "rendezvous" szót, akkor is megfelel a teljesítési feltételnek, ha nem jelzi, hogy a szó eredetileg francia eredetű. Bizonyos esetekben, például ha az adott szöveg nyelve egy szó miatt átalakulna, akkor inkább az adott szó válik a szövegkörnyezet nyelvének részévé. Mivel ez bizonyos nyelvekben meglehetősen gyakran megfigyelhető, ezért az ilyen szavakat a szövegkörnyezet nyelvének részeként kell alkalmazni, kivéve akkor, ha a nyelv megváltoztatása volt az eredeti szándék. Ha a nyelv megváltoztatásának szánda nem egyértelmű, akkor azt kell megfontolni, hogy az adott szó kiejthető-e a szövegkörnyezet nyelvének megfelelően (kivéve az akcentus vagy hanglejtést).
Bizonyos szakmák esetében más nyelvekből származó szakszavak használatára is szükség lehet. Ezek a kifejezések általában nem szerepelnek minden nyelvben. A technikai kifejezések univerzális természete lehetővé teszi a szakemberek közötti kommunikációt.
A szakkifejezések példájaként lehet említeni a következő szavakat: Homo sapiens, Alpha Centauri, hertz, habeas corpus.
Bizonyos okokból fontos lehet a nyelvek közötti váltások azonosítása:
A braille fordítószoftverek számára lehetővé teszi a nyelvi változások követését pl. ellenőrző kódokkal láthatja el a hangsúlyos karaktereket, illetve ellenőrző kódokkal megakadályozhatja a hibás 2. fokozatú braille összevonásokat.
A több nyelven működő beszédszintetizátorok képessé válnak helyesen kiejteni a megfelelő szövegeket. Abban az esetben, ha a változások nem kerülnek megjelölésre, akkor a szintetizátor az alapértelmezett nyelven próbálja meg a tőle telhető legjobb minőségben visszaadni a tartalmat. Így a franciául gépkocsit jelentő "voiture" szót az alapértelmezett nyelvként angolul beszélő szintetizáror "voyture"-nek fogja kiejteni.
A nyelvi változások megjelölése a technológiák későbbi fejlesztése során hasznos lehet. Például az idegen nyelvet nem beszélő felhasználó a gépek segítségével fordíthatja le a szövegeket az általa beszélt nyelvre.
A nyelvi változatok megjelölése a szótárakat használó felhasználói programoknak is segítséget nyújthat a meghatározások megadásában.
Ez a teljesítési feltétel segítséget nyújt:
azoknak, akik képernyőolvasókat vagy más technológiákat használnak a szövegek szintetikus beszéddé alakításához;
azoknak, akiknek nehézséget jelent az olyan szöveges elemek, mint a karakterek, ábécék, vagy dekódoló szavak pontos és folyamatos olvasása, illetve a szavak és kifejezések megértése;
azoknak, akiknek bizonyos felismerési, nyelvi vagy tanulási nehézségeik miatt a szöveget beszéddé alakító programra van szükségük;
azoknak, akik a szinkronizált médiatartalom hanganyagának nyelvi változásait feliratok segítségével tudják azonosítani.
Német kifejezés egy angol mondatban.
"He maintained that the DDR (German Democratic Republic) was just a 'Treppenwitz der Weltgeschichte',". A példaként szereplő angol nyelvű mondatban, a 'Treppenwitz der Weltgeschichte' német nyelvű kifejezésként került megjelölésre. A jelölő nyelvtől függően az angol a teljes dokumentum nyelve is lehet - azoknak az eseteknek a kivételével, amelyeknél más került megjelölésre - vagy bekezdésenként is kijelölésre kerülhet. Amikor a képernyőolvasó elérkezik a német kifejezéshez, akkor automatikusan átvált a német kiejtési szabályokra, a szó helyes kiejtésének érdekében.
Alternatív nyelvi hivatkozások
Egy HTML weboldal az oldal idegennyelvű változataira (pl. német, francia, holland, kasztíliai stb.) mutató hivatkozásokat tartalmazhat. A hivatkozások szövege az adott nyelv eredeti nevét jelölik. A hivatkozások nyelvét mindig egy nyelvi attribútum adja meg.
"Podcast" használata egy francia mondatban.
Mivel a "podcast" meghonosodott a következő példamondat nyelvében, ezért a nyelvváltozás megjelölése nem szükséges: "À l'occasion de l'exposition "Energie éternelle. 1500 arts d'art indien", le Palais des Beaux-Arts de Bruxelles a lancé son premier podcast. Vous pouvez télécharger ce podcast au format M4A et MP3,".
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
Language tags in HTML and XML - W3C Internationalization Working Group
Internationalization Best Practices: Specifying Language in XHTML & HTML Content
d140 Learning to read. 2001. International Classification of Functioning, Disabilities, and Health. World Health Organization
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Az emberi nyelv változásainak azonosítása az alább felsorolt technikák egyikének segítségével:
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt módszerek/technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
A weboldal alapértelmezett nyelvétől eltérő másik nyelv vizuális megkülönböztetése (hivatkozás előkészületben).
Idegennyelvű bekezdések illetve kifejezések nyelveinek megadása (hivatkozás előkészületben)
A képernyőolvasók helyes kiejtésének biztosítása érdekében jelölő nyelv megadása a teljes nevek esetében. (hivatkozás előkészületben)
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg a 3.1.2-es teljesítési feltételre vonatkozóan:
(Jelenleg nincs dokumentált hiba)
a szerkesztő által megadott adatokból szoftver által meghatározott és olyan módon biztosított, hogy a felhasználói programok, beleértve a kisegítő technológiákat, az információt különböző formában/módon csomagolhatják ki és jeleníthetik meg a felhasználó részére
Példa 1: Jelölőnyelvben elemekből és attribútumokból meghatározott, az általánosan elérhető kisegítő technológiák által közvetlenül elérhető.
Példa 2: Nem jelölőnyelvben, a technológiaspecifikus adatszerkezetekből meghatározott és a kisegítő technológia számára olyan akadálymentesítési API-n keresztül bemutatott, amely egy általánosan elérhető kisegítő technológián keresztül kerül támogatásra.
az emberek egymás közötti kommuniációjához használt beszélt, írott vagy jelnyelv (vizuálisan vagy tapintáson keresztül)
Megjegyzés: Tekintse meg a jelnyelvet is.
3.1.3 Szokatlan szavak: Hozzáférhető egy mechanizmus a szokatlan vagy szűk értelemben használt szavak és mondatok konkrét definíciójának azonosítására. Ezek közé tartoznak a kifejezések és a zsargon is. (AAA szint)
Bizonyos fogyatékosságok nehézkessé teszik a nem szószerinti vagy speciális, szűk értelemben használt szavak, illetve a képes beszéd és a különleges szerkezetek megértését. Emiatt létfontosságú a felhasználók megfelelő mechanizmusokkal történő ellátása. Az átlagos felhasználók részére speciális információkat szerkesztő fejlesztőknek erősen ajánlott a teljesítési feltétel figyelembevétele, még akkor is, ha "A" vagy "AA" megfelelősségi szintű tartalmakat fejlesztenek.
Ez a teljesítési feltétel azon megértési, nyelvi és tanulási nehézségekkel küzdő embereknek nyújthat segítséget, akiknek:
gondot jelent a szavak jelentésének megfejtése
gondot jelent a szavak és kifejezések megértése
gondot jelent a megértést segítő tartalmak használata
Azoknak a látássérülteknek is segítséget jelenthet:
Szótárak vagy más források olyan módszerrel történő listázása, illetve elrendezése, hogy a keresés mindig az adott definíciót jelenítse meg, a más forrásokból származó definíciók halmaza helyett. (A szótárak vagy más vonatkozó források valószínűleg a megfelelő definíciót fogják megtalálni. Ez szabályozza a definíciók keresési módszerét.)
Definíciók felsorolása a szószedetben.
A WCAG 2.0 speciális módon használja a "szöveg" szót. Ezért a WCAG 2.0-án belül megjelenő "szöveg" szó hivatkozása a weblapon lévő szószedetben szereplő "szöveg" című definícióra mutat.
Egy szó speciális definíciója a lap alján szerepel.
A lapon szereplő szó belső hivatkozása a megfelelő definícióra mutat.
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
Note: The inclusion of a product or vendor name in the list below does not constitute an endorsement by the Web Content Accessibility Guidelines Working Group or the Web Accessibility Initiative of the World Wide Web Consortium. This list is provided simply for convenience and to give users an idea of what resources may be available
Free bilingual dictionaries for a number of languages are available from the Freedict.org Web site. The dictionaries are of uneven quality and size as noted on the site. Retrieved 9 April 2005.
The WorldStar Free Dictionaries, Translators and Search Engines site provides access to free on-line dictionaries and search engines in many languages. Retrieved 18 November 2005.
More dictionaries are at your dictionary, freelang.com (in English, Spanish and French!) and many other places.
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Utasítások: Válassza ki az alábbi szituációk közül azt, amelyik illik az Ön által használt tartalomhoz. Minden szituáció olyan számmal jelölt technikákat(vagy technikák kombinációját) tartalmaz, amelyet a Munkacsoport elégségesnek tart az adott szituációban.
G101: Providing the definition of a word or phrase used in an unusual or restricted way for the first occurrence of the word or phrase in a Web page using one of the following techniques:
G101: Providing the definition of a word or phrase used in an unusual or restricted way for each occurrence of the word or phrase in a Web page using one of the following techniques:
G101: Providing the definition of a word or phrase used in an unusual or restricted way for each occurrence of the word or phrase in a Web page using one of the following techniques:
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt módszerek/technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
Cím attribútum alkalmazása a szavak és kifejezések magyarázatára (hivatkozás előkészületben)
Jelölő és vizuális formázás használata a különleges jelentéssel bíró szavak könnyebb felismerése céljából (hivatkozás előkészületben)
Hangfelismerő szótár keresési funkciójának alkalmazása a gépelési vagy betűzési nehézségekkel küzdő felhasználók részére, akik ennek segítségével a szó kimondásával kereshetik meg a szükséges definíciót (hivatkozás előkészületben)
Jelnyelvi szótár alkalmazása a siket felhasználók keresési igényeinek kielégítésére (hivatkozás előkészületben)
A szöveges tartalomban előforduló minden egyes szó definícióját kereshetővé tevő mechanizmus alkalmazása (hivatkozás előkészületben)
A szöveges tartalomban szereplő minden egyes szó jelentését meghatározó mechanizmus alkalmazása (hivatkozás előkészületben)
Szokatlan idegen szavak használatának mellőzése (hivatkozás előkészületben)
Lépcsőzetes elrendezésű szótárak alkalmazása a jelentések meghatározása érdekében (hivatkozás előkészületben)
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg a 3.1.3-es teljesítési feltételre vonatkozóan:
(Jelenleg nincs dokumentált hiba)
jelentése nem következtethető ki az egyes szavak jelentéséből, és a sajátos szavak megváltoztatása jelentésvesztést vonna maga után
Megjegyzés: A kifejezéseket nem lehet közvetlenül, szóról szóra lefordítani jelentésük (kulturális vagy nyelvfüggő) elvesztése nélkül.
Példa 1: Angolul a "spilling the beans" jelentése „elárulni egy titkot”. (Nem pedig az, hogy kiönteni a babot, ahogy az tükörfordításban megjelenne.)
Példa 2: Japánul a "さじを投げる" mondás szó szerinti fordítása “eldobja a kanalat” - itt a jelentés azt is magában foglalja, hogy az illető semmit sem tud tenni és végül feladja. (Magyar megfelelője a "bedobja a törölközőt".)
folyamat vagy technika az eredmény eléréséhez
Megjegyzés 1: A mechanizmust a tartalom keretein belül biztosíthatjuk, illetve épülhet platformokra vagy felhasználói programokra, a kisegítő technológiákat is beleértve.
Megjegyzés 2: A mechanizmusnak az adott megfelelőségi nyilatkozat összes teljesítési kritériumának eleget kell tennie.
az emberek által egy adott területen használt konkrét szavak
Példa: A Beragadó Billentyű-szó a kisegítő technológia/akadálymentesítés területén belül használt zsargon.
olyan módon használt szavak, amelyek megkövetelik a felhasználóktól, hogy pontosan tudják, melyik meghatározást kell alkalmazni a tartalom megértéséhez
Példa: A „gig” szakkifejezés mást jelent, ha egy koncerttel kapcsolatos megbeszélésen hangzik el, és mást egy számítógép merevmeghajtójáról szóló cikkben. A megfelelő definíciót a szövegkörnyezetből lehet meghatározni. Szemléltetésképpen: a „szöveg” kifejezést nagyon specifikus módon használja a WCAG 2.0, így a definíció szerepel a szójegyzékben.
3.1.4 Rövidítések: Hozzáférhető egy mechanizmus a rövidítések teljes feloldásához és értelmének azonosításához. (AAA szint)
Jelen teljesítési feltétel célja, hogy a felhasználók hozzáférjenek a rövidítések teljes alakjához.
Ez a teljesítési feltétel segítséget nyújt azoknak:
akiknek problémát jelent a szavak dekódolása;
akik nagyított képernyőt használnak (a nagyítás áttekinthetetlenné teheti a szöveges összefüggéseket);
korlátozott a memóriájuk;
nem képesek a tartalmat megfelelően a megértés érdekében használni.
A rövidítések különböző módokon megzavarhatnak néhány felhasználót:
Néhány rövidítés nem hasonlít a normális szavakra és nem is ejthetők ki a nyelv szabályai szerint. Például az angol "room" (szoba) szónak "rm" a rövidítése, amely nem hasonlít egyetlen angol szóra vagy fonémára sem. Annak a felhasználónak, aki helyesen akarja kiejteni a "room" szót tudnia kell az "rm" rövidítés pontos jelentését.
Némely esetben ugyanazok a rövidítések különböző tartalmakban különböző jelentésekkel bírhatnak. Például a "Dr. Johnson lives on Boswell Dr.," tartalmú angol mondatban az első esetben a "Dr." a doktor rövidítése, míg a második esetben az angol "Drive" (utca) helyett áll. A felhasználóknak meg kell érteniük a tartalmat ahhoz, hogy a rövidítések jelentését is felismerjék.
Néhány esetben akronimok állhatnak közismert szavak helyett, amelyeket különböző módokon lehet alkalmazni. Például a "JAWS" betűszó "Job Access with Speech" elnevezésű képernyőolvasót is jelentheti, de ugyanakkor az állkapocs angol neve is. Az akronimok és a közönséges szavak használata eltér egymástól.
Néhány akronim ugyanúgy használható, mint a közönséges szavak de máshogy kell őket betűzni. Például a S M I L-t, a Synchronized Multimedia Integration Language (Szinkronizált Média Integrációs Nyelv) rövidítését ugyanúgy kell kiejteni, mint az angol "smile" (mosoly) szót.
A teljesítési feltétel azoknak a látássérülteknek is segíthet, akik:
elveszítik az összefüggéseket, ha kinagyítják a képernyőn megjelenő képet
A tartalomban első alkalommal megjelenő rövidítés, amelynek a jelentése is ugyanott kerül megjelenítésre.
A "World Wide Web Consortium," neve a szervezet honlapjának első fejlécében jelenik meg, ahol az idézőjelbe tett "W3C" rövidítés is feltüntetésre kerül.
Egy weboldalon on-line akronim keresőszolgáltatás található. A felhasználó beírja az űrlapba a rövidítést, amelyre a forrásból az akronimhez tartozó lehetséges jelentések listája kerül megjelenítésre.
Egy egészségügyi weboldal.
Az egészségügyi oldalak mind az orvosok mind a betegek részére kinálnak információkat. Az oldal lépcsőzetes elrendezésű szótárakat tartalmaz. Az első egy rendkívül speciális orvosi szótár, míg a második a nagyközönség számára is érthető információkat tesz közzé. A sorban található egy akronim és rövidítés lista, amely az oldal különlegessége, és végül egy szabvány szótár is megjelenítésre kerül. Ez utóbbi a szövegben található legtöbb szó jelentését magyarázza, míg a legelső a szokatlam orvosi szakkifejezések definícióját tartalmazza. Az egynél több szótárban előforduló szavak a listák sorrendjében jelennek meg. Az akronimek és rövidítések jelentése a nekik megfelelő akronimek és rövidítések sorrendjében jelennek meg.
A rövidítések teljes alakja.
A rövidítések teljes alakja algoritmikus formában is megjeleníthető. A hangos felhasználói programok a rövidítések megjelölésére használhatják a teljes alakokat. Más felhasználói programok a rövidítésre vonatkozó tippként vagy szöveges segítségként használhatják a teljes alakot.
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
Acronym finder - You can search with the exact acronym, the beginning of the acronym, wildcards and reverse lookup.
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Utasítások: Válassza ki az alábbi szituációk közül azt, amelyik illik az Ön által használt tartalomhoz. Minden szituáció olyan számmal jelölt technikákat (vagy technikák kombinációját) tartalmaz, amelyet a Munkacsoport elégségesnek tart az adott szituációban.
G102: Providing the expansion or explanation of an abbreviation for the first occurrence of the abbreviation in a Web page using one of the following techniques:
G102: Providing the expansion or explanation of an abbreviation for all occurrences of the abbreviation in a Web page using one of the following techniques:
G102: Providing the expansion or explanation of an abbreviation for all occurrences of abbreviations in a Web page using one of the following techniques:
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt módszerek/technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
Cím attribútum használata szavak és kifejezések magyarázatának megadásához (hivatkozás előkészületben)
Egyedi rövidítések használata a weboldalon (hivatkozás előkészületben)
Vizuális formátumok használata a rövidítések könnyebb felismerése céljából (hivatkozás előkészületben)
Hangos szótár biztosítása olyan felhasználók részére, akiknek nehézséget okoz az írott definíciók megértése (hivatkozás előkészületben)
Hangfelismerő szótár biztosítása olyan felhasználók részére, akiknek nehézséget okoz a gépelés vagy a betűzés, de ki tudják mondani a keresett szót (hivatkozás előkészületben)
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg a 3.1.4-es teljesítési feltételre vonatkozóan:
(Jelenleg nincs dokumentált hiba)
folyamat vagy technika az eredmény eléréséhez
Megjegyzés 1: A mechanizmust a tartalom keretein belül biztosíthatjuk, illetve épülhet platformokra vagy felhasználói programokra, a kisegítő technológiákat is beleértve.
Megjegyzés 2: A mechanizmusnak az adott megfelelőségi nyilatkozat összes teljesítési kritériumának eleget kell tennie.
egy szó, kifejezés vagy név rövidített formája
Megjegyzés 1: Rövidítésnek nevezzük közszavak és tulajdonnevek rövidített formáit, melyek szinte kizárólag írott formában élnek, azaz amelyeket kiejtve teljes alakjukban használunk.
Példa: U. (utca), km (kilométer), É (észak), Ft (forint), dec. (december), l. (lásd).
Megjegyzés 2: A mozaikszavak hosszabb kifejezések betűiből vagy részleteiből összevont szavak. Leginkább a tulajdonnevek, azokon belül is az intézménynevek között gyakoriak. A mozaikszavak három nagy csoportba oszthatók aszerint, hogy az eredeti elnevezésből csak a tagok kezdőbetűit (betűszavak), kiragadott részleteit (szóösszevonások) vagy értelmes darabjait őrzik meg (egyéb mozaikszók).
Példa: OSZK (Országos Széchényi Könyvtár), Ofotért (Optikai, Finommechanikai és Fotocikkeket Értékesítő Vállalat).
3.1.5 Olvasási szint: Amikor a szöveg fejlettebb olvasási készséget igényel, mint az alacsonyabb középfokú oktatási szint, akkor kiegészítő/magyarázó tartalom, vagy az alacsonyabb középfokú oktatási szintnél fejlettebb olvasási készséget nem igénylő változat is elérhető. (AAA szint)
Lehetőség szerint a tartalmat a legérthetőbb és legegyszerűbb módon kell megírni. A teljesítési feltétel céljai az alábbiak:
biztosítson olyan kiegészítő tartalmat, amely segítséget nyújt a nehezebb vagy összetettebb szövegek megértéséhez;
egy mérhető rendszabály létrehozása, amely jelzi, ha szükség van a kiegészítő tartalomra.
Ez a teljesítési feltétel segítséget nyújt az olvasási problémákkal küzdő felhasználóknak, valamint a nehezebb vagy összetettebb webtartalmat publikálni kivánó webfejlesztőknek. A szövegek nehézségi fokának meghatározása az olvasásukhoz szükséges képzési szint megadásával lehetséges. Az oktatási szinteket az oktatási rendszereket nemzetközi szinten összehangoló az Oktatás Nemzetközi Standard Osztályozási Rendszere [UNESCO] határozza meg.
A nehéz vagy összetett szövegek általában megfelelnek a célközönség legtöbb tagjának (vagyi azoknak, akiknek a tartalom készült). De ezeket az oldalakat számos fogyatékos felhasználó, köztük az olvasási problémákkal küzdők, is látogathatják, akik között az adott tartalom tárgyának magasan képzett és elismert szakértői is előfordulhatnak.Számukra nagy segítséget jelent a könnyen olvasható szöveges tartalom elkészítése. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor kiegészítő tartalom elkészítése válik szükségessé. A kiegészítő tartalomra akkor van szükség, ha a szöveg olvasásához az alacsonyabb középfokú oktatási szintnél magasabb képzettség az elvárt, ami több mint kilenc tanévnyi oktatási időt jelent. Az ilyen szövegek komoly problémát jelentenek az olvasási nehézségekkel küzdő embereknek, sőt még azoknak a nem fogyatékos felhasználóknak is bonyolult lehet, akik teljesítették a felsőbb középfokú oktatás követelményeit.
A diszleksziához hasonló olvasási problémák megnehezítik a kézzel írott, illetve nyomtatott szavak, valamint azok helyes kiejtésének az összepárosítását. Ezt nevezik a szöveg "dekódolásának". A folyamatosan olvasni tudó emberek esetében a dekódolásnak folyamatosan kell működnie. A szövegek szószerinti dekódolása felemészti a szöveget olvasó és megérteni igyekvő emberek mentális energiájának nagy részét. A rövidebb és közérthetőbb szavak, illetve mondatok általában könnyebben és alacsonyabb olvasási képességek birtokában is jobban dekódolhatók, mint a hosszú és ismeretlen szavakat használó szerkezetek.
A szöveg olvasásához (vagy más néven olvashatóságához) szükséges képzettségi szintet a weboldal kiválasztott szakaszainak elemzése útján állapítják meg. Abban az esetben, ha a weboldal különböző céloknak megfelelő tartalmakból, vagy különböző stílusok alkalmazásával készült, akkor a kiválasztott résznek magába kell foglalnia az összes tartalomra, vagy felhasznált stílusra vonatkozó példákat. (Számos esetben a weboldal csak egyféle tartalmat foglal magába- pl. technikai dokumentáció, jogi szöveg, vagy marketing anyag stb. - és minden tartalom ugyanazt a stílust is használja.).
Az oktatók szintén képesek a szöveg olvasásához szükséges képzettségi szint felmérésére. Például egy képzett tanár képes megállapítani azt, hogy a helyi oktatási elvárások szintje szerint az adott szöveg nagyobb olvasási képességet igényel-e annál, mint ami az alacsonyabb középfokú oktatás utolsó évét elvégzett diákoktól elvárható.
Mivel emberek, települések elnevezései, vagy más nevek nem rövidíthetők le, illetve nem hivatkozhatók minden esetben csak névmások segítségével, ezért ezek használata megnehezítheti a mondatok érthetőségét. A teljesítési feltétel ezért úgy rendelkezik, hogy a teljes neveket el lehet távolítani a szövegekből, még mielőtt értékelésre kerülne az olvashatósági feltételnek történő megfelelősségük. Címekkel kapcsolatban ugyanez az eljárás érvényes, abban az esetben, ha a szerző nem tudja azt úgy egyszerűsíteni, hogy az ne tegye értelmezhetetlenné a cím és a tartalom összefüggését (pl. könyv, akadémiai írás, cikk stb.). Emiatt a címek is különleges mentességet élveznek.
Abban az esetben, ha egy weboldal több nyelven íródott, akkor az olvashatósági feltételt minden olyan nyelv esetében meg kell vizsgálni, amely legalább 5 %-ban előfordul a tartalomban, és teljes mondatokat vagy bekezdéseket képez (nem csak egyedi szavak vagy kifejezések formájában). A weboldal olvashatóságának mértékét a legrosszabb értéket adó nyelv alapján kell megállapítani.
A lap olvashatóságát a kiválasztott bekezdés alkalmazott olvasási formulája is meghatározhatja. Számos (habár nem minden) esetben az olvashatósági formulák a száz szóból álló részekre alapozzák számításaikat. Ilyen formulák számos nyelven kifejlesztésre kerültek. A bekezdésben összeszámolják a szavak számát és a szótagok vagy a karakterek száma alapján meghatározzák azok hosszát. A legtöbb olvasási formula a mondatok számát és hosszát is figyelembe veszi. Ezután a szövegben szereplő szavak és mondatok átlagos hossza alapján határozzák meg az olvashatóság értékét. (Néhány nyelv, mint például a japán, összetett betüket használ ugyanazon a részen belül. Ezekben az esetekben az olvashatósági formulák figyelembe veszik ezek hosszát és számát a kalkuláció során.) Az eredményt vagy egy szám (például 0-tól 100-ig terjedően), vagy egy fokozatokból álló skála értéke fejezheti ki. Ezeket az eredményeket aztán az Oktatás Nemzetközi Standard Osztályozási Rendszere által leírt oktatási szinteknek megfelelően lehet meghatározni. Az olvashatósági formulák számos nyelven elérhetők a népszerű programok helyesírásellenőrző alkalmazásain keresztül, abban az esetben, ha a felhasználó a dokumentum ellenőrzése után lekéri a statisztikát a program megfelelő helyéről.
Alapfokú oktatás | Alacsonyabb középfokú oktatás | Felsőbb középfokú oktatás | Felsőoktatás |
---|---|---|---|
Első hat tanév | 7-9 tanév | 10-12 tanév | Több mint 12 tanév |
Felhasználva a Oktatás Nemzetközi Standard Osztályozási Rendszeréből [UNESCO]
Megjegyzés: A Nyílt Társadalom Mentális Egészség Kezdeményezés szerint az "Olvasni Könnyű" koncepció nem lehet egyetemesen alkalmazható és nem lehetséges olyan szöveget írni, amely megfelel minden írási-olvasási és kognitív problémákkal küzdő embernek. A legegyszerűbb és legérthetőbb nyelv használata lenne a legkívánatosabb, de a WCAG Munkacsoport nem képes ellenőrizni, hogy ez lehetséges-e. Az olvasási szint egy módot jelent a az egyszerű írást szorgalmazó teljesítési feltétel tesztelhetőségének bevezetésére.A kiegészítő tartalom pedig egy jelentős technikát jelenthet a megértési nehézségekkel küzdő embereknek.
Ez a teljesítési feltétel segítséget nyújt:
azoknak, akiknek problémát jelent az írott nyelv megértése és interpretálása (pl. újságcikkek, utasítások, szöveges vagy vakírással készült újságok) a szükséges ismeretek vagy információk megszerzése céljából.
Egy tudományos újságban a terület szakértőinek szóló bonyolult szaknyelven íródott cikkek jelennek meg. Az újság tartalomjegyzékében feltüntetésre kerül a cikkek köznapi nyelven megírt összefoglalója. Az összefoglalók a nyolc tanévet végzett olvasók számára készültek. Az újság meta adatai, a Dublin Core specifikációi szerint, a cikkek célközönségét "felsőfokú", míg az összefoglalókat olvasókat az "alacsonyabb középfokú oktatási" szinttel rendelkezőkként azonosítják.
A nagyközönségnek szóló orvosi információk.
Egy egészségügyi iskola a napi orvosi és tudományos felfedezéseket bemutató weblapot üzemeltet. A honlapon szereplő cikkek egészségügyi képzettséggel nem rendelkező embereknek íródnak. A cikkek a Dublin Core metaadat specifikációi szerint a célközönséget "alacsonyabb középfokú oktatási" szinttel rendelkezőként azonosítják, míg ezek a cikkek a Flesch Reading Ease pontszámát foglalják magukba. Minden egyes oldalon egy hivatkozás jelöli a képzettségi szintet és más metaadatokat. Kiegészítő tartalom alkalmazása nem szükséges, mivel minden alacsonyabb középfokú oktatási szinttel rendelkező felhasználó el tudja olvasni a cikkeket.
E-oktatási alkalmazás.
A spanyol kultúrtörténetről szóló on-line tanfolyam anyaga magában foglalja a mór építészetről szóló részt. Ebben a részben a különböző olvasási képességekkel rendelkező hallgatóknak írt szöveg is szerepel. Az építészeti koncepciókat, illetve stílusokat épületekről készült fotók és rajzok illusztrálják . A bonyolult összefüggéseket grafikus szerkesztők segítségével ábrázolták, míg az audió verzió megszólaltatására szintetikus hang áll rendelkezésre. Minden egyes verzió metaadatai megjelölik a tartalom akadémiai színvonalát és magukban foglalják a spanyol nyelvű szövegekre kifejlesztett olvashatósági formula értékelését. Az oktató alkalmazás ezeket és a tanulókkal kapcsolatos metaadatokat használja annak érdekében, hogy az egyes hallgatóknak megfelelő oktató tartalmat biztosítson.
Alacsonyabb oktatási szintnek megfelelő olvasási képességet kívánó tudományos információ.
Az alábbi 116 szóból álló szöveg az Amerikai Egyesült Államokban 4.2-edes fokozatú olvasási képességet igényel, a Flesch-Kincaid formula szerint. Az Egyesült Államokban a 4.2-es szint az alapfokú oktatási szintnek felel meg.
A tudomány a tesztelésről és a közeli megfigyelésről szól. Néhány tudós mikroszkópot használ a közeli megfigyeléshez. Mi egy egyszerű papírt fogunk alkalmazni.
Amit tennie kell: Nyomtassa ki ezt a lapot és készítsen rajta egy négyzet alakú abalakot, amelynek egy inch az oldalmérete. (Ez egyszerűben elkészíthető ha a vágás előtt félbehajtja a lapot.)
Válasszon ki valami érdekeset: egy fatörzset, egy levelet, virágot, a talajt, vagy egy kis földet a lapátról.
Tegye az ablakot a kiválasztott dolog fölé és nézze meg figyelmesen. Ne siessen — ez nem lóverseny.
Ha további részleteket akar látni, rajzolja le azt, amit az ablakban lát.
És most gondoljon arra, amit talált.
(Forrás: Howard Hughes Egészségügyi Intézet http://www.hhmi.org/coolscience/forkids/inchsquare/)
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
A Plain Language Audit Tool provides a checklist for determining whether documents can be edited for clarity and "plain language." The checklist includes a readability assessment. Available from the Northwest Territories (Canada) Literacy Council at http://www.nwt.literacy.ca/resources/plainlang/auditool/cover.htm.
The Plain Language Association INternational (PLAIN) Web site provides many useful resources to help writers produce documents that communicate clearly in a variety of cultural and rhetorical contexts. Refer to: http://www.plainlanguagenetwork.org/.
The US Government's plain language Web site provides general information about plain language as well as information about use of plain language in US Government documents, including legal requirements
The Plain English Campaign Web site provides useful information and guidance for authors writing in English.
Juicy Studio's Readability Test analyzes the readability of all rendered content.
Hall, T., and Strangman, N. CAST: Graphic organizers. Retrieved 5 April 2005. This article illustrates several different kinds of graphic organizers, explains how each type may be useful, and summarizes research findings that graphic organizers support learning, especially among students with learning disabilities.
Entry for Audience Education Level. Using Dublin Core – Dublin Core Qualifiers
TextQuest.de lists references for readability formulas for different languages, including English, German, Spanish, Dutch, French, and Swedish.
Richtlijnen Keurmerk Makkelijk Lezen are the guidelines used by the Stichting Makkelijk Lezen (Easy Reading Foundation).
Leesbaar Nederlands ("Readable Dutch") contains guidelines for writing text that is accessible for people with a reading disability. These guidelines address language, content and design.
Wetenschappelijke verantwoording van de toetsserie Leestechniek & Leestempo describes the CILT (CITO index voor leestechniek - CITO index for reading ability), the formulas developed by the Dutch organization CITO that relate readability to education level.
d166 Reading 2001. International Classification of Functioning, Disabilities, and Health. World Health Organization. See also b16701 Reception of written language: mental functions of decoding written messages to obtain their meaning
Guidelines for Creating Easy to Read Text, The Open Society Mental Health Initiative
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Megjegyzés: A különböző honlapok különböző módokon értelmezhetik ezt a teljesítési feltételt. Bizonyos felhasználóknak segítségére lehet a tartalom hangos változata. A siketeknek az írott változatnál jobb megoldást kínál a honlap jelnyelvi verziója, mivel számukra a jelnyelv az elsődlegesen használt kommunikációs forma. Néhány honlap használhatja mindkét változatot, vagy más kombinációkat is. Nincs olyan technika, amely minden fogyatékos felhasználó igényeit tökéletesen kiszolgálná. Tehát az itt elégséges technikáként ismertetett különböző technikák azoknak a fejlesztőknek nyújtanak segítséget, akik minél akadálymentesebbé kívánják tenni a honlapjukat. A Munkacsoport által elégséges számozott technikák bármelyike, illetve ezek kombinációja használható az adott honlapok megszerkesztésére.
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt módszerek/technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
Szöveg biztosítása navigációs vagy kezdőlapok részére, amelyek alacsonyabb olvasási kézséget igényelnek az alacsonyabb középfokú oktatási szintnél. (hivatkozás előkészületben)
Szöveg biztosítása belső oldalak részére, amelyek az alacsonyabb középfokú oktatási szintnek megfelelő olvasási kézségeket igényelnek (hivatkozás előkészületben)
Metaadatok formájában megjelenített tartalmi összefoglalók (hivatkozás előkészületben)
A tartalomnak megfelelő legegyszerűbb és legérthetőbb nyelv használata (hivatkozás előkészületben)
RDF használata a kiegészítők és az elsődlegesen tartalom együttes alkalmazásához (hivatkozás előkészületben)
Érthetően ábrázoló kép alkalmazása a kezdőlapon (hivatkozás előkészületben)
Szöveg vagy ikon használatáva világosan megjelölt és optimalizált könnyen olvasható tartalom (hivatkozás előkészületben)
Felesleges és az értelmet eltorzító szavaktól mentes mondatok alkalmazása (hivatkozás előkészületben)
Két kötőszónál nem többet használó mondatok alkalmazása (hivatkozás előkészületben)
Olyan mondatok alkalmazása, amelyek nem hosszabbak a középfokú oktatásban tipikusan elfogadott méretnél (Megjegyzés: angol nyelv esetében ez 25 szó) (hivatkozás előkészületben)
A mondat értelmének megváltoztatása nélkül más egyszerűbb szavak alkalmazása az öszetett szavak és kifejezések helyett (hivatkozás előkészületben)
Összefoglalók biztosítása a megfelelő szövegrészletekhez (hivatkozás előkészületben)
Metaadatok alkalmazása az alternatívák és a különböző olvasási szintek összeegyeztetése érdekében (hivatkozás előkészületben)
A Dublin Core akadálymentesítési egység használata a tartalom, illetve a szöveges, grafikus és hangos kiegészítők összeegyeztetése érdekében (hivatkozás előkészületben)
Az ISO AfA akadálymentesítési egység használata a tartalom, illetve a szöveges, grafikus és hangos kiegészítők összeegyeztetése érdekében (hivatkozás előkészületben)
Az IMS akadálymentesítési egység használata a tartalom, illetve a szöveges, grafikus és hangos kiegészítők összeegyeztetése érdekében (hivatkozás előkészületben)
Látható metaadatok készítése (hivatkozás előkészületben)
Példa: Metaadatok formájában URI(k) biztosítása, amelyek egy felsőoktatási olvasási szintnek megfelelően megírt tudományos újságcikk elő-alapfokú olvasási és alapfokú olvasási szintnek megfelelő szövegére mutatnak.
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg a 3.1.5-ös teljesítési feltételre vonatkozóan:
(Jelenleg nincs dokumentált hiba)
az oktatás két- vagy hároméves periódusa, amely az iskola első hat évének befejezése után kezdődik, és kilenc évvel az alapfokú oktatás megkezdése után végződik
Megjegyzés: Ez a meghatározás az Oktatás Nemzetközi Szabályozásán (International Standard Classification of Education) alapul [UNESCO].
egyéb tartalom, amely szemlélteti vagy tisztázza az elsődleges tartalmat
3.1.6 Kiejtés: Elérhető egy mechanizmus a szavak konkrét kiejtésének azonosítására, abban az esetben, ha a szavak jelentése a kontextusban nem egyértelmű a kiejtés ismerete nélkül. (AAA szint)
Jelen teljesítési feltétel a vakoknak, csökkent látóknak, valamint az olvasási nehézségekkel küzdőknek nyújt segítséget azokban az esetekben, amikor tartalom jelentése a kiejtéstől függ. A szavaknak és karaktereknek gyakran különböző jelentései vannak, amelyek különböző kiejtéssel járnak együtt. Ezeknek a szavaknak vagy karaktereknek a jelentése gyakran a mondat jelentéséből határozható meg. Bizonyos összetettebb mondatok vagy nyelvek esetében a szavak jelentése csak nehezen vagy egyáltalán nem határozható meg a kiejtés ismerete nélkül. Abban az esetben, ha a mondat felolvasásra kerül és a képernyőolvasó rossz kiejtést használ, a mondat megértése még az írott változatnál is nehezebbé válik. A homályos vagy érthetetlen szavak esetében, az ismeretlen kiejtés meghatározása érdekében, szükségessé válik a jelentés valamilyen formájú meghatározása.
Például az angol heteronímáknak ugyanolyan a szóalakjuk, de különböző kiejtéssel és jelentéssel bírnak. Ilyen például a "desert", amely "sivatagot", és az "elhagy" igét is jelentheti. Abban az esetben semmiféle beavatkozás sem szükséges, ha a mondat tartalmából egyértelműen meghatározható a kiejtés. Ezenkívül néhány nyelvben a különböző karakterek különböző módokon ejthetők. A japán Han karakterek (Kanji) például több kiejtéssel rendelkeznek. A kiejtésre vonatkozó információk nélkül a képernyőolvasók hibásan működhetnek. A hibásan kiolvasott tartalmak pedig elveszthetik a felhasználóknak szánt értelmüket.
Ez a teljesítési feltétel segítséget nyújt azoknak:
akiknek problémát okoz a szavak dekódolása
akik a szavakat kiejtő technológiákat alkalmaznak.
Egy személynév olvasásának a megadása.
A japán webtartalmak, a személynevek pontos megadása érdekében, a Han karakterek (Kanji) mellett megadják a kana (japán fonetikus szótagábécé) karaktereit is. A kanát idézőjelbe foglalva rögtön az adott szó mellett tüntetik fel. A Han karakterekkel (Kanji) írt szavak olvasásának megadása képessé teszi mind a látó felhasználókat, mind a képernyőolvasókat a szavak pontos olvasására/kiejtésére. Fontos, hogy a képernyőolvasók kétszer fogják kiejteni a szavakat: először a valószínűleg rosszul kiejtett Han karakter (Kanji), majd a pontos olvasását elősegítő kana következik.
A szavak kiejtésének megjelenítése a ruby elem segítségével.
Az XHTML 1.1-es webtartalom a kanát (fonetikus szótagábécé karaktere), a olvasás (kiejtés) megjelenítése érdekében, az adott szó felett használt ruby elemmel adja meg.
A kiejtés hangfájlokkal történő megadása.
Egy dokumentum olyan szavakat is tartalmazhat, amelyeknek a jelentése nem határozható meg a kiejtés ismerete nélkül. Minden szó a helyes kiejtést megadó hangfájlhoz kapcsolódik. A felhasználók a hivatkozások között válogathatnak a helyes kiejtés megtalálása érdekében.
A kiejtés megjelenítése a szószedetben.
Egy honlapon szószedet kerül feltüntetésre. A definíciókon kívül a szószedet bizonyos részei kiejtési információkat is tartalmaznak. Azoknak a szavaknak az esetében, amelyeknek a jelentése nem határozható meg a kiejtés nélkül, egy hivatkozás mutat a szószedet megfelelő bejegyzésére.
Kiejtési információkat tartalmazó szöveg, amelyben különböző nyelvek által különböző módon kiejtett karakterek találhatók.
Egy japán egyetemi honlap rövid kínai és koreai tudományos szövegeket tartalmaz. A kiejtési információ a kínai és koreai karakterek pontos olvasásához nyújtanak segítséget.
Megjegyzés: A japán nyelv esetében a ruby elem inkább az "olvasási", mint a "kiejtési" információkat jeleníti meg.
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
(none currently documented)
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
G120: Providing the pronunciation immediately following the word
G62: Providing a glossary that includes pronunciation information for words that have a unique pronunciation in the content and have meaning that depends on pronunciation
Kiejtési információk biztosítása az alább említett technikák egyikének a használatával.
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt módszerek/technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
Hangfájlban megadott kiejtés, a szavak kiejtésének meghallgatása céljából (hivatkozás előkészületben)
A szövegben előforduló összes idegen szó kiejtését megjelenítő mechanizmus biztosítása (hivatkozás előkészületben)
A szöveges tartalomban előforduló összes szó és kifejezés kiejtését megjelenítő mechanizmus biztosítása (hivatkozás előkészületben)
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg a 3.21.6-os teljesítési feltételre vonatkozóan:
(Jelenleg nincs dokumentált hiba)
folyamat vagy technika az eredmény eléréséhez
Megjegyzés 1: A mechanizmust a tartalom keretein belül biztosíthatjuk, illetve épülhet platformokra vagy felhasználói programokra, a kisegítő technológiákat is beleértve.
Megjegyzés 2: A mechanizmusnak az adott megfelelőségi nyilatkozat összes teljesítési kritériumának eleget kell tennie.
3.2 irányelv: Tegye a honlapok megjelenését és működését kiszámíthatóvá
Jelen teljesítési feltétel azoknak a fogyatékos felhasználóknak nyújt segítséget, akik kiszámíthatóbb formában kívánják az általuk közölt webtartalmat megjeleníten, illetve kiszámíthatóbbá akarják tenni a funkcionális és interaktív elemek működését. Néhány felhasználónak gondot jelent a weboldalak áttekintése. A képernyőolvasók például egy-dimenziós szintetikus hangot közvetítenek, amely megnehezíti a térbeli hatások érzékelését. A megértési problémákkal küzdő felhasználóknak pedig zavaró lehet, ha bizonyos elemek minden oldalon más-más helyen jelennek meg.
A képernyőnagyítókat alkalmazó felhasználók például egyidőben csak a képernyő egy bizonyos pontják látják, viszont egy összefüggően elkészített tartalmon belül könnyebben megtalálják a navigációs eszközöket és más elemeket. Ha ugyanazon a honlapon belül az ismétlődő elemek ugyanolyan rendben kerülnek elhelyezésre az lehetővé teszi az olvasási nehézségekkel küzdőknek a képernyőre történő koncentrálást, és megtakarítja nekik a hivatkozások szövegének dekolódálására fordítandó időt. A kezüket korlátozottan használni képes felhasználók pedig a lehetőség szerint billentyűhasználat révén sokkal könnyebben kezelhetik a honlapot.
A jelen irányelv adott teljesítési feltételének megfelelő technikák "A ... teljesítési feltétel értelmezése" című részben kerülnek felsorolásra (lsd. lent). Amennyiben léteznek olyan technikák, amelyek az irányelvre vonatkoznak, de nem tartoznak egyetlen teljesítési feltételhez sem, azok itt kerülnek ismertetésre. Ezek a technikák nem megköveteltek és nem elégségesek a teljesítési feltételek szempontjából, de bizonyos típusú webtartalmakat elérhetőbbé tehetnek számos felhasználó számára.
A cimkék pozicionálása a kapcsolatok kiszámíthatóságának maximálása céljából.
3.2.1 Fókuszba kerülés : Amikor bármelyik tartalom fókuszba kerül, ez nem okoz kontextus-váltást. (A szint)
Jelen teljesítési feltétel célja az, hogy bizosítsa a dokumentum kiszámítható működését a megtekintés teljes időtartama alatt. A megtekintés alatt alkalmazásra kerülő elemek működése nem változtathatja meg a tartalmat. A működés miatt előforduló tartalomváltozások az alábbiak lehetnek (nem kizárólagosan felsorolva):
új ablak megnyitása;
Példa: Legördülő menü
A honlapon megjelenő legördülő menü a navigálási célpontok közötti választáshoz nyújt segítséget. Ha a felhasználó a billentyűzettel kiválaszt egy lehetőséget és a "space" vagy "enter" billentyűkkel aktiválja azt, akkor egy másik lapra jut. Abban az esetben viszont, ha a felhasználó a választás után az "escape" vagy a "tab" billentyűkkel elhagyja a legördülő menüt a képernyő nem jeleníti meg az előzőleg kiválasztott honlapot.
Amennyiben a felhasználó egy bizonyos mezővel foglalkozik az adott mező leírása, valamint a rendelkezésre álló lehetőségek megjelennek egy súgó párbeszédabakban. Amint a billentyűzetet használó a tabulátor billentyűvel végigmegy az oldalon, a párbeszédablak feljön és a billentyűzetfókusz minden alkalommal elmozdul a vezérlésről, amikor a felhasznaló a tabulátorral áthalad a mezőn.
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Megjegyzés: A tartalom változása nem minden esetben jelenti a szövegösszefüggés megváltozását. Ez a teljesítési feltétel automatikusan teljesül, ha a tartalmi változás nem jelenti a szövegkörnyezet megváltozását.
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt módszerek/technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
A kiválasztott elem állandó állapot-, illetve értékváltoztatásának a kerülése, vagy a változtatásokat kiküszöbölő alternatív jelentés megadása. (hivatkozás előkészületben)
Új ablak megnyitása csak az akadálymentesítési szempontoknak legjobban megfelelő időpontban (hivatkozás előkészületben)
Előzetes figyelmeztetés biztosítása új ablak megnyitásakor. (hivatkozás előkészületben)
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg a 3.2.1-es teljesítési feltételre vonatkozóan:
a weboldal tartalmának nagyobb változásai, melyek a felhasználó tudomása nélkül történnek, félrevezethetik azokat a felhasználókat, akik nem képesek az egész oldalt egyszerre átlátni
A tartalomváltozások magukban foglalják az alábbi változásokat:
fókusz;
Megjegyzés: A tartalomváltozás nem mindig jelent kontextusváltást. Az olyan változások a tartalomban, mint a terjeszkedő körvonal vagy a dinamikus menü, nem változtatják meg szükségszerűen a kontextust, hacsak a fent említettek egyikét is meg nem változtatják (pl. fókusz).
Példa 1: Egy új ablak megnyitása, a fókusz egy másik alkotóelemre történő mozgatása, új oldalra lépés (beleértve bármit, ami úgy tűnik a felhasználó számára, mintha egy új oldalra lépett volna), vagy az oldal tartalmának jelentős átrendezése, a kontextus megváltoztatásának példái.
3.2.2 Bevitel: Bármelyik felhasználói-felületelem beállításának megváltozása nem vonja automatikusan maga után a kontextusváltást , hacsak a felhasználót a erről előre nem tájékoztatták. (A szint)
Jelen teljesítési feltétel célja, hogy az adatok bevitele vagy az űrlapok kiválasztása kiszámítható hatásokkal járjon. Bármelyik felhasználói felületelem megváltoztatása a vezérlés bizonyos állapotaiban is változást okoz, amely a felhasználó beavatkozásának hiányában tartós marad. Tehát egy jelölőnégyzet bejelölése vagy egy szövegmezőbe való beírás megváltoztatja az adott elem beállításait, míg egy hivatkozás vagy gomb aktiválása nem. A kontextusok változása megzavarhatja azokat a felhasználókat, akik nehezen követik a változásokat. A kontextusok változása akkor elfogadható, amikor egy változás egyértelműen a felhasználó beavatkozásának eredményeképpen jön létre.
Megjegyzés: Ez a teljesítési feltétel a vezérlőelemek beállításainak változásaira vonatkozik. A hivatkozásokra vagy fülekre kattintáskor aktiválja a vezérlést, de nem változtatja meg azt.
Ez a teljesítési feltétel azoknak a fogyatékos felhasználóknak nyújt segítséget, akik sokkal kiszámíthatóbbá kívánják tenni az interaktív tartalmukat. A váratlan változások megzavarhatják a látássérülteket, vagy a kognitív nehézséggel küzdőket, és akadályozhatják őket a tartalmak alkalmazásában.
A kontextusok változását nem észlelő felhasználókat kevésbé lehet megzavarni egy weblap megtekintése közben. Például:
A vakoknak és gyengénlátóknak gondot okozhat a látható tartalom olyan irányú megváltozásának észlelése, mint például egy új ablak megnyilása. Ebben az esetben a tartalom megváltoztatásával kapcsolatos előzetes figyelmeztetés csökkentheti azt a zavart, amelyet a "vissza" gomb nem várt működése okozhat.
Néhány gyengénlátó és olvasási, illetve értelmi fogyatékossággal élő felhasználó, valamint azok, akiknek nehézséget okoz a vizuális magyarázatok értelmezése, hasznosnak találhatják a kontextusok változására vonatkozó kiegészítő magyarázatokat.
Egy webalapú naptár alkalmazás bejegyzéseihez űrlap készül. A tárgyra, időre és helyszínre vonatkozó szabványos mezők mellett rádiógombok szolgálnak a készítendő naptárbejegyzés típusának meghatározására. A naptárba bejegyezhetők találkozók, gyűlések és emlékeztetők. Ha a felhasználó a gyűlésre vonatkozó gombot választja, akkor a lapon a gyűlés résztvevőinek rögzítésére szolgáló kiegészítő mezők jelennek meg. Az emlékeztető gomb kiválasztásakor más egyéb mezők jelennek meg. Mivel csak a bejegyzés részleteiben történik változás és az alapvető felépítés ugyanaz marad a felhasználó számára az alapvető kontextusok nem változnak.
Egy űrlap amerikai telefonszámokat megjelenítő mezőket tartalmaz. Az összes telefonszám háromtagú területi kódból, háromtagú előhívóból, és a négytagú számból áll, amelyeket egyenként külön-külön mezőkbe kell beírni. Amikor a felhasználó kitölti a az első számjegy mezőt és továbblép a következőre a fókusz is automatikusan továbbmozdul a következő mezőre. A mezők viselkedését az űrlap elején szereplő leírás mutatja be a felhasználónak.
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
G80: Providing a submit button to initiate a change of context using a technology-specific technique listed below
Megjegyzés: A tartalom változása nem minden esetben jelenti a szövegösszefüggés megváltozását. Ez a teljesítési feltétel automatikusan teljesül, ha a tartalmi változás nem jelenti a szövegkörnyezet megváltozását.
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt módszerek/technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
Új ablak megnyitásakor a felhasználó előzetes figyelmeztetése (hivatkozás előkészületben)
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg a 3.2.2-es teljesítési feltételre vonatkozóan:
a felhasználók által észlelt tartalom olyan része, amely egy meghatározott (distinct) funcióhoz tartozó egyszerű vezérlésnek számít
Megjegyzés 1: A többszörös felhasználói felületelemek egyszeres algoritmikus elemként implementálhatóak. Az alkotóelemek itt nem kötődnek programozási technikákhoz, hanem inkább ahhoz, amit a felhasználók egyedi vezérlőelemként érzékelnek.
Megjegyzés 2: A felhasználói felületelemek egyéb elemeket és hivatkozásokat, illetve szkriptek által generált alkotóelemeket foglalnak magukba.
Példa: Egy kisalkalmazáshoz tartozik egy „vezérlés,” amelyet a tartalmon belüli mozgásra lehet használni soronként vagy oldalanként, vagy véletlenszerű eléréssel. Mivel ezek közül mindegyiknek névvel kell rendelkeznie és egyedileg beállíthatónak kell lenniük, mindegyikük felhasználói felületelem lesz.
a weboldal tartalmának nagyobb változásai, melyek a felhasználó tudomása nélkül történnek, félrevezethetik azokat a felhasználókat, akik nem képesek az egész oldalt egyszerre átlátni
A tartalomváltozások magukban foglalják az alábbi változásokat:
fókusz;
Megjegyzés: A tartalomváltozás nem mindig jelent kontextusváltást. Az olyan változások a tartalomban, mint a terjeszkedő körvonal vagy a dinamikus menü, nem változtatják meg szükségszerűen a kontextust, hacsak a fent említettek egyikét is meg nem változtatják (pl. fókusz).
Példa 1: Egy új ablak megnyitása, a fókusz egy másik alkotóelemre történő mozgatása, új oldalra lépés (beleértve bármit, ami úgy tűnik a felhasználó számára, mintha egy új oldalra lépett volna), vagy az oldal tartalmának jelentős átrendezése, a kontextus megváltoztatásának példái.
3.2.3 Konzisztens navigálás:A navigációs mechanizmusok, amelyek a weboldal hálózaton belüli több weboldalon ismétlődnek, mindig ugyanabban a relatív sorrendben jelennek meg, hacsak nem a felhasználó kezdeményezi ennek megváltoztatását. (AA szint)
jelen teljesítési feltétel azoknak a konzisztens megjelenítéseknek és elrendezéseknek a használatát ösztönzi, amelyek ismétlődően fordulnak elő bizonyos honlapokon és szükségesek bizonyos információk vagy alkalmazások többszöri megtalálásához. Azok a látássérültek, akik képernyő nagyítót használnak a képernyő egy kisebb részének a megtekintésére, gyakran vizuális magyarázatok és a laphatárokon elhelyezett elemek segítségével találják meg a ismétlődő tartalmakat. Az ismétlődő tartalmak ugyanabban a rendben történő megjelenítése szintén fontos a tartalmak keresésére térbeli memóriát vagy vizuális magyarázatokat használó látó felhasználóknak is.
Fontos megjegyezni, hogy az "ugyanabban a rendben" kifejezés ebben a fejezetben nem azt jelenti, hogy a lapon belül nem használhatók másodlagos navigációs almenük vagy lapszerkezetek. Ehelyett, ennek a teljesítési feltételnek az a célja, hogy segítse az ismétlődő tartalmakkal találkozó felhasználókat abban, hogy a bármelyik weblapon előforduló tartalmakat gyorsan megtalálják.
Az információk minél előnyösebb megjelenítése céljából a felhasználók az adaptív hálózati kliensek alkalmazásával, valamint a beállítások módosításával változtathatják meg a megjelenítés rendjét.
Állandó helyen lévő vezérlő
Minden egyes weblap alján egy keresőmező található, amelyet gyorsan megtalálnak a felhasználók.
Kibővített navigációs menü
Egy navigációs menü a honlap fő részein található hét elemre mutató hivatkozásokat tartalmaz. Az egyik elem kiválasztásakor egy navigációs almenü jelenik meg a fő navigációs menüben.
Konzisztensen elhelyezett ugró navigációs vezérlő
A weblap első hivatkozása egy "ugró navigációs" hivatkozás, amelynek segítségével a felhasználó gyorsan átlépheti a fejlécet illetve a navigációs tartalmat és eljuthat a weblap fő tartalmi részéhez.
Ugrás a navigációs hivatkozáshoz
A lap alján található navigációs tartalomra egy navigációs hivatkozás mutat, amelyhez egy átugró alkalmazás tartozik. A hivatkozás konzisztensen a lap tetején kerül elhelyezésre így a billentyűzetet használók szükség esetén könnyedén megtalálják.
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
Detweiler, M.C. and Omanson, R.C. (1996), Ameritech Web Page User Interface Standards and Design Guidelines.
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt módszerek/technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
Sablonok használata a weblapok egységességének biztosítására (hivatkozás előkészületben)
Elrendezés, pozicionálás, rétegzés és igazítás alkalmazása (hivatkozás előkészületben)
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 3.2.3-as teljesítési feltételre vonatkozóan:
egymáshoz viszonyított sorrend állandó
Megjegyzés: A tételekre úgy tekinthetünk, hogy ugyanabban a relatív sorrendben maradnak, még akkor is, amikor más tételek beszúrásra vagy eltávolításra kerülnek az eredeti sorrendből. Például a navigációs menük kiterjesztése hozzájárulhat egy további adatszint beszúrásához, vagy egy másodlagos navigációs rész kerülhet bele az olvasási sorrendbe.
egy nem beágyazott forrás, amely elérhető egy HTTP-t használó egyszerű URI-ről , valamint bármilyen más forrás, amelyet a előállításhoz használtak (used in rendering), vagy ezzel együtt megjelenítésre terveztek (intended to be rendered) egy felhasználói program által
Megjegyzés 1: Habár bármely „más forrás” az elsődleges forrással együtt kerülne előállításra (rendered), az előállításuk nem feltétlenül egyidőben történne.
Megjegyzés 2: A fenti irányelvekkel való megfelelőség céljából a forrásnak „nem beágyazottnak” kell lennie a megfelelőség tartományán belül ahhoz, hogy weboldalnak minősüljön.
Példa 1: Webforrás, mely magába foglalja az összes beágyazott képet és médiát.
Példa 2: Egy Aszinkron Java-szkriptet és XML-t (AJAX) használó web levelezési program. A program teljesen a http://example.com/mail oldalon működik, de tartalmaz egy postafiókot (inbox), egy partnerek részt és egy naptárt. Hivatkozások és gombok biztosítottak ahhoz, hogy a postafiók, partnerek rész vagy a naptár megjelenjen, de az oldal URL elérésében ne következzen be változás.
Példa 3: Testre szabható portálhely, ahol a felhasználók megválaszthatják a tartalom megjelenését különböző tartalmi modulokon keresztül.
Példa 4: Amikor a felhasználó belép a http://shopping.example.com/ oldalra a keresőjén, egy moziszerű, interaktív vásárlási környezetbe kerül, ahol vizuálisan mozog egy üzletben, veszi le a termékeket a polcokról, és teszi őket az előtte lévő vizuálisan megjelenő kocsiba. A termékekre történő kattintás, a termék mellett lebegő (termék)specifikációs lap megjelenítését hívja elő.Ez lehet egy egyszerű weboldal vagy csak egy oldal a webhelyen belül.
olyan weboldalak gyűjteménye, melyek közös célt szolgálnak, és amelyeket ugyanaz a szerkesztő, csoport vagy szervezet készített
Megjegyzés: a különböző nyelvű változatokat úgy tekintik, mint különböző weboldalak hálózatát.
3.2.4 Konzisztens azonosítás: Az ugyanazzal a funkcionalitással rendelkező elemek, a weboldalak hálózatán belül, következetesen kerülnek beazonosításra. (AA szint)
A teljesítési feltétel célja a weblapokon ismétlődően megjelenő funkcionális elemek konzisztens azonosítása. Az elgondolás szerint a képolvasókat alkalmazó felhasználók böngészés közben fokozottan támaszkodnak a különböző weboldalakon megjelenő elemek funkciójának ismeretére. Ha a különböző weblapokon megjelenő azonos funkcióknak eltérő címkéje van az jelentősen megnehezítheti a lap használatát. Ugyanakkor ez zavaró is lehet és és megnöveli a felismerési gondokkal küzdő felhasználók terheit. Ezen a problémán a konzisztens címkézés tud a leghatékonyabban segíteni.
Ez a konzisztencia kiterjed a szöveg alternatívákra is. Ha az ikonoknak és más nem-szöveges elemeknek ugyanaz a funkciója, akkor a szöveges alternatíváiknak is egységesnek kell lennie.
A felhasználók az oldal egyik lapján megtanulhatják a funkciókat, amelyeket alkalmazásuk esetén a többi lapon is megtalálhatják.
A szöveg alternatíváktól függő emberek sokkal kiszámíthatóbb tapasztalatokat szerezhetnek. Ők akkor is kereshetik az elemeket, ha azoknak egységes címkéje van a különböző lapokon.
Példa 1: Dokumentum ikon
A honlapon egy dokumentum ikon jelöli a dokumentum letöltést. Az ikon szöveg alternatívája mindig a "Letöltés" szóval kezdődik, amelyet a dokumentum címének rövidített változata követ. A különböző dokumentumok nevének azonosítására szolgáló különböző szöveg alternatívák az alternatívák konzisztens használatát jelentik.
Példa 2: Ellenőrző jel
Egy ellenőrző jel ikon az egyik lapon "jóváhagyás" a másikon "csatolás" funkcióval bír. Mivel különböző szerepet töltenek be, ezért a szövegalternatívájuk is különbözik.
Példa 3: Más lapokra mutató konzisztens hivatkozások
Egy weblapon on-line cikkek olvashatók. Mindegyik cikk több weblap terjedelmű, amelyeken hivatkozások mutatnak a cikk első, következő és előző lapjaira. Abban az esetben, ha a következő oldalakra mutató hivatkozások szövegei "1. oldal", "2.oldal", "3. oldal" stb., akkor bár a címkék nem ugyanazok, de konzisztensek. Ebből kifolyólag a hivatkozások megfelelnek ennek a teljesítési feltételnek.
Példa 4: Hasonló funkciójú ikonok
Egy e-kereskedelmi alkalmazás nyomtató ikonnal jelöli a nyugta és számla nyomtatási lehetőséget. Az alkalmazás egy bizonyos részén a nyomtató ikon felirata: "Nyugta nyomtatása", és nyugták nyomtatására szolgál, míg máshol a címke "Számla nyomtatása" és itt számlák kinyomtatására alkalmazható. A címkézés ("X nyomtatása") konzisztens, míg a címkék, az ikonok eltérő funkciójának jelzése érdekében, különbözők. Ebből kifolyólag ez a példa megfelel ennek a teljesítési feltételnek.
Példa 5: Mentés ikon
A honlapok mindegyikén egy ugyanolyan "mentés" ikon jelzi a mentési lehetőséget.
Példa 6: Példa a hibára
Egy különböző honlapokon elhelyezkedő küldés funkciójú "keresés" és "találd meg" gomb az elküldött kifejezésnek megfelelő terminológiákat és listákat tartalmazó weblapra navigálja a felhasználót. Ebben az esetben a gomboknak ugyanaz a funkciója, de nem konzisztens a címkézésük.
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
G197: Using labels, names, and text alternatives consistently for content that has the same functionality AND following the sufficient techniques for Success Criterion 1.1.1 and sufficient techniques for Success Criterion 4.1.2 for providing labels, names, and text alternatives.
1. megjegyzés: A "konzisztens" szövegalternatívák nem minden esetben "azonosak". Például a honlap alján lehet egy grafikus nyíl, amely a következő lapra hivatkozik. A szöveg alternatíva lehet: "Menj a 4. oldalra". Természetesen a következő lapon nem lenne célszerű ugyanezt a szövegalternatívát megismételni. Sokkal megfelelőbb lenne a "Menj az 5. oldalra". Ezek a szövegalternatívák ugyan nem azonosak, de konzisztensek és ezért megfelelnek a teljesítési feltételnek.
2. megjegyzés: Egy nem-szöveges ikon többféle funkció teljesítésére használható. Ilyen esetekben eltérő szövegalternatívák alkalmazása válik szükségessé. Ilyenek lehetnek az ellenőrző- vagy keresztjelek, illetve a közlekedési jelek. Ezeknek a jeleknek a weblap kontextusától függő különböző funkciói lehetnek. Az "ellenőrző jel" szövegalternatíva alkalmazása a weblapon nem segít a felhasználónak megérteni az ikon funkcióját. A többféle funkciót betöltő nem-szöveges tartalmak esetében különböző szövegalternatívák használhatók.
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt módszerek/technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
A szövegalternatíva tájékoztassa pontosan a felhasználót az elem funkciójáról és az aktiválásának következményéről. (hivatkozás előkészületben)
Ahol lehetséges az adott funkció jelölése ugyanazzal a nem-szöveges tartalommal történjen (hivatkozás előkészületben)
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg a 3.2.4-es teljesítési feltételre vonatkozóan:
használat során azonos eredmény
Példa: Mind a „search” gomb alkalmazása az egyik weboldalon, mind a „find” gomb a másik oldalon vonatkozhat egy mező megjelenítésére, amelybe egy szót vagy kifejezést begépelve, ahhoz kapcsolódó témák ugranak fel a weboldalon. Ebben az esetben a gombok azonos funkcióval rendelkeznek majd, de nem minősülnek konzisztensnek.
egy nem beágyazott forrás, amely elérhető egy HTTP-t használó egyszerű URI-ről , valamint bármilyen más forrás, amelyet a előállításhoz használtak (used in rendering), vagy ezzel együtt megjelenítésre terveztek (intended to be rendered) egy felhasználói program által
Megjegyzés 1: Habár bármely „más forrás” az elsődleges forrással együtt kerülne előállításra (rendered), az előállításuk nem feltétlenül egyidőben történne.
Megjegyzés 2: A fenti irányelvekkel való megfelelőség céljából a forrásnak „nem beágyazottnak” kell lennie a megfelelőség tartományán belül ahhoz, hogy weboldalnak minősüljön.
Példa 1: Webforrás, mely magába foglalja az összes beágyazott képet és médiát.
Példa 2: Egy Aszinkron Java-szkriptet és XML-t (AJAX) használó web levelezési program. A program teljesen a http://example.com/mail oldalon működik, de tartalmaz egy postafiókot (inbox), egy partnerek részt és egy naptárt. Hivatkozások és gombok biztosítottak ahhoz, hogy a postafiók, partnerek rész vagy a naptár megjelenjen, de az oldal URL elérésében ne következzen be változás.
Példa 3: Testre szabható portálhely, ahol a felhasználók megválaszthatják a tartalom megjelenését különböző tartalmi modulokon keresztül.
Példa 4: Amikor a felhasználó belép a http://shopping.example.com/ oldalra a keresőjén, egy moziszerű, interaktív vásárlási környezetbe kerül, ahol vizuálisan mozog egy üzletben, veszi le a termékeket a polcokról, és teszi őket az előtte lévő vizuálisan megjelenő kocsiba. A termékekre történő kattintás, a termék mellett lebegő (termék)specifikációs lap megjelenítését hívja elő.Ez lehet egy egyszerű weboldal vagy csak egy oldal a webhelyen belül.
3.2.5 Változtatás kérésre: Kontextus változtatások csak felhasználói kezdeményezésre történnek, vagy rendelkezésre áll egy mechanizmus az ilyen típusú változtatások kikapcsolására. (AAA szint)
Ez a teljesítési feltétel azt a típusú webszerkesztést ösztönzi, amely lehetővé teszi a felhasználóknak a tartalmi változások teljeskörű kontrollálását. Ugyanakkor ez a teljesítési feltétel szolgál az olyan zavaró tényezők kiküszöbölésére, amelyeket többek között az automatikusan megnyíló új ablakok, vagy az adott elem kiválasztása után automatikusan elküldésre kerülő űrlapok okozhatnak. Az ilyen váratlan tartalmi változások gondot okozhatnak a mozgás-, illetve látássérülteknek, a vakoknak és az értelmi fogyatékosoknak.
Néhány tartalmi változás nem zavarja, illetve a hasznára lehet a felhasználók bizonyos körének. Például az egytagú billentyűzetet használók a rendszer által animált tartalmi változásokra hagyatkozhatnak, míg a látássérültek beállításai az általuk látott és felfogott tartalomtól és szerkezeti elemektől függhetnek. Az olyan típusú tartalmak, mint például a képes bemutatók, a kívánt hatás elérése céljából megkívánják a tartalom megváltoztatását. Csak azok az automatikusan megváltozó tartalmak elégítik ki ennek a teljesítési feltételnek a követelményeit, amelyek a felhasználó beállításainak megfelelően vátoznak meg.
Megjegyzés: Egy hivatkozásra történő rákattintás például a "a felhasználó szándékának megfelelő" folyamatot indít be.
A tartalom megváltozását nehezen vagy egyáltalán nem érzékelő felhasználóknak kevésbé lehet zavaró a weblapokon történő navigálás. Például:
Számos olvasási és felfogási problémákkal küzdő látássérültnek előnyös lehet a tartalmi változásokra vonatkozó kiegészítő magyarázat.
Az értelmi fogyatékos felhasználók esetében nem zavaró, ha az automatikus átirányításokat a webszerver végzi el a böngésző programok helyett.
"frissítés most" gomb
A tartalom automatikus frissítése helyett, a szerkesztő beépít egy "frissítés most" gombot, amely csak kérésre fríssíti a tartalmat.
automatikus átirányítás
A felhasználó tudta nélkül átirányításra kerül egy régebbi oldalról az újra.
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Utasítások: Válassza ki az alábbi szituációk közül azt, amelyik illik az Ön által használt tartalomhoz. Minden szituáció olyan számmal jelölt technikákat(vagy technikák kombinációját) tartalmaz, amelyet a Munkacsoport elégségesnek tart az adott szituációban.
SVR1: Implementing automatic redirects on the server side instead of on the client side (SERVER)
G110: Using an instant client-side redirect using one of the following techniques:
Including pop-up windows using one of the following techniques:
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt módszerek/technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
Cél attribútumok nélküli normál hiperhivatkozások segítségével megnyitható ablakok (hivatkozás előkészületben), mivel számos hálózati kliens a hivatkozásokat új ablakban vagy lapon nyitja meg.
Az új ablak csak az akadálymentesítés szempontjából legjobb helyzetben nyitható meg. (hivatkozás előkészületben)
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 3.2.5 -ös teljesítési feltételre vonatkozóan:
a weboldal tartalmának nagyobb változásai, melyek a felhasználó tudomása nélkül történnek, félrevezethetik azokat a felhasználókat, akik nem képesek az egész oldalt egyszerre átlátni
A tartalomváltozások magukban foglalják az alábbi változásokat:
fókusz;
Megjegyzés: A tartalomváltozás nem mindig jelent kontextusváltást. Az olyan változások a tartalomban, mint a terjeszkedő körvonal vagy a dinamikus menü, nem változtatják meg szükségszerűen a kontextust, hacsak a fent említettek egyikét is meg nem változtatják (pl. fókusz).
Példa 1: Egy új ablak megnyitása, a fókusz egy másik alkotóelemre történő mozgatása, új oldalra lépés (beleértve bármit, ami úgy tűnik a felhasználó számára, mintha egy új oldalra lépett volna), vagy az oldal tartalmának jelentős átrendezése, a kontextus megváltoztatásának példái.
folyamat vagy technika az eredmény eléréséhez
Megjegyzés 1: A mechanizmust a tartalom keretein belül biztosíthatjuk, illetve épülhet platformokra vagy felhasználói programokra, a kisegítő technológiákat is beleértve.
Megjegyzés 2: A mechanizmusnak az adott megfelelőségi nyilatkozat összes teljesítési kritériumának eleget kell tennie.
3.3 irányelv: Segítse a felhasználókat a hibák elkerülésében és javításában
Mindenki követ el hibákat. Ennek ellenére a fogyatékos felhasználóknak még nagyobb problémát jelent a hibátlan bevitel elvégzése. Az elkövetett hibák észlelése pedig, ha lehet még nagyobb nehézségek elé állítják őket. A tipikus hibajelzési módszerek a csökkent látótér, a korlátozott színérzékelés vagy a segítő technológiák használata miatt nem egyértelműek számukra. Ez az irányelv a súlyos vagy visszafordíthatatlan hibák elkövetésének lehetőségét igyekszik csökkenteni, ugyanakkor igyekszik fokozni az elkövetett hibák felfedezésének esélyét és megértetni a felhasználóval kijavításuknak módját.
A jelen irányelv adott teljesítési feltételének megfelelő technikák "A ... teljesítési feltétel értelmezése" című részben kerülnek felsorolásra (lsd. lent). Amennyiben léteznek olyan technikák, amelyek az irányelvre vonatkoznak, de nem tartoznak egyetlen teljesítési feltételhez sem, azok itt kerülnek ismertetésre. Ezek a technikák nem megköveteltek és nem elégségesek a teljesítési feltételek szempontjából, de bizonyos típusú webtartalmakat elérhetőbbé tehetnek számos felhasználó számára.
3.3.1Hibaazonosítás: Amennyiben egy beviteli hibára automatikusan fény derül, a hibás elem azonosításra kerül, és egy szöveges leírást kap a felhasználó a hibáról. (A szint)
A teljesítési feltétel célja az, hogy a felhasználó felfigyeljen az elkövetett hibára és meg tudja határozni azt, hogy mi a rossz. A hiba üzenetnek a lehető legpontosabbaknak kell lenniük. Egy rosszul elküldött űrlap újbóli megjelenítése, a hibásan kitöltött mezők megjelölésével, sok felhasználó számára nem bizonyul elégségesnek az elkövetett hiba felismeréséhez. A képernyőolvasókat használók például nem fognak tudni a hibáról addig, amíg nem találkoznak az egyik jelzéssel. Ennek következtében, arra gondolva, hogy a lap nem működik, egyszerűen kiléphetnek az adott oldalról, mielőtt megtalálnák a hibajelzést.
A hibák azonosítása és leírása olyan algoritmikus információval is kombinálható, amelyek segítségével a hálózati kliensek vagy kisegítő technológiák azonosíthatják a hibát, és hibaüzenetet küldhetnek a felhasználónak. Bizonyos technológiák például meg tudják állapítani, hogy a felhasználói bevitel nem eshet egy meghatározott területen kívülre, illetve meghatározzák a bevitel fogadásához szükséges űrlap fajtáját. Jelenleg csak néhány technológia támogatja ezt a fajta algoritmikus információt, habár a teljesítési feltétel nem igényli de nem is veti el azok alkalmazását.
A szöveges leírás mellett a hibák más módon, például képekkel, vagy színekkel történő megjelölése is elfogadott.
További információkért tekintse meg a 3.3.3 "Javaslat hibajavításhoz" teljesítési feltétel értelmezését.
A beviteli hibákkal kapcsolatos szöveges hibainformációk a vak, illetve színvak felhasználók részére lehetővé teszik a hibák tényének észlelését.
Ez a teljesítési feltétel segíthet azoknak az értelmezési, nyelvi és tanulási nehézségekkel küzdőknek, akiknek gondot jelent az ikonok és más vizuális magyarázatok jelentésének értelmezése.
Űrlap küldéskor előforduló hibák azonosítása
Egy légitársaság weblapja különleges ajánlatot hirdet a kedvezményes járatokra. A felhasználóknak ehhez ki kell töltenie egy egyszerű űrlapot, amely olyan személyes adatokat tartalmaz, mint például a felhasználó neve, címe, telefonszáma, a hellyel kapcsolatos elvárásai, illetve az e-mail címe. Abban az esetben, ha az űrlap valamelyik mezője hiányosan, vagy rosszul kerül kitöltésre egy megjelenő hibaüzenet tájékoztatja a felhasználót arról, hogy melyik mező hibás, vagy nem került kitöltésre.
Megjegyzés: Ez a teljesítési feltétel nem azt jelenti, hogy a szín vagy stöveg stílusok nem használhatók a hibák jelzésére. Csupán annyi a követelmény, hogy a hibákat szöveges üzenetek is azonosítsák. Ebben a példában a szín mellett két csillag karakter is felhasználásra került.
Többszörös magyarázatok használata
A felhasználó nem tud két mezőt kitölteni az űrlapon. A hiba leírása és a hibás mezőt jelző egyedi karakter mellett az adott mezők sárga színnel is jól láthatóan megjelölésre kerülnek azért, hogy a felhasználó könnyebben megtalálja őket.
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
d3151 Communicating with - receiving - general signs and symbols. International Classification of Functioning, Disability and Health. 2001. World Health Organization.
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Utasítások: Válassza ki az alábbi szituációk közül azt, amelyik illik az Ön által használt tartalomhoz. Minden szituáció olyan számmal jelölt technikákat(vagy technikák kombinációját) tartalmaz, amelyet a Munkacsoport elégségesnek tart az adott szituációban.
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt módszerek/technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
G139: Creating a mechanism that allows users to jump to errors
Az űrlapok elküldésének érvényesítése a szerveren (hivatkozás előkészületben)
Az űrlap újbóli megjelenítése a hibák jegyzékével együtt (hivatkozás előkészületben)
Hibaüzenet megjelenítése az információk bevitelekor (hivatkozás előkészületben)
A javítások megkönnyítése a hibákhoz vezető hivatkozások megadásával (hivatkozás előkészületben)
A hibák helyének vizuális kiemelése (hivatkozás előkészületben)
A szöveges hibaüzenetk nem szöveges tartalommal történő kiemelése (hivatkozás előkészületben)
Visszajelzés a sikeresen elküldött adatokról (hivatkozás előkészületben)
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg a 3.3.1 -es teljesítési feltételre vonatkozóan:
(Jelenleg nincs dokumentált hiba)
a felhasználó által megadott, de a gép által nem elfogadott információ
Megjegyzés: ez magába foglalja:
A weboldal által igényelt, de a felhasználó által kihagyott információt
A felhasználó által megadott, de nem megfelelő adatformátumú vagy értékű információt
A teljesítési feltétel célja, hogy a felhasználók ne vétsenek hibákat a bevitel folyamán. Ennek érdekében a felhasználói interfésznek az információk beviteléhez egyszerű utasításokat és magyarázatokat kell tartalmaznia. A fogyatékos felhasználók sokkal nagyobb valószínűséggel fognak hibákat elkövetni, mint egészséges társaik, illetve a hibák kijavítása is nagyobb erőfeszítést igényel tőlük. A fogyatékos felhasználók számára a hibák elkerülésének módszerei fontos stratégiát jelentenek. A fogyatékkal élőknek jól megszerkesztett űrlapok és eljárások szükségesek a lapok megfelelő kezeléséhez. A vak felhasználóknak pontosan tudniuk kell, hogy milyen információkat kell a mezőkbe írniuk és melyek a rendelekezésre álló választási lehetőségek. Az űrlap vezérlőihez rendelt egyszerű utasítások az értelmi fogyatékkal élőknek, valamint a képernyő nagyítókat alkalmazóknak lehetnek a segítségére.
A teljesítési feltételnek nem az a célja, hogy szükségtelen információkkal összezavarja a honlapokat, hanem az, hogy fontos magyarázatokkal és utasításokkal segítse a fogyatékos felhasználókat. A túl sok információ vagy utasítás ugyanolyan akadályozó tényező lehet, mint a túl kevés. A cél az, hogy a megfelelő mennyiségű információk biztosításával elkerülhetővé váljon a felesleges zavar vagy navigálás.
A beviteli elemek címkékkel történő társítása biztosítja azt, hogy a beviteli mezővel kapcsolatos információkat a képernyőolvasók is ki tudják mondani, abban az esetben, ha a figyelem az adott mezőre irányul.
A címkék és a hozzájuk tartozó mezők egymáshoz viszonyított szoros elhelyezése sokkal valószínűbbé teszi azok egyszerre történő megjelenését a képernyő csak kis részét megjelenítő képnagyítók alkalmazása esetén.
Az adott mezők pontos azonosítása megakadályozza azt, hogy a csak billentyűzetet használók rosszul kitöltött űrlapot küldjenek el és ennek következtében, újra vissza kelljen navigálniuk a rosszul kitöltött lapra a hiányzó információk megadása céljából.
Egy mező, amelybe az Egyesült Államok kétbetűs rövidítését kell beírni (US) olyan hivatkozással rendelkezik, amely az országok neveit, valamint azok rövidítéseit ábécé sorrendben tartalmazó felugró listára mutat.
Egy dátum rögzítésre szolgáló mező előtt álló szöveg megadja a dátum beírásának helyes formátumát.
Nevek rögzítésére szolgáló mezők esetében címkével egyértelműen jelzik a "Keresztnév" illetve a "Családi név" beírására szolgáló mezőket, amivel elhárítják a nevek összekeveredéséből bekövetkező lehetséges zavart.
Az amerikai telefonszámok három mezőben tartalmazzák a területi kódot, előhívót és magát a telefonszámot. A területi kód beírására szolgáló mezőket idézőjelek jelzik, míg az előhívót és a számot kötőjelek választják el egymástól. Míg a pontozás egyértelmű vizuális magyarázattal szolgál az amerikai telefonszámokat ismerőknek, addig nem elégségesek a mezők megcímkézéséhez. Az egyszerű "Telefonszám" kifejezés szintén nem címkézheti meg mind a három mezőt. Ennek megfelelően a három mezőt egy mezőcsoportba kell szerkeszteni, amelyet a "Telefonszám" jelmagyarázattal kell ellátni. A mezőknek külön-külön nem lehet a pontozáson kivül látható címkét szerkeszteni, ezért ezekhez "Cím" attribútummal rendelkező láthatatlan címkéket kell megadni. A cím attribútumok értékeinek ebben az esetben "Területi kód"-ként, "Előhívó"-ként és "Telefonszám"-ként kell szerepelniük.
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
(none currently documented)
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
G131: Providing descriptive labels AND one of the following:
H44: Using label elements to associate text labels with form controls (HTML)
H71: Providing a description for groups of form controls using fieldset and legend elements (HTML)
H65: Using the title attribute to identify form controls when the label element cannot be used (HTML)
G167: Using an adjacent button to label the purpose of a field
Megjegyzés: A lista végén szereplő technikák "utolsó lehetőségként" kerültek említésre, és csak akkor alkalmazhatók, ha más technika már nem használható a weblaphoz. A többi technika alkalmazása több ember számára garantálja az akadálymentesítést ezért használatuk előnybe részesítendők.
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt módszerek/technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
Lineáris űrlap szerkezet, valamint a hasonló elemek csoportosítása (hivatkozás előkészületben)
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg a 3.3.2-es teljesítési feltételre vonatkozóan:
a szöveg, vagy más, a szövegalternatívával együtt álló elem, amely a webtartalmon belül a felhasználó számára jelenik meg az elem azonosításához
Megjegyzés 1: Egy címke minden felhasználó számára megjelenik, ugyanakkor a név rejtve maradhat és csak a kisegítő technológián keresztül jelenik meg. Számos (de nem az összes) esetben a név és a címke azonos.
Megjegyzés 2: a címke szakkifejezés a HTML-ben nem korlátozódik a címke elemre.
3.3.3Javaslat hibajavításhoz: Amennyiben egy beviteli hibára automatikusan derül fény, és a javítási megoldások ismertek, akkor a megoldási javaslatokat a felhasználók részére bocsájtják, hacsak ez nem veszélyezteti a tartalom biztonságát, vagy célját. (AA szint)
A teljesítési feltételnek az a célja, hogy a lehetőség szerinti legjobb javítási javaslatot adja egy beviteli hiba korrigálásához.
A 3.3.1-es teljesítési feltétel hibaüzeneteket közvetít. Az értelmi fogyatékos felhasználóknak azonban problémát jelenthet a hibajavítások módjának értelmezése. A látási problémákkal küzdők pedig nem lesznek képesek pontosan kitalálni a hiba kijavításának módszerét. Egy sikertelen adatlap küldése esetén, habár a felhasználók észlelhetik az elkövetett hibát, de mivel nem biztosak a hiba megoldásának módjában, ezért elvethetik az űrlap elküldésére irányuló újabb kísérletet.
A tartalom szerkesztője esetlegesen megadhatja a hiba leírását, vagy technológiai specifikus, algoritmikus információkra alapozva, a hálózati kliens is közölheti a felhasználóval a hiba jellegét.
A beviteli hibák kijavításának módjáról közölt információk lehetővé teszik azt, hogy a tanulási nehézségekkel küzdő felhasználók is sikeresen tölthessék ki az adott űrlapot. A vak, illetve látássérült emberek könnyebben megértik a beviteli hiba jellegét és annak lehetséges kijavítási módját. A mozgássérültek pedig a helytelen bevitelből származó javítások számát csökkenthetik.
A beviteli hiba kijavításához adott kiegészítő segítség
Egy sikertelenül elküldött űrlap a honlap megfelelő helyén jelzi a beviteli hibát, közli a helyes bevitelt és további segítséget ajánl fel a helyes kitöltéshez.
Javaslatok a korlátozott értékekkel kapcsolatban
Egy beviteli mezőbe hónapok nevei írhatók be. Amennyiben egy felhasználó a "12"-es számot írja be, a javítási javaslatok az alábbiak lehetnek:
Az elfogadható értékek listája, pl., "Válassza az egyiküket: január, február, március, április, május, június, lúlius, augusztus, szeptember, október, november, december."
A választható értékek leírása, pl., "Kérem, írja be a hónap nevét."
A beviteli adat átalakítása a kért hónap névre, pl., "Úgy gondolta, hogy 'december'"?
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
(none currently documented)
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Megjegyzés: Bizonyos esetekben a felsorolt szituációk közül több is teljesülhet. Például egy kötelezően kitöltendő mező specifikus formátumú adatot is kérhet.
Utasítások: Válassza ki az alábbi szituációk közül azt, amelyik illik az Ön által használt tartalomhoz. Minden szituáció olyan számmal jelölt technikákat(vagy technikák kombinációját) tartalmaz, amelyet a Munkacsoport elégségesnek tart az adott szituációban.
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt módszerek/technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
G139: Creating a mechanism that allows users to jump to errors
Könnyen megérthető és a honlap többi szöveges részétől megkülönböztethető hibaüzenetek készítése (hivatkozás előkészületben)
Űrlapküldés hitelesítése a szerveren (hivatkozás előkészületben)
Abban az esetben, ha a kötelezően megadandó információ nem került bevitelre, a kötelező szövegmező egyértelmű azonosítása, beleértve a feliratokat és a helyesen bevitt információk példáit. (hivatkozás előkészületben)
A tartalom beviteli hibáinak kijavítására vonatkozó javaslatok ismétlése és kiemelése a hibának megfelelő helyen (hivatkozás előkészületben)
Ugrási lehetőség biztosítása a javaslatok listájából az űrlap megfelelő beviteli mezőjéhez (hivatkozás előkészületben)
További szöveges segítség biztosítása a megváltoztatandó mezőhöz (hivatkozás előkészületben)
Különböző formátumu beviteli adatokat elfogadása (hivatkozás előkészületben)
Visszaigazolás az adatok sikeres elküldéséről (hivatkozás előkészületben)
Szöveges leírás biztosítása a beviteli hibák számáról, javaslatok a javításukkal kapcsolatban, és utasítások a további lépésekre (hivatkozás előkészületben)
A tartalom első részeként (vagy az első részek egyikében) megjelenő szöveges leírás a javítási javaslatokkal kapcsolatban, illetve ennek az információnak a hangsúlyozása a tartalmon belül (hivatkozás előkészületben)
A hibák és javaslatok megjelenítése az eredeti űrlappal összefüggésben (például az űrlap újbóli megjelenítése a beviteli hibák és a javítási javaslatok kiemelésével, valamint az eredeti űrlappal összefüggésben történő megjelenítése) (hivatkozás előkészületben)
A kötelezően kitöltendő beviteli mezők előtt az adatok és adatformátumok "helyes példáinak" megadása szöveges tájékoztatás formájában (hivatkozás előkészületben)
Hivatkozások biztosítása a javasolt javításokhoz, vagy a javasolt javítás közvetlen felajánlása a weblapon (hivatkozás előkészületben)
SCR18: Providing client-side validation and alert (Scripting)
Kliens-oldali hitelesítés, valamint hibaszöveg hozzáadása a DOM-on keresztül (hivatkozás előkészületben)
A küldés alkalmazás egy funkciójának indítása a kliens-oldali hitelesítés végrehajtására (hivatkozás előkészuületben)
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg a 3.3.3-as teljesítési feltételre vonatkozóan:
(Jelenleg nincs dokumentált hiba)
a felhasználó által megadott, de a gép által nem elfogadott információ
Megjegyzés: ez magába foglalja:
A weboldal által igényelt, de a felhasználó által kihagyott információt
A felhasználó által megadott, de nem megfelelő adatformátumú vagy értékű információt
3.3.4 Hibamegelőzés (Legal, Financial, Data): Azoknál a weboldalaknál, ahol jogi kötelezettségvállalás vagy pénzügyi tranzakciók teljesítése történik, amelyek a felhasználó által állítható adatokat törlnek vagy módosítanak az adattároló rendszerekben; vagy a felhasználó tesztre adott válaszait küldi; legalább az egyik igaz az alábbiak közül: (AA szint)
- Visszafordítható: A küldés visszafordítható.
- Ellenőrzött: A felhasználó által bevitt adatok ellenőrzése a beviteti hibák kiszűrésére, és a felhasználó számára biztosított ezek javítása.
- Megerősített: Hozzáférhető egy mechanizmus az információ átnézéséhez/ellenőrzéséhez, megerősítéséhez, és javításához, mielőtt a küldés véglegessé válna.
A teljesítési feltétel célja, hogy a megóvja a fogyatékkal élő felhasználókat a vissza nem fordítható műveletek során elkövetett hibák súlyos következményeitől. Például egy nem visszatéríthető repülőjegy megvásárlása vagy részvényvásárlás egy brókerügynökségen keresztül olyan műveletek, amelyek komoly pénzügyi következményekkel járhatnak. Abban az esetben, ha a felhasználó elhibázza/elüti a repülés időpontját, akkor rossz járatra vásárolt egy vissza nem váltható jegyet. Ha a felhasználó elrontja a megvásárolandó részvények számának kitöltését, akkor több részvényt vesz meg, mint amennyit eredetileg szándékozott. Ezek mind olyan ügyletek, amelyek gyors döntést igényelnek, később nem vonhatók vissza és rendkívüli költségekkel járhatnak. Ezekhez hasonlóan az is helyreállíthatatlan hiba lehet, ha a felhasználó akaratán kívül egy olyan adatbázist töröl, vagy módosít, amelyre később szüksége lenne. Ilyen lehet például az utazási profilja egy utazásszervező cég honlapján belül. Ebben a részben különböző tesztadatok is szerepelnek, mert a hitelesség ellenőrzésénél a felhasználók általában nem változtathatják meg az előzőleg elküldött válaszukat. Ezen okból kifolyólag a felhasználóknak biztosnak kell lenniük abban, hogy az adatok helyesen kerülnek elküldésre.
A fogyatékos felhasználók sokkal nagyobb valószínűséggel követnek el hibákat. Az olvasási problémákkal küzdők felcserélhetnek számokat vagy betűket, a mozgássérültek pedig véletlenül is lenyomhatnak billentyűket. A műveletek visszavonhatóságának biztosítása lehetőséget ad az egyébként súlyos kárt okozó hibák kijavítására. Az adatok felülvizsgálatának és kijavításának a lehetősége szintén megóvhatja a felhasználót a komoly következményekkel járó tévedések elkövetésétől.
A felhasználó által ellenőrzött adat olyan információ, amelyhez a felhasználó hozzáférhet (pl., név és lakcím adat a felhasználó számláján). Ezek nem vonatkoznak olyan adatokra, mint az Internet bejelentkezési információk, vagy a keresőmotor használatát megfigyelő szoftverek adatai.
A komoly következményekkel járó hibákat kiküszöbölő intézkedések a sokkal könnyebben hibázó fogyatékos felhasználókat segítik.
Megrendelés megerősítése:
Egy on-line kiskereskedő vásárlási lehetőséget kínál az Interneten. A rendelés feladásakor az ehhez szükséges információk - a megrendelt áru, a megrendelt mennyiség, postázási cím, fizetési mód - ellenőrzés céljából megjelenítésre kerülnek. A felhasználó megerősítheti az adatok helyességét, vagy módosíthatja őket.
Tőzsdei ügyletek:
Egy pénzügyi honlapon a felhasználók online vásárolhatnak vagy adhatnak el részvényeket. Amikor a felhasználó megbízást ad a részvények vételére vagy eladására, akkor a rendszer ellenőrzi, hogy az adott tőzsde nyitva van-e. Amennyiben a tőzsde zárva van a rendszer figyelmezteti a felhasználót, hogy az ügylet egy nyitvatartási időn kivüli művelet lesz, ismerteti annak veszélyeit és lehetőséget ad az üzlet törlésére vagy megerősítésére.
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
(none currently documented)
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Utasítások: Válassza ki az alábbi szituációk közül azt, amelyik illik az Ön által használt tartalomhoz. Minden szituáció olyan számmal jelölt technikákat(vagy technikák kombinációját) tartalmaz, amelyet a Munkacsoport elégségesnek tart az adott szituációban.
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt módszerek/technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
A felhasználó értesítése a végrehajtandó visszafordíthatatlan műveletről (hivatkozás előkészületben)
SCR18: Providing client-side validation and alert (Scripting)
A fókusz áthelyezése a hibára (hivatkozás előkészületben)
Azonos szó vagy betűkombinációk kerülése a legördülő menüben. (hivatkozás előkészületben)
A sikeres elküldött adatokról szóló visszajelzés biztosítása (hivatkozás előkészületben)
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg a 3.3.4-es teljesítési feltételre vonatkozóan:
(Jelenleg nincs dokumentált hiba)
a felhasználó által megadott, de a gép által nem elfogadott információ
Megjegyzés: ez magába foglalja:
A weboldal által igényelt, de a felhasználó által kihagyott információt
A felhasználó által megadott, de nem megfelelő adatformátumú vagy értékű információt
olyan adat, amely a felhasználó által hozzáférhető és módosítható
Megjegyzés: Ez nem utal olyan dolgokra, mint az internetes logók vagy a böngészők monitorozási adatai.
Példa: A felhasználók azonosítóihoz használt név- és cím-mezők.
ügyletek, ahol az egyén vállal bizonyos jogi kötelezettségeket és élvez bizonyos jogokat
Példa: Házassági engedély, részvénykereskedelem (pénzügyi és jogi), végrendelet, bankkölcsön, adoptálás, belépés a hadseregbe, egyéb hasonló szerződés stb.
folyamat vagy technika az eredmény eléréséhez
Megjegyzés 1: A mechanizmust a tartalom keretein belül biztosíthatjuk, illetve épülhet platformokra vagy felhasználói programokra, a kisegítő technológiákat is beleértve.
Megjegyzés 2: A mechanizmusnak az adott megfelelőségi nyilatkozat összes teljesítési kritériumának eleget kell tennie.
egy nem beágyazott forrás, amely elérhető egy HTTP-t használó egyszerű URI-ről , valamint bármilyen más forrás, amelyet a előállításhoz használtak (used in rendering), vagy ezzel együtt megjelenítésre terveztek (intended to be rendered) egy felhasználói program által
Megjegyzés 1: Habár bármely „más forrás” az elsődleges forrással együtt kerülne előállításra (rendered), az előállításuk nem feltétlenül egyidőben történne.
Megjegyzés 2: A fenti irányelvekkel való megfelelőség céljából a forrásnak „nem beágyazottnak” kell lennie a megfelelőség tartományán belül ahhoz, hogy weboldalnak minősüljön.
Példa 1: Webforrás, mely magába foglalja az összes beágyazott képet és médiát.
Példa 2: Egy Aszinkron Java-szkriptet és XML-t (AJAX) használó web levelezési program. A program teljesen a http://example.com/mail oldalon működik, de tartalmaz egy postafiókot (inbox), egy partnerek részt és egy naptárt. Hivatkozások és gombok biztosítottak ahhoz, hogy a postafiók, partnerek rész vagy a naptár megjelenjen, de az oldal URL elérésében ne következzen be változás.
Példa 3: Testre szabható portálhely, ahol a felhasználók megválaszthatják a tartalom megjelenését különböző tartalmi modulokon keresztül.
Példa 4: Amikor a felhasználó belép a http://shopping.example.com/ oldalra a keresőjén, egy moziszerű, interaktív vásárlási környezetbe kerül, ahol vizuálisan mozog egy üzletben, veszi le a termékeket a polcokról, és teszi őket az előtte lévő vizuálisan megjelenő kocsiba. A termékekre történő kattintás, a termék mellett lebegő (termék)specifikációs lap megjelenítését hívja elő.Ez lehet egy egyszerű weboldal vagy csak egy oldal a webhelyen belül.
3.3.5Súgó: Kontextus-függő súgó elérése. (AAA szint)
Jelen teljesítési feltétel célja, hogy segítse a felhasználókat a hibák elkerülésében. A fogyatékos felhasználók sokkal nagyobb valószínűséggel követnek el hibákat, mint az egészségesek. A kontextus-érzékeny súgók alkalmazásával a felhasználók sokkal könnyebben megtalálják a műveletek végrehajtásának módját, anélkül, hogy az eredetileg megkezdett tevékenységből kizökkennének.
A kontextus-érzékeny súgókra csak akkor van szükség, ha a címkék nem elegendők a funkciók megfelelő szintű ismertetésére. A kontextus-érzékeny súgók nyújtotta lehetőségeknek nyilvánvalóvá kell válni a felhasználók részére, akik szükség esetén bármikor alkalmazhatják azokat.
A súgó szövegét vagy maga a fejlesztő, vagy a technológia-specifikus, algoritmikusan meghatározott információkra alapozva, a felhasználói program biztosítja.
A szövegek beviteléhez nyújtott segítség azokat az írási, olvasási és kognitív problémákkal küzdőket támogatja, akiknek nehézséget jelent az űrlapok, vagy más szövegek bevitelét igénylő formátumok kitöltése.
Ezenkívül ez a teljesítési feltétel a hasonló szövegbeviteli és/vagy egérkezelési problémákkal küzdő idősebb embereknek is segítséget nyújt.
on-line álláspályázat
Az újonnan állást keresőknek néhány megválaszolandó kérdés nehézséget jelenthet. A kérdések mellett álló súgó- hivatkozás az adott kérdésre vonatkozó utasításokra és magyarázatokra mutat.
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
(none currently documented)
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Utasítások: Válassza ki az alábbi szituációk közül azt, amelyik illik az Ön által használt tartalomhoz. Minden szituáció olyan számmal jelölt technikákat(vagy technikák kombinációját) tartalmaz, amelyet a Munkacsoport elégségesnek tart az adott szituációban.
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt módszerek/technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
H89: Using the title attribute to provide context-sensitive help (HTML)
A karakterek bájtjainak ellenőrzése és automatikus konvertálása a szöveg bevitelhez (hivatkozás előkészületben)
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg a 3.3.5-ös teljesítési feltételre vonatkozóan:
(Jelenleg nincs dokumentált hiba)
segítő szöveg, amely az aktuálisan használt bemutatott funkcióval kapcsolatban biztosít információt
3.3.6 Hibamegelőzés (összes): Weboldalak esetében, ahol a felhasználótól információ benyújtását kérik, az alábbiak közül legalább az egyik igaz: (AAA szint)
- Visszafordítható: A küldés visszafordítható.
- Ellenőrzött: A felhasználó által bevitt adatok ellenőrzése a beviteti hibák kiszűrésére, és a felhasználó számára biztosított ezek javítása.
- Megerősített: Hozzáférhető egy mechanizmus az információ átnézéséhez/ellenőrzéséhez, megerősítéséhez, és javításához, mielőtt a küldés véglegessé válna.
Jelen teljesítési feltétel célja, hogy megóvja a fogyatékkal élő felhasználókat a hibás adatküldésből származó problémáktól. Ez a teljesítési feltétel a 3.3.4-es teljesítési feltételre épül, amely magában foglal minden olyan formátumot, amely adatok küldését igényli.
A fogyatékos felhasználók sokkal nagyobb valószínűséggel követnek el hibákat, illetve nagyobb erőfeszítésükbe kerül ezek felfedezése és javítása. Az olvasási nehézségekkel küzdők összekeverhetnek számokat és betűket, míg a mozgássérültek véletlenül is lenyomhatnak billentyűket. A műveletek visszavonásának lehetősége képessé teszi a felhasználókat a hibák kijavítására. A bevitt információk ellenőrzésének és kijavításának lehetősége képessé teszi a felhasználókat a hibák észlelésére a műveletek végrehajtása előtt.
A komoly következményekkel járó hibákat kiküszöbölő intézkedések a sokkal könnyebben hibázó fogyatékos felhasználókat segítik.
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
A 3.3.4 teljesítési feltétel elégséges technikáiban említésre kerül minden formátum, amelyhez információ küldése szükséges.
a felhasználó által megadott, de a gép által nem elfogadott információ
Megjegyzés: ez magába foglalja:
A weboldal által igényelt, de a felhasználó által kihagyott információt
A felhasználó által megadott, de nem megfelelő adatformátumú vagy értékű információt
folyamat vagy technika az eredmény eléréséhez
Megjegyzés 1: A mechanizmust a tartalom keretein belül biztosíthatjuk, illetve épülhet platformokra vagy felhasználói programokra, a kisegítő technológiákat is beleértve.
Megjegyzés 2: A mechanizmusnak az adott megfelelőségi nyilatkozat összes teljesítési kritériumának eleget kell tennie.
egy nem beágyazott forrás, amely elérhető egy HTTP-t használó egyszerű URI-ről , valamint bármilyen más forrás, amelyet a előállításhoz használtak (used in rendering), vagy ezzel együtt megjelenítésre terveztek (intended to be rendered) egy felhasználói program által
Megjegyzés 1: Habár bármely „más forrás” az elsődleges forrással együtt kerülne előállításra (rendered), az előállításuk nem feltétlenül egyidőben történne.
Megjegyzés 2: A fenti irányelvekkel való megfelelőség céljából a forrásnak „nem beágyazottnak” kell lennie a megfelelőség tartományán belül ahhoz, hogy weboldalnak minősüljön.
Példa 1: Webforrás, mely magába foglalja az összes beágyazott képet és médiát.
Példa 2: Egy Aszinkron Java-szkriptet és XML-t (AJAX) használó web levelezési program. A program teljesen a http://example.com/mail oldalon működik, de tartalmaz egy postafiókot (inbox), egy partnerek részt és egy naptárt. Hivatkozások és gombok biztosítottak ahhoz, hogy a postafiók, partnerek rész vagy a naptár megjelenjen, de az oldal URL elérésében ne következzen be változás.
Példa 3: Testre szabható portálhely, ahol a felhasználók megválaszthatják a tartalom megjelenését különböző tartalmi modulokon keresztül.
Példa 4: Amikor a felhasználó belép a http://shopping.example.com/ oldalra a keresőjén, egy moziszerű, interaktív vásárlási környezetbe kerül, ahol vizuálisan mozog egy üzletben, veszi le a termékeket a polcokról, és teszi őket az előtte lévő vizuálisan megjelenő kocsiba. A termékekre történő kattintás, a termék mellett lebegő (termék)specifikációs lap megjelenítését hívja elő.Ez lehet egy egyszerű weboldal vagy csak egy oldal a webhelyen belül.
4.1 irányelv: Maximalizálja a kompatibilitást a jelenlegi és jövőbeli felhasználói programokkal, beleértve a kisegítő technológiákat is
Jelen irányelv célja az, hogy támogassa a jelenlegi és jövőbeni felhasználói programok közötti kompatibilitást, különös tekintettel a segítő technológiákra (AT). Ezt a cél támogatja a 1)-es pont azzal, hogy nem engedi megsérteni (pl. rossz minőségű jelölés), illetve kijátszani a segítő technológiákat (pl. a gyakorlattól eltérő jelölés vagy kód használata), valamint a 2)-es pont, amely biztosítja azt, hogy a tartalomban a szabványoknak megfelelő és a segítő technikák által felismerhető, illetve kezelhető információ kerüljön feltüntetésre. Mivel a technológiák rendkívül gyorsan változnak és ebből kifolyólag a segítő technikák fejlesztőinek egyre nagyobb erőfeszítésébe kerül a lépéstartás velük, ezért fontos, hogy a tartalmak ragaszkodjanak a gyakorlathoz és kompatibilisek legyenek az alkalmazásprogramozói felületekkel. Így a kisegítő technikák sokkal könnyebben tudnak majd együttműködni a kifejlesztésre kerülő új technológiákkal.
A jelen irányelv adott teljesítési feltételének megfelelő technikák "A ... teljesítési feltétel értelmezése" című részben kerülnek felsorolásra (lsd. lent). Amennyiben léteznek olyan technikák, amelyek az irányelvre vonatkoznak, de nem tartoznak egyetlen teljesítési feltételhez sem, azok itt kerülnek ismertetésre. Ezek a technikák nem megköveteltek és nem elégségesek a teljesítési feltételek szempontjából, de bizonyos típusú webtartalmakat elérhetőbbé tehetnek számos felhasználó számára.
A W3C technológiák helytelenített sajátosságainak kerülése (hivatkozás előkészületben)
Olyan tartalmak megjelenítésének a mellőzése, amelyeknek a technológiája nem támogatott, vagy a technológia kikapcsolása esetén a tartalom nem akadálymentesített.
4.1.1 Szintaktikai elemzés: A jelölőnyelveket használó tartalomban, az elemek teljes kezdő és befejező címkékkel rendelkeznek, a specifikációjuknak megfelelően kerülnek beágyazásra, ismétlődő attribútumokat nem tartalmaznak, és az azonosítók egyediek, kivéve abban az esetben, ha a specifikációk lehetővé teszi ezeknek a tulajdonságoknak a használatát. (A szint)I
Megjegyzés: Azok a kezdő és befejező címkék, melyekből olyan kritikus karakter hiányzik, mint a záró csúcsos zárójel, vagy egy nem illeszkedő attribútum-értékkel bíró idézőjel, nem minősülnek teljesnek.
Jelen teljesítési feltétela célja, hogy a felhasználói programok, beleértve a segítő technológiákat, pontosan értelmezzék és szintaktikailag elemezzék a tartalmat. Abban az esetben, ha a tartalom egy adatstruktúrában nem elemezhető szintaktikailag, akkor különböző felhasználói programok másféleképpen jeleníthetik meg a tartalmat, vagy képtelenné válhatnak annak szintaktikai elemzésére. Néhány felhasználói program "helyreállító technikákat" használ a rosszul kódolt tartalmak kijavítására.
Mivel a felhasználói programok különböző helyreálító technikákat alkalmaznak, a szerkesztők nem lehetnek biztosak abban, hogy a felhasználói program, illetve segítő technika helyesen elemzi szintaktikailag vagy változtatja meg a tartalmat az adott adatstruktúrában. Ez csak akkor lehetséges, ha a tartalom az adott technológia hivatalos nyelvtani szabályai szerint készült el. A jelölőnyelvek esetében az elemek és az attribútum szintaxisok hibái, illetve a rosszul beágyazott kezdő/vég jelek meggátolhatják a felhasználói programokat a tartalom helyes szintaktikai elemzésében. Emiatt a teljesítési feltétel előírja azt, hogy a tartalmak szintaktikai elemzését a hivatalos nyelvtani szabályoknak megfelelően kell elvégezni.
Megjegyzés: A "jól kialakítottság" koncepciója nagyon közel áll a jelen teljesítési feltétel követelményeihez. Mindamellett a szintaktikai elemzés szabályai jelölőnyelvenként változhatnak és sok nem-XML alapú nyelv nem határozza meg tisztán a jól kialakítottság követelményeit. Ennek ellenére a teljesítési feltételnek egyértelműnek kellett lennie ahhoz, hogy a jelölőnyelvek által alapvetően hasznnálható legyen. Mivel a "jól kialakítottság" csak az XML-ben került meghatározásra, és (mivel a záróelemek néha opcionálisak) az érvényes HTML nem igényel jól kialakított kódokat, ezért ez a fogalom ebben a teljesítési feltételben nem kerül említésre.
A weblapok kezdő és záró jelöléseinek valamint beágyazásának az adott specifikációknak megfelelő elvégzése biztosítja azt, hogy a segítő technológiák pontosan és összeomlás nélkül tudják szintaktikailag elemezni a tartalmat.
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
(none currently documented)
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
A weblapok szintatktikai elemzésének biztosítása, az alábbi technikák egyikének alkalmazásával:
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt módszerek/technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
(Jelenleg nincs dokumentált technika)
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg a 4.1.1-es teljesítési feltételre vonatkozóan:
4.1.2 Név, szerep, érték: Az összes felhasználói-felület elemnek (beleértve, de nem korlátozva: az űrlapelemeket, a szkrpitek által generált hivatkozásokat és alkotóelemeket), a neve és a szerepe algoritmikusan meghatározható . A felhasználó által beállítható állapotok, tulajdonságok, és értékek program által is változtathatóak. Ezeknek az elemeknek a változásairól a felhasználói programok (beleértve a kisegítő technológiákat) értesülhetnek. (A szint)
Megjegyzés: Azok a kezdő és befejező címkék, melyekből olyan kritikus karakter hiányzik, mint a záró csúcsos zárójel, vagy egy nem illeszkedő attribútum-értékkel bíró idézőjel, nem minősülnek teljesnek.
A teljesítési feltétel célja, hogy a segítő technikák képesek legyenek információkat gyűjteni a tartalomban alkalmazott felhasználói interfész vezérlők aktivált (vagy beállított) és fríssített állapotáról.
Abban az esetben, ha az akadálymentesítő technológiák szabványos vezérlőit alkalmazzák, akkor ez a folyamat egyszerű. Ha a felhasználói interfész elemeit az előírásoknak megfelelően használják, akkor az megfelel a megfogalmazott követelményeknek. (Lsd. a 4.1.2 teljesítési feltételben lejjebb leírt példákat).
Egyéni vezérlők használata, vagy a szokásostól eltérő műveletre és/vagy funkcióra programozott (kód vagy szkript) interfész elemek esetén kiegészítő intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a vezérlők fontos informácókkal szolgálhassanak a segítő technológiáknak, illetve felügyelhetők legyenek a segítő technológiák által.
A felhasználói interfész vezérlőinek különösen fontos jellemzője az, hogy rendelkeznek-e fókusszal vagy nem. A vezérlők fokuszáló állapota lehet algoritmikusan meghatározott és a fókusz változásairól jelzések küldhetők a felhasználói programoknak vagy a segítő technológiának. A felhasználói interfész vezérlő állapotának másik példája az ellenőrző mező, vagy rádiógomb kiválasztása, illetve egy becsukható menü vagy lista zárása vagy nyitása.
Megjegyzés: A 4.1.2 teljesítési feltételnek szüksége van a felhasználói interfész elemeinek algoritmikusan meghatározott neveire. A nevek lehetnek láthatók vagy láthatatlanok. Alkalmanként a neveknek láthatóknak kell lenniük és ilyenkor címkeként kerülnek megjelölésre. További információkhoz a szószedet név és címke bejegyzéseiből juthat.
A felhasználói interfész elemeinek feladatáról, állapotáról és értékéről szóló információk megadása segítheti az olyan fogyatékos felhasználókat, akik többek között a képernyőolvasókhoz, a képernyő nagyítókhoz, és beszédfelismerő szoftverekhez hasonló segítő technológiákat alkalmaznak.
akadálymentesített alkalmazásprogramozói felületek
A Java kisalkalmazás a nyelv által meghatározott akadálymentesített alkalmazásprogramozói felületet használja. További információk az IBM Guidelines for Writing Accessible Applications Using 100% Pure Java (IBM útmutató a 100% tiszta Java-t használó akadálymentesített írási alkalmazásokhoz) című kiadványban olvashatók.
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Utasítások: Válassza ki az alábbi szituációk közül azt, amelyik illik az Ön által használt tartalomhoz. Minden szituáció olyan számmal jelölt technikákat(vagy technikák kombinációját) tartalmaz, amelyet a Munkacsoport elégségesnek tart az adott szituációban.
G108: Using markup features to expose the name and role, allow user-settable properties to be directly set, and provide notification of changes using technology-specific techniques below:
H44: Using label elements to associate text labels with form controls (HTML)
H64: Using the title attribute of the frame and iframe elements (HTML)
H65: Using the title attribute to identify form controls when the label element cannot be used (HTML)
SCR21: Using functions of the Document Object Model (DOM) to add content to a page (Scripting)
Nevek és szerepek feltüntetésének és a felhasználó által állítható tulajdonságok közvetlen beállításának engedélyezése, illetve a változásokról szóló értesítések küldésének lehetővé tétele a következő technikák alkalmazásának egyikével:
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt módszerek/technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
Címkék biztosítása minden olyan vezérlőhöz, amelynek nincs egyértelmű címkéje (hivatkozás előkészületben)
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg a 4.1.2 -es teljesítési feltételre vonatkozóan:
Megjegyzés: Ez a probléma a jövőben talán megoldásra kerül a DHTML útvonal technikák alkalmazásával.
olyan szoftver által beállított, amely a kisegítő technológiákat is beleértve, felhasználói programok által támogatott módszereket használ
a szerkesztő által megadott adatokból szoftver által meghatározott és olyan módon biztosított, hogy a felhasználói programok, beleértve a kisegítő technológiákat, az információt különböző formában/módon csomagolhatják ki és jeleníthetik meg a felhasználó részére
Példa 1: Jelölőnyelvben elemekből és attribútumokból meghatározott, az általánosan elérhető kisegítő technológiák által közvetlenül elérhető.
Példa 2: Nem jelölőnyelvben, a technológiaspecifikus adatszerkezetekből meghatározott és a kisegítő technológia számára olyan akadálymentesítési API-n keresztül bemutatott, amely egy általánosan elérhető kisegítő technológián keresztül kerül támogatásra.
a felhasználók által észlelt tartalom olyan része, amely egy meghatározott (distinct) funcióhoz tartozó egyszerű vezérlésnek számít
Megjegyzés 1: A többszörös felhasználói felületelemek egyszeres algoritmikus elemként implementálhatóak. Az alkotóelemek itt nem kötődnek programozási technikákhoz, hanem inkább ahhoz, amit a felhasználók egyedi vezérlőelemként érzékelnek.
Megjegyzés 2: A felhasználói felületelemek egyéb elemeket és hivatkozásokat, illetve szkriptek által generált alkotóelemeket foglalnak magukba.
Példa: Egy kisalkalmazáshoz tartozik egy „vezérlés,” amelyet a tartalmon belüli mozgásra lehet használni soronként vagy oldalanként, vagy véletlenszerű eléréssel. Mivel ezek közül mindegyiknek névvel kell rendelkeznie és egyedileg beállíthatónak kell lenniük, mindegyikük felhasználói felületelem lesz.
bármilyen szoftver, amely letölti és megmutatja a webtartalmat a felhasználóknak
Példa: Webböngészők, médialejátszók, plug-inek és más programok – beleértve a kisegítő technológiákat – melyek segítenek a visszakeresésben, a megjelenítésben és a webtartalommal történő interakcióban.
hardver és/vagy szoftver, amely felhasználói programként működik, vagy együtt egy felhasználói alapprogrammal, annak érdekében, hogy olyan működést biztosítson, amely megfelel a fogyatékkal élő felhasználók igényeinek; konkrétan azoknak az igényeknek, amelyek a felhasználói alapprogramok által biztosítottakon túlmutatnak
Megjegyzés 1: A kisegítő technológia által biztosított működés alternatív megjelenítéseket (pl. szintetizált beszéd vagy nagyított tartalom), alternatív beviteli módszereket (pl. hang), további navigációs vagy irányítási mechanizmusokat és tartalmi átalakításokat (pl. hogyan tegyük a táblázatokat könnyebben hozzáférhetővé) foglal magába.
Megjegyzés 2: A kisegítő technológiák gyakran a felhasználói alapprogramokon keresztül közölnek adatokat vagy üzeneteket az API-k használata és monitoros vizsgálata által.
Megjegyzés 3: A felhasználói alapprogramok és a kisegítő technológiák közötti különbség nem tekinthető abszolútnak. Sok felhasználói alapprogram biztosít bizonyos jellegzetességeket annak érdekében, hogy segítse a fogyatékkal élőket. Az alapvető különbség az, hogy a felhasználói alapprogramok nagy tömegű és sokszínű közönséget céloznak meg, amely általában a fogyatékkal és az anélkül élőket is magába foglalja. A kisegítő technológiák szigorúan meghatározott speciális fogyatékossággal rendelkező felhasználói csoportokat céloznak meg. Egy kisegítő technológián keresztül nyújtott támogatás sokkal konkrétabb és megfelelőbb az adott célcsoportba tartozó felhasználók szükségletei szempontjából. A felhasználói alapprogram biztosíthat olyan fontos működést a kisegítő technológiák számára, mint a webtartalom lekérése programokból vagy jelölések (markup) szintaktikai elemzés utáni azonosítható egységekbe osztása.
Példa: a jelen dokumentum szempontjából fontosnak számító kisegítő technológiák magukba foglalják az alábbiakat:
képernyőnagyítók és egyéb vizuális olvasást segítő eszközök, melyeket vizuális, érzékszervi és testi fogyatékossággal rendelkező emberek használnak a szöveg betűkészletének, méretének, térközének, színének megváltoztatására, a beszéd szinkronizálására stb. annak érdekében, hogy a módosított szövegek és képek vizuális olvashatóságát növeljék;
képernyőolvasók, melyeket vak emberek használnak a szöveges információ elolvasására szintetizált beszéd vagy Braille-olvasás segítségével;
szövegből-beszéd szoftver, amelyet kognitív, nyelvi és tanulási nehézségekkel rendelkező emberek használnak a szöveg szintetikus beszédre történő átalakításához;
hangfelismerő szoftver, melyet olyan emberek használhatnak, akik valamilyen fizikai fogyatékossággal rendelkeznek;
alternatív billentyűzetek, melyeket bizonyos fizikai fogyatékossággal rendelkező emberek használnak a billentyűzet szimulálására (beleértve az alternatív billentyűzeteket, amelyek fejmutatót, egyszerű kapcsolókat és más speciális beviteli eszközöket használnak);
alternatív mutatóeszközök, melyeket bizonyos fizikai fogyatékossággal rendelkező emberek használnak az egérrel történő rámutatás és a billentyű- lenyomás szimulálására.
szöveg, amivel a szoftver a felhasználó számára azonosítani tud egy alkotóelemet a webtartalmon belül
Megjegyzés 1: A név lehet rejtett és csak kisegítő technológián keresztül kerül megjelenítésre, ugyanakkor egy címke látható az összes felhasználó számára. Számos (de nem az összes) esetben a címke és a név megegyezik.
Megjegyzés 2: Ez nem függ össze a név attribútummal a HTML-ben.
szöveg vagy szám, amivel a szoftver a webtartalmon belül be tudja azonosítani az alapelemek funkcióját
Példa: Egy szám, amely azt jelzi, hogy egy kép hiperhivatkozásként, parancsgombként vagy jelölőnégyzetként működik-e.
Minden WCAG 2.0 teljesítési feltétel tesztelhető formában íródik, annak megállapítására, hogy az adott tartalmak megfelelnek-e a bennük megfogalmazott követelményeknek. A teljesítési feltételek tesztelése állhat automatikus és emberi ellenőrzésből. A tartalmakat elsősorban azoknak kell ellenőrizniük, akik tisztában vannak a különböző fogyatékkal élő felhasználók webhasználati lehetőségeivel.
Ebben az értelemben a tesztelés és tesztelhetőség összefüggése a funkcionalitás ellenőrzésére utal, amely a tartalom funkcióinak az elvárásoknak megfelelő működését, illetve ebben az esetben a teljesítési feltételnek való megfelelősségét igazolja. Előfordulhat, hogy a tartalom megfelel a teljesítési feltételnek, de a különböző fogyatékosságokkal élő felhasználók nem tudják azt használni. Ennek ellenére a használhatósági ellenőrzés végrehajtása is javasolt a funkcionalitás tesztelése mellett. A használhatósági ellenőrzés állapítja meg azt, hogy az adott tartalom mennyire felel meg a felhasználók alkalmazási igényeinek. A használhatósági tesztet végző csoportokba ajánlott fogyatékos felhasználókat is foglalkoztatni.
Megjegyzés: Ez azt jelenti, hogy ha nincs olyan tartalom, amelyre a teljesítési feltételt alkalmazni kell, akkor a teljesítési feltétel megvalósult.
A legtöbb szabványnak csak egy megfelelősségi szintje van. Annak érdekében, hogy meg tudjon felelni a nagyobb szintű akadálymentesítést igénylő vagy lehetővé tevő különböző szituációknak a WCAG 2.0 három megfelelősségi és ennek megfelelően három teljesítési feltétel szintet tartalmaz.
Ahhoz, hogy egy tartalom a WCAG 2.0-nak "megfelelő" legyen öt követelményt kell teljesítenie. Ebben a részben a követelmények rövid leírása olvasható. Ez a fejezet a határidőn túl sem kerül lezárásra, annak érdekében, hogy megfelelhessen az időközben felmerülő kérdésekre, illetve bemutathassa a különböző megfelelőségi követelmények új példáit.
1. megfelelőségi szint: Az alábbi megfelelőségi szintek közül az egyik egészében teljesül.
- A szint: Az A szintű megfelelőséghez (a minimális megfelelőség szintje) a weboldalnak meg kell felelnie az összes A szintű teljesítési követelménynek, vagy egy megfelelő alternatív változat biztosítása szükséges.
- AA szint: Az AA szintű megfelelőséghez a weboldalnak meg kell felelnie az összes AA szintű teljesítési követelménynek, vagy egy AA szintű megfelelő alternatív változat biztosítása szükséges.
- AAA szint: Az AAA szintű megfelelőség eléréséhez, a weboldal kielégíti az A szintű, az AA szintű, és az AAA szintű teljesítési követelményeket, vagy egy AAA szintű megfelelő alternatív változat biztosítása szükséges.
Megjegyzés 1: Habár a megfelelőség csak a megállapított szinteken érhető el, a szerkesztőket arra bíztatjuk, hogy az elért megfelelőségi szinten túl a további szintek teljesítési követelményeit is próbálják teljesíteni, és tüntessék fel az oldalon az elért eredményeket.
Megjegyzés 2: Nem javasolt, hogy a teljes honlap esetében az AAA szintnek megfelelő követelmény legyen az irányadó, mert bizonyos tartalmak esetében az összes AAA szintű teljesítési követelménynek nem lehet megfelelni.Az első követelmény a megfelelőség szintjeivel foglalkozik. Ez alapvetően azt jelenti, hogy a lapon elérhető valamennyi információ teljesíti a megfelelőség kritériumait vagy rendelkezik egy megfelelő alternatív változattal. A követelmény azt is kijelenti, hogy a legalább A szintű teljesítési feltételek megvalósítása nélkül a megfelelőség nem lehetséges.
Ez lényegében abba az irányba ösztönzi a szerkesztőket, hogy lépjenek túl egy bizonyos megfelelőségi szinten és hajtsák végre- illetve jelezzék amennyiben ilyen szándékaik vannak - a magasabb megfelelőségi szintek elérése érdekében tett lépéseiket.
Tanulmányozza át a Megfelelő alternatív változatok értelmezése című részt, amely a megfelelő alternatív változatokkal kapcsolatos technikákat tartalmazza.
2. Teljes oldalak: A megfelelőség (megfelelőségi szint) csak teljes weboldal(ak)ra érvényes, és nem tekinthető teljesítettnek, ha a weboldal egy része nem konform.
Megjegyzés 1: A megfelelőség szempontjából, az oldal tartalmának egyik részére vonatkozó alternatívát, az oldal részének tekintik, amennyiben az alternatív tartalom közvetlenül az oldalról hozzáférhető, például egy hosszú leírás és alternatív videó megjelenítése esetében.
Megjegyzés 2: Azok a weboldalak, melyek nem megfelelőek, mivel a tartalom a szerkesztő ellenőrzésén kívül áll, Részleges megfelelőségi nyilatkozatot tehetnek.
Ennek a fejezetnek az előírásai szerint az egész lapnak konformnak kell lennie. A tartalom nem minősíthető a "lap részlegesen megfelelő" kijelentéssel.
Bizonyos esetekben a tartalommal kapcsolatos kiegészítő információk csak egy másik lapon érhetők el. Ilyen példa a HTML longdesc attribútuma. Egy grafika hosszabb leírása, amelyet a longdesc attribútum jelöl, egy másik lapon is szerepelhet, ahová a felhasználó elnavigálhat a grafikát megjelenítő eredeti lapról. Az ilyen tartalom egyértelműen a weblap részének számítandó és mint ilyen, az egy lapnak tekintett weblap kombinációk megfelelnek a 2. követelményben megfogalmazottaknak. Az alternatívák szintén megjeleníthetők ugyanazon a lapon. Például készíthető egy olyan elem, amely ugyanolyan, mint a felhasználói interfész vezérlője.
Megjegyzés 1: A 5. megfelelőségi követelmény következtében egy egész lap megfelelő lehet, még akkor is, ha találhatók rajta az akadálymentesítés által nem támogatott tartalmi technológiák. Ez mindaddig igaznak tekinthető, amíg az említett technológiák nem zavarják a lap többi részének működését és minden információ, illetve funkció elérhető a lapról vagy más forrásból.
Megjegyzés 2: Nem megfelelő tartalom alkalmazása is lehetséges. További információk az 5. megfelelőségi követelmény értelmezése címben olvashatók.
3. Teljes folyamatok: Amikor egy weboldal egy folyamat bemutatását végző weboldal halmaz egyik eleme (azaz lépések sorozata, melyeket sorban kell venni egy cselekvés végrehajtásának érdekében) a folyamatban résztvevő összes weboldalnak el kell érnie a meghatározott megfelelőségi szintet, vagy annál jobbnak kell lennie. (A megfelelőség bizonyos szinten nem lehetséges, ha a folyamatban szereplő bármelyik oldal nem felel meg az adott vagy magasabb szintnek.)
Példa: Egy online áruháznak van egy oldalsorozata, ahol az árukat ki lehet választani és megvásárolni. A sorozat összes oldala a kezdettől a végéig (kijelentkezés) megfelelő, annak érdekében, hogy a folyamatban résztvevő bármelyik oldal megfelelő legyen.
Ennek a követelménynek a teljesülése esetén, egy nagyobb folyamat részét képező weboldal addig nem tartható megfelelőnek, amíg az egész folyamat nem lesz megfelelő. Ez megakadályozhatja egy online üzlet megfelelővé nyílvánítását mindaddig, amíg a vásárlási és eladási folyamat ellenőrzése, vagy bizonyos részei nem megfelelők.
4. Kizárólag akadálymentesítést támogató technológiák: Csak az akadálymentesítést támogató technológiákra építve lehet a teljesítési követelményeknek eleget tenni. Bármilyen információ, vagy funkció, amelyet nem akadálymentesítést támogató technológiákkal valósítanak meg szintén elérhető az akadálymentesítést támogató technológiákon keresztül (tekintse meg az Akadálymentesítést támogató - értelmezés oldalt.)
Ez a megfelelőségi követelmény bővebben ismertetésre kerül az Akadálymentesítés támogatásának értelmezése című részben.
5. Nem akadályoz: Ha azok a technológiák , amelyeket az oldalon használnak nem akadálymentesítést támogatóak , vagy az akadálymentesítést támogató technológiákat nem megfelelő módon használják, akkor ezek nem akadályozzák a felhasználót az oldal többi részének elérésében. Továbbá a weboldal, mint egész továbbra is teljesíti a megfelelőségi követelményeket az összes alábbi esetben:
- amikor bármely technológia, mely nem akadálymentesítést támogató, a felhasználói programban kapcsolódik be, és
- amikor a felhasználói programban kapcsolódik ki, és
- amikor a felhasználói program által nem támogatott.
Az alábbi összes teljesítési követelmény az oldal teljes tartalmára vonatkozik, beleértve azon tartalmat is, melyek nem konformancia kötelesek, mivel ezen követelmények nem teljesítése megakadályozhatja az oldal bármiféle használatát:
- 1.4.2 - Hangszabályozás,
- 2.1.2 - Billentyűzet csapda,
- 2.3.1 - Három villanás, vagy Küszöb alatt, és
- 2.2.2 - Szünet, megállít, elrejt.
Ez a követelmény azt jelenti, hogy az akadálymentesítést nem támogató technológiák mindaddig használhatók, amíg az akadálymentesítést támogató technológiákat használó tartalmak elérhetők maradnak és azokat az akadálymentesítést nem támogató technológiák nem zavarják.
Az akadálymentesítést nem támogató, vagy a nem megfelelő de az akadálymentesítést támogató technológiák úgy alkalmazhatók, hogy az akadálymentesítést támogató és megfelelő technológiákat használó tartalmak elérhetők maradjanak, és az akadálymentesítést nem támogató anyagok nem zavarjanak.
Összeségében négy olyan szakasz létezik, amelyik a weboldalak zavarásának témájával foglalkozik. Ezek jelenleg megjegyzésként szerepelnek. A megfelelő részeknél szereplő megjegyzések jelzik azokat a teljesítési feltételeket, amelyeknek a tartalmaknak, beleértve az akadálymentesítést nem támogató technológiákat is, meg kell felelni.
Példa: Egy weboldal a "ZAP"-nak nevezett új interaktív grafikus technológia alkalmazásával készül. Habár a "ZAP" egy akadálymentesítést támogató technológia, a megjelenített információ HTML kódok alkalmazásával is bevitelre kerül, tehát a tartalom nem a "ZAP" alkalmazására támaszkodik. Ebben az esetben a weblap az 1. megfelelőségi követelményt teljesíti. Abban az esetben, ha a felhasználó megpróbál átlépni a "ZAP" tartalmon, a fókusz a "ZAP" információra esik és ott is marad. Ha ez bekövetkezik, akkor a felhasználó már nem tudja visszamozgatni a fókuszt, és a billentyűzetet használók nem fogják látni a lap alsó felét. A "ZAP" tartalom ezenkívül bizonyos sebességgel folymatosan fényesen villog. Ennek következtében a koncentrálási problémákkal küzdő felhasználók zaklatottá válhatnak, míg a fényérzékenyek könnyen rohamot kaphatnak. Az 5. megfelelőségi követelmény kizárja a megfelelő honlapokon az előbb leírt események előfordulásának lehetőségét.
A megfelelőség biztosítása szempontjából nem szükséges megfelelőségi nyilatkozatot készíteni. Abban az esetben viszont, ha valaki készít, akkor a megfogalmazott szabályokat követni kell.
Bizonyos esetekben olyan tartalommal kapcsolatban is készíthető megfelelőségi nyilatkozat, amely egy bizonyos időpont után került hozzáadásra, valamint frissíthet WCAG 1.0-ás tartalomhoz tartozó megfelelőségi nyilatkozatot, illetve ezután készített, vagy átalakított WCAG 2.0-ás tartalomhoz is készíthető nyilatkozat.
Megjegyzés 1: Amikor "erre épülő " technológiák kerülnek említésre, akkor azon web technológiákat (HTML, CSS, JavaScript stb.) és nem hálózati klienseket (böngészők, segítő technológiák stb.) kell érteni.
Megjegyzés 2: A megfelelőségi nyilatkozatok általában nem találhatók meg azokon a lapokon, amelyekre a megfelelőség vonatkozik.
A megfelelőségi nyilatkozat egyik lehetséges eleme a "Teljesítési feltétel követelményein túlmutató további lépésekkel kapcsolatos információ". Ez magában foglalhat más megfelelő teljesítési feltételt, alkalmazott javasolt technikákat, valamint olyan információkat, amelyek a valamilyen fogyatékossággal élő vagy különleges szükségletekkel rendelkező embereket segítő kiegészítő prtokollokra vonatkoznak. Minden olyan információ ide csatolható, amely segíti a lapok akadálymentesítésének megértését.
A megfelelőségi nyilatkozatok tartalomhoz csatolásának legcélravezetőbb módja a szabvány gépek által is olvasható űrlap. Ennek a gyakorlatnak az elterjedése esetén a kereső robotok, illetve a speciális hálózati kliensek képesek lesznek megtalálni és megjeleníteni a legakadálymentesebb tartalmat és a hálózati kliens beállításai is a tartalomhoz tudnak igazodni. Jelenleg számos metaadat alapú opció kifejlesztése folyik, amelyek a nyilatkozatok elkészítésénél nyújtanak majd segítséget. A szerkesztőknek és fejlesztőknek javasolt az említett opciók alkalmazásának támogatása.
Ezenkívül a metaadatok az "A" szintű megfelelőség elérése után segíthetik az adott teljesítési feltételnek történő megfelelőség jelentését.
Ugyancsak léteznek olyan algoritmikus jelentő formátumok, mint az Értékelő és Jelentő Nyelv (EARL), amelyet a gépek által is olvasható formátumban megjeleníthető részletes megfelelőségi információk létrehozásának segítése céljából fejlesztettek ki. A formátumok kifejlesztése és egységesítése szintén itt kerül dokumentálásra.
Példa 1: 2008. szeptember 20-án a http://www.example.com conform to Web Content Accessibility Guidelines 2.0 at http://www.w3.org/TR/2006/REC-WCAG20-YYYYMMDD/. címen található összes weblap "A" szintű megfelelőséggel rendelkezik.
A dokumentált és a nyilatkozatnak megfelelő akadálymentesítést támogató technológiák az ISA- AsCTset#1-2008 at http://ISA.example.gov/AsCTsets/AS2-2008 részhalmaz részét képezik.
Példa 2: (szabályos kifejezés használatával) 2008. augusztus 12-én a http://www.example.com/(marketing|sales|contact)/.* címen található mintának megfelelő lapok, megfelelnek a Web Content Accessibility Guidelines 2.0 http://www.w3.org/TR/2006/REC-WCAG20-YYYYMMDD/. címén található "AA" szintű megfelelőségének.
A tartalom előállításához felhasznált "erre épülő" technológiák: XHTML 1.0 Transitional, CSS 2.0 és JavaScript 1.2.
Példa 3: (Boole-logika használatával) using boolean logic) 2008. július 6-án a http://example.com/ AND NOT (http://example.com/archive/ OR http://example.com/publications/archive/) megfelelt a Web Content Accessibility Guidelines 2.0 http://www.w3.org/TR/2006/REC-WCAG20-YYYYMMDD/. címen lévő "AA" megfelelőségi szintjének.
A nyilatkozatnak megfelelő dokumentált akadálymentesítési technológiák közé az XHTML 1.0 és a http://ISA.example.gov/AsCTsets/AS2-2008 címen található ISA- AsCTset#1-2008ból származó SMIL tartozik.
Példa 1: 2008. május 5-én a http://telcor.example.com/nav/G7/intro.html címen található "G7: Bemutatás" című lap megfelel a http://www.w3.org/TR/2006/REC-WCAG20-YYYYMMDD/. címen található Web Content Accessibility Guidelines 2.0 "AA" szintű megfelelőségi követelményének.
A következő kiegészítő teljesítési feltételek szintén megvalósulnak: 1.1.2, 1.2.5, és 1.4.3.
A nyilatkozathoz a http://UDLabs.org/AsCTset#1-2006.html. címen található AsCTset#1-2006 akadálymentesítést támogató dokumentált technológiák kerültek felhasználásra.
A tartalom "erre épülő" technológiái: XHTML 1.0 (Strict), és Real Video.
A tartalom által "használt de nem erre épülő" technológiái: JavaScript 1.2, CSS2.
Példa 2: 2008. június 21-én minden olyan tartalom, ami a http://example.com/nav and http://example.com/docs egységes erőforrás azonosítóval kezdődik megfelel a http://www.w3.org/TR/2006/REC-WCAG20-YYYYMMDD/.címen található Web Content Accessibility Guidelines 2.0 "AAA" megfelelőségi szintjének.
A nyilatkozathoz felhasznált akadálymentesítést támogató dokumentált technológia a http://smithreports.example.com/AsCTsets/AS2-2008. címen található SMITH- AsCTset#2-2008.
A tartalom "erre épülő" technológiái: XHTML 1.0 (Strict), CSS2, JavaScript 1.2, JPEG, PNG.
Példa 3: 2008. március 23-án a http://www.wondercall.example.com szerveren lévő összes tartalom megfelelt a http://www.w3.org/TR/2006/REC-WCAG20-YYYYMMDD/. címen található Web Content Accessibility Guidelines 2.0 "A" megfelelőségi szintjének.
A tartalom "erre épülő" technológiája: HTML 4.01.
A tartalom készítése során "felhasznált de nem erre épülő" technológia: CSS2, és gif.
Ezt a tartalmat a következő hálózati kliensekkel és segítő technológiákkal tesztelték: Firefox 1.5 Windows-al, Vista Screenreader X 4.0-el, Firefox 1.5 Windows XP SP 2-vel és Screenreader X 3.5-el, IE 6.0 Windows 2000 SP4-el és Screenreader Y 5.0-el, IE 6.0 Windows 2000 SP4-el és Screenreader Z 2.0-val, és Firefox 1.5 Windows XP SP2-vel és Screenreader X 4.0-val, Safari 2.0 OS X 10.4-vel.
A teljesítési feltételeknek először is meg kell felelniük számos kritériumnak ahhoz, hogy dokumentálásra kerüljenek. Ezek az alábbiak lehetnek:
Minden teljesítési feltételnek a fogyatékos felhasználók szempontjából fontos hozzáférési témákkal kell foglalkoznia. Ezeknek a témáknak az átlagos felhasználó által tapasztalható felhasználhatósági problémáknál súlyosabb gondokkal kell foglalkozniuk. Más szavakkal élve, az akadálymentesítési kérdésnek szóba jöhető hozzáférési témának (amit be lehet építeni az akadálymentesítési irányelvekbe) nagyságrendekkel nagyobb problémával kell foglalkoznia a fogyatékos felhasználók szempontjából annál, mint ami az egészségeseknek gondot jelent.
Az összes teljesítési feltételnek ellenőrizhetőnek kell lennie. Ez azért fontos, mert máskülönbe nem lehetne megítélni az egyes weblapok megfelelősségét az adott teljesítési feltételnek. A teljesítési feltétel ellenőrizhető gépi vagy emberi erővel mindaddig, amíg a teljesítési feltétel alkalmassága nagy magabiztossággal megállapítható.
A teljesítési feltétel, miután a Munkacsoport megvizsgálta a kapcsolódó témákat, beosztásra kerül a három megfelelőségi szint egyikébe. A szint megállapításakor értékelésre kerülő gyakori tényezők az alábbiak lehetnek:
létfontosságú-e a teljesítési feltétel (más szavakkal, ha a teljesítési feltétel nem teljesül, akkor még a segítő technológia sem fogja tudni a tartalmat elérhetővé tenni.)
vajon minden olyan weblapnak és tartalomnak megfelel-e a teljesítési feltétel, amelynek a megjelenítéséhez szükséges szánták (p.l. különböző témák, tartalom típusok, web technológia típusok)
vajon a teljesítési feltétel olyan ismereteket igényel-e, ami reálisan elérhető a tartalmak szerkesztői által (a teljesítési feltételhez szükséges ismeretek megszerezhetők-e egy maximum egyhetes, vagy annál rövidebb tanfolyam időtartama alatt)
vannak-e más lehetőségek, ha a teljesítési feltétel nem teljesül
Számos teljesítési feltétel segítő technológiákon vagy a speciális hálózati kliensek akadálymentesítési tulajdonságain (például egy média lejátszó "aláírások mutatása" opcióján) keresztül biztosítja a hozzáférhetőséget. Ezt azt jelenti, hogy a teljesítési feltétel a webtartalom olyan irányú megváltoztatását igényli, amely lehetővé teszi a segítő technikáknak a tartalom sikeres megjelenítését az adott felhasználó számára. Például, a vakok számára használhatatlan az a tartalomban ágyazott kép formátumú hivatkozás, amelyet szövegalternatíva hiányában a segítő technológiát alkalmazó hálózati kliens nem tud megtalálni és megjeleníteni. Ebben az esetben a megoldás kulcsa a mellékelt szövegalternatíva, amelyet olyan módon kell a tartalomba szerkeszteni, hogy azt a segítő technológiát alkalmazó hálózati kliens az "akadálymentesítést támogató" módon értelmezni és alkalmazni tudja.
Másik példaként említhető a weboldalon használt egyéni vezérlő. Ebben az esetben egy szabvány hálózati kliens valószínűleg nem lesz képes alternatívát megjeleníteni a felhasználónak. Ha a vezérlőre vonatkozó információ, beleértve a nevét, szerepét, értékét, beállítási lehetőségeit stb., a segítő technika által értelmezhető és alkalmazható módon kerül közlésre, akkor a segítő technológiát alkalmazó felhasználó képes lesz a vezérlő működtetésére.
Új technológiák bevezetésekor két dolognak kell megtörténie ahhoz, hogy a segítő technológiát alkalmazó felhasználók hozzájuk férhessenek. Elsősorban a technológiát úgy kell megtervezni, hogy a segítő technológiát használó hálózati kliensek hozzáférjenek azokhoz az információkhoz, amelyek a tartalom megjelenítéséhez szükségesek. Másodsorban a hálózati klienseket és segítő technológiákat újra kell tervezni, vagy módosítani, hogy együtt tudjanak működni az új technológiákkal.
Az "Akadálymentesítés támogatva" azt jelenti, hogy mindkét fent említett feltétel teljesült és a technológia működik a hálózati kliensekkel és a segítő technológiákkal.
Ez a fejezet veti fel azt a kérdést, hogy mennyi, illetve milyen segítő technológiának kell támogatnia a web technológiát ahhoz, hogy az "akadálymentesítést támogató" technológiának minősüljön. A W3C és a Munkacsoport nem határozzák meg, hogy melyik, illetve mennyi segítő technológiának kell támogatnia a web technológiát ahhoz, hogy azt az akadálymentesítés szempontjából támogatottnak lehessen nevezni. Ez a téma, amelyet mind a az adott terület mind a nyelv megváltoztathat, meglehetősen összetettnek tekinthető és külső, illetve nemzetközi egyeztetést igényel. A téma értelmezéséhez és tanulmányozásához szükséges megjegyzések az alábbiak lehetnek:
A web technológiák akadálymentesítési támogatását a környezet is megváltoztatja.
Egy vállalat alkalmazottait ugyanazzal a hálózati kliensekkel és segítő technológiával látják el. Ebben az esetben a web technológiát csak azoknak a konkrét hálózati klienseknek és a régebbi segítő technológiáknak kell támogatnia.
A web technológiák akadálymentesítési támogatását a nyelv (és dialektus) is megváltoztatja.
A segítő technológiáknak több különböző szintje támogatja a különböző nyelveket és akár országokat. Bizonyos területek vagy országok térítésmentesen is biztosíthatnak segítő technológiákat.
Az új technológiákat a régebbiek nem fogják támogatni.
Az egyértelmű, hogy egy új technológiát nem támogathat minden régebbi segítő technológia, ezért ennek megkövetelése nem lehetséges.
Egyetlen segítő technológia támogatása (egy adott fogyatékosságra koncentrálva) általában nem elégséges, különösen akkor nem, ha a legtöbb felhasználó nem rendelkezik vele, és nem is engedheti meg magának a megvásárlását. Kivételként említhető az a vállalat, ahol kizárólag egyetlen fajta segítő technológiát alkalmazó dolgozók között osztják el a munkájukhoz szükséges információt.
A nagyközönség által megfizethető jelenlegi segítő technológiák gyakran meglehetősen gyenge minőségüek.
Lehetőleg kerülni kell a fogyatékos felhasználók által használhatatlan tartalmak készítését. Sok esetben a segítő technológiák megfizethetetlenek az arra rászorulóknak. Ugyanakkor az ingyenes vagy olcsó segítő technológiák manapság annyira gyenge minőségüek, hogy a webtartalmakat reálisan nem lehet lekorlátozni erre a legalacsonyabb (vagy akár közepes) közös nevezőre. Ez a probléma mindenképpen egy megfontolásra érdemes nagyon nehéz dilemmát jelent.
Mindazonáltal a Munkacsoport csak a támogatás meghatározását vállalja, és nem kívánja megállapítani azt, hogy mennyi és milyen fajta segítő technológia alkalmazása szükséges a különböző helyzetekhez igazodó követelményeket felállító szervezetek és közösségek részéről.
A Munkacsoport bátorít minden egyeztetést a témában, mivel a mindenki által beszerezhető mégis robusztus segítő technológia hiánya olyan problémát jelent, amely negatívan érinti a felhasználókat, technológia fejlesztőket és tartalom szerkesztőket.
A webtartalom technológiája alapvetően akkor számít az "akadálymentesítés szempontjából támogatottnak", amikor a felhasználó által használt segítő technológia együttműködik a web technológiával ÉS a főbb technológiák akadálymentesítési tulajdonságai együttműködnek a technológiával. Ahhoz, hogy egy technológia akadálymentesítést támogatónak minősüljön, teljesítenie kell az alábbi követelményeket:
akadálymentesítést támogató
A felhasználók kisegítő technológiái által támogatott, ugyanúgy, mint az akadálymentesítési szolgáltatások a böngészőkben és más felhasználói programok esetében.
Az akadálymentesítést támogató webes technológia (vagy egy technológiai jellemző) minősítés megszerzéséhez, mind az 1-es, mind a 2-es pontnak meg kell felelni:
A webes technológiát a felhasználók által használt kisegítő technológiáinak (AT) támogatniuk kell. Ez azt jelenti, hogy a technológia használatának interoperabilitását a felhasználók által használt kisegítő technológiákkal, az emberi nyelv(ek)en megjelenő tartalmaknál, letesztelték.
ÉS
A webes technológiának rendelkeznie kell a felhasználók számára hozzáférhető, akadálymentesítést támogató felhasználói programokkal. Ez azt jelenti, hogy a következő négy megállapítás közül legalább az egyik igaz:
A technológia nyelvileg támogatott a széles körben elterjedt felhasználói programok között, amelyek szintén akadálymentesítést támogatóak (mint a HTML és a CSS);
VAGY
A technológia széles körben elterjedt bővítmények(plug-ins) körében is támogatott, amelyek szintén akadálymentesítést támogatóak;
VAGY
A tartalom olyan zárt környezetben érhető el, mint egy egyetem vagy vállalati hálózat, ahol a technológia által megkívánt, és a szervezet által felhasznált felhasználói program szintén akadálymentesítést támogató;
VAGY
A technológiát támogató felhasználói program(ok) akadálymentesítést támogató(ak) és letöltés(ük), vagy beszerzés(ük) elérhető úgy, hogy:
egy fogyatékos személy számára nem kerül többe, mint egy ép személy számára, és
egy fogyatékos személy számára ugyanannyira egyszerű megtalálni és megszerezni, mint egy ép ember számára.
Megjegyzés 1: A WCAG Munkacsoport és a W3C nem határozza meg, hogy melyik és hány darab kisegítő technológiának kell egy webtechnológiát támogatnia annak érdekében, hogy akadálymentesítést támogatónak minősüljön.(Tekintse meg az Kisegítő Technológia Támogatás Szükséges Szintje az „akadálymentesítést támogató” eléréséhez oldalt.)
Megjegyzés 2: Az akadálymentesítést nem támogató webtechnológiák mindaddig használhatók, amíg nem egymásra épülnek, és az oldal egészében véve teljesíti a megfelelőségi követelményeket, beleértve a Megfelelőség Követelmények 4: Csak Akadálymentesítést Támogató Technológiák és a Megfelelőség Követelmények 5: Nem akadályoz teljesítését.
Megjegyzés 3: Amikor egy webtechnológia „akadálymentesítést támogató” nem jelenti azt, hogy a teljes technológia támogatott. A legtöbb technológia legalább egyik jellemzőjéből hiányzik a támogatás. Amikor egy technológia „akadálymentesítést támogatottságát” dokumentálják, a specifikus szempontokra, jellemzőkre, és kiterjesztésekre vonatkozó támogatásra úgy kell hivatkozni, mintha az egész technológia nem akadálymentesítést támogató lenne. A technológiai profilja használható arra, hogy olyan szempontok halmazának, jellemzőknek és kiterjesztéseknek biztosítson nevet, amelyek akadálymentesítést támogatóak. Az oldalak csak abban az esetben felelnek meg a WCAG szempontoknak, ha az akadálymentesítést támogató technológia megjelenései vagy jellemzői megbízhatóan teljesítik a WCAG követelményeket.
Megjegyzés 4: A több változatban megjelent webes technológiákra való hivatkozáskor, a támogatott változatot(okat) meg kell határozni.
Megjegyzés 5: Egy lehetséges módszer annak megállapítására, hogy a használt és webes technológiák, illetve jellemzőik megfelelnek az akadálymentesítést támogató feltételeknek, ha az akadálymentesítést támogató webes technológiák dokumentált listájából választunk technológiát. (Tekintse meg az Akadálymentesítést Támogató Webtechnológiák Dokumentált Listájának Értelmezése oldalt.) Néhány szerkesztő, vállalat és magánszemély a saját listáját szeretné használni az akadálymentesítést támogató webes technológiákra vonatkozóan. Ebben az esetben a saját listán szereplő összes technológiának meg kell felelnie a fent említett akadálymentesítést támogató webes technológiáknak.
Az akadálymentesítést támogató webtechnológiák használatának értelmezése
Az egyes szerkesztők általában nem képesek elvégezni azokat a teszteléseket, amelyek segítségével megállapíthatnák, hogy a web technológiák alkalmazásának különféle módjait a segítő technológiák és hálózati kliensek mely verziója támogatja. Ezekben az esetekben a fejlesztők a nyilvános publikációkra olyan gyűjteményére támaszkodhatnak, amelyek leírják, hogy mely segítő technikák, milyen módon támogatják a web technológiák különféle felhasználási módjait. A nyilvános kifejezésen itt nem olyan publikáció gyűjteményre kell gondolni, amelyet egy nyilvános ügynökség állított össze, hanem a nyilvánosság számára is elérhető dokumentumok összességére. A "Web technológiák használata és azok akadálymentesítési támogatása" témában bárki készíthet nyilvános dokumentáció gyűjteményeket. Az emberek összegyűjthetik az anyagokat és címet adhatnak neki, amelyre aztán a fejlesztők is tudnak hivatkozni. Mindaddig, amíg ezek nyilvánosan elérhetők, a szerkesztők és fogyasztók könnyedén kiválaszthatják az igényeiknek legmegfelelőbb alkalmazási módot. A fogyasztók és mások bármikor kiválaszthatják a területi és nyelvi sajátosságainak legmegfelelőbb technológiát és pontosan ki tudják választani a tartalom elkészítéséhez szükséges alkalmazási módot. A szerkesztőket arra ösztönzik, hogy lehetőleg a pontosságukról és használhatóságukról közismert forrásokra támaszkodjanak. A Munkacsoport elvárásai szerint csak azok a dokumentációk maradhatnak használatban hoosszú távon, amelyek pontos információkkal szolgálnak mind a fejlesztőknek mind a felhasználóknak.
A WCAG-ben nincsenek olyan követelmények, amelyek egy bizonyos nyilvánosan elérhető dokumentum gyűjtemény, vagy a gyűjtemény egy bizonyos technikájának a használatát írná elő. A nyilvánosan elérhető dokumentum gyűjtemények kizárólag csak módszerként szolgálnak arra, hogy a segítő technológiai támogatást részletesebben nem ismerő (vagy csak a az egymást támogató főbb alkalmazások és segítő technológiák fejlődését idő hiányában követni képtelen) fejlesztőknek megkönnyítsék a fontos, de meglehetősen komplikált megfelelőség aspektusának megállapítását.
A WCAG szerint a fejlesztők, vagy cégek tetszésük szerint létrehozhatják az akadálymentesítést támogató technologiák alkalmazásáról szóló saját dokumentum gyűjteményüket. A felhasználók, illetve vállalatok viszont alkalmazásra kiválaszthatnak egy használati módot az egyedi vagy nyilvános gyűjteményekből. További információkért tekintse meg a B melléklet: A web technológiák használatának akadálymentesítési támogatása című részt.
A megfelelőségi nyilatkozatok az alábbi példák szerint dokumentálhatják az akadálymentesítés támogatását:
Ez azt jelenti, hogy a termék használata közben sikeresen tejesítésre került a WCAG 2.0 "A" szintjéhez tartozó összes teljesítési feltételt.
A "Z technológia WCAG 2.0 akadálymentesítést támogató technikáiban" megjelent és a Z technológia használatára vonatkozó leírás alapján ez a megfelőségi nyilatkozat megfelel a tartalom nyelvi akadálymentesítést támogató technikáival kapcsolatos követelményeknek.
Az "A technológia akadálymentesítési irányelvei", illetve a "B technológia akadálymentesítési irányelvei" alapján ez a megfelelőségi nyilatkozat megfelel a tartalom nyelvi akadálymentesítési támogatás követelményeinek. A felhasználói programokra és a segítő technológiára vonatkozó támogatási információk megtalálhatók az "XYZ termék akadálymentesítési támogatásának követelményei" között, amely ezekben az irányelvekben kerültek dokumentálásra.
Számos teljesítési feltétel előírja, hogy a tartalomnak (vagy a tartalom bizonyos aspektusainak) "algoritmikusan meghatározottnak" kell lennie. Ennek értelmében a tartalmat úgy kell megszerkeszteni, hogy a felhasználói programok, beleértve a segítő technológiákat, hozzáférhessenek.
Annak érdekében, hogy a különböző web technológiákkal (mint például a HTML, CSS, PDF, GIF, MPEG, Flash stb.) készített tartalmak a különböző fogyatékossággal élő emberek részére is hozzáférhetők legyenek létfontosságú, hogy a felhasznált technológia működjön a böngészők és egyéb felhasználói programok (köztük a segítő technikák) akadálymentesítő elemeivel. Annak érdekében, hogy az alkamazás megfeleljen az "algoritmikus meghatározást" előíró teljesítési feltételnek, olyan technológiával kell készíteni, amely segítő technológia támogatással rendelkezik.
Az "algoritmikusan meghatározott" tartalom az egyedi felhasználók szükségleteinek figyelembe vételével átalakítható (a felhasználói program vagy kisegítő technológia segítségével) különböző módon érzékelhető formátumokba (pl. vizuális, hallható) vagy megjelenítési stílusokba. Abban az esetben, ha ez a meglévő segítő technológiával nem megoldható, akkor az információ nem nyilvánítható algoritmikusan meghatározottnak.
A terminus abból a célból került létrehozásra, hogy a munkacsoportnak lehetőséget teremtsen azon helyek világos azonosítására, ahol a segítő technológiáknak (és az akadálymentesítést segítő más felhasználói programok) hozzá kell férniük az információhoz anélkül, hogy ennek módját pontosan meg kellene határozniuk. Ezt a tényezőt a technológiák folyamatos változása teszi fontossá. A terminus lehetővé teszi az irányelvek számára annak meghatározását, hogy a nekik való megfelelőség szempontjából mi számít "algoritmikusan meghatározottnak". Ezek után bizonyos különálló, időről időre frissíthető dokumentumokban (Hogyan teljesítsük HOW TO MEET, Értelmezés, és Technikai dokumentumok), a felhasználói programokra és a technológiai támogatásra alapozva fel lehet sorolni a folyamatosan működőképes és elégséges specifikus technikákat.
Az "akadálymentesítési támogatás" a felhasználói programok (beleértve a segítő technológiákat) a web technológiák használatához nyújtott támogatására vonatkozik. Az akadálymentesítés szempontjából támogatott web technológia alkalmazások működni fognak a főbb programok és felhasználói programok (böngészők és lejátszók stb.) segítő technológiáival és hozzáférési elemeivel.
Az "algoritmikusan meghatározott" a webtartalom által hordozott információra vonatkozik. Abban az esetben, ha az akadálymenetsítés szempontjából támogatott technológia megfelelően működik, a segítő technológiák és felhasználói programok hozzáférhetnek a tartalomban lévő információkhoz (pl. algoritmikusan meghatározzák a tartalom információit) és megjelenítik azt a felhasználónak.
A két koncepció együttműködése révén a felhasználói programok és segítő technológiák képesek lesznek az információ megjelenítésére. A fejlesztőknek kizárólag az akadálymentesítés szempontjából támogatott technológiákra kell támaszkodniuk - és az információk algoritmikus megatározásához tökéletesen használniuk - miáltal a tartalom a segítő technológiák és felhasználói programok segítségével megjeleníthetőkké válnak a fogyatékos felhasználók számára.
Az 1. megfelelőségi követelmény lehetővé teszi, hogy a konformancia előírásain belül nem-megfelelő lapok is beszerkesztésre kerüljenek, abban az esetben, ha van "a konformancia követelményeinek megfelelő változatuk". Ez utóbbi az alábbi módon definiálható:
Konformancia követelményeinek megfelelő változat
változat, amely
a kijelölt szintnek megfelel, és
az összes információt és működést ugyanazon az emberi nyelven biztosítja, és
a nem konform tartalomnak megfelelően naprakész, és
amely esetében az alábbiak közül legalább az egyik igaz:
a konform változat elérhető a nem konform oldalról egy akadálymentesítést támogató mechanizmuson keresztül, vagy
a nem konform változat csak a konform változatból érhető el, vagy
a nem konform változat csak egy konform oldalról érhető el, amely szintén biztosít egy mechanizmust a konform változat eléréséhez
Megjegyzés 1: Ebben a meghatározásban a „csak úgy érhető el” azt jelenti, hogy létezik olyan mechanizmus, mint a feltételes átirányítás, amely megakadályozza a felhasználót a nem konform oldal „elérésében” (letöltésében), hacsak a felhasználó nem az éppen szóban forgó oldalról érkezett.
Megjegyzés 2: A konform változatnak nem szükséges megegyeznie lapról lapra az eredetivel (pl. a konform változat több oldalt tartalmazhat).
Megjegyzés 3: Ha többnyelvű változatok érhetők el, akkor a konform változatok kívánatosak minden kiajánlott nyelvhez.
Megjegyzés 4: Konform változatok biztosítása megengedett a különböző technológiai környezetekhez és felhasználói csoportokhoz történő alkalmazkodáshoz. Minden változatnak a lehetséges legmagasabb megfelelőséget kell elérnie. A Megfelelőségi követelmény 1 teljesítése érdekében az egyik változatnak teljesen megfelelőnek kell lennie.
Megjegyzés 5: A konformancia követelményeinek megfelelő változatnak nem szükséges a konformancia tartományában jelen lennie mindaddig amíg a nem konform változathoz hasonlóan elérhető.
Megjegyzés 6: Az alternatív változatot nem szabad összekeverni a kiegészítő tartalommal , amely az eredeti oldalt támogatja és elősegíti a jobb megértést.
Megjegyzés 7: A tartalmon belüli felhasználói preferenciák beállítása konform változat készítése céljából elfogadható mechanizmusnak számít egy másik változat eléréséhez, mindaddig, amíg a preferenciák beállításához használt módszer akadálymentesítést támogató.
Fentiek biztosítják azt, hogy a konformancia követelményeinek megfelelő összes információ és funkció elérhető a megfelelő weboldalakon.
Miért engedélyezi a WCAG a konformancia követelményeinek megfelelő weblap változatok beépítését a megfelelőségi nyilatkozatokba? Vagyis, miért alkalmaz olyan lapokat, amelyek nem felelnek meg a megfelelőségi szint teljesítési feltételeinek a konformancia, vagy egy nyilatkozat tükrében?
Bizonyos esetekben a weblapok olyan technológiákat használnak, amelyek még nem támogatottak az akadálymentesítés szempontjából. Új technológiák megjelenésekor előfordulhat, hogy a kisegítő technológiai támogatás egy kissé késve kerül megalkotásra vagy csak bizonyos felhasználói csoportoknak lesz elérhető. Tehát a fejlesztők nem támaszkodhatnak úgy minden új technológiára, hogy minden felhasználó igényeit kielégítsék. Ennek ellenére az új technológiák is rendelkezhetnek olyan előnyökkel, mint például jobb megjelenítés, több elérhető beállítás stb. A konformanciának megfelelő változatokkal szemben támasztott követelmények lehetővé teszik a fejlesztőknek, hogy a honlapjuknál az akadálymentesítés szempontjából támogatott technológiák alkalmazásával felhasználjanak a konformancia követelményeinek megfelelő, hozzáférhető változatokat. Ezáltal a felhasználók is részesülhetnek az új technológiával megalkotott weblapok előnyeiből. Azok a fejlesztők, akik már a jövőben megjelenő akadálymentesítési támogatásra számítanak, jelenleg a konformanciának megfelelő változatokkal elégíthetik ki a teljesítési feltételeket. Ugyanakkor folytathatják a munkát a további lapokkal, amelyeket a segítő technológiai támogatás jövőbeni megjelenésekor láthatják el az akadálymentesítési elemekkel.
Bizonyos okokból kifolyólag a weblapok tartalmai esetenként nem módosíthatók. Például:
Jogi vagy történelmi okokból problémát jelenthet egy dokumentum pontos vizuális másolatának a csatolása.
A lapot hozzá lehet adni a honlaphoz de a lap tulajdonosának nincs joga megváltoztatni az eredeti lap tartalmát.
A vállalatnak nincs joga eltávolítani vagy bármilyen módon megváltoztatni egy előzőleg elpostázott tartalmat.
A fejlesztőnek nem áll jogában megváltoztatni a másik szervezettől, ügynökségtől vagy vállalattól kapott dokumentumot.
Az akadálymentesítés ügye mellett elkötelezett számos weblap nagy mennyiségű régi dokumentummal rendelkezik. Many sites which are committed to accessibility have large quantities of legacy documents. A tartalmak akadálymentesítési folyamata alatt a fejlesztők jelentős szervezeti ellnállással és eljárási akadályokkal találkozhatnak a fent említett fájlok egy tömegben történő eltávolítása közben. Sok szervezet, különösen a kormányzati hivatalok, előnyben részesítik a hagyományos, nyomtatáson alapuló munkafolyamatokat. Még abban az esetben is, ha ezek a szervezetek adaptálták az internetes kiadás módszerét és elfogadják az akadálymentesített formátumok alkalmazásának szükségességét, továbbra is ragaszkodnak a papíralapú ügyiratkezeléshez és az ennek megfelelő formátumok elsődlegességéhez (még a kizárólag elektronikusan kiadott dokumentumok esetében is). Habár a Munkacsoport szerint ezt a megközelítést helyteleníteni kellene, megítélése szerint addig nem tiltható meg, amíg az alkalmazható akadálymentesített változatok nem elérhetők.
A teljesítési feltételeknek nem megfelelő weblapok engedélyezésénél felmerülhet az a fenntartás, hogy a nem megfelelő lapokat megnyitó fogyatékos felhasználók nem lesznek képesek hozzáférni a tartalmakhoz és a "konformancia követelményeknek megfelelő változatokat" sem fogják megtalálni. Ezért a megfelelő változatokról szóló rész egyik kulcseleme az a módszer, amelynek segítségével a nem megfelelő lapról indulva a konform lapot (megfelelő változatot) meg lehet találni. A megfelelőségi követelmények, amelyek engedélyezik a konform változatok használatát azt is előírják, hogy biztosítani kell a megfelelő változatok között szereplő akadálymentesített változat megtalálásának a módját.
Fontos, hogy a megfelelő változatok biztosítása csak tartalék megoldás lehet a WCAG szempontjából, amely az összes tartalom közvetlen akadálymentesítést tartja az elsődlegesen elfogadható eljárásnak.
A konformancia követelményeinek megfelelő változat biztosítása során annak a mechanizmusnak a megadása a legfontosabb, amelynek segítségével a felhasználó ki tudja választani a megfelelő változatot a nem megfelelő verziók közül. Mivel bizonyos technikák nem minden esetben alkalmazhatók együtt az adott technológiákkal vagy helyzetekkel, ezért erre a problémára számos különböző módszer került azonosításra. Abban az esetben például, ha a fejlesztő vezérli a szerver működését, akkor számos olyan hatásos technikát képes alkalmazni, amelyek lehetővé teszik a felhasználónak az előzetes választást. Sok esetben viszont a fejlesztőknek nincs lehetőségük a webszerver szolgáltatásainak befolyásolására. Ezekre az esetekre más technikák kerültek kifejlesztésre. A nem megfelelő lapon elhelyezett hivatkozás hatásos technikának számít, de nem minden nem megfelelő technológia támogatja a hipertext-hivatkozásokat.
Az alábbiakban a mostanáig azonosított technikák kerültek felsorolásra. A várakozások szerint az idők folyamán egyéb kiegészítő technikák is kifejlesztésre kerülnek, amelyek megjelenésük, illetve a hálózati kliensek, valamint a segítő technológiák általi támogatottságuk demonstrálása után bekerülnek a felsorolásba.
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a konformancia követelményeinek megfelelő változat biztosításához.
Tartalom egyeztetés alkalmazása (hivatkozás előkészületben)
Az olyan technológiákra alapozott tartalmak megjelenítésének mellőzése, amelyek a technológia kikapcsolásakor nem támogatják az akadálymentesítést, vagy egyáltalán nem támogatottak. (hivatkozás előkészületben)
Olyan metaadatok alkalmazása, amelyek lehetővé teszik a konformancia követelményeinek megfelelő változat megtalálását egy nem megfelelő weblap egységes erőforrás azonosítójból (hivatkozás előkészületben)
Egy többféle változattal rendelkező intranet honlap
Egy nagyobb vállalat attól tartott, hogy az újonnan megjelenő és az intraneten alkalmazható webtechnológiák korlátozhatják a szükségletek eljutattását a különböző technológiai alapokat használó szétszórtan elhelyezkedő hivatalokhoz, valamint a hálózati kliensek és segítő technológiák széles skáláját alkalmazó dolgozókhoz. A probléma megoldására a vállalat alkotott egy olyan konform tartalom változatot, amely megfelelt minden "A" szintű teljesítési feltételnek és, amelyek sokkal korlátozottabb akadálymentesítést támogató technológiai eljárásokat használtak. A két verzió hivatkozásokkal állt kapcsolatba egymással.
Egy információs weboldal visszafelé irányuló kompatibilitást biztosít.
Egy sokféle tartalmat megjelenítő honlap biztosítani akarja azt a lehetőséget, hogy a felhasználók gyorsan ráakadjanak a keresett információra. Ennek érdekében a honlapon egy interaktív menürendszer került alkalmazásra, amelyet azonban csak két népszerű hálózati kliens frissített verziója támogatott. A honlap hatékony alkalmazása érdekében azoknak a felhasználóknak, akik nem használják a fent említett hálózati klienseket, az interaktív menürendszertől független navigációs mechanizmus került hozzáadásra. Ez a mechanizmus azokkal a hálózati kliensekkel is használható, amelyek nem támogatják az újabb technológiát.
A weboldal definíciója:
egy nem beágyazott forrás, amely elérhető egy HTTP-t használó egyszerű URI-ről , valamint bármilyen más forrás, amelyet a előállításhoz használtak (used in rendering), vagy ezzel együtt megjelenítésre terveztek (intended to be rendered) egy felhasználói program által
Megjegyzés 1: Habár bármely „más forrás” az elsődleges forrással együtt kerülne előállításra (rendered), az előállításuk nem feltétlenül egyidőben történne.
Megjegyzés 2: A fenti irányelvekkel való megfelelőség céljából, a forrásnak „nem beágyazottnak” kell lennie a megfelelőség tartományán belül, ahhoz hogy weboldalnak minősüljön.
Példa 1: Webforrás, mely magába foglalja az összes beágyazott képet és médiát.
Példa 2: Egy Aszinkron Java-szkriptet és XML-t (AJAX) használó web levelezési program. A program teljesen a http://example.com/mail oldalon működik, de tartalmaz egy postafiókot (inbox), egy partnerek részt és egy naptárt. Hivatkozások és gombok biztosítottak ahhoz, hogy a postafiók, partnerek rész, vagy a naptár megjelenjen, de az oldal URL elérésében ne következzen be változás.
Példa 3: Testre szabható portálhely, ahol a felhasználók megválaszthatják a tartalom megjelenését különböző tartalmi modulokon keresztül.
Példa 4: Amikor a felhasználó belép a http://shopping.example.com/ oldalra a keresőjénn, egy mozi-szerű, interaktív vásárlási környezetbe kerül, ahol vizuálisan mozog egy üzletben, veszi le a termékeket a polcokról, és teszi őket az előtte lévő vizuálisan megjelenő kocsiba. A termékekre történő kattintás, a termék mellett lebegő (termék)specifikációs lap megjelenítését hívja elő.Ez lehet egy egyszerű weboldal, vagy csak egy oldal a webhelyen belül.
A szövegalternatíva egy olyan szöveg, amelyet a nem szöveges tartalmak helyén kell használni azok részére, akik nem látják a nem szöveges tartalmat. A nem szöveges tartalmakon a képeket, táblázatokat, kisalkalmazásokat, hangfájlokat stb. kell érteni. A vak emberek például nem láthatják a képeken vagy táblázatokban megjelenített információkat. A szöveglaternatíva azonban lehetőséget biztosít arra, hogy a felhasználó az információt (a szöveget) beszéddé alakítsa. A jövőben a szöveges megjelenítésű információ azt is lehetővé teszi, hogy a tartalom lefordítható legyen jelnyelvre, képekre, vagy csak egy egyszerűbb írásmódra.
Ahhoz, hogy a fogyatékos felhasználók képesek legyenek a szövegek alkalmazására - a szövegnek "algoritmikusan meghatározottnak" kell lennie. Ezt azt jelenti, hogy a szöveget a a fogyatékos felhasználók által használt segítő technológiáknak (illetve a böngészők akadálymentesítést támogató elemeinek) is képesnek kell lenniük olvasni és alkalmazni.
Azt is biztosítani kell, hogy a segítő technológiákat alkalmazó emberek megtalálják a szövegalternatívákat, amikor a számukra értelmezhetetlen nem szöveges tartalomba ütköznek. Ennek érdekében, meghatározásunk szerint, a szövegnek "algoritmikusan társítva" kell lennie a nem szöveges tartalomhoz. Ez azt jelenti, hogy a felhasználónak képesnek kell lennie a segítő technológiájával megtalálni a szöveges alternatívát (amelyet képes használni), amikor beleütközik a nem-szöveges tartalomba (ami a számára használhatatlan).
Fontos: A WCAG 2.0-ra történő hivatkozást ismertető alábbi megjegyzések beilleszthetők a saját dokumentumaiba.
A WCAG 2.0-ra vonatkozó információs hivatkozás esetében, az alábbi formátumot kell alkalmazni.
Web Content Accessibility Guidelines 2.0, W3C World Wide Web Consortium Ajánlás XX hónap év (http://www.w3.org/TR/200X/REC-WCAG20-YYYYMMDD/, Legutolsó verzió: http://www.w3.org/TR/WCAG20/)
Abban az esetben, ha egy másik szabványból a "kell" kijelentéssel (vagy egy szabályozás ajánlott kijelentésével) hivatkoznak a WCAG 2.0-ra, akkor a hivatkozásnak a WCAG 2.0 teljes egészére kell vonatkoznia. Ez azt jelenti, hogy a WCAG 2.0 mindhárom szintje számításba jöhet, de egyik sem megkövetelt. A "kell" kijelentéssel elvégzett hivatkozás formátuma az alábbi:
Web Content Accessibility Guidelines 2.0, W3C World Wide Web Consortium Ajánlás XX hónap év. (http://www.w3.org/TR/200X/REC-WCAG20-YYYYMMDD/)
Ha egy követelmény részeként (pl. egy szabványban vagy szabályozásban található kötelező kijelentéssel) a WCAG 2.0 hivatkozásra kerül, akkor a hivatkozásnak tartalmaznia kell a WCAG 2.0 azon részeit, amelyekre a hivatkozás pontosan vonatkozik. Ebben az esetben az alábbi szabályokat kell követni:
A WCAG 2.0-nak történő konformitás előírja azt, hogy az adott tartalomnak az összes "A" szintű teljesítési feltételnek meg kell felelnie. A WCAG 2.0-ra vonatkozó hivatkozások nem utalhatnak az "A" szint egyik részhalmazára sem.
A "A" szinten túl a "kötelező" hivatkozás magába foglalhatja az "AA" és "AAA" szintek valamely részhalmazát. Például "minden "A" szint és az "AA", illetve "AAA" szintű teljesítési feltétel néhány listája teljesült".
Megjegyzés 1: Teljes honlapok általános rendelkezéseinek részeként nem ajánlott az "AAA" szintű konformitás előírása, mivel bizonyos tartalmak nem képesek megfelelni az összes "AAA" szintű teljesítési feItételnek.
Megjegyzés 2: A WCAG-ben megfogalmazott teljesítési feltételek egymásra épülnek, de ez a rendszer nem mindig egyértelmű az olvasó előtt. A teljesítési feltételek bármilyen készletének tartalmaznia kell az összes "A" szintű leírást.
Csak az "A" szintű teljesítési feltételre történő hivatkozás (Egy-A konformitás):
Web Content Accessibility Guidelines 2.0, W3C World Wide Web Consortium Ajánlás XX hónap év, "A" szintű teljesítési feltétel.(http://www.w3.org/TR/200X/REC-WCAG20-YYYYMMDD/)
"A" és "AA" szntű teljesítési feltételre történő hivatkozás (Kettős-A konformitás):
Web Content Accessibility Guidelines 2.0, W3C World Wide Web Consortium Ajánlás XX hónap év, "A" és "AA" szintű teljesítési feltétel. (http://www.w3.org/TR/200X/REC-WCAG20-YYYYMMDD/)
"A" szintű és adott "AA", illetve "AAA" szintű teljesítési feltételre történő hivatkozás:
Web Content Accessibility Guidelines 2.0, W3C World Wide Web Consortium Ajánlás XX hónap év, "A" szintű teljesítési feltétel plusz 1.x.x, 2.y.y, … 3.z.z. teljesítési feltételek (http://www.w3.org/TR/200X/REC-WCAG20-YYYYMMDD/)
Példa a "kötelező" kijelentéssel használt WCAG hivatkozás alkalmazására.
Minden nyilvánosan elérhető weboldal tartalmának meg kell felelnie a Web Content Accessibility Guidelines 2.0, W3C World Wide Web Consortium Ajánlás XX hónap év, "A" szintü teljesítési feltételnek és 1.2.3, 2.4.5-6, 3.1.2 teljesítési feltételeinek (http://www.w3.org/TR/200X/REC-WCAG20-YYYYMMDD/)
A WCAG 2.0 Értelmezésében és más támogató dokumentumokban ismertetett technikák nem képezik a normatív WCAG 2.0 Ajánlás részét, ezért az Ajánláson keresztül nem lehet rájuk hivatkozni. A támogató dokumentumokban említésre kerülő technikákra egymástól függetlenül kell hivatkozni.
A technikák hivatkozhatók az adott technika dokumentációjából, vagy a fő WCAG 2.0 Technikai dokumentumából. Például az "alt attribútum használata képi elemeken" technikára az alábbiak szerint lehet hivatkozni:
"alt attribútum használata képi elemeken," W3C World Wide Web Consortium Megjegyzés. (URI: {a technika URI-ja })
vagy
W3C World Wide Web Consortium (200x): WCAG2.0 HTML Technikák (URI: {a HTML technikák URI-ja })
A technikák nem úgy kerültek megtervezésre, hogy bármelyik szabványból vagy szabályzatból "követelményént" legyenek hivatkozhatók. A szabványok vagy szabályzók nem tehetnek kötelezővé egyetlen technikát sem, viszont ajánlhatják a használatukat.
A web technológia alkalmazás akadálymentesítési támogatásának dokumentációjában olvashatók azok az információk, amelyek alapján meghatározható, hogy az adott környezetben teljesíthető-e a WCAG 2.0 teljesítési feltétel.
A web technológia alkalmazás akadálymentesítési támogatásának dokumentációjában az alábbi információk szerepelnek:
A technológia verziója vagy verziói
A technológia adott verzióját támogató minden egyes hálózati klienshez vagy bővítményhez:
A hálózati kliens vagy bővítmény verziója, beleértve az operációs rendszert vagy platformot
A technológia alkalmazást támogató hálózati kliens ismert korlátai a teljesítési feltétel szempontjából.
A segítő technológia verziója, beleértve az operációs rendszert vagy platformot
Minden kiszolgáló hálózati klienshez, amelyet támogat a segítő technológia adott verziója:
A hálózati kliens segítő technológiája által támogatott technológia használati módjai
A technológia használat támogatásának ismert korlátai a teljesítési feltétel szempontjából, abban az esetben, amikor a hálózati kliens segítő technológiája használatban van.
A célkörnyezeteket a felhasználó rendelkezésére álló hálózati kliensek és segítő technológiák határozzák meg. Az akadálymentesítés támogatásának dokumentációja segít értelmezni a teljesítési feltételhez szükséges technológia funkciójának, a hálózati klienseknek, és segítő technológiáknak az alkalmazását. Emiatt a web technológiák és hálózati kliensek terjesztőit, illetve fejlesztőit arra ösztönzik, hogy tegyék elérhetővé a termékük akadálymentesítési támogátásával kapcsolatos információkat. Ehhez hasonlóan a segítő technológiák fejlesztőit és terjesztőit is arra ösztönzik, hogy biztosítsák a termékük által támogatott web technológiák használatával kapcsolatos információkat. A szerzőknek csak abban az esetben kell dokumentálniuk a technológia használatának akadálymentesítést támogató módjait, ha a tesztelő csoportok és a terjesztők nem készítenek leírást a termékről.
Olyan ellenőrzőtt környezetben, mint például egy vállalati munkahely, a használatban lévő hálózati kliensek és segítő technológiák valószínűleg ezek egy specifikus csoportja, amelyek meghatározott típusú platformokon kerülnek alkalmazásra. Annak érdekében, hogy az adott célkörnyezetben megállapítható legyen az alkalmazott webtechnológia használati módjának akadálymentesítési támogatottsága, a szerző leellenőrzi, hogy a támogatott hálózati kliensek és segítő technológiák között említett technológiák felsorolásra kerültek-e az akadálymentesítési támogatás dokumentációjában.
Az Internethez hasonló célkörnyezet esetén, a szerzőknek sokkal több rendelkezésre álló hálózati klienst és platformot kell figyelembe venniük, beleértve a régebbi verziókat is.
A különböző nyelveket használó környezetek különböző célkörnyezeteknek számítanak. Például egy angol nyelvi környezetben alkalmazott technológia akadálymentesítési támogatásának módja eltérhet az arab nyelvi környezetben használt verziótól, mivel a nyelveket támogató hálózati kliensek és segítő technológiák is különbözhetnek egymástól.
A dokumentáció a segítő technológiák és a hálózati kliensek verzió-specifikus információit, valamint az előbb említett technológiák együttműködéséről szóló ismereteket tartalmazza. Ha a hálózati kliensek támogatása hasonló, akkor a szerző egyszerűen eldöntheti, hogy a technológia dokumentált használati módja az akadálymentesítés szempontjából támogatott-e. Abban az esetben, ha az eltérő verziókban a használat támogatása is különbözik, akkor az akadálymentesítési támogatás meghatározásához a szerző csak a felhasználók által elérhető változat támogatott alkalmazására támaszkodhatnak.
Ha a technológia alkalmazása nem a konformancián alapul, akkor a használat akadálymentesítési támogatásának hiánya nem gátolja meg a weboldal megfelelőségét. Tehát abban az esetben, ha a nem-támogatott használat nem jelenik meg a tartalomban, vagy elérhető a tartalom megfelelő változata, akkor az adott weboldal még mindig konform. Egy adott webtechnológiába ágyazott interaktív vezérlők akadálymentesítési támogatásának hiánya például nem zárja ki a webtechnológia alkalmazását az akadáylmentesítés szempontjából támogatott, nem-interaktív tartalom esetében.
Ebben a részben a WCAG 2.0 teljesítési feltételeinek megfelelő metaadat technikák kerülnek ismertetésre. A metaadatokkal kapcsolatos további informácioókért tekintse meg az alábbi forrásokat.
Legegyszerűbben leírva a metaadatok "adatokról szóló adatok", amelyek a források leírására és megtalálására szolgálnak.
A metaadatok hatásos eszközök a weblapok és az olyan akadálymentesített weblap elemek leírására, mint az egymásnak megfelelő társított webtartalom változatok.Ezek a leírások viszont képessé teszik a felhasználókat az igényeiknek megfelelő információk megtalálására.
A WCAG-val együtt a metaadatok, többek között, az alábbi szerepekre alkalmasak:
A metaadatok segítséget nyújtanak a konform weblap változatok és a nem-megfelelő weblapok párosításához, annak érdekében, hogy a felhasználók a számukra használhatatlan nem-megfelelő lapokról megtalálják a konform weboldalakat.
A metaadatok felhasználhatók azoknak a lapváltozatoknak a megtalálására és leírására, amelyeknek többszörös változata került kidolgozására, különösen abban az esetben, ha a lapokat fogyatékos felhasználók általi alkalmazásra optimalizálták. A felhasználó a metaadatok révén megtalálhatja a lapváltozatot és azonosíthatja annak jellegzetességeit, vagyis megtalálhatja az igényeinek legjobban megfelelő verziót.
A teljes lapokhoz kapcsolódó alkalmazásokon kívül (mint amilyenek a fenti 1-es és 2-es pontban szerepelnek) a metaadatok segítségével a weboldal elemek változatai is leírhatók. Tehát, a metaadatok segítségével megtalálhatjuk egy weblap elem változatát és megszerezhetjük a változatok (amennyiben vannak) leírását, annak érdekében, hogy megtalálhassuk a felhasználó igényeinek leginkább megfelelő verziót.
A metaadat leírások gyakran használnak meghatározott és elfogadott szótárakból származó értékeket. Ilyenek például a forrás témája, vagy a publikációjának dátuma. Ezek általában a számítógép által olvashatók. Az a szoftver, amely képes a metaadat séma értelmezésére számos hasznos feladatra használható, de egyébként semmit sem ér. Általában a metaadatokkal rendelkező objektumok egy vagy több metaadat leírással rendelkeznek.
A metaadatok jól ismert specifikációi (sémái) az alábbiak lehetnek:
Dublin Core Metaadat Kezdeményezés (DCMI) terminusok a kereszt-felerősítési forrásokhoz
IEEE Szabvány az objektum metaadatok tanulásához 1484.12.1-2002
ISO/IEC JTC1 Egyénileg kezelt alkalmazhatóság és akadálymentesítés a tanuláshoz, oktatáshoz és képzéshez 24751 másnéven Hozzáférés Mindenhez (AfA) Metaadat
Léteznek olyan eszközök, amelyek a források leírását teszik lehetővé, de ezt kézzel is meg lehet oldani. Minél könnyebben előállítható vagy összegyűjthető a metaadat a forrás megalkotásánál, vagy publikálásánál, annál hatékonyabb lesz az eljárás és valószínűbb az alkalmazása.
Néhány példa lehet:
Az akadálymentesítést segítő metaadatok alkalmazása jelentheti: