Idő-alapú média:
Az 1.2 Irányelv értelmezése
1.2 Irányelv: Alternatívák biztosítása az idő-alapú médiához
A 1.2 Irányelv célja
Jelen irányelv célja, hogy hozzáférést biztosítson a szinkronizált médiához, mely magába foglalja a következőket:
Az egyes tartalmakhoz meghatározott teljesítési feltételek tartoznak. A csak-hang vagy csak-videó médiák esetében csak azokat a teljesítési feltételeknek kell eleget tenni, melyek neve tartalmazza a két kifejezést. Amennyiben a média nem csak-hang vagy csak-videó, akkor az összes többi teljesítési feltételnek eleget kell tennie.
A média lehet egyenes (élő) közvetítés vagy előre rögzített. Minden egyes teljesítési feltételben egyértelműen jelölt, ha a teljesítési feltétel vonatkozik az élő vagy előre rögzített médiához.
A szinkronizált média meghatározása a szójegyzékban a következő módon szerepel:
- szinkronizált média
-
más formátummal és/vagy idő alapú interaktív alkotóelemekkel szinkronizált audió vagy videó az információ bemutatásához, hacsak a média nem számít egy szöveg médiaváltozatának, és ez egyértelműen jelölve van
Ide tartozik egy interakciókkal kiegészített hanganyag fájl, ugyanúgy, mint egy interakciókat tartalmazó csak-videó fájl is, mivel az interakcióknak egy bizonyos időben kell megtörténniük. Egy olyan szövegkiírás, mint a "további információért kattintson most" nem jelent nagy segítséget, mivel az olvasó nem tudja, hogy mikor hangzik el a "most" kifejezés. Pontosan ezért van szükség a szinkronizált feliratokra.
Néha előfordul, hogy olyan sok párbeszéd van, hogy a hangzó leírás nem illeszthető be a párbeszédek közötti szünetekbe. Az A szinten megoldás lehet az idő-alapú média alternatíva biztosítása a szinkronizált média hangzó leírása helyett, mely így lehetővé teszi a szinkronizált médiában található összes információ elérését. Ez a beállítás lehetővé teszi a vizuális információ elérését nem vizuális formában is, amikor a hangzó leírás valamilyen más okból nem biztosított.
Az interakciókat tartalmazó szinkronizált médiához, az idő-alapú média alternatívába interaktív elemek (például hivatkozások) ágyazhatók be.
Ez az irányelv magába foglalja (az AAA szint esetében) a szinkronizált médiához tartozó jelnyelvi tolmácsolást is, ugyanúgy, mint az úgynevezett kiterjesztett hangzó leírást. A kiterjesztett hangzó leírás esetében a videó időszakosan megáll annak érdekében, hogy több hangzó leírás kaphasson helyet, mint amennyi a dialógusok szüneteiben lehetséges. Ez az az eset, ahol a magasabb szintű teljesítési feltételek az alacsonyabb szintű teljesítési feltételek követelményeire épülnek azzal a céllal, hogy fokozatosan növekvő, erősebb követelményeket érjenek el.
Javasolt technikák a 1.2 Irányelvhez (nem teljesítési feltétel specifikus)
A jelen irányelv adott teljesítési feltételének megfelelő technikák lent kerülnek felsorolásra. Amennyiben léteznek olyan technikák, amelyek az irányelvre vonatkoznak, de nem tartoznak egyetlen teljesítési feltételhez sem, azok itt kerülnek ismertetésre. Ezek a technikák nem megköveteltek és nem elégségesek a teljesítési feltételek szempontjából, de bizonyos típusú webtartalmakat elérhetőbbé tehetnek számos felhasználó számára.
- Az ehhez az irányelvhez tartozó összes ajánlott technika speciális teljesítési feltételekre vonatkozik.
Csak-hang és csak-videó (előre rögzített):
A 1.2.1 teljesítési feltétel értelmezése
1.2.1 Csak-hang és csak-videó (előre rögzített): Az előre rögzített csak-hang és előre rögzített csak-videó felvételek esetében a következők valósulnak meg - kivéve, amikor a hang vagy a videó a szöveg média alternatívája, és ez egyértelműen jelezve van.
(A szint)
-
Előre rögzített hanganyag (csak-hang): Egy szöveges változat biztosított annak érdekében, hogy egyenértékű információt nyújtson az előre rögzített hang tartalomhoz.
-
Előre rögzített videó (csak-videó): Vagy egy szöveges változat, vagy egy hangfelvétel biztosított annak érdekében, hogy egyenértékű információt nyújtson az előre rögzített videó tartalomhoz.
Jelen teljesítési feltétel célja, hogy az előre rögzített csak-hang, és az előre rögzített csak-videó tartalom által közvetített információt minden felhasználó számára hozzáférhetővé tegye. A szövegre épülő idő-alapú média alternatíva elérhetővé teszi az információt, mert a szöveget bármilyen érzékszervi csatornán (például: látás, hallás, tapintás) keresztül lehet közvetíteni, hogy megfeleljen a felhasználó igényeinek. A jövőben pedig a szöveget át lehet fordítani szimbólumokra, jelnyelvre vagy a nyelv egyszerűsített formáira (jövő).
Az előre rögzített videótartalom esetében a szerkesztőknek lehetőségük van hanganyag biztosítására. Ez lehetővé teszi a csökkent látóképességű, illetve a jól látó felhasználók számára a tartalom egyidejű áttekintését/ellenőrzését. Ezzel a megközelítéssel szintén könnyebbé válhat a kognitív, nyelvi és tanulási nehézségekkel küzdők számára a tartalom megértése, mivel ez párhuzamosan kerül bemutatásra.
Szintén tekintse meg a 1.2.9 teljesítési feltétel élő csak-hang értelmezését
-
Ez a teljesítési feltétel a vizuális tartalom érzékelésével küzdő embereknek nyújt segítséget. A kisegítő technológia hangosan felolvashatja a szövegváltozatot, vizuálisan megjelenítheti vagy Braille-írássá alakíthatja.
-
A szövegre épülő idő-alapú média alternatíva segíthet a nehézségekkel küzdő embereknek az előre rögzített videótartalom jelentésének megértésében.
-
A siket, hallássérült vagy a hanganyag megértésében bármilyen akadályba ütköző emberek a szöveg megjelenítését elolvashatják. A szöveg automatikus jelnyelvi fordítására vonatkozó kutatás folyamatban van.
-
A siket és vak emberek a szöveget Braille-írással olvashatják el.
-
Továbbá, a szöveg támogatja a nem-szöveges tartalom keresését és a tartalom újratervezését, más formában való felhasználását..
-
Egy beszéd hangfelvétele
Egy hang-kliphez tartozó hivatkozás szerint, "Az elnök beszéde az összegyűltekhez." Egy szövegkiíráshoz tartozó hivatkozás közvetlenül a hang-kliphez tartozó hivatkozás után biztosított.
-
Egy sajtókonferencia hangfelvétele
Egy weboldal tartalmazza a sajtókonferencia hanganyagának azt a hivatkozását, amely azonosítja a hangfelvételt. Az oldal kapcsolódik a sajtókonferencia szövegkiírásához is. A kiírás szószerinti felvételt tartalmaz mindenről, amit az előadó mond. Beazonosítja, hogy ki beszél, valamint megjegyzéseket fűz a felvételhez tartozó többi lényeges hanghoz, mint például a taps, a nevetés, a közönség kérdései és így tovább.
-
Animáció, amely egy autó motorjának működését ábrázolja
Az animáció bemutatja, hogyan működik egy autó motorja. Nincs hang, és az animáció egy oktatási segédlet része, amely leírja, hogy egy motor hogyan működik. Mivel az oktatási segédlet szövege már teljes magyarázatot biztosít, a média alternatíva a szöveghez és a szövegváltozat csak az animáció egy rövid leírását foglalja magába, valamint további információért az oktatási segédletre hivatkozik.
-
Csak-videófájl hanganyaggal együtt
Egy némafilm hanganyaggal társítva, amely tartalmazza a videón található tevékenység leírását.
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Előírások: Válassza ki az alábbi szituációkból azt, amelyik a legjobban kapcsolódik a tartalmához. Mindegyik szituáció olyan számozott technikákat (vagy technika kombinációkat) tartalmaz, amelyeket a Munkacsoport megfelelőnek ítélt az adott szituáció szempontjából.
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
-
Egy élő csak-hang prezentációnak átiratát biztosítani az esemény után (jövőbeli hivatkozás)
-
Olyan szöveges információra történő hivatkozás, amely összehasonlítható információt biztosít (pl: egy közlekedési webkamerához, az önkormányzat hivatkozást biztosíthat a forgalmi jelentés szöveges változatához) (jövőbeli link)
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 1.2.1-es teljesítési feltételre vonatkozóan:
- csak-videó
-
egy idő-alapú bemutató, amely csak videófelvételt tartalmaz (nincs hang és nincs interakció)
- előre rögzített
-
nem élő információ
- kizárólag hanganyag
-
időalapú megjelenítés, amely kizárólag hanganyagot tartalmaz (nincs videó és nincs interakció)
- szöveg médiaváltozata
-
média, amely nem mutat be több információt, mint ami már a szövegben szerepel (közvetlenül vagy szöveg változatokon keresztül)
Megjegyzés:
A szöveg médiaváltozata azok számára biztosított, akiknek a szöveg
alternatív megjelenítése előnyt jelent. A szöveg médiaváltozata lehet
kizárólag hanganyag, csak videó (beleértve a jelnyelvi videót), vagy
hang-videó.
- szöveges változat a szinkronizált médiához (bármilyen interakcióval együtt)
-
dokumentum,
mely magába foglalja a megfelelően sorbarendezett összes vizuális
beállítás, tevékenység, beszélő, az egyéb (nem beszéd) hangok szöveges
leírását, illetve a dialógusok szöveges átiratát, kombinálva bármely
olyan eszközzel/leirattal, melynek használatával minden, a szinkronizált média során történő interakcióból (ha van ilyen) származó esemény visszadható
Megjegyzés:
az a forgatókönyv, amely a szinkronizált média-tartalom létrehozásának
céljából használatos, csak javítás után felel meg ennek a
meghatározásnak, ahol a javítás annak érdekében történik, hogy
megfelelően képviselje a szerkesztés utáni véglegesített szinkronizált
médiát.
Vizuális megjelenítés (előre rögzített):
Az 1.2.2 teljesítési feltétel értelmezése
Jelen teljesítési feltétel célja, hogy lehetővé tegye a siket vagy hallássérült emberek számára a szinkronizált média megjelenítések megtekintését. A hanganyagon keresztül elérhető tartalom egy részének elérését feliratok biztosítják. A feliratok nemcsak a párbeszédet tartalmazzák, hanem beazonosítják a beszélő személyt és megjelenítik a hangon keresztül közvetített beszéd nélküli információt, beleértve a jelentéssel teli hangeffektusokat is.
Közismert, hogy jelenleg nehéz feliratokat készíteni az idő-érzékeny anyagokhoz, ez azzal a következménnyel járhat, hogy a szerkesztőknek választaniuk kell: vagy az információt a feliratokhoz való hozzájutás után késéssel biztosítják, vagy a feliratokhoz való hozzáférés időpontjáig a siketek számára nem hozzáférhető idő-érzékeny tartalmat tesznek közzé. Idővel a feliratozás eszközei, valamint a feliratozás beépítése a közvetítési folyamatba lerövidíthetik vagy kiküszöbölhetik az ilyen késedelmeket.
Nem szükségesek a feliratok, amikor a szinkronizált média az információ alternatív megjelenítése, mely szöveges formában is megjelenik a weboldalon. Például: Ha az oldalon található információhoz olyan szinkronizált média kapcsolódik, amely a szövegben már szereplő információnál nem mutat be többet, de ezen keresztül a kognitív, nyelvi és tanulási fogyatékossággal küzdő személyek számára könnyebb a megértése, akkor nem szükséges a feliratozás, mivel az információ már megjelenik az oldalon szövegként vagy a szövegalternatívaként (pl. képekhez).
Tekintse meg az 1.2.4 feliratok (élő) teljesítési feltétel értelmezését is.
-
Egy feliratozott oktatási segédlet
Egy videó-klip bemutatja, hogy hogyan kell csomót kötni. A feliratok így olvashatók
:
„(zene) Kötelet használni a csomókötéshez az olyanok számára, mint a matrózok, katonák és favágók, fontos készség volt ..”
Whit Anderson: Minták átirat formázáshoz c. anyagából
-
Egy összetett jogi dokumentum különböző bekezdéseihez szinkronizált média klipek tartoznak, melyeken egy személy beszél a bekezdés tartalmáról. Mindegyik klip a hozzáillő bekezdéshez kapcsolódik. Nincsenek feliratok a szinkronizált média kliphez.
-
Egy útmutató kézikönyv, mely egy alkatrész leírását tartalmazza, és ennek helyes helyzetét/elhelyezkedését egy hozzátartozó szinkronizált médiaklip mutatja, mely a megfelelő helyzetben ábrázolja az alkatrészt. Nincsenek feliratok a szinkronizált médiakliphez.
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes .WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
-
A csak-videó klipekhez “Nincs hang ehhez a kliphez” megjegyzés biztosítása (jövőbeli link)
-
A SMIL 1.0 használatával feliratok biztosítása minden olyan nyelv számára, amelyhez hanganyag tartozik (jövőbeli link)
-
A SMIL 2.0 használatával feliratok biztosítása minden olyan nyelv számára, amelyhez hanganyag tartozik (jövőbeli link)
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 1.2.2 -es teljesítési feltételre vonatkozóan:
- előre rögzített
-
nem élő információ
- feliratok
-
a médiatartalom megértéséhez szükséges dialógus és dialógus nélküli hanginformáció szinkronizált vizuális vagy szöveges változata
Megjegyzés
1: A feliratok hasonlóak a csak dialógus feliratokhoz, kivéve, hogy a
feliratok nemcsak a beszélt dialógus tartalmát közvetítik, hanem
egyenértékű dialógus nélküli információkat is, amely a program
tartalmának megértéséhez szükséges, beleértve a hanghatásokat, zenét,
nevetést, valamint a beszélő azonosítását és helyzetét.
Megjegyzés 2:
A zárt feliratok olyan megfelelők, amelyek bizonyos lejátszóknál ki- és bekapcsolhatók.
Megjegyzés 3:
A nyílt feliratok azok a feliratok, melyeket nem lehet kikapcsolni. Például: ha a feliratok videófelvételbe ágyazott képként reprezentált szöveg vizuális megfelelői.
Megjegyzés 4:
A feliratok nem fedhetik el és nem akadályozhatják meg a lényeges információ megjelenését a videón.
Megjegyzés 5:
Néhány országban a feliratokat képaláírásnak nevezik.
Megjegyzés 6:
A hangzó leírások feliratozhatók (ez nem kötelező), mivel olyan információ-leírásnak számítanak, melyek már vizuálisan megjelentek.
- hang
-
a hangreprodukció technológiája
Megjegyzés:
A hangot szintetikus úton (beleértve a beszéd-hang keverést), vagy a valódi
világ hangjainak rögzítésével, illetve a kettő keverésével is elő lehet állítani.
- szinkronizált média
-
más formátummal és/vagy idő alapú interaktív alkotóelemekkel szinkronizált audio vagy videó az információ bemutatásához, hacsak a média nem számít egy szöveg médiaváltozatának, és ez egyértelműen jelölve van
- szöveg médiaváltozata
-
média, amely nem mutat be több információt, mint ami már a szövegben szerepel (közvetlenül vagy szöveg változatokon keresztül)
Megjegyzés:
A szöveg médiaváltozata azok számára biztosított, akiknek a szöveg
alternatív megjelenítése előnyt jelent. A szöveg médiaváltozata lehet
kizárólag hanganyag, csak videó (beleértve a jelnyelvi videót), vagy
hang-videó.
Hangzó leírás vagy médiaváltozat:
Az 1.2.3 teljesítési feltétel értelmezése
Jelen teljesítési feltétel célja, hogy a vak vagy csökkent látóképességű emberek számára hozzáférést biztosítson a vizuális információhoz egy szinkronizált média megjelenítésen keresztül. Ez a teljesítési feltétel két megközelítést ír le, melyek közül bármelyik használható.
Az első megközelítés alapján hangzó leírást biztosítunk a videótartalomhoz. A hangzó leírás a szükséges információval egészíti a megjelenítés audió részét, amikor a videó-rész nem elérhető. A párbeszédek közötti szünetek alatt a hangzó leírás információt biztosít a fontos, de a fő hanganyagban nem részletezett vagy említett tevékenységekről, személyekről, helyszínváltozásokról és a képernyőn látható szövegekről.
A második megközelítés magába foglalja a szinkronizált média összes információjának (vizuális és hallható) biztosítását szöveges formátumban. Egy alternatíva az idő-alapú médiához biztosít egy folyamatos leírást mindenről, ami a szinkronizált media tartalmon belül történik. Az alternatíva az idő alapú médiához, forgatókönyvhöz vagy könyvhöz hasonlóan olvasható. A hangzó leírástól eltérően a videó leírási része nem korlátózódik kizárólag csak a párbeszéd szüneteire. Teljes leírások biztosítottak az összes vizuális információhoz, beleértve a vizuális kontextust, a szereplők tevékenységeit és kifejezéseit, valamint egyéb vizuális anyagokat. Továbbá, nem beszédhangok (nevetés, képernyőn kívüli hangok stb.) is leírásra kerülnek és az összes párbeszéd átírása is megtörténik. A leírás és a párbeszéd átírásainak sorozata ugyanaz, mint magában a szinkronizált médiában található sorozat. Ennek eredményeképp az idő-alapú médiaváltozat a szinkronizált médiatartalom sokkal összetettebb megjelenítését tudja biztosítani, mint az önmagában álló hangzó leírás.
Amennyiben a szinkronizált médiához bármilyen interakció tartozik (pl. "válaszadáshoz nyomja meg most a gombot"), akkor az idő-alapú média hiperhivatkozást biztosít, vagy bármit, ami ugyanannak a funkciónak az eléréséhez szükséges.
Megjegyzés 1:
Amennyiben az 1.2.3, az 1.2.5 és az 1.2.7 pontok esetében az összes információ biztosításra kerül a videósávon, hangzó leírás nem szükséges.
Megjegyzés 2:
Az 1.2.3, 1.2.5 és 1.2.8 pontok némiképp egybeesnek egymással. Ez választási lehetőséget ad a szerkesztőnek a minimális megfelelőségi szinten, és további követelményeket biztosít a magasabb szinteken. Az 1.2.3 teljesítési feltétel A szintjén a szerkesztők választhatnak, hogy hangzó leírást vagy teljes szövegű változatot biztosítanak. Amennyiben a 1.2.5 teljesítési feltétel alatt az AA szintet szeretnék teljesíteni, a szerkesztőknek hangzó leírást kell biztosítaniuk - egy olyan követelményt, ami már teljesítésre került, amennyiben ezt a változatot használták az 1.2.3 pontnál, ellenkező esetben további, újabb követelményről beszélhetünk. Az 1.2.8 teljesítési feltétel alatt az AAA szintnél kiterjesztett szöveges leírást kell biztosítaniuk. Ez további követelménynek számít, amennyiben az 1.2.3 és 1.2.5 pontok teljesítése hangzó leírás biztosítása által történt. Ennek ellenére, ha az 1.2.3 pont teljesítése a szöveges leírás biztosítása által teljesült, és az 1.2.5 ponthoz tartozó hangzó leírás követelménye is teljesült, akkor az 1.2.8 pontban nem szerepelnek újabb követelmények.
Tekintse meg Az 1.2.5 teljesítési feltétel - Hangzó leírás értelmezését, Az 1.2.7 teljesítési feltétel - Hangzó leírás (kiterjesztett) értelmezését és Az 1.2.8 teljesítési feltétel - Médiaváltozat értelmezését is.
-
Ez a teljesítési feltétel azoknak a személyeknek nyújt segítséget, akik nehézségekbe ütköznek egy videófelvétel vagy más szinkronizált médiatartalom megtekintésénél, beleértve azokat is, akiknek mozgó képek észlelése és értelmezése okoz nehézséget.
-
Egy film hangzó leírással.
Magyarázó személy: A cím, "Evolúciós esettanulmányok oktatása. Bonnie Chen." A tanár hosszú, vékonycsőrű madarak fényképeit mutatja be.
Bonnie Chen: "Ezek a képek Everglades-nél készültek."
Magyarázó személy: A tanár midegyik diáknak két vékony, egyenes fapálcát ad.
Bonnie Chen: "A mai napon olyan gázlómadarakat fogtok alakítani, melyeknek ilyen csőrük van."
Magyarázó személy: A tanár két pálcát tart a szája elé, melyekkel csőrt formál.
A hanganyag átírása az "Evolúciós esettanulmányok oktatása, Bonnie Chen" (copyright WGBH and Clear Blue Sky Productions, Inc.) első pár percének alapján készült
-
Idő-alapú médiaváltozat oktató videóhoz
Egy vállalat oktató videót vásárol az alkalmazottak részére és feltölti azt a vállalat belső hálózatára. A videó egy új technológia használatának magyarázatát tartalmazza: egy személy látható rajta, aki egyszerre magyarázza és mutatja be a dolgokat. Mivel a párbeszéd szüneteiben nincs hely a bemutató hangzó leírásának beszúrására, a vállalat egy időalapú médiaváltozatot biztosít annak érdekében, hogy az összes alkalmazott (beleértve azokat is, akik nem látják, láthatják a bemutatót) használni tudja a jobb megértés érdekében.
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 1.2.3 -as teljesítési feltételre vonatkozóan:
(Nincsenek jelenleg dokumentált hibák)
- előre rögzített
-
nem élő információ
- hangzó leírás
-
a
hangfelvételhez adott összefoglaló a lényeges vizuális részletek
megjelenítésére, melyeket csak a hangfelvétel alapján nem lehet
megérteni
Megjegyzés 1:
A videó hangzó leírása információt nyújt a cselekményekről, karakterekről,
háttérváltozásokról, a képernyőn megjelenő szövegről és más vizuális
tartalomról.
Megjegyzés 2:
Szabályos hangzó leírásban, a dialógusok szüneteiben szöveges leírás hallható (tekintse meg a kiterjesztett hangzó leírást is.)
Megjegyzés 3:
Abban az esetben, ahol teljes videóanyagot tartalmazó információ biztosított már létező hangzó-formátumban, további hangzó leírás nem szükséges.
Megjegyzés 4:
“Videó-leírásnak” és “leíró összefoglalónak” egyaránt nevezik.
- szinkronizált média
-
más formátummal és/vagy idő alapú interaktív alkotóelemekkel szinkronizált audio vagy videó az információ bemutatásához, hacsak a média nem számít egy szöveg médiaváltozatának, és ez egyértelműen jelölve van
- szöveg médiaváltozata
-
média, amely nem mutat be több információt, mint ami már a szövegben szerepel (közvetlenül vagy szöveg változatokon keresztül)
Megjegyzés:
A szöveg médiaváltozata azok számára biztosított, akiknek a szöveg
alternatív megjelenítése előnyt jelent. A szöveg médiaváltozata lehet
kizárólag hanganyag, csak videó (beleértve a jelnyelvi videót), vagy
hang-videó.
- szöveges változat a szinkronizált médiához (bármilyen interakcióval együtt)
-
dokumentum,
mely magába foglalja a megfelelően sorbarendezett összes vizuális
beállítás, tevékenység, beszélő, az egyéb (nem beszéd) hangok szöveges
leírását, illetve a dialógusok szöveges átiratát, kombinálva bármely
olyan eszközzel/leirattal, melynek használatával minden, a szinkronizált média során történő interakcióból (ha van ilyen) származó esemény visszadható
Megjegyzés:
az a forgatókönyv, amely a szinkronizált média-tartalom létrehozásának
céljából használatos, csak javítás után felel meg ennek a
meghatározásnak, ahol a javítás annak érdekében történik, hogy
megfelelően képviselje a szerkesztés utáni véglegesített szinkronizált
médiát.
- videó
-
a mozgó vagy sorozatos képek technológiája
Megjegyzés: a videót el lehet készíteni animációs vagy fényképezőgéppel készített képekből, vagy mindkettőből.
Feliratok (élő):
Az 1.2.4 teljesítési feltétel értelmezése
Jelen teljesítési feltétel célja, hogy lehetővé tegye a siket és nagyothalló személyek számára valós idejű megjelenítések megtekintését. A feliratok a tartalomnak azt a részét jelenítik meg, amely a hanganyagon keresztül érhető el. A feliratok nem csak párbeszédeket tartalmaznak, hanem azonosítják a beszélő személyét is, valamint hanghatásokat és egyéb lényeges hanganyagokat jelölnek.
Az 1.2.4-es teljesítési feltételből származó előnyök
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 teljesítési követelmény teljesítésre került.
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
(Nincs jelenleg dokumentált javasolt technika)
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 1.2.4-es teljesítési feltételre vonatkozóan:
(Nincsenek jelenleg dokumentált hibák)
- élő
-
egy, a való világban történt esemény rögzítése és továbbítása a befogadó felé, kizárólag a közvetítésből adódó késleltetéssel
Megjegyzés
1: a közvetítésből adódó késleltetés rövid (gyakran automatizált).
Például azért használják, hogy a közvetítő időt nyerjen vele a hang
(vagy videó) sorrendbe rendezésére és cenzúrázásra, de jelentős
mennyiségű szerkesztéshez nem biztosít elegendő időt.
Megjegyzés 2:
A teljesen számítógép által generált információ nem tekinthető élőnek.
- feliratok
-
a médiatartalom megértéséhez szükséges dialógus és dialógus nélküli hanginformáció szinkronizált vizuális vagy szöveges változata
Megjegyzés
1: A feliratok hasonlóak a csak dialógus feliratokhoz, kivéve, hogy a
feliratok nemcsak a beszélt dialógus tartalmát közvetítik, hanem
egyenértékű dialógus nélküli információkat is, amely a program
tartalmának megértéséhez szükséges, beleértve a hanghatásokat, zenét,
nevetést, valamint a beszélő azonosítását és helyzetét.
Megjegyzés 2:
A zárt feliratok olyan megfelelők, amelyek bizonyos lejátszóknál ki- és bekapcsolhatók.
Megjegyzés 3:
A nyílt feliratok azok a feliratok, melyeket nem lehet kikapcsolni. Például: ha a feliratok videófelvételbe ágyazott képként reprezentált szöveg vizuális megfelelői.
Megjegyzés 4:
A feliratok nem fedhetik el és nem akadályozhatják meg a lényeges információ megjelenését a videón.
Megjegyzés 5:
Néhány országban a feliratokat képaláírásnak nevezik.
Megjegyzés 6:
A hangzó leírások feliratozhatók (ez nem kötelező), mivel olyan információ-leírásnak számítanak, melyek már vizuálisan megjelentek.
- hang
-
a hangreprodukció technológiája
Megjegyzés:
A hangot szintetikus úton (beleértve a beszéd-hang keverést) vagy a valódi
világ hangjainak rögzítésével, illetve a kettő keverésével is elő lehet állítani.
- szinkronizált média
-
más formátummal és/vagy idő alapú interaktív alkotóelemekkel szinkronizált audio vagy videó az információ bemutatásához, hacsak a média nem számít egy szöveg médiaváltozatának, és ez egyértelműen jelölve van
Hangzó leírás:
Az 1.2.5 teljesítési feltétel értelmezése
Jelen teljesítési feltétel a célja, hogy a vak vagy csökkent látóképességű embereknek hozzáférést biztosítson a vizuális információhoz egy szinkronizált média-megjelenítésen keresztül. A hangzó leírás a szükséges információval növeli a megjelenítés hang-részét, amikor a videó-rész nem elérhető. A párbeszédek közötti szünetek alatt a hangzó leírás információt biztosít a fontos, de a fő hanganyagban nem részletezett vagy nem említett tevékenységekről, személyekről, helyszínváltozásokról és a képernyőn megjelenő szövegekről.
Megjegyzés 1:
Amennyiben az 1.2.3, az 1.2.5 és az 1.2.7 pontok esetében az összes információ biztosított a videóanyagon, nem szükséges a hangzó leírás.
Megjegyzés 2:
Az 1.2.3, 1.2.5 és 1.2.8 pontok némiképp egybeesnek egymással. Ez választási lehetőséget ad a szerkesztőnek a minimális megfelelőségi szinten, és további követelményeket biztosít a magasabb szinteken. Az 1.2.3 teljesítési feltétel A szintjén a szerkesztők választhatnak, hogy hangzó leírást vagy teljes szövegű változatot biztosítanak. Amennyiben a 1.2.5 teljesítési feltétel alatt az AA szintet szeretnék teljesíteni, a szerkesztőknek hangzó leírást kell biztosítaniuk - ez egy olyan követelmény, ami már teljesítésre került, amennyiben ezt a változatot használták az 1.2.3 pontnál, ellenkező esetben további, újabb követelményről beszélhetünk. Az 1.2.8 teljesítési feltétel alatt az AAA szintnél, kiterjesztett szöveg-leírást kell biztosítaniuk. Ez további követelménynek számít, amennyiben az 1.2.3 és 1.2.5 pontok teljesítése hangzó leírás biztosítása által történt. Ennek ellenére, ha az 1.2.3 pont teljesítése a szöveg-leírás biztosítása által teljesült és az 1.2.5 ponthoz tartozó hangzó leírás követelménye is teljesült, akkor az 1.2.8 pontban nem szerepelnek újabb követelmények.
-
Azoknak, akik vakok vagy csökkent látóképességűek, valamint az olyan kognitív nehézségekkel küzdők számára, akiknek nehézséget okoz az események vizuális értelmezése, fontos a vizuális információ hangzó leírása.
-
Egy film hangzó leírással.
Magyarázó személy: A cím, "Evolúciós esettanulmányok oktatása. Bonnie Chen." A tanár hosszú, vékonycsőrű madarak fényképeit mutatja be.
Bonnie Chen: "Ezek a képek Everglades-nél készültek."
Magyarázó személy: A tanár midegyik diáknak két vékony, egyenes fapálcát ad.
Bonnie Chen: "A mai napon olyan gázlómadarakat fogtok alakítani, melyeknek ilyen csőrük van."
Magyarázó személy: A tanár két pálcát tart a szája elé, melyekkel csőrt formál.
A hanganyag átirata az "Evolúciós esettanulmányok oktatása, Bonnie Chen" (copyright WGBH and Clear Blue Sky Productions, Inc.) első pár percén alapul.
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt módszerek/technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
-
Többnyelvű hangzó leírás biztosítása SMIL 1.0-ban (jövőbeni hivatkozás)
-
Többnyelvű hangzó leírás biztosítása SMIL 2.0-ben (jövőbeni hivatkozás)
-
Az élő, szinkronizált médiához hangzó leírást biztosítani (jövőbeni hivatkozás)
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 1.2.5-ös teljesítési feltételre vonatkozóan:
(Nincsenek jelenleg dokumentált hibák)
- előre rögzített
-
nem élő információ
- hangzó leírás
-
a
hangfelvételhez adott összefoglaló a lényeges vizuális részletek
megjelenítésére, melyeket csak a hangfelvétel alapján nem lehet
megérteni
Megjegyzés 1:
A videó hangzó leírása információt nyújt a cselekményekről, karakterekről,
háttérváltozásokról, a képernyőn megjelenő szövegről és más vizuális
tartalomról.
Megjegyzés 2:
Szabályos hangzó leírásban, a dialógusok szüneteiben szöveges leírás hallható (tekintse meg a kiterjesztett hangzó leírást is.)
Megjegyzés 3:
Abban az esetben, ahol teljes videóanyagot tartalmazó információ biztosított már létező hangzó-formátumban, további hangzó leírás nem szükséges.
Megjegyzés 4:
“Videó-leírásnak” és “leíró összefoglalónak” egyaránt nevezik.
- szinkronizált média
-
más formátummal és/vagy idő alapú interaktív alkotóelemekkel szinkronizált audio vagy videó az információ bemutatásához, hacsak a média nem számít egy szöveg médiaváltozatának, és ez egyértelműen jelölve van
- videó
-
a mozgó vagy sorozatos képek technológiája
Megjegyzés: a videót el lehet készíteni animációs vagy fényképezőgéppel készített képekből, vagy mindkettőből.
Jelnyelv:
Az 1.2.6 teljesítési feltétel értelmezése
Jelen teljesítési feltétel célja, hogy a jelnyelvet használni tudó siket vagy hallássérült emberek számára lehetővé tegye a szinkronizált média megjelenítés hanganyag tartalmának megértését. Például a feliratokban található írott szövegek gyakran második nyelvként szerepelnek. Mivel a jelnyelv, a felirattal ellentétben, képessé tesz az intonáció, érzelem és egyéb hangzó információ kifejezésére, gazdagabb értelmezést és egyenértékű hozzáférést biztosít a szinkronizált médiához. Azok az emberek, akik jól kommunikálnak jelnyelven, gyorsabbak is a jelnyelv használatában. Ez azért fontos, mert a szinkronizált média idő-alapú megjelenítésnek számít.
-
Azok az emberek, akik jelnyelvet használnak, gyakran korlátozott olvasási képességgel rendelkeznek és lehet, hogy nem tudják elolvasni, illetve megérteni a feliratokat, így jelnyelvi értelmezést igényelnek a szinkronizált médiatartalomhoz való hozzáférés eléréséhez.
-
Példa 1. Egy vállalat fontos bejelentést tesz összes alkalmazottja számára. A megbeszélést a központban tartják és feltöltik az internetre. Jelnyelvi tolmácsot is biztosítanak a találkozó helyszínén. Az élő-videó mind a jelnyelvi tolmácsot, mind az előadót megjeleníti.
-
Példa 2. Az első példában leírt bejelentés webközvetítésen keresztül is megtörténik a távolban dolgozó alkalmazottak részére. Mivel csak egy képernyő használható erre a célra, a jelnyelvi tolmács a képernyő sarkában jelenik meg.
-
Példa 3. Egy egyetem egy bizonyos előadás online változatát közvetíti, amit a professzor előadásának szinkronizált média megjelenítésével készítenek. A közvetítés a professzor előadásának és az ahhoz kapcsolódó tudományos kísérlet bemutatásának videófelvételét tartalmazza. Az előadásról jelnyelvi értelmezés készül és kerül bemutatásra az interneten a szinkronizált médiaváltozattal együtt.
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt módszerek/technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 1.2.6 -os teljesítési feltételre vonatkozóan:
(Nincsenek jelenleg dokumentált hibák)
- előre rögzített
-
nem élő információ
- hang
-
a hangreprodukció technológiája
Megjegyzés:
A hangot szintetikus úton (beleértve a beszéd-hang keverést), vagy a valódi
világ hangjainak rögzítésével, illetve a kettő keverésével is elő lehet állítani.
- jelnyelvi tolmácsolás
-
egy adott nyelv, általában egy beszélt nyelv lefordítása jelnyelvre
Megjegyzés
: A valódi jelnyelvek olyan független nyelvek, melyek nem kapcsolódnak
ugyanannak az országnak vagy régiónak a beszélt nyelvéhez (nyelveihez).
- szinkronizált média
-
más formátummal és/vagy idő alapú interaktív alkotóelemekkel szinkronizált audio vagy videó az információ bemutatásához, hacsak a média nem számít egy szöveg médiaváltozatának, és ez egyértelműen jelölve van
Hangzó leírás (kiterjesztett):
Az 1.2.7 teljesítési feltétel értelmezése
Jelen teljesítési feltétel célja, hogy a vak vagy csökkent látóképességű embereknek hozzáférést biztosítson a szinkronizált média megjelenítéshez azon kívül, amit a szabványos hangzó leírás biztosítani tud. Ez a szinkronizált média megjelenítés ismétlődő megállításával és további hangzó leírás lejátszásával történik. Ezután a szinkronizált médiamegjelenítés folytatódik.
Mivel ez megzavarja a felvétel megtekintését azok esetében, akiknek nincs szükségük további leírásra, a be és kikapcsolást engedélyező technikák gyakran biztosítottak. Illetve további leírásokat tartalmazó és leírás nélküli verziók szintén biztosíthatók.
-
Azok az emberek, akik vakok vagy csökkent látóképességűek és nem látják a képernyőt, valamint a kognitív nehézségekkel küzdők, akik akadályokba ütköznek a vizuális értelmezésnél, gyakran használják a vizuális információ hangzó leírását. Ennek ellenére túl sok párbeszéd esetén a hangzó leírás nem elegendő. A kiterjesztett hangzó leírás biztosítani tudja számukra azt a további információt, amelyre szükségük van a videó megértéséhez.
-
Példa 1. Egy előadás videófelvétele. Egy fizikaprofesszor előadást tart. Vázlatokat készít a táblára és gyorsan beszél, miközben rajzol. Amint befejezi az egyik probléma megvitatását, letörli a vázlatot és egy másikat készít, miközben tovább beszél és másik kezével gesztikulál. A videó megállításra kerül a problémák között, és a professzor rajzainak és gesztikulációinak kiterjesztett hangzó leírása biztosított. Ezután a videó újraindul.
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 1.2.7 -es teljesítési feltételre vonatkozóan:
(Nincsenek jelenleg dokumentált hibák)
- előre rögzített
-
nem élő információ
- hangzó leírás
-
a
hangfelvételhez adott összefoglaló a lényeges vizuális részletek
megjelenítésére, melyeket csak a hangfelvétel alapján nem lehet
megérteni
Megjegyzés 1:
A videó hangzó leírása információt nyújt a cselekményekről, karakterekről,
háttérváltozásokról, a képernyőn megjelenő szövegről és más vizuális
tartalomról.
Megjegyzés 2:
Szabályos hangzó leírásban, a dialógusok szüneteiben szöveges leírás hallható (tekintse meg a kiterjesztett hangzó leírást is.)
Megjegyzés 3:
Abban az esetben, ahol teljes videóanyagot tartalmazó információ biztosított már létező hangzó-formátumban, további hangzó leírás nem szükséges.
Megjegyzés 4:
“Videó-leírásnak” és “leíró összefoglalónak” egyaránt nevezik.
- kiterjesztett hangzó leírás
-
hangzó leírás, melyet az audiovizuális megjelenítéshez kapcsolnak, a videófelvétel szüneteltetésével, annak érdekében, hogy legyen idő a további leírás hozzáadásához
Megjegyzés: Ezt a módszert csak akkor használják, amikor a videó jelentése elveszne a további hangzó leírás nélkül, és a szünetek a dialógus/szöveges leírás között túl rövidnek bizonyulnak.
- szinkronizált média
-
más formátummal és/vagy idő alapú interaktív alkotóelemekkel szinkronizált audio vagy videó az információ bemutatásához, hacsak a média nem számít egy szöveg médiaváltozatának, és ez egyértelműen jelölve van
- videó
-
a mozgó vagy sorozatos képek technológiája
Megjegyzés: a videót el lehet készíteni animációs vagy fényképezőgéppel készített képekből, vagy mindkettőből.
Média alternatíva
Az 1.2.8 teljesítési feltétel értelmezése
Jelen teljesítési feltétel célja
Jelen teljesítési feltétel célja, hogy az audió-vizuális tartalmat elérhetővé tegye azok számára, akiknek a feliratok elolvasása gondot okoz gyenge látóképességük miatt, és akiknek gyenge a hallása a dialógusok és hangzó leírások meghallgatásához. Ennek megvalósítása az idő-alapú média alternatíva biztosításával történik.
Ez magába foglalja a szinkronizált média összes információjának (vizuális és hallható) biztosítását szöveges formátumban. Egy alternatíva az idő-alapú médiához biztosítja a folyamatos leírást mindenről, amely a szinkronizált médiatartalmon belül történik. Az alternatíva az idő-alapú médiához könyvhöz hasonlóan olvasható. A hangzó leírástól eltérően a videóleírás rész nem korlátózódik kizárólag csak a párbeszéd szüneteire. Teljes leírások biztosítottak az összes vizuális információról, beleértve a vizuális kontextust, a szereplők tevékenységeit és kifejezéseit, valamint az egyéb vizuális anyagokat. Továbbá, a nem beszédhangok (nevetés, képernyőn kívüli hangok stb.) is leírásra kerülnek, az összes párbeszéd leiratával. A leírások és a párbeszéd-leiratok sorrendje ugyanaz, mint magában a szinkronizált médiában. Ennek eredményeképpen, az idő-alapú médiaváltozat a szinkronizált médiatartalom sokkal összetettebb megjelenítését tudja biztosítani, mint önmagában a hangzó leírás.
Amennyiben a szinkronizált médiához tartozik bármilyen interakció (pl. "válaszadáshoz nyomja meg most a gombot"), akkor az idő-alapú média hiperhivatkozást biztosít, vagy bármit, ami a párhuzamos funkcionalitás eléréséhez szükséges.
Azok a személyek, akiknek a látása túl gyenge ahhoz, hogy megbízhatóan el tudják olvasni a feliratokat és azok, akiknek a hallásuk túl gyenge ahhoz, hogy megbízhatóan hallják a párbeszédet, egy frissíthető Braille-írásos képernyő használatával férhetnek hozzá az idő-alapú médiaváltozathoz.
Megjegyzés 1:
Amennyiben az 1.2.3, az 1.2.5 és az 1.2.7 pontok esetében összes információ már biztosított a videfájlban, nem szükséges a hangzó leírás.
Megjegyzés 2:
Az 1.2.3, 1.2.5 és 1.2.8 pontok némiképp egybeesnek. Ez választási lehetőséget ad a szerkesztőnek a minimális megfelelőségi szinten, és további követelményeket biztosít a magasabb szinteken. Az 1.2.3 teljesítési feltétel A szintjén a szerkesztők választhatnak, hogy hangzó leírást vagy teljes-szövegű változatot biztosítanak. Amennyiben a 1.2.5 teljesítési feltétel alatt az AA szintet szeretnék teljesíteni, a szerkesztőknek biztosítaniuk kell egy hangzó leírást - a követelmények már teljesültek, amennyiben ezt a változatot használták az 1.2.3 pontnál, ellenkező esetben egy további követelménynek számít. Az 1.2.8 teljesítési feltétel alatt az AAA szintnél kiterjesztett szöveg leírást kell biztosítaniuk. Ez egy további követelmény, amennyiben az 1.2.3 és 1.2.5 pontok esetében csak egy hangzó leírás biztosítása szerepelt. Ha az 1.2.3 pontban teljesült egy szöveg leírás biztosítása, és az 1.2.5 pont hangzó leírás követelménye teljesült, akkor az 1.2.8 pontban nem szerepelnek újabb követelmények.
Az 1.2.8 teljesítési feltételből származó előnyök
-
Azok az emberek, akik nem jól vagy egyáltalán nem látnak, valamint azok, akik nem jól vagy egyáltalán nem hallanak, hozzáférhetnek az audió-vizuális megjelenítések információihoz.
Példák az 1.2.8 teljesítési feltételre
-
Példa1. Oktató videóhoz készült idő-alapú médiaváltozat
Egy közösségi központ oktató videót vásárol az ügyfelei számára, amit feltölt a központ belső hálózatára. A videófelvétel egy új technológia használatának magyarázatát tartalmazza: egy személyt mutat be, aki egyszerre beszél és mutatja be a dolgokat. A közösségi központ egy idő-alapú médiaváltozatot biztosít azért, hogy az összes ügyfél, beleértve azokat is, akik a szinkronizált médián keresztül nem látják a bemutatót és nem hallják a magyarázatokat, használni tudják azt a bemutatott téma hatékonyabb megértése érdekében.
Kapcsolódó források
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
(Nincs dokumentált hivatkozás)
Az 1.2.8-as
teljesítési feltételhez kapcsolódó technikák és gyakori hibák - Médiaváltozat
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Elégséges technikák
Előírások:Válassza ki az alábbi szituációkból azt, amelyik a legjobban kapcsolódik a tartalmához. Mindegyik szituáció olyan számozott technikákat (vagy technika kombinációkat) tartalmaz, amelyeket a Munkacsoport megfelelőnek ítélt az adott szituáció szempontjából.
Egyéb (ajánlott) technikák az 1.2.8-hoz
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
Az 1.2.8 kapcsán elkövetett gyakori hibák
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 1.2.8-as teljesítési feltételre vonatkozóan:
Terminológia
- csak-videó
-
egy idő-alapú bemutató, amely csak videófelvételt tartalmaz (nincs hang és nincs interakció)
- előre rögzített
-
nem élő információ
- szinkronizált média
-
más formátummal és/vagy idő alapú interaktív alkotóelemekkel szinkronizált audio vagy videó az információ bemutatásához, hacsak a média nem számít egy szöveg médiaváltozatának, és ez egyértelműen jelölve van
- szöveges változat a szinkronizált médiához (bármilyen interakcióval együtt)
-
dokumentum,
mely magába foglalja a megfelelően sorbarendezett összes vizuális
beállítás, tevékenység, beszélő, az egyéb (nem beszéd) hangok szöveges
leírását, illetve a dialógusok szöveges átiratát, kombinálva bármely
olyan eszközzel/leirattal, melynek használatával minden, a szinkronizált média során történő interakcióból (ha van ilyen) származó esemény visszadható
Megjegyzés:
az a forgatókönyv, amely a szinkronizált média-tartalom létrehozásának
céljából használatos, csak javítás után felel meg ennek a
meghatározásnak, ahol a javítás annak érdekében történik, hogy
megfelelően képviselje a szerkesztés utáni véglegesített szinkronizált
médiát.
Csak-hang, élő (live audio only):
Az 1.2.9 teljesítési feltétel értelmezése
1.2.9 Csak-hang, élő (live audio only): Szöveges változat biztosított, amely az élő csak hang tartalommal egyenértékű információt nyújt. (AAA szint)
Jelen teljesítési feltétel célja, hogy az élő hang, mint például a videókonferencia, az élő beszédek és rádióműsorok webközvetítése során közvetített információt elérhetővé tegye szöveges változat használatán keresztül. Az élő szöveges felirat szolgáltatása lehetővé teszi az élő hang elérését a siket vagy hallássérült személyek számára, valamint azok számára, akik máskülönben nem hallják a hangfelvételt. Az ilyen szolgáltatásokhoz képzett operátort alkalmaznak, aki figyeli az elhangzottakat és egy speciális billentyűzet segítségével, kis késéssel beviszi a szöveget. Képesek az élő esemény magas szintű megragadására és arra, hogy megjegyzéseket fűzzenek a nem beszédhangokhoz, melyek lényegesek az élő esemény értelmezéséhez. Néha lehetséges átirat alkalmazása, ha az élő hang beállított szkriptet (set of script) követ; de az élő felirat szolgáltatása elfogadottabb, mert ugyanolyan sebességgel jelenik meg, mint maga a hang, és alkalmazkodik a szkripttől való bármilyen eltéréshez.
Képzetlen operátor alkalmazása vagy olyan átirat használata, amely jelentősen eltér a tényleges eseményektől, nem felelnek meg jelen teljesítési feltétel elvárásainak.
-
Egy PR cég webalapú feliratszolgáltatást használ az élő események bemutatására; a szolgáltatás kimenete a weboldal egyik alkeretébe kerül, amely a közvetítő audióvezérlést is tartalmazza.
-
Egy színházi csoport élő, rádiós előadása a weben is közvetítésre kerül. Mivel a színészeknek ragaszkodniuk kell az előre meghatározott forgatókönyvhöz, és a program költségvetése is alacsony, a producerek hivatkozást biztosítanak (a darab írójának engedélyével) a forgatókönyvhöz.
-
A közvetítő audiószerver olyan médiaformátumot használ, amely képes a szöveghez és a grafikához is igazodni, mint például a Flash és a Silverlight. A gyorsírót élő feliratok létrehozására használjuk, bizonyos események alkalmával. Ezek összekeverésre kerülnek, hogy élő feliratokat hozzanak létre a médiaközvetítésben, amely médialejátszón keresztül megtekinthető.
-
Egy cég vezérigazgatójának sajtótájékoztatót kell tartania a média számára telefonon, egy aktuális hírrel kapcsolatban. A hanganyag rögzítésre kerül, majd közvetítik az interneten keresztül, de időbeli korlátozások miatt a webes feliratszolgáltatást nem lehet időben előállítani. Mivel a sajtótájékoztató szövege a vezérigazgató által felolvasandó előre megtervezett bejelentés, a cég a tájékoztatóval egyidőben biztosítja a sajtóanyag átiratát.
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 1.2.9 -es teljesítési feltételre vonatkozóan:
(Nincsenek jelenleg dokumentált hibák)
- élő
-
egy, a való világban történt esemény rögzítése és továbbítása a befogadó felé, kizárólag a közvetítésből adódó késleltetéssel
Megjegyzés
1: a közvetítésből adódó késleltetés rövid (gyakran automatizált).
Például azért használják, hogy a közvetítő időt nyerjen vele a hang
(vagy videó) sorrendbe rendezésére és cenzúrázásra, de jelentős
mennyiségű szerkesztéshez nem biztosít elegendő időt.
Megjegyzés 2:
A teljesen számítógép által generált információ nem tekinthető élőnek.
- kizárólag hanganyag
-
időalapú megjelenítés, amely kizárólag hanganyagot tartalmaz (nincs videó és nincs interakció)
- szöveges változat
-
algoritmikusan meghatározott szöveg, melyet a nem szöveges tartalom helyett használnak, vagy olyan szöveg, melyet kiegészítésként használnak a nem szöveges tartalomhoz, és az algoritmikusan meghatározott szövegből hivatkoznak rá
Példa:
Egy ábra képe szöveges formátumban jelenik meg az ábra utáni
bekezdésben. A diagramhoz tartozó rövid szövegváltozat jelzi, hogy
leírás következik.
- szöveges változat a szinkronizált médiához (bármilyen interakcióval együtt)
-
dokumentum,
mely magába foglalja a megfelelően sorbarendezett összes vizuális
beállítás, tevékenység, beszélő, az egyéb (nem beszéd) hangok szöveges
leírását, illetve a dialógusok szöveges átiratát, kombinálva bármely
olyan eszközzel/leirattal, melynek használatával minden, a szinkronizált média során történő interakcióból (ha van ilyen) származó esemény visszadható
Megjegyzés:
az a forgatókönyv, amely a szinkronizált média-tartalom létrehozásának
céljából használatos, csak javítás után felel meg ennek a
meghatározásnak, ahol a javítás annak érdekében történik, hogy
megfelelően képviselje a szerkesztés utáni véglegesített szinkronizált
médiát.
Adaptálhatóság:
Az 1.3 Irányelv értelmezése
1.3 Irányelv: Adaptálhatóság: Olyan tartalmat kell előállítani, amely információ-vesztés vagy a szerkezet megsérülése nélkül, különböző módokon jeleníthető meg (például egyszerűbb elrendezések)
Az 1.3-as Irányelv célja
Jelen irányelv célja, hogy olyan formában biztosítsa az információt, amely minden felhasználó számára értelmezhető és érzékelhető, például hangosan kimondott vagy egyszerű vizuális formában megjelenített. Ha az összes információ szoftver által meghatározott formában érhető el, akkor a felhasználók számára különféle módokon kerülhet megjelenítésre (vizuális, auditív vagy tapintható formában). Amennyiben az információ egy bizonyos megjelenítésbe történő beágyazása oly módon történik, hogy a struktúra és az információ a kisegítő technológiával algoritmikusan nem meghatározható, akkor csak a felhasználó számára szükséges formátumban jeleníthető meg, és ettől eltérni nem lehet.
Jelen irányelvhez tartozó teljesítési feltételek célja, hogy azokat a különböző típusú információkat is hozzáférhetővé tegye, amelyek gyakran kódolt formában kerülnek megjelenítésre annak érdekében, hogy más modalitásokon belül is megjelenítésre kerüljenek.
-
struktúra, felépítés : Rendszer, mely megmutatja, hogy a weboldalak részei egymáshoz viszonyítva hogyan vannak rendezve/szervezve; illetve megmutatja, hogy a weboldalak gyűjteménye hogyan van elrendezve
-
megjelenítés: a tartalom előállítása (renderelése) a felhasználó által érzékelendő formában
Információ és Relációk/Összefüggések:
Az 1.3.1 teljesítési feltétel értelmezése
Jelen teljesítési feltétel célja
Jelen teljesítési feltétel célja, hogy biztosítsa a vizuális és auditív formázással kapcsolatos információk és összefüggések megőrzését a megjelenítés változtatása esetén. Például a megjelenítés megváltozik, ha a tartalom elolvasását képernyőolvasó végzi vagy ha a szerkesztő által biztosított "stíluslemezt" felhasználói stíluslemezzel helyettesítjük.
Az ép látással rendelkező felhasználók különböző vizuális utasításokon keresztül érzékelik a struktúrát. A címsorok gyakran nagy méretű, kiemelt betűkből állnak és soremeléssel választják el őket a bekezdésektől. A felsorolásokat díszjel (felsorolásjel) előzi meg és valószínűleg beljebb szedettek. A bekezdéseket soremelések választják el egymástól, míg az azonos tulajdonságokkal rendelkező tételek táblázatos sorokba vagy oszlopokba rendeződnek. Az űrlapmezők olyan csoportokba rendezhetők, amelyek szövegcímkéken osztoznak. Különböző háttérszínt használunk annak jelölésére, hogy számos tétel egymáshoz kapcsolódik; a speciális státusszal rendelkező szavakat a betűtípus megváltoztatásával, kiemeléssel, dőlt betűvel vagy aláhúzással stb. jelöljük.
Auditív utasítások is használhatók. Például egy "csengő hang" új rész kezdetét jelölheti; a hangmagasság vagy a beszéd sebességének változását lényeges információ vagy idézőjeles szöveg hangsúlyozására használhatjuk.
Amikor ezek az összefüggések a felhasználók egy bizonyos csoportja számára érzékelhetők, ugyanezek az összefüggések mindenki számára érzékelhetővé tehetők. Egy módszer, mellyel megállapítható, hogy az információ eljutott-e minden felhasználóhoz az, amikor az információhoz sorozatban férünk hozzá különböző modalitásokon keresztül.
Amennyiben a szószedethez tartozó hivatkozásokat szerkesztőelemek (anchor element) használatával valósítjuk meg (vagy a használatban lévő technológiához tartozó megfelelő hivatkozási elemmel) és különböző betűtípust használunk azonosításukra, a képernyőolvasó használója számára hallható lesz, hogy a tétel hivatkozásnak számít a szószedetben található szóval való találkozáskor, még akkor is, ha a betűtípus változásával kapcsolatban információt nem kapnak. Egy on-line katalógusban az árak nagy, piros betűkkel kerülhetnek jelölésre. Egy képernyőolvasó vagy személy, aki a piros színt nem képes érzékelni, szintén hozzájut az árra vonatkozó információhoz mindaddig, amíg azt "valutaszimbólum" előzi meg.
Egyes technológiák nem biztosítanak eszközöket bizonyos típusú információk és összefüggések algoritmikus meghatározásához. Ebben az esetben szükség van az információkra és az összefüggésekre vonatkozó szövegleírásra. Például, "az összes kitöltendő mező csillaggal jelölt (*)". A szövegleírásnak közel kell elhelyezkednie az általa leírt információhoz (amikor az oldal lineáris), például a szülőelemben vagy a szomszédos elemben.
Olyan esetek is előfordulhatnak, ahol el kell dönteni, hogy milyen információ jelenjen meg a szövegben és melyekhez szükséges a közvetlen asszociáció, illetve hogy mely információkat kell megduplázni (például egy HTML táblázat esetén az összefoglalót mind a táblázatot megelőző bekezdésben, mind a táblázat összefoglaló részében biztosítani kell). Mindamellett, ahol lehetséges, az információnak algoritmikusan meghatározottnak kell lennie - ez jobb megoldás, mint szövegleírás biztosítása még a táblázat megjelenése előtt.
Megjegyzés: Nem számít elvárásnak, hogy a színértékek algoritmikusan meghatározottak legyenek. A szín által közvetített információt nem lehet megfelelően megjeleníteni kizárólag az érték bemutatásán keresztül.
Ennek következtében az 1.4.1-es teljesítési feltétel foglalkozik a színnel kapcsolatos kérdésekkel.
Az 1.3.1-es teljesítési feltételből származó előnyök
Példák az 1.3.1-es teljesítési feltételre
-
Egy űrlap (kötelezően) kitöltendő mezőkkel
Egy űrlap számos kitöltendő mezőt tartalmaz. A (kötelezően) kitöltendő mezőkhöz tarozó címkék piros színben jelennek meg. Ezen kívül minden egyes címke végén található egy csillag(*) karakter. A forma kitöltéséhez tartozó utasítások is jelölik, hogy "minden kitöltendő mező piros színben jelenik meg és csillaggal(*) jelölt", valamint egy példa következik utána.
-
Színeket és szöveget használó űrlap a kitöltendő mezők jelölésére
A űrlap tartalmaz mind (kötelezően) kitöltendő, mind választható mezőket. A űrlap tetején található utasítások rámutatnak, hogy a kitöltendő mezőket piros színű szöveg jelöli, továbbá egy ikon, melynek szöveges változata feltünteti, hogy "kitöltendő". Mind a piros színű szöveg, mind az ikon algoritmikusan társított az űrlap megfelelő mezőihez, annak érdekében, hogy a kisegítő technológiát használók meg tudják határozni a kitöltendő mezőket.
-
Buszmenetrend, ahol a cellákhoz tartozó fejlécek algoritmikusan meghatározottak
A buszmenetrend egy táblázatot tartalmaz, ahol a buszmegállók függőlegesen kerülnek felsorolásra az első oszlopban, míg a különböző buszjáratok az első sorban jelennek meg vízszintesen. Minden egyes cella tartalmazza azt az időpontot, amikor a busz megérkezik a buszmegállóba. A buszmegállók és cellák fejlécként azonosíthatók a megfelelő sorhoz vagy oszlophoz kapcsolódóan, annak érdekében, hogy a kisegítő technológia segítségével algoritmikusan meghatározható legyen, hogy melyik busz és melyik megálló kapcsolódik a cellákban feltüntetett időponthoz.
- Űrlap, ahol az összes jelölőnégyzethez tartozó címke algoritmikusan meghatározható
Egy űrlapban az összes jelölőnégyzethez tartozó címke algoritmikusan meghatározható a kisegítő technológia által.
-
Szöveges dokumentum
Egy egyszerű szöveges dokumentumban a címek előtt dupla soremelés van, a felsorolásokat csillagok jelölik és egyéb formázási sablont is használnak, azért, hogy struktúrájában algoritmikusan meghatározható legyen.
Kapcsolódó források
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
Az 1.3.1-es teljesítési feltételhez kapcsolódó technikák és gyakori hibák - Információ és az információk összefüggése
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Elégséges technikák
Utasítások: Válassza ki az alábbi szituációkból azt, amelyik a legjobban kapcsolódik a tartalmához. Mindegyik szituáció olyan számozott technikákat (vagy technika kombinációkat) tartalmaz, amelyeket a Munkacsoport megfelelőnek ítélt az adott szituáció szempontjából.
Egyéb technikák (javasolt) az 1.3.1-hez
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
Az 1.3.1 kapcsán elkövetett gyakori hibák
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 1.3.1-es teljesítési feltételre vonatkozóan:
Terminológia
- algoritmikusan meghatározott (algoritmikusan meghatározható)
-
a szerkesztő által megadott adatokból szoftver által meghatározott és olyan módon biztosított, hogy a felhasználói programok, beleértve a kisegítő technológiákat, az információt különböző formában/módon csomagolhatják ki és jeleníthetik meg a felhasználó részére
Példa
1: Jelölőnyelvben elemekből és attribútumokból meghatározott, az
általánosan elérhető kisegítő technológiák által közvetlenül elérhető.
Példa
2: Nem jelölőnyelvben, a technológiaspecifikus adatszerkezetekből
meghatározott és a kisegítő technológia számára olyan
akadálymentesítési API-n keresztül bemutatott, amely egy általánosan elérhető kisegítő technológián keresztül kerül támogatásra.
- megjelenítés
-
a tartalom előállítása (renderelése) a felhasználó által érzékelendő formában
- összefüggések, relációk
-
értelmes/jelentéssel bíró asszociációk a tartalom különböző darabjai között
- struktúra, felépítés
-
-
Rendszer, mely megmutatja, hogy a weboldalak részei egymáshoz viszonyítva hogyan vannak rendezve/szervezve; és
-
Megmutatja, hogy a weboldalak gyűjteménye hogyan van elrendezve.
Sorrendiség:
Az 1.3.2 teljesítési feltétel értelmezése
Jelen teljesítési feltétel célja
Jelen teljesítési feltétel célja, hogy lehetővé tegye a felhasználói program számára a tartalom alternatív módon történő megjelenítését úgy, hogy az megőrizze a helyes olvasási sorrendet, mely a jelentés megértéséhez szükséges. Lényeges, hogy legalább egy értelmes tartalom-sorrendiség algoritmikusan meghatározható legyen. Az a tartalom, amely nem felel meg jelen teljesítési feltételnek összezavarhatja a felhasználót, amikor a kisegítő technológia helytelen sorrendben olvassa el a tartalmat, vagy abban az esetben, amikor váltakozó stíluslapok vagy egyéb formázási változtatások kerülnek alkalmazásra.
Akkor tekinthetünk egy sorozatot értelmesnek, ha a sorozaton belüli tartalom sorrendje nem változtatható meg a jelentés befolyásolása nélkül. Például, ha egy oldal két egymástól független cikket tartalmaz, a cikkek viszonylagos sorrendje nem befolyásolja jelentésüket mindaddig, amíg a két cikk nem fésülődik össze. Ebben az esetben a cikkek sorrendisége értelmesnek tekinthető, de a cikkeket tartalmazó "tároló" sorrendisége már nem.
Néhány elem szemantikája meghatározza, hogy tartalmuk értelmes sorozatnak tekinthető-e. Például a HTML-formátumban lévő szöveg mindig értelmes sorrendiséggel rendelkezik. A táblázatok és a rendezett listák értelmes sorozatnak számítanak, de a rendezetlen listák nem.
A sorozaton belüli tartalom sorrendje nem mindig tekinthető értelmesnek. Például, egy weboldal fő részének és a navigációs résznek a viszonylagos sorrendje nem befolyásolja jelentésüket. Bármilyen sorrendben előfordulhatnak az algoritmikusan meghatározott olvasási sorozaton belül. Más példával élve, egy magazinban található cikk számos figyelemfelkeltő melléksztorit tartalmaz. A cikk és a melléksztorik sorrendje nem befolyásolja jelentésüket. Hasonló esetekben egy weboldalnak számos olyan különféle olvasási sorrendje lehetséges, amely megfelel a teljesítési feltételnek.
Az 1.3.2-es teljesítési feltételből származó előnyök
-
Ez a teljesítési feltétel azoknak nyújt segítséget, akik a tartalmat hangosan felolvasó kisegítő technológiákra támaszkodnak. Az a jelentés, ami egyértelmű az alapértelmezett (default) megjelenítésben az információ sorrendiségéből, meg fog egyezni azzal a tartalommal, ami beszélt formában jelenik meg.
Példák az 1.3.2-es teljesítési feltételre
-
Példa1: Több oszlopos dokumentumban, a tartalom lineáris megjelenítése, az oszlop tetejétől az aljáig fut, majd ezt követően a következő oszlop tetejéig.
- Példa2: A CSS-t a navigációs eszköztár, az oldalon található fő- és melléksztori elhelyezésére használjuk. A részek vizuális megjelenítése nem illeszkedik az algoritmikusan meghatározott sorrendhez, de az oldal jelentése nem a részek sorrendjétől függ.
Az 1.3.2-es teljesítési feltételhez kapcsolódó technikák és gyakori hibák- Értelmes sorozat
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Egyéb (javasolt) technikák az 1.3.2-hoz
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
- A balra zárt szöveg használata olyan nyelveknél, amelyeket balról jobbra írunk, vagy a jobbra zárt szöveg a jobbról balra írt nyelveknél (jövőbeni hivatkozás)
- Megfelelő sorkizárás azoknál a nyelveknél, amelyeket jobbról balra írunk (jövőbeni hivatkozás)
- Hivatkozás biztosítása a lineáris megjelenítéshez (jövőbeni hivatkozás)
- Stílusváltó biztosítása olyan stíluslapok között, amelyek befolyásolják a megjelenítési sorrendet (jövőbeni hivatkozás)
Az 1.3.2 kapcsán elkövetett gyakori hibák
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 1.3.2-es teljesítési feltételre vonatkozóan:
Terminológia
- algoritmikusan meghatározott (algoritmikusan meghatározható)
-
a szerkesztő által megadott adatokból szoftver által meghatározott és olyan módon biztosított, hogy a felhasználói programok, beleértve a kisegítő technológiákat, az információt különböző formában/módon csomagolhatják ki és jeleníthetik meg a felhasználó részére
Példa
1: Jelölőnyelvben elemekből és attribútumokból meghatározott, az
általánosan elérhető kisegítő technológiák által közvetlenül elérhető.
Példa
2: Nem jelölőnyelvben, a technológiaspecifikus adatszerkezetekből
meghatározott és a kisegítő technológia számára olyan
akadálymentesítési API-n keresztül bemutatott, amely egy általánosan elérhető kisegítő technológián keresztül kerül támogatásra.
- megfelelő olvasási sorrend
-
bármilyen sorozat, ahol a szavak és bekezdések olyan sorrendben jelennek meg, hogy ez nem változtatja meg a tartalom jelentését
Érzékelési Jellemzők:
Az 1.3.3 teljesítési feltétel értelmezése
1.3.3 Érzékelési Jellemzők: A tartalom értelmezéshez és kezeléséhez biztosított utasításokat nem lehet kizárólag az olyan érzékelési jellemzők elemeire bízni, mint a forma, méret, vizuális elhelyezkedés, irány, vagy hang.
(A Szint)
Megjegyzés: A színre vonatkozó követelményekhehez, tekintse meg az 1.4 Irányelvet.
Jelen teljesítési feltétel célja
Jelen teljesítési feltétel célja, hogy lehetővé tegye az összes felhasználó számára a tartalom használatához szükséges utasításokhoz való hozzáférést, még abban az esetben is, ha a felhasználók nem képesek a formák, illetve méretek érzékelésére vagy a térbeli elhelyezkedésre és tájékozódásra vonatkozó információ használatára. Bizonyos tartalom az olyan tárgyak formájának vagy pozíciójának az ismeretén alapul, amelyekhez a tartalom struktúráján keresztül nem lehet hozzáférni (például, "kerek billentyű" vagy a "jobb oldalon lévő billentyű"). Bizonyos fogyatékkal élő felhasználók nem képesek a formák és pozíciók érzékelésére az általuk használt kisegítő technológiák természetéből adódóan. Jelen teljesítési feltétel további információk biztosítását írja elő az olyan esetek tisztázására, amelyek a fent említett információtól függnek.
Ennek ellenére, a formára és/vagy az elhelyezkedésre vonatkozó információ biztosítása hatékony lehet sok felhasználó számára, beleértve a kognitív problémákkal küzdőket.
Bizonyos nyelvekben a "fenti" kifejezés a tartalom adott pontját megelőző tartalomra, míg az "alábbi" szó az adott pontot követő tartalomra vonatkozik. Ezekben a nyelvekben, ha a kiemelt tartalom az olvasási sorrend megfelelő helyén található és a hivatkozások nem kétértelműek, az olyan állítások, mint "válassza az alábbi hivatkozások egyikét" vagy "a fentiek mindegyike" megfelelnek jelen teljesítési feltételnek.
A 1.3.3-as teljesítési feltételből származó előnyök
Példák az 1.3.3-as teljesítési feltételre
-
Példa 1: Egy időrendi táblázat, mely szín és forma segítségével különbözteti meg a különböző események időpontját.
A táblázat az időpontok felsorolását a felső sorban, míg az eseményekét az első függőleges oszlopban jeleníti meg. A táblázat egy adott eseményének időpontjára vonatkozó cella speciális háttérszínben és gyémánt formájú "glyph"-ben jelenik meg, annak érdekében, hogy szín és forma által beazonosítható legyen.
-
Példa 2: Többoldalas, online felmérés
A többoldalas, online felmérés egy zöld nyílként megjelenő ikont használ, amely a tartalom jobb alsó sarkában található és segítségével az egyik felmérési oldalról a másikra lehet ugrani. A nyílhoz tartozik egy egyértelmű "Következő" felirat, és az utasításoknak megfelelően "A felmérés következő részéhez a zöld nyíllal jelölt "Következő" feliratú ikon kiválasztásával léphet, mely az utolsó kérdés alatt a lap alján, a jobb oldalon található.
Az 1.3.3-as teljesítési feltételhez kapcsolódó technikák és gyakori hibák - Érzékelési Tulajdonságok
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összesWCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Egyéb (ajánlott) technikák az 1.3.3-hoz
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
Az 1.3.3 kapcsán elkövetett gyakori hibák
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 1.3.3-as teljesítési feltételre vonatkozóan:
Az 1.4 irányelvhez ajánlott technikák (nem teljesítési feltétel specifikus)
A jelen irányelv adott teljesítési feltételének megfelelő technikák alább kerülnek felsorolásra. Amennyiben léteznek olyan technikák, amelyek az irányelvre vonatkoznak, de nem tartoznak egyetlen teljesítési feltételhez sem, azok itt kerülnek ismertetésre. Ezek a technikák nem megköveteltek és nem elégségesek a teljesítési feltételek szempontjából, de bizonyos típusú webtartalmakat elérhetőbbé tehetnek számos felhasználó számára.
-
Olvasható betűtípus használata (jövőbeni hivatkozás)
-
Biztosítani, hogy a szöveg képein szereplő bármilyen szöveg legalább 14 pontértékű és megfelelő kontrasztú legyen (jövőbeni hivatkozás)
-
Billentyűzet fókusz esetében jól látható kiemelő- mechanizmust biztosítani a hivatkozásokhoz vagy vezérlőkhöz (jövőbeni hivatkozás)
Színhasználat:
Az 1.4.1 teljesítési feltétel (SC) értelmezése
1.4.1 Színhasználat: Nem a szín
az egyetlen vizuális módja az információ közvetítésének, a tevékenység
jelzésének, a válaszadásra ösztönzésnek, vagy a vizuális alkotóelemek
megkülönböztetésének. (A szint)
Megjegyzés: Ez a teljesítési követelmény a
színérzékelést speciálisan kezeli. Az érzékelés további formáit az 1.3
Irányelv tartalmazza, beleértve a szín és egyéb vizuális megjelenítés
kódolásához való algoritmikus hozzáféréseket.
Jelen teljesítési feltétel célja
Jelen teljesítési feltétel célja biztosítani azt, hogy minden felhasználó hozzáférjen a színkülönbségeken keresztül közvetített információhoz, vagyis, a színhasználat által közvetített információhoz, ahol minden színnek meghatározott jelentése van. Amennyiben az információt egy képen (vagy más egyéb nem szöveges formátumon) a színkülönbségeken keresztül jelenítik meg a színérzékelési nehézségekkel küzdő (színvak) felhasználók esetleg nem látják a színeket. Ebben az esetben a szín által közvetített információ egy másik vizuális eszközön keresztül történő megjelenítése biztosítja, hogy azok a felhasználók, akik nem látják a színeket az információt érzékelni tudják.
A szín fontos eszköznek számít a webtartalom tervezésénél, erősíti annak esztétikai megjelenését, használhatóságát és hozzáférhetőségét. Azonban néhány felhasználó színérzékelési nehézségekkel küzd. A látássérült emberek gyakran korlátozott színérzékeléssel szembesülnek és sok idős felhasználó nem látja jól a színeket. Továbbá, a csak-szöveg formátumú, csökkentett színű vagy egyszínű képernyőket és böngészőket használó emberek nem tudnak hozzáférni a csak színes formátumban megjelenített információhoz.
Példák a színkülönbségek által közvetített információra: „a kitöltendő mezők pirosak”, „a hiba piros színnel jelenik meg”, és „Mária értékesítései pirosak, míg Tamáséi kékek”. Egy tevékenység elvégzésének jelzésére vonatkozó példák magukba foglalják:szín használata annak jelzésére, hogy egy hivatkozás új ablakban nyílik meg, vagy egy adatbázisba való bejegyzés sikeresen megtörtént. Illetve példaként említhető egy adott (gépi) reakció valamely felhasználói tevékenységre, ilyen a kiemelés használata űrlapmezőkön annak jelzésére, hogy a kitöltendő mező(k) üresen maradt(ak).
Megjegyzés: Ez nem jelenti az, hogy nem támogatjuk a színhasználatot egy oldalon, vagy akár a színkódolást, amennyiben az redundáns más vizuális jelzéssel.
Az 1.4.1 teljesítési feltételből származó előnyök
-
A látássérült felhasználóknak gyakran csökkentett színérzékelése van
-
Az idős felhasználók nem látják jól a színeket.
-
A színvak felhasználók számára előnyös, amikor a színek által közvetített információ egyéb vizuális úton is elérhető.
-
A csak-szöveg formátumot, csökkentett színű, vagy egyszínű képernyőket és böngészőket használó emberek esetleg nem képesek arra, hogy a színfüggő információhoz férjenek hozzá.
Példák az 1.4.1 teljesítési feltételre
-
Egy űrlap, amely színt és szöveget használ a kitöltendő mezők jelölésére
Egy űrlap kötelezően kitöltendő és nem kötelezően kitöltendő mezőket tartalmaz. Az űrlap tetején lévő utasítások elmagyarázzák, hogy a kötelezően kitöltendő mezők piros szövegű címkével rendelkeznek, és egy ikonnal, melynek szöveges változata jelzi, hogy: “kitöltendő”. A piros szöveg és az ikon egyaránt algoritmikusan összekapcsolt a megfelelő űrlapmezővel azért, hogy a kisegítő technológiát használók be tudják azonosítani a kötelezően kitöltendő mezőket.
-
Egy vizsga.
Diákok egy kémiai vegyület SVG (méretezhető vektorgrafika) képét nézik és a diagramon használt színek alapján beazonosítják a kémiai alkotóelemeket. Az alkotóelemekhez kapcsolódó szöveges változatok megnevezik az elem színét és jelzik az elem helyét a diagramon. Azok a diákok, akik nem érzékelik a színeket, ugyanazt az információt kapják az alkotóelemekről, mint az osztálytársaik. (Ez a technika szintén megfelel a 1.1 irányelvnek, A szint.)
-
Kikapcsolt űrlap-elemek.
Azokat az űrlap-elemeket, amelyek a jelölésen vagy szkripten keresztül kikapcsolnak, a felhasználói programok szürkévé és inaktívvá változtatják. Kikapcsolt állapotban ezek az elemek nem fókuszálhatók. A kisegítő technológiák algoritmikusan meghatározhatják a kikapcsolt elemek állapotát, és erről a felhasználót is tájékoztatják, amint szembekerül az oldalon lévő elemekkel. A szín változtatás és a fókuszvesztés redundáns vizuális információt biztosít a vezérlés állapotáról .
Kapcsolódó források
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
Az 1.4.1-es teljesítési feltételhez kapcsolódó technikák és gyakori hibák - Színhasználat
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Elégséges (minimum) technikák
Utasítások: Válassza ki az alábbi szituációk közül azt, amelyik illik az Ön által használt tartalomhoz. Minden szituáció olyan számmal jelölt technikákat (vagy technikák kombinációját) tartalmaz, amelyet a Munkacsoport elégségesnek tart az adott szituációban.
Egyéb technikák (javasolt) az 1.4.1-hez
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
Az 1.4.1 kapcsán elkövetett gyakori hibák
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 1.4.1-es teljesítési feltételre vonatkozóan.
Hangszabályozás:
Az 1.4.2 teljesítési feltétel (SC) értelmezése
1.4.2 Hangszabályozás: Amennyiben egy Weboldal automatikusan hanganyagot játszik le több mint 3 másodpercen keresztül, akkor vagy egy mechanizmus érhető
el a hang szüneteltetéséhez, illetve megállításához, vagy a hangerő
rendszerfüggetlen szabályozására mód van. (A szint)
Megjegyzés: Mivel az a tartalom, amelyik nem felel meg ennek a teljesítési követelménynek, akadályoztathatja a felhasználót a teljes oldal használatában, az oldalon található összes tartalomnak meg kell felelnie ennek a teljesítési követelménynek. Tekintse meg a Megfelelőségi Követelmény 5: Nem akadályoz oldalt.
Jelen teljesítési feltétel célja
Azok a személyek, akik képernyőolvasó szoftvert használnak, nehezen hallhatják a kimenő beszédet, amennyiben egyidejűleg egyéb hanglejátszás is folyik. Ez még nehezebbé válhat amennyiben a képernyőolvasó beszéd kimenete szoftver alapú (ahogy a legtöbb kimenet napjainkban), és a hangerő
rendszerfüggetlen szabályozására nincs mód (tehát ugyanazon a hangvezérlőn keresztül szabályozott, mint az egyéb hangok, pl. háttérzaj). Ezért fontos, hogy a felhasználó ki tudja kapcsolni a háttérhangot. Megjegyzés: a hangszabályozás magába foglalja a hangerő nullára csökkentésének lehetőségét.
Megjegyzés: Az automatikus hanglejátszás egy oldal megnyitásakor hatással lehet a képernyőt olvasó felhasználó azon képességére, hogy megtalálja a hangot leállító mechanizmust, mivel ezek irányítása a hallgatásukon keresztül történik, és az automatikusan induló hangok zavarhatják az irányítást. Ezért ellenezzük az automatikusan induló hangok alkalmazását (különösen abban az esetben, amikor azok 3 másodpercnél hosszabb ideig tartanak), és ezzel szemben támogatjuk, hogy a hang indítását a felhasználó kezdeményezze az oldal elérése után, ahelyett, hogy a hang leállítását egy művelet indításával kelljen kérni az oldalon.
Szintén tekintse meg Az 1.4.7 teljesítési feltétel értelmezése - Halk vagy néma háttérhang oldalt.
Az 1.4.2 teljesítési feltételből származó előnyök
-
Azok a személyek, akik képernyőolvasó technológiát használnak, más hangok lejátszása nélkül hallgathatják a képernyő-olvasót. Ez különösen fontos a nagyothallók és azok számára, akik képernyőolvasója a hangerő
rendszerfüggetlen szabályozására nem ad lehetőséget (így nem tudják a hangot lehalkítani és képernyőolvasót felhangosítani).
-
Jelen teljesítési feltétel szintén előnyös azoknak az embereknek a számára, akik nehezen tudnak a vizuális tartalomra (szöveget is beleértve) koncentrálni, amikor egyidejűleg hanglejátszás folyik.
Példák az 1.4.2 teljesítési feltételre
-
Az oldal megnyitásakor automatikusan elindul egy hangfájl lejátszása. A felhasználó leállíthatja a hangot az oldal tetején található „elnémít” hivatkozás kiválasztásával.
-
Egy 3 másodpercnél rövidebb hangot lejátszó villanó indulólap.
-
Egy automatikusan induló hangot lejátszó villanó indulólap, amely az oldal tetején vezérlést biztosít a felhasználó számára a hang kikapcsolásához.
Az 1.4.2-es teljesítési feltételhez kapcsolódó technikák és gyakori hibák - Hangszabályozás
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Egyéb technikák (javasolt) az 1.4.2-höz
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
Az 1.4.2 kapcsán elkövetett gyakori hibák
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 1.4.2-es teljesítési feltételre vonatkozóan.
Terminológia
- mechanizmus
-
folyamat vagy technika az eredmény eléréséhez
Megjegyzés 1: A mechanizmust a tartalom keretein belül biztosíthatjuk, illetve épülhet platformokra vagy felhasználói programokra, a kisegítő technológiákat is beleértve.
Megjegyzés 2: A mechanizmusnak az adott megfelelőségi nyilatkozat összes teljesítési kritériumának eleget kell tennie.
Kontraszt (minimum):
Az 1.4.3 teljesítési feltétel (SC) értelmezése
Jelen teljesítési feltétel célja
Jelen teljesítési feltétel célja elégséges kontrasztot biztosítani a szöveg és háttere között, annak érdekében, hogy az olvasható legyen az enyhén látássérült emberek számára (akik nem használnak kontraszt-erősítő kisegítő technológiát). Az olvasási teljesítmény-értékelések alapján, a színvakságban nem szenvedő emberek számára a színárnyalatnak és a színtelítettségnek minimális vagy semmilyen hatása sincs az olvasáshatóságra (Knoblauch at al., 1991). A színvakság (color deficiency) némileg befolyásolhatja a fényerősség kontrasztját. Ezért a javaslatban a kontrasztot olyan módon számítják ki, hogy a szín nem minősül kulcstényezőnek, annak érdekében, hogy a színvak emberek számára is megfelelő kontraszt legyen a szöveg és háttere között.
Nem tartozik ide az a szöveg, amely díszítő hatású és nem közvetít információt. Például, ha véletlenszerű szavakat alkalmaznak a háttérhez és a szavak a jelentés megváltozása nélkül átrendezhetők vagy helyettesíthetők, akkor ez díszítő hatásúnak minősül és nem kell megfelelnie jelen feltételnek.
A nagyobb és szélesebb betűvastagsággal szerkesztett szöveget könnyebb elolvasásni alacsonyabb kontraszt esetén. Emiatt a kontraszt-követelmény a nagyobb betűméretű szövegeknél alacsonyabb. Ez a nagy betűméretű szövegeknél lehetővé teszi a szerkesztők számára szélesebb színválaszték használatát, ami segíti az oldalak tervezését, különösen a címek esetében. A 18 pontértékű vagy a 14 pontértékű félkövér szöveg elég nagynak minősül ahhoz, hogy alacsonyabb kontrasztarányt használjanak hozzá. (Tekintse meg a "The American Printing House for the Blind" kiadó, valamint az amerikai Kongresszusi Könyvtár nagy betűméretre vonatkozó útmutatóját (Guidelines for Large Printing) nagybetűkre vonatkozó irányelveit a Forrásjegyzék alatt). A „18 pontértéknek” és a „félkövér” kifejezésnek más jelentése van különböző betűtípusok esetében, de a nagyon vékony, vagy szokatlan betűtípusok kivételével megfelelőnek kell lenniük. Mivel nagyon sokféle betűtípus létezik, az általánosan elfogadott méretet alkalmazzák, és megjegyzést fűznek a különleges vagy vékony betűtípusokhoz.
A szövegre vonatkozó előzőleg említett kontrasztkövetelmények a képként reprezentált szöveg (olyan szöveg, melyet pixelekben jelenítettek meg és kép formátumban tároltak) esetében is érvényesek, mint ahogy az az 1.4.3 teljesítési feltételben megállapításra került.
Ez a követelmény olyan helyzetekre is vonatkozik, ahol a képként reprezentált szöveg értelmezését szöveges formátumban tervezték. Az olyan kiegészítő szöveg, mint a fényképeken esetlegesen szereplő utcanévtábla, nem tartozik ide. Mint az a szöveg sem, melyet valamiért úgy terveztek, hogy mindenki számára láthatatlan legyen. Az olyan stilizált szöveget, mint ami például a vállalati logókban található, a funkciója szerint kell az oldalon kezelni, amely vagy garantálja, vagy nem a tartalom szöveges változatban történő megjelenítését. A logókon és logótípusokon felül kialakított egységes vizuális irányelvek nem tartoznak a kivételek közé.
Ebben a rendelkezési részben van egy kivétel, amely szerint „a képnek azon részei, melyek más fontos vizuális tartalommal rendelkeznek,”. Ennek a kivételnek az a célja, hogy megkülönböztesse a szöveget tartalmazó képeket azoktól a képként reprezentált szövegektől, amelyek annak érdekében helyettesítik a szöveget, hogy az egyedi formában jelenjen meg.
Megjegyzés 1:
Bizonyos kognitív nehézségekkel küzdő embereknek alacsony kontrasztú színkombinációkra vagy színárnyalatokra van szükségük, ezért megengedjük és ösztönözzük, hogy a szerkesztők olyan mechanizmust biztosítsanak, amely a tartalom elő- és háttérszíneit szabályozza. A választható kombinációk közül néhánynak alacsonyabb lehet a kontrasztszintje, mint azoknak, amelyek a teljesítési feltételek között szerepelnek. Ez nem jelenti az említett teljesítési feltételek megsértését, abban az esetben, ha biztosításra kerül egy mechanizmus, amely visszatér a teljesítési feltételekben felsorolt alapértékekhez.
Megjegyzés 2:
A képként reprezentált szövegek arányosítása nem olyan jó minőségű, mint a szövegeké, mert az előbbiek hajlamosak a képelemekre történő bontódásra. A képként reprezentált szövegek esetében szintén nehezebb az előtér és a háttér kontrasztjának, illetve a színkombinációk megváltoztatása, ami pedig szükséges lenne egyes felhasználók számára. Ezért ahol lehet, a szöveg használatát javasoljuk, és ahol ez nem lehetséges, ott nagyobb felbontású kép alkalmazása ajánlott.
Habár jelen teljesítési feltétel csak szöveg alkalmazására vonatkozik hasonló kérdések merülnek fel a táblázatokban vagy grafikonokban megjelenített adatok esetében is. Szintén jó színkontrasztot kell biztosítani azokhoz az adatokhoz, melyek ilyen formában jelennek meg.
Szintén tekintse meg Az 1.4.6 teljesítési feltétel értelmezése - Kontraszt (kiemelés) oldalt.
Indoklás a választott arányokhoz
A 3:1 kontrasztarány az [ISO-9241-3] és az [ANSI-HFES-100-1988] által ajánlott minimális szint a szabványos szöveghez és látványhoz. Jelen rendelkezésben az 4.5:1 arány kerül alkalmazásra olyan kontrasztvesztés esetén, amely a közepesen alacsony látásélesség, a veleszületett vagy a szerzett színvakság következményeként jelentkezik, vagy tipikusan az életkor növekedésével járó kontrasztérzékenység elvesztése esetén.
Az indoklás az, hogy a látásélesség logaritmusának csökkenése általánosan összefügg a kontrasztérzékenység logaritmusának csökkenésével. Azoknak a csökkent látóképességű embereknek, akik 20/40 látásélességgel rendelkeznek, nagyjából 4.5:1 kontrasztra van szükségük, ahhoz, hogy az azonos értékű legyen az egészséges látásra vonatkozó 3:1 minimum kontrasztszabvánnyal [ARDITI-FAYE]. A 20/47 látásélességgel rendelkező felhasználóknak körülbelül 5:1 kontrasztra, míg a 20/80 látásélességgel rendelkezőknek körülbelül 7:1 kontrasztra van szükségük.
Az árnyalatokat különbözően érzékelik a színvak felhasználók (a veleszületett és a szerzett esetekben egyaránt), ami a jól látó felhasználókhoz hasonlítva eltérő színeket és relatív fényerősségű kontrasztokat eredményez. Emiatt a népesség fent említett részénél a hatásos kontraszt és az olvashatóság eltérő. Ennek ellenére, a színvakság eltérő típusai miatt, az általánosan elfogadott és hatásos szín-pár használat kontraszthoz történő előírása nem lehetséges. A megfelelő fényerősségű kontraszt iránti igény a színérzékeléstől független kontraszt elvárásán keresztül alkalmazkodik ehhez. Szerencsére a fényerősség érzékelése a rövid és hosszú-hullámú idegvégződések által történik, melyek nagymértékben átfedik egymás színkép-válaszait. Ennek eredménye, hogy a hatásos fényerősségű kontraszt általánosságban kiszámítható, a speciális színvakság figyelembe vétele nélkül. Kivételt jelent a dikromatikus színlátással rendelkezők számára a túlnyomórészt hosszú hullámhosszúságú színek használata a sötétebb általában feketében megjelenő) színek helyett. (Ebből az okból kifolyólag, javasolt technikát biztosítunk a fekete alapon piros elkerüléséhez). További információkért tekintse meg a [ARDITI-KNOBLAUCH] [ARDITI-KNOBLAUCH-1996] [ARDITI].
Az AA szinthez az 5:1 kontrasztarány került kiválasztásra, mert ez egyenlíti ki a megközelítőleg 20/40 értéknek megfelelő csökkent látóképességű felhasználók által általánosan tapasztalt kontrasztérzékenység hiányát. (a 20/40 értéket megközelítőleg 4,5:1 aránynak számolják, amit további kismértékű kontrasztnövekedés biztosításával felkerekítenek 5-re.) A 20/40 érték általában egy körülbelül 80 éves ember tipikus látásélességének felel meg. [GITTINGS-FOZARD]
Az AAA szinthez a 7:1 kontrasztarány került kiválasztásra, mert ez egyenlíti ki a megközelítőleg 20/80 értéknek megfelelő csökkent látóképességű felhasználók által általánosan tapasztalt kontrasztérzékenység hiányát. Az erősen látáscsökkent emberek általában kisegítő technológiákat használnak a tartalmak eléréséhez (ezek a kisegítő technológiák általában beépített kontraszterősítővel, valamint nagyítási lehetőséggel rendelkeznek). A 7:1 arány ezért általában kiegyenlíti a kontrasztérzékenység hiányát, amit azok a csökkent látóképességű felhasználók tapasztalnak, akik nem használnak kisegítő technológiát. Ugyanez az arány a színvakok számára is biztosít kontraszterősítést.
Megjegyzés: az [ISO-9241-3] és az [ANSI-HFES-100-1988] számítások szövegtörzsekhez készültek. Enyhített kontrasztarány biztosított a sokkal nagyobb méretű szövegekhez.
Megjegyzések a képletről
Átváltás a nem-lineáris alakokról a lineáris RGB értékekre az IEC/4WD 61966-2-1 [IEC-4WD] és a „Szabványos alapértelmezett színtér az internethez – sRGB” [sRGB] alapján történik.
A kontrasztra vonatkozó képlet (L1/L2) az [ISO-9241-3] és az [ANSI-HFES-100-1988] szabványokon alapul.
Az ANSI/HFS 100-1988 szabvány megköveteli, hogy a környező fényekből hozzáadódó értékek kerüljenek bele az L1 és L2 számításába. A .05 érték használata az [IEC-4WD] szabványból származó "Tipikus megtekintési fényfolt"-on és az M. Stokes és mások által készített [sRGB] tanulmányon alapul.
Jelen teljesítési feltétel és a hozzá kapcsolódó definíciók a „kontrasztarány”, és „relatív fényerősség” szakkifejezést használják a „fényerősség” kifejezés helyett, azért, hogy rámutassanak arra a tényre, hogy a webtartalom önmagában nem sugároz fényt. A kontrasztarány megadja a relatív fényerősség mértékét, amelyet a megjelenítés eredményezne. (Mivel arányról van szó, dimenzióval nem rendelkezik.)
Az 1.4.3 teljesítési feltételből származó előnyök
-
A csökkent látóképességű emberek gyakran nehézségekbe ütköznek az olyan szövegek elolvasásánál, amelyek nem különülnek el a háttértől. Ez súlyosbodhat, ha az egyén színvaksággal küzd, amely még inkább csökkenti a kontrasztot. Minimum fényerősségű kontrasztarány biztosítása a szöveg és háttere között könnyebben olvashatóvá teheti a szöveget, még abban az esetben is, ha az egyén nem látja a színek teljes skáláját. Ez azoknál a személyeknél is működik, akik egyáltalán nem képesek a színek érzékelésére.
Kapcsolódó források
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
Az 1.4.3-as teljesítési feltételhez kapcsolódó technikák és gyakori hibák - Kontraszt (Minimum)
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Elégséges (minimum) technikák
Utasítások: Válassza ki az alábbi szituációk közül azt, amelyik illik az Ön által használt tartalomhoz. Minden szituáció olyan számmal jelölt technikákat (vagy technikák kombinációját) tartalmaz, amelyet a Munkacsoport elégségesnek tart az adott szituációban.
Egyéb technikák (javasolt) az 1.4.3-hoz
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
-
G156: Using a technology that has commonly-available user agents that can change the foreground and background of blocks of text
-
Magasabb kontrasztérték használata mintázott háttér felett található szöveghez (jövőbeli hivatkozás)
-
Fekete szöveg mögött világos pasztellszínű háttér használata a fehér háttér helyett (jövőbeli hivatkozás)
-
Unikód szöveg és stíluslapok használata a képként reprezentált szöveg helyett (jövőbeli hivatkozás)
-
Magasabb kontrasztérték használata a grafikonokban lévő vonalakhoz (jövőbeli hivatkozás)
-
Nagyobb kontraszt-szint használata a piros-fekete szöveg/háttér kombinációkhoz (jövőbeli hivatkozás)
-
Túlnyomórészt a középső színképhez tartozó színek használata a világos és színképbeli szélsőséges értékekhez
-
Fekete szöveg mögött világos pasztellszínű háttér használata a fehér háttér helyett, az elégséges, de nem szélsőséges kontrasztok létrehozásához (jövőbeli hivatkozás)
-
Egyszerű vonalas rajzokat használó ikonok készítése, amelyek teljesítik a szövegre vonatkozó kontrasztfeltételeket (jövőbeli hivatkozás)
-
Elégséges színkontrasztot biztosítani a grafikonoknál és táblázatoknál (jövőbeli hivatkozás)
-
Alapértelmezett ábrázolásként 3:1, vagy magasabb kontrasztarány használata (jövőbeli hivatkozás)
-
Elégséges színkontrasztot biztosítani az üres szövegmezőkhöz (jövőbeli hivatkozás)
Az 1.4.3 kapcsán elkövetett gyakori hibák
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 1.4.3-as teljesítési feltételre vonatkozóan.
Terminológia
- csak dekoráció
-
kizárólag csak esztétikai célja van, nem nyújt információt és nincs funkciója
Megjegyzés:
A szöveg csak dekorációnak számít, amennyiben a szavak a céljuk
megváltoztatása nélkül cserélhetők, vagy helyettesíthetők.
Példa: Egy szótár fedőlapján nagyon halvány, véletlenszerű szavak találhatók a háttérben.
- felhasználói felület-elem
-
a
felhasználók által észlelt tartalom olyan része, amely egy
meghatározott (distinct) funcióhoz tartozó egyszerű vezérlésnek számít
Megjegyzés 1:
A többszörös felhasználói felületelemek
egyszeres algoritmikus elemként implementálhatóak. Az alkotóelemek
itt nem kötődnek programozási technikákhoz, hanem inkább ahhoz, amit a
felhasználók egyedi vezérlőelemként érzékelnek.
Megjegyzés 2:
A felhasználói felületelemek egyéb elemeket és hivatkozásokat, illetve szkriptek által generált alkotóelemeket foglalnak magukba.
Példa:
Egy kisalkalmazáshoz tartozik egy „vezérlés,” amelyet a tartalmon
belüli mozgásra lehet használni soronként vagy oldalanként, vagy
véletlenszerű eléréssel. Mivel ezek közül mindegyiknek névvel kell
rendelkeznie és egyedileg beállíthatónak kell lenniük, mindegyikük felhasználói felületelem lesz.
- képként reprezentált szöveg
-
olyan
szöveg, melyet nem szöveges formátumban jelenítenek meg (pl. egy kép)
annak érdekében, hogy különleges vizuális hatást keltsen
Megjegyzés: Ez nem foglalja magába az olyan szöveget, amely egy kép része és más lényeges vizuális elemet tartalmaz.
Példa: Egy képen szereplő személy neve egy névtáblán.
- kontrasztarány
-
(L1 + 0.05) / (L2 + 0.05), ahol
Megjegyzés 1:
A kontrasztarány értéke 1-től 21-ig terjedhet (általánosan 1:1-től 21:1-ig).
Megjegyzés
2: Mivel a szerkesztőknek nincs ellenőrzésük a felhasználói beállítások
felett a szöveg megváltoztatására vonatkozóan (például: betűsimítás
vagy finomítás), a szöveghez kapcsolódó kontrasztarány a finomítás
kikapcsolásával értékelhető.
Megjegyzés
3: Az 1.4.3 és az 1.4.6 Teljesítési Követelmények céljainak megfelelően
a kontraszt mérése az előírt háttér figyelembevételével történik, amin
keresztül a szöveg megváltozik a normál használat során. Ha nincs
háttérszín meghatározva, akkor a fehér az elfogadott.
Megjegyzés
4: A háttérszín az előírt színe a tartalomnak. Hibát jelent, ha a
háttér színe nem, míg a szöveg színe meghatározott, mert a felhasználók
alap háttérszíne ismeretlen, és nem lehet értékelni a megfelelő
kontraszt céljából. Hasonló okból hibát jelent, ha a szöveg színe nem,
míg a háttér színe meghatározott.
Megjegyzés
5: Ahol a betű körül keret található, a keret kontrasztot is
biztosíthat, valamint felhasználható a betű és a háttér közötti
kontraszt kiszámításához. A betű körüli keskeny keret a betű részeként
használható. A betű körüli vastag keret, mely annak belső részleteit is
kitölti, fényudvarként működik és háttérnek tekinthető.
Megjegyzés
6: A WCAG megfelelésnek értékelhetőnek kell lennie a tartalomban előírt
színpárok szempontjából, amelyet a szerkesztő egymás melletti
megjelenítésben képzel el egy tipikus megjelenítés során. A
szerkesztőknek nem kell figyelembe venniük az olyan szokatlan
megjelenítéseket, mint a felhasználói program által készített
színváltozások, kivéve olyan esetben, melyek a szerkesztői kódok
eredményei.
- nagyméretű (szöveg)
-
a
legalább 18 pontos vagy 14 pont vastagságú betűméret, amely egyenlő
vonalvastagságot jelent a kínai, japán és koreai (CJK) betűkhöz képest
Megjegyzés
1: Azokat a betűket, melyeknek felismerését csökkenti a különösen
vékony vonalvastagság vagy a szokatlan sajátosság, nehezebb elolvasni,
különösen alacsony kontrasztszinten.
Megjegyzés 2:
A betűméret az a méret, ahogy a tartalmat közvetítik. Ez nem foglalja magába a felhasználó által végzett átméretezést.
Megjegyzés
3: A betű tényleges mérete, amit a felhasználó lát, függ mind a
szerkesztő által meghatározott mérettől, mind a felhasználó
megjelenítési vagy a felhasználói program beállításaitól. Ez a
teljesítési feltétel a jelenleg elérhető általános pixelméreteken
alapul. Az alacsony látóképességgel rendelkező felhasználók
felelőssége, hogy a megfelelő beállítást kiválasszák.
Megjegyzés
4: Amikor a szöveget a betűméret meghatározása nélkül használják, a
nagyobb böngészők által használt legkisebb betűméret elfogadható a betű
meghatározásához. Ha egy 1-es szintű fejléc 14 pontos vagy ennél
nagyobb betűvastagságban jelenik meg a fő böngészőkön, akkor ésszerű
annak feltételezése, hogy nagyméretű szövegről van szó. A relatív
arányosítás hasonló módon számolható ki az alapértelmezett méretek
alapján.
- szöveg
-
karakterek sorozata, mely lehet algoritmikusan meghatározott , ahol a sorozat valamit emberi nyelven fejez ki
Szöveg átméretezés:
Az 1.4.4 teljesítési feltétel (SC) értelmezése
Jelen teljesítési feltétel célja
Jelen teljesítési feltétel célja annak biztosítása, hogy a szöveg alapú parancsokat is magába foglaló, vizuálisan előállított (renderelt) szöveg jól méretezhető legyen annak érdekében, hogy az enyhén látáscsökkent emberek is közvetlenül olvasni tudják anélkül, hogy az olyan kisegítő technológiák használatát igényelnék, mint a képernyőnagyítók. A szöveg alapú parancsok azok a szövegkarakterek, melyeket azért jelenítenek meg, hogy láthatók legyenek [szemben azokkal a szövegkarakterekkel, melyek még mindig olyan adatformában szerepelnek, mint az ASCII]. A felhasználók számára előny származhat a weboldalon található összes tartalom átméretezéséből, de a legkritikusabb elemnek a szöveg számít.
A tartalom méretezése elsődlegesen a felhasználói program feladata. Azok a felhasználói programok, melyek megfelelnek az UAAG 1.0-hez tartozó 4.1 ellenőrzési pontnak, lehetővé teszik, hogy a felhasználók alakítsák ki a szöveg méretezését. A szerkesztők feladata, hogy olyan webtartalmat hozzanak létre, amely nem akadályozza a felhasználói programokat a tartalom hatásos méretezésében. A szerkesztők eleget tehetnek ennek a teljesítési feltételnek azáltal, hogy igazolják, a tartalom nem akadályozza a felhasználói program támogatását a szövegalapú parancsokat is magába foglaló átméretezésben, valamint a szöveg átméretezéséhez vagy az elrendezés megváltoztatásához közvetlenül nyújtott támogatáson keresztül. A közvetlen támogatásra példa a szerveroldali szkripten keresztül történő, amely különböző stíluslapok meghatározásához használható.
A szerkesztők nem számíthatnak a felhasználói programra abban, hogy megfeleljenek a HTML tartalomra vonatkozó, jelen teljesítési feltételnek, amennyiben a felhasználóknak nincs hozzáférésük egy nagyítási támogatással rendelkező felhasználói programhoz. Például, ha olyan környezetben dolgoznak, amely IE 6, vagy Firefox használatát teszi szükségessé.
Amennyiben a szerkesztő olyan technológiát használ, amelynek a felhasználói programjai nem biztosítanak nagyítási támogatást, akkor a szerkesztő felelőssége az ilyen típusú funkcionalitás közvetlen biztosítása vagy az olyan tartalom biztosítása, amely együttműködik a felhasználói program által biztosított funkcionalitással. Amennyiben a felhasználói program nem biztosít nagyítási funkcionalitást, de engedélyezi, hogy a felhasználó megváltoztassa a szöveg méretét a szerkesztő feladata arról gondoskodni, hogy a tartalom használható maradjon a szöveg átméretezésekor is.
Néhány felhasználói felületelem, amely címkeként működik és a felhasználó által elvégzett aktiválást igényel a tartalom eléréséhez, nem elég széles ahhoz, hogy illeszkedjen a címke tartalmához. Például, a web-mail alkalmazásoknál a tárgyoszlop lehet, hogy nem elég széles ahhoz, hogy minden lehetséges tárgy-fejléchez illeszkedjen, azonban a tárgy-fejléc aktiválásával a felhasználó a teljes üzenetet eléri a teljes tárgy-fejléccel együtt. A web-alapú táblázatkezelőkben a megjelenítéshez túl hosszúnak bizonyuló cellatartalmat le lehet vágni és amikor a cella fókuszba kerül, a teljes cellatartalom elérhetővé válik a felhasználó számára. A felhasználói felület elemeinek tartalma szintén túl szélessé válhat azokon a felhasználói felületeken, ahol a felhasználó át tudja méretezni az oszlop szélességét. Ennél a felhasználói felületelem típusnál nem szükséges a sortördelés, a csonkítás elfogadott, amennyiben az elem teljes tartalma elérhető a fókuszba kerüléssel vagy a felhasználó által elvégzett aktiválás után, valamint abban az esetben, ha a csonkítás tényén túl egy jelzés is biztosított a felhasználó számára arról, hogy ez az információ elérhető.
A tartalom megfelel a teljesítési feltételnek, amennyiben 200%-ig felnagyítható, ami a szélesség és a magasság kétszeresét jelenti. A szerkesztők támogathatják az ezen a mértéken felüli átméretezést is, azonban, ahogy az átméretezés egyre nagyobb mértékű lesz, az adaptív elrendezéseknél használhatósági problémák jelentkezhetnek. Például, a szavak túl szélesek lehetnek ahhoz, hogy beleférjenek a rendelkezésükre álló vízszintes helyre és emiatt csonkítani kell őket; vagy az elrendezési kikötések a szöveg és más tartalmak átfedését okozhatják, amikor nagyobb méretűre állítják őket; vagy a mondat egyetlen szava fér csak el egy sorban, ami azt eredményezi, hogy a mondat függőleges oszlopként jelenik meg és nehéz lesz elolvasni.
A munkacsoport véleménye szerint a 200% elfogadható beállítás, amely sokféle tervezés és elrendezés támogatására képes, valamint kiegészít más olyan régebbi képernyőnagyítót, amely minimum 200%-os nagyítást biztosít. A 200% fölötti nagyítás (amelyik átméretezi a szöveget, a képeket, az elrendezési mezőket, és olyan nagyobb vásznat (canvas) hoz létre, amely vízszintes és függőleges görgetést igényelhet) hatásosabb lehet, mint a szöveg átméretezése. A nagyítás támogatására ajánlott kisegítő technológiát rendszerint ilyen helyzetekben használják, és ez jobb hozzáférést biztosíthat, mint a szerkesztők általi kísérletezések a felhasználó közvetlen támogatására.
Megjegyzés: a képként reprezentált szöveget nem lehet olyan jól átméretezni, mint a szöveget, mert hajlamosak képpontokra bontódni. Emiatt, ahol lehetséges, a szöveg használatát javasoljuk. Szintén nehezebb elvégezni a képként reprezentált szöveg előtér és háttér kontrasztjának és színkombinációinak a megváltoztatását, ami azonban néhány felhasználó számára szükséges.
Szintén tekintse meg az
1.4.8 teljesítési feltétel értelmezése – Vizuális megjelenítés fejezetet.
Az 1.4.4 teljesítési feltételből származó előnyök
Példák az 1.4.4 teljesítési feltételre
-
Egy látássérült felhasználó a böngészőben a weboldal szövegméretét 1 em-ről 1.2 em-re növeli. Amíg a felhasználó nem tudta elolvasni a kis méretű szöveget, addig a nagyobb szöveget már el tudja olvasni. A lapon található összes információ akkor is megjelenik, amikor a nagyobb betűtípust használják a szöveghez.
Egy weboldal parancsot tartalmaz az oldal méretének megváltoztatásához. A különböző beállítások kiválasztásával az oldal elrendezése a méretnek leginkább megfelelő módon változik.
-
Egy felhasználó a tartalom méretének megváltoztatásához nagyítási funkciót használ felhasználói programjában. A teljes tartalom egységes ütemben nő, és a felhasználói program szükség esetén gördítősávokat biztosít.
Kapcsolódó források
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
Az 1.4.4-es teljesítési feltételhez kapcsolódó technikák és gyakori hibák - Szöveg átméretezés
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Egyéb technikák (javasolt) az 1.4.4-hez
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
Alapértelmezettként biztosítani a nagybetűket (hivatkozás előkészületben)
-
A tároló méretének definiálása a tárolónak az oldalhoz viszonyított (százalékos) arányában (hivatkozás előkészületben)
A betűk kisebbre méretezése, mint az alapértelmezett felhasználói program által használt méret (hivatkozás előkészületben)
Megjegyzés: A szerkesztő valójában nem fogja ismerni a betűméretet, de célszerű elkerülnie a 100%-nál kisebb százalékos átméretezést
Sorkizárt szöveg elkerülése (hivatkozás előkészületben)
Elégséges térköz biztosítása a sorokban és oszlopokban (hivatkozás előkészületben)
-
Különböző méretek biztosítása a nem szöveges tartalomhoz, amikor annak nincs azonos értékű elérhető változata (hivatkozás előkészületben)
Szöveghasználat kerülése a raszteres képeken (hivatkozás előkészületben)
Szerveroldali szkriptek használata a képként reprezentált szövegek átméretezéséhez (hivatkozás előkészületben)
C17: Scaling form elements which contain text (CSS)
Annak biztosítása, hogy a raszteres képen található szöveg legalább 18 (pt) képpont méretű (hivatkozás előkészületben)
A szöveg lekicsinyítése 50%-ig (hivatkozás előkészületben)
C20: Using relative measurements to set column widths so that lines can average 80 characters or less when the browser is resized (CSS)
C22: Using CSS to control visual presentation of text (CSS)
Mechanizmus biztosítása a feliratok felnagyításához (hivatkozás előkészületben)
Az 1.4.4 kapcsán elkövetett gyakori hibák
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 1.4.4-es teljesítési feltételre vonatkozóan.
Terminológia
- feliratok
-
a médiatartalom megértéséhez szükséges dialógus és dialógus nélküli hanginformáció szinkronizált vizuális vagy szöveges változata
Megjegyzés
1: A feliratok hasonlóak a csak dialógus feliratokhoz, kivéve, hogy a
feliratok nemcsak a beszélt dialógus tartalmát közvetítik, hanem
egyenértékű dialógus nélküli információkat is, amely a program
tartalmának megértéséhez szükséges, beleértve a hanghatásokat, zenét,
nevetést, valamint a beszélő azonosítását és helyzetét.
Megjegyzés 2:
A zárt feliratok olyan megfelelők, amelyek bizonyos lejátszóknál ki- és bekapcsolhatók.
Megjegyzés 3:
A nyílt feliratok azok a feliratok, melyeket nem lehet kikapcsolni. Például: ha a feliratok videófelvételbe ágyazott képként reprezentált szöveg vizuális megfelelői.
Megjegyzés 4:
A feliratok nem fedhetik el és nem akadályozhatják meg a lényeges információ megjelenését a videón.
Megjegyzés 5:
Néhány országban a feliratokat képaláírásnak nevezik.
Megjegyzés 6:
A hangzó leírások feliratozhatók (ez nem kötelező), mivel olyan információ-leírásnak számítanak, melyek már vizuálisan megjelentek.
- képként reprezentált szöveg
-
olyan
szöveg, melyet nem szöveges formátumban jelenítenek meg (pl. egy kép)
annak érdekében, hogy különleges vizuális hatást keltsen
Megjegyzés: Ez nem foglalja magába az olyan szöveget, amely egy kép része és más lényeges vizuális elemet tartalmaz.
Példa: Egy képen szereplő személy neve egy névtáblán.
- kisegítő technológia (jelen dokumentumban használtak alapján)
-
hardver és/vagy szoftver, amely felhasználói programként működik,
vagy együtt egy felhasználói alapprogrammal, annak érdekében, hogy
olyan működést biztosítson, amely megfelel a fogyatékkal élő
felhasználók igényeinek; konkrétan azoknak az igényeknek, amelyek
a felhasználói alapprogramok által biztosítottakon túlmutatnak
Megjegyzés
1: A kisegítő technológia által biztosított működés alternatív
megjelenítéseket (pl. szintetizált beszéd vagy nagyított tartalom),
alternatív beviteli módszereket (pl. hang), további navigációs vagy
irányítási mechanizmusokat és tartalmi átalakításokat (pl. hogyan
tegyük a táblázatokat könnyebben hozzáférhetővé) foglal magába.
Megjegyzés 2:
A kisegítő technológiák gyakran a felhasználói alapprogramokon keresztül közölnek adatokat vagy üzeneteket az API-k használata és monitoros vizsgálata által.
Megjegyzés
3: A felhasználói alapprogramok és a kisegítő technológiák közötti
különbség nem tekinthető abszolútnak. Sok felhasználói alapprogram
biztosít bizonyos jellegzetességeket annak érdekében, hogy segítse a
fogyatékkal élőket. Az alapvető különbség az, hogy a felhasználói
alapprogramok nagy tömegű és sokszínű közönséget céloznak meg, amely
általában a fogyatékkal és az anélkül élőket is magába foglalja. A
kisegítő technológiák szigorúan meghatározott speciális
fogyatékossággal rendelkező felhasználói csoportokat céloznak meg.
Egy kisegítő technológián keresztül nyújtott támogatás sokkal
konkrétabb és megfelelőbb az adott célcsoportba tartozó felhasználók
szükségletei szempontjából. A felhasználói alapprogram biztosíthat
olyan fontos működést a kisegítő technológiák számára, mint a
webtartalom lekérése programokból vagy jelölések (markup) szintaktikai elemzés utáni azonosítható egységekbe osztása.
Példa: a jelen dokumentum szempontjából fontosnak számító kisegítő technológiák magukba foglalják az alábbiakat:
-
képernyőnagyítók és egyéb vizuális olvasást segítő eszközök, melyeket
vizuális, érzékszervi és testi fogyatékossággal rendelkező emberek
használnak a szöveg betűkészletének, méretének, térközének, színének
megváltoztatására, a beszéd szinkronizálására stb. annak érdekében,
hogy a módosított szövegek és képek vizuális olvashatóságát növeljék;
-
képernyőolvasók,
melyeket vak emberek használnak a szöveges információ elolvasására
szintetizált beszéd vagy Braille-olvasás segítségével;
-
szövegből-beszéd
szoftver, amelyet kognitív, nyelvi és tanulási nehézségekkel rendelkező
emberek használnak a szöveg szintetikus beszédre történő átalakításához;
-
hangfelismerő szoftver, melyet olyan emberek használhatnak, akik valamilyen fizikai fogyatékossággal rendelkeznek;
-
alternatív
billentyűzetek, melyeket bizonyos fizikai fogyatékossággal rendelkező
emberek használnak a billentyűzet szimulálására (beleértve az
alternatív billentyűzeteket, amelyek fejmutatót, egyszerű kapcsolókat
és más speciális beviteli eszközöket használnak);
-
alternatív
mutatóeszközök, melyeket bizonyos fizikai fogyatékossággal rendelkező
emberek használnak az egérrel történő rámutatás és a billentyű-
lenyomás szimulálására.
- szöveg
-
karakterek sorozata, mely lehet algoritmikusan meghatározott , ahol a sorozat valamit emberi nyelven fejez ki
Képként reprezentált szöveg:
Az 1.4.5 teljesítési feltétel (SC) értelmezése
1.4.5 Képként reprezentált szöveg: Amennyiben az alkalmazott technológiák biztosítani tudják a vizuális megjelenítést, az alábbi esetek kivételével a szöveg közvetíti inkább az információt, mint a képként reprezentált szöveg:
(AA Szint)
Testreszabás: A képként repezentált szöveg a felhasználói igényeknek megfelelően lehet vizuálisan tesztreszabott;
Lényegiség: Az információ továbbítása érdekében lényeges a szöveg pontos megjelenítése.
Megjegyzés: A logó típusok (a logóhoz tartozó szöveg, vagy márkanév) lényegesnek minősülnek.
Jelen teljesítési feltétel célja
Jelen teljesítési feltétel célja arra ösztönözni a szerkesztőket, akik speciális vizuális megjelenítések alkalmazására képes technológiákat használnak, hogy lehetővé tegyék az egyedi vizuális szövegmegjelenítést igénylő emberek számára a szöveg-megjelenítés beállítását saját igényeik szerint. Ez magába foglalja azokat, akik a szöveg megjelenítését különleges betűméretben, előtér- és háttérszínben, betűcsaláddal, sortávolsággal, vagy igazításssal igénylik.
Amennyiben egy szerkesztő szöveg segítségével is ugyanolyan vizuális hatást képes elérni, akkor az információt inkább szövegként, mint képként jelenítse meg. Ha valamilyen oknál fogva a szerkesztő nem tudja a szöveg formázásával ugyanazt a hatást elérni, a hatás nem lesz megbízhatóan megjeleníthető az általában elérhető felhasználói programokon, vagy ha a jelen feltétel teljesítéséhez használt technológia akadályoz más, olyan feltétel teljesítését, mint az 1.4.4, akkor képként reprezentált szöveget lehet alkalmazni. Például akkor, amikor a szöveg egyedi megjelenítése lényeges az információ átadásához, ilyenek a típusminták, a logótípusok, a márkajelzések, stb. A képként reprezentált szöveg szintén alkalmazható annak érdekében, hogy olyan különleges betűtípust használjanak, amely nem terjedt el széles körben vagy aminek a terjesztése nem áll a szerkesztő jogában, valamint annak érdekében, hogy biztosítsa, hogy a szöveg minden felhasználói programon jól jelenjen meg (az angol szöveg itt az élsimítást említi meg).
Képként reprezentált szöveg szintén használható ott, ahol a felhasználóknak lehetőségük van arra, hogy az igényeiknek megfelelően testreszabják a képként reprezentált szöveget.
A jelen teljesítési feltétel kielégítésére vonatkozó technikák ugyanazok, mint a 1.4.9 teljesítési feltételre vonatkozók, kivéve, hogy csak abban az esetben szükséges őket alkalmazni, ha a vizuális megjelenítés elérhető a szerkesztő által használt technikával. Az 1.4.9 teljesítési feltételnél az elégséges technikák csak akkor kerülnek alkalmazásra, amikor a felhasználó testreszabhatja a kimenetet.
Szintén tekintse meg a
1.4.9 teljesítési feltétel értelmezése - Képként reprezentált szöveg (kivétel nélkül) fejezetet.
Az 1.4.5 teljesítési feltételből származó előnyök
Segít a
gyengénlátóknak (akiknek problémájuk lehet a szerkesztő által használt betűcsaládú, méretű és/vagy színű szövegek olvasásával).
-
Segít a vizuális követési problémákkal rendelkező embereknek (akiknek problémájuk lehet a szerkesztő által használt sortávolság és/vagy igazítás olvasásával).
-
Segít az olvasást befolyásoló kognitív fogyatékosságokkal rendelkező embereknek.
Példák az 1.4.5 teljesítési feltételre
Szerkesztett címsor
A bittérképes képek használata helyett a speciális betűtípusú és méretű címsorok megjelenítéséhez a szerkesztő CSS-t használ ugyanannak a hatásnak az eléréséhez.
Dinamikusan létrehozott képek
Egy weboldal szerveroldali szkriptet használ ahhoz, hogy a szöveget képként jelenítse meg. Az oldal vezérlő funkciókat tartalmaz, melyek lehetővé teszik a felhasználó számára a létrehozott képhez tartozó betűtípus méretének, valamint az előtér és háttér színeinek beállítását.
Idézet
Egy weboldal idézetet tartalmaz. Az idézet a baloldali margótól behúzva, dőlt betűs szövegként jelenik meg. Annak a személynek a neve, akinek az idézetet tulajdonítják, az idézet alatt 1,5-ös sortávolságra áll, még jobban behúzva a baloldali margótól. A szöveg beállításhoz CSS-t használnak; a sorok közötti térköz igazításához ugyanúgy, mint a szöveg betűcsaládjának, méretének, színének és díszítésének megjelenítéséhez.
Navigációs eszközök
Egy weboldal navigációs menüt tartalmaz, amelynek hivatkozásaihoz ikon és szöveg is rendelkezésre áll, céljuk meghatározásához. A szöveg betűcsaládjának, méretének, előtér- és háttérszíneinek megjelenítéséhez CSS-t használnak, ugyanúgy, mint a navigációs hivatkozások közötti térközhöz.
Szöveget tartalmazó logó
Egy honlap a szervezet logóját tartalmazza minden oldal bal felső sarkában. A logó magába foglalja a logó típust (a logó egy részének vagy teljes tartalmának szövege). A szöveg vizuális megjelenítése lényeges a logó beazonosításához, és gif-képként jelenik meg, amely nem engedi a szöveg jellemzőinek megváltoztatását. A képhez tartozik egy szöveges változat.
Betűcsalád ábrázolása
A weboldal információt tartalmaz egy bizonyos betűcsaládról. A betűcsalád helyettesítése egy másik betűtípussal meghiúsítja az ábrázolás célját. Az ábrázolás jpeg-képként jelenik meg, amely nem engedi a szöveg jellemzőinek megváltoztatását. A képhez tartozik egy szöveges változat.
Levél ábrázolása
A weboldal egy eredeti levelet tartalmaz. A levél eredeti formában történő ábrázolása a levél megírásának időpontjáról közvetített információ szempontjából lényeges. A levél gif-képként jelenik meg, amely nem engedi a szöveg jellemzőinek megváltoztatását. A képhez tartozik egy szöveges változat.
Szimbolikus szövegkarakterek
Egy űrlap a felhasználók számára lehetővé teszi a szövegblokkokba történő belépést. Az űrlap számos gombot biztosít, beleértve a szöveg stílusának megváltoztatására szolgáló funkciókat és a helyesírás ellenőrzését. Néhány gomb olyan szövegkaraktereket használ, amelyek nem emberi nyelven működő sorozatot alakítanak ki. Például, a „B” a betűtípus vastagságának növelésére, az „I” a szöveg dőltre állításához, és az „ABC” a helyesírás ellenőrzésére szolgál. A szimbolikus szövegkarakterek gif-képként jelennek meg, amely nem engedi a szöveg jellemzőinek megváltoztatását. A gombokhoz tartozik egy szöveges változat.
Testre szabható betűtípus beállítások a képként reprezentált szövegekben
Egy honlap a felhasználók számára lehetővé teszi, hogy meghatározzák a betűtípus beállításokat, és ezt követően a honlapon található összes, képként reprezentált szöveg a beállításoknak megfelelően fog megjelenni.
Kapcsolódó források
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
Az 1.4.5-ös teljesítési feltételhez kapcsolódó technikák és gyakori hibák - Képként reprezentált szöveg
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Egyéb technikák (javasolt) az 1.4.5-höz
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
Általános technikák a nem szöveges tartalomhoz
Tájékoztató jellegű nem szöveges tartalom beazonosítása (hivatkozás előkészületben)
Az 1.4.5 kapcsán elkövetett gyakori hibák
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 1.4.5-ös teljesítési feltételre vonatkozóan.
(Jelenleg nincs dokumentált hiba)
Terminológia
- címke
-
a szöveg,
vagy más, a szövegalternatívával együtt álló elem, amely a webtartalmon belül a felhasználó számára jelenik meg az elem azonosításához
Megjegyzés 1:
Egy címke minden felhasználó számára megjelenik, ugyanakkor a név rejtve maradhat és csak a kisegítő technológián keresztül jelenik meg.
Számos (de nem az összes) esetben a név és a címke azonos.
Megjegyzés 2:
a címke szakkifejezés a HTML-ben nem korlátozódik a címke elemre.
- képként reprezentált szöveg
-
olyan
szöveg, melyet nem szöveges formátumban jelenítenek meg (pl. egy kép)
annak érdekében, hogy különleges vizuális hatást keltsen
Megjegyzés: Ez nem foglalja magába az olyan szöveget, amely egy kép része és más lényeges vizuális elemet tartalmaz.
Példa: Egy képen szereplő személy neve egy névtáblán.
- szükséges, alapvető
-
amennyiben
eltávolítják, alapvetően megváltoztatja a tartalom információját vagy
funkcióját, és az információ vagy a funkció nem érhető el más olyan
úton, ami megfelelő
Kontraszt (kiemelés):
Az 1.4.6 teljesítési feltétel (SC) értelmezése
Jelen teljesítési feltétel célja
Jelen teljesítési feltétel célja elégséges kontrasztot biztosítani a szöveg és háttere között annak érdekében, hogy az olvasható legyen az enyhén látássérült emberek számára (akik nem használnak kontraszt-erősítő kisegítő technológiát). Az olvasási teljesítmény-értékelések alapján a színvakságban nem szenvedő emberek számára a színárnyalatnak és a színtelítettségnek minimális vagy semmilyen hatása sincs az olvasáshatóságra (Knoblauch at al., 1991). A színvakság (color deficiency) némileg befolyásolhatja a fényerősség kontrasztját. Ezért a javaslatban a kontrasztot olyan módon számítják ki, hogy a szín nem minősül kulcstényezőnek, annak érdekében, hogy a színvak emberek számára is megfelelő kontraszt legyen a szöveg és háttere között.
Nem tartozik ide az a szöveg, amely díszítő hatású és nem közvetít információt. Például, ha véletlenszerű szavakat alkalmaznak a háttérhez, és a szavak a jelentés megváltozása nélkül átrendezhetők vagy helyettesíthetők, akkor ez díszítő hatásúnak minősül és nem kell megfelelnie jelen feltételnek.
A nagyobb és szélesebb betűvastagsággal szerkesztett szöveget könnyebb elolvasásni alacsonyabb kontraszt esetén. Emiatt a kontraszt-követelmény a nagyobb betűméretű szövegeknél alacsonyabb. Ez a nagy betűméretű szövegeknél lehetővé teszi a szerkesztők számára szélesebb színválaszték használatát, ami segíti az oldalak tervezését, különösen a címek esetében. A 18 pontértékű vagy a 14 pontértékű félkövér szöveg elég nagynak minősül ahhoz, hogy alacsonyabb kontrasztarányt használjanak hozzá. (Tekintse meg a "The American Printing House for the Blind" kiadó, valamint az amerikai Kongresszusi Könyvtár nagy betűméretre vonatkozó útmutatóját (Guidelines for Large Printing) nagybetűkre vonatkozó irányelveit a Forrásjegyzék alatt). A „18 pontértéknek” és a „félkövér” kifejezésnek más jelentése van különböző betűtípusok esetében, de a nagyon vékony, vagy szokatlan betűtípusok kivételével megfelelőnek kell lenniük. Mivel nagyon sokféle betűtípus létezik, az általánosan elfogadott méretet alkalmazzák és megjegyzést fűznek a különleges vagy vékony betűtípusokhoz.
Megjegyzés: Amikor a betűtípusok élsimítottak, amit azért alkalmaznak, hogy finomabbnak látszódjanak, akkor veszíthetnek a sötétségükből és a világosságukból. Ilyen módon a tényleges kontrasztot csökkenteni lehet. Sűrűbb törzsvastagságok csökkentik ezt a hatást (vékony betűtípusok esetében inkább a teljes törzs vékonyodik, mint a végek). Ajánlott a nagyobb betűtípusok használata és az olvashatóság ellenőrzése a bekapcsolt betűtípus-,finomítással működő felhasználói programokon.
A szövegre vonatkozó, előzőleg említett kontrasztkövetelmények a képként reprezentált szöveg (olyan szöveg, melyet pixelekben jelenítettek meg, és kép formátumban tároltak) esetében is érvényesek, mint ahogy az az 1.4.3 teljesítési feltételben megállapításra került.
Ez a követelmény olyan helyzetekre is vonatkozik, ahol a képként reprezentált szöveg értelmezését szöveges formátumban tervezték. Az olyan kiegészítő szöveg, mint a fényképeken esetlegesen szereplő utcanévtábla, nem tartozik ide. Mint az a szöveg sem, melyet valamiért úgy terveztek, hogy mindenki számára láthatatlan legyen. Az olyan stilizált szöveget, mint ami például a vállalati logókban található, a funkciója szerint kell az oldalon kezelni, amely vagy garantálja, vagy nem a tartalom szöveges változatban történő megjelenítését. A logókon és logótípusokon felül kialakított egységes vizuális irányelvek nem tartoznak a kivételek közé.
Ebben a rendelkezési részben van egy kivétel, amely szerint „a képnek azon részei, melyek más fontos vizuális tartalommal rendelkeznek,”. Ennek a kivételnek az a célja, hogy megkülönböztesse a szöveget tartalmazó képeket azoktól a képként reprezentált szövegektől, amelyek annak érdekében helyettesítik a szöveget, hogy az egyedi formában jelenjen meg.
Habár jelen teljesítési feltétel csak szöveg-alkalmazására vonatkozik, hasonló kérdések merülnek fel a táblázatokban vagy grafikonokban megjelenített adatok esetében is. Szintén jó színkontrasztot kell biztosítani ezekhez az adatokat megjelenítő formákhoz.
Indoklás a választott arányokhoz
A 3:1 kontrasztarány az [ISO-9241-3] és az [ANSI-HFES-100-1988] által ajánlott minimális arány a szabványos szöveghez és látványhoz. Az 1.4.3 teljesítési feltételben az 5:1 arány kerül alkalmazásra olyan kontrasztvesztés esetén, amely a közepesen alacsony látásélesség, a veleszületett vagy a szerzett színvakság következményeként jelentkezik, illetve tipikusan az életkor növekedésével járó kontrasztérzékenység elvesztése esetén.
Ennek az az alapja, hogy a látásélesség logaritmusának csökkenése általánosan összefügg a kontrasztérzékenység logaritmusának csökkenésével. Azoknak a csökkent látóképességű embereknek, akik 20/40 látásélességgel rendelkeznek, nagyjából 4.5:1 kontrasztra van szükségük, ahhoz, hogy az azonos értékű legyen az egészséges látásra vonatkozó 3:1 minimum kontrasztszabvánnyal [ARDITI-FAYE]. A 20/47 látásélességgel rendelkező felhasználóknak körülbelül 5:1 kontrasztra, míg a 20/80 látásélességgel rendelkezőknek körülbelül 7:1 kontrasztra van szükségük.
Az árnyalatokat másként érzékelik a színvak felhasználók (a veleszületett és a szerzett esetekben egyaránt), ami az egészséges látóképességű felhasználókhoz hasonlítva eltérő színeket és relatív fényerősségű kontrasztokat eredményez, és emiatt a népesség fent említett részénél a megfelelő kontraszt és az olvashatóság eltérő. Azonban a színvakság eltérő típusai miatt általánosan elfogadott és hatásos színpár használatot a kontraszt kérdésében quantitative adatokkal meghatározni nem lehetséges. A megfelelő fényerősségű kontraszt iránti igény a színérzékeléstől független kontraszt elvárásán keresztül alkalmazkodik ehhez. Szerencsére a fényerősség érzékelése a rövid és hosszú-hullámú idegvégződések által történik, melyek nagymértékben átfedik egymás színkép-válaszait. Ennek eredménye, hogy a hatásos fényerősségű kontraszt általánosságban kiszámítható, a speciális színvakság figyelembe vétele nélkül. Kivételt jelent a dikromatikus színlátással rendelkezők számára a túlnyomórészt hosszú hullámhosszúságú színek használata a sötétebb általában feketében megjelenő) színek helyett. (Ebből az okból kifolyólag, javasolt technikát biztosítunk a fekete alapon piros elkerüléséhez). További információkért tekintse meg a [ARDITI-KNOBLAUCH]
[ARDITI-KNOBLAUCH-1996]
[ARDITI].
Az AA szinthez az 5:1 kontrasztarány került kiválasztásra, mert ez egyenlíti ki a megközelítőleg 20/40 értéknek megfelelő csökkent látóképességű felhasználók által általánosan tapasztalt kontrasztérzékenység hiányát (a 20/40 értéket megközelítőleg 4,5:1 aránynak számolják, amit további kismértékű kontrasztnövekedés biztosításával felkerekítenek 5-re.) A 20/40 érték általában egy körülbelül 80 éves ember tipikus látásélességének felel meg. [GITTINGS-FOZARD]
Az AAA szinthez a 7:1 kontrasztarány került kiválasztásra, mert ez egyenlíti ki a megközelítőleg 20/80 értéknek megfelelő csökkent látóképességű felhasználók által általánosan tapasztalt kontrasztérzékenység hiányát. A nagyobb látáscsökkenéssel rendelkező emberek általában kisegítő technológiákat használnak a tartalmak eléréséhez (ezek a kisegítő technológiák általában beépített kontraszterősítővel, valamint nagyítási lehetőséggel rendelkeznek). A 7:1 arány ezért általában kiegyenlíti a kontrasztérzékenység hiányát, amit azok a csökkent látóképességű felhasználók tapasztalnak, akik nem használnak kisegítő technológiát. Ugyanez az arány a színvakok számára is biztosít kontraszterősítést.
Megjegyzés: az [ISO-9241-3] és az [ANSI-HFES-100-1988] számítások szövegtörzsekhez készültek. Enyhített kontrasztarány biztosított a sokkal nagyobb méretű szövegekhez.
Megjegyzések a képletről
Átváltás a nem-lineáris alakokról a lineáris RGB értékekre az IEC/4WD 61966-2-1 [IEC-4WD] és a „Szabványos alapértelmezett színtér az internethez – sRGB” [sRGB] alapján történik.
A kontrasztra vonatkozó képlet (L1/L2) az [ISO-9241-3] és az [ANSI-HFES-100-1988] szabványokon alapul.
Az ANSI/HFS 100-1988 szabvány megköveteli, hogy a környező fényekből hozzáadódó értékek kerüljenek bele az L1 és L2 számításába. A .05 érték használata az [IEC-4WD] szabványból származó "Tipikus megtekintési fényfolt"-on és az M. Stokes és mások által készített [sRGB] tanulmányon alapul.
Jelen teljesítési feltétel és a hozzá kapcsolódó definíciók a „kontrasztarány”, és „relatív fényerősség” szakkifejezést használják a „fényerősség” kifejezés helyett, azért, hogy rámutassanak arra a tényre, hogy a webtartalom önmagában nem sugároz fényt. A kontrasztarány megadja a relatív fényerősség mértékét, amelyet a megjelenítés eredményezne. (Mivel arányról van szó, dimenzióval nem rendelkezik.)
Az 1.4.6 teljesítési feltételből származó előnyök
A gyengénlátó emberek gyakran nehézségekbe ütköznek az olyan szövegek elolvasásánál, amelyek nem különülnek el a háttértől. Ez súlyosbodhat, ha az egyén színvaksággal küzd, amely még inkább csökkenti a kontrasztot. Minimum fényerősségű kontrasztarány biztosítása a szöveg és háttere között könnyebben olvashatóvá teheti a szöveget, még abban az esetben is, ha az egyén nem látja a színek teljes skáláját. Ez azoknál a személyeknél is működik, akik egyáltalán nem képesek a színek érzékelésére.
Példák az 1.4.6 teljesítési feltételre
Kapcsolódó források
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
Az 1.4.6-os teljesítési feltételhez kapcsolódó technikák és gyakori hibák - Kontraszt (kiemelés)
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Elégséges (minimum) technikák
Utasítások: Válassza ki az alábbi szituációk közül azt, amelyik illik az Ön által használt tartalomhoz. Minden szituáció olyan, számmal jelölt technikákat (vagy technikák kombinációját) tartalmaz, amelyet a Munkacsoport elégségesnek tart az adott szituációban.
Egyéb technikák (javasolt) az 1.4.6-hoz
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
G156: Using a technology that has commonly-available user agents that can change the foreground and background of blocks of text
Magasabb kontrasztérték használata mintázott háttér felett található szöveghez (jövőbeli hivatkozás)
Unikód szöveg és stíluslapok használata a képként reprezentált szöveg helyett (hivatkozás előkészületben)
Fekete szöveg mögött világos pasztellszínű háttér használata a fehér háttér helyett (hivatkozás előkészületben)
Magasabb kontrasztérték használata a grafikonokban lévő sorokhoz (hivatkozás előkészületben)
Nagyobb kontraszt-szint használata a piros-fekete szöveg/háttér párosításokhoz
Túlnyomórészt a középső színképhez tartozó színek használata a világos megjelenítéshez és színképbeli szélsőséges értékek (kék és vörös hullámhossz) használata a sötéthez
Fekete szöveg mögött világos pasztellszínű háttér használata a fehér háttér helyett, az elégséges, de nem szélsőséges kontrasztok létrehozásához (hivatkozás előkészületben)
Egyszerű vonalas rajzokat használó ikonok készítése, amelyek teljesítik a szövegre vonatkozó kontrasztfeltételeket (hivatkozás előkészületben)
Elégséges színkontrasztot biztosítani a grafikonoknál és táblázatoknál (hivatkozás előkészületben)
Alapértelmezett ábrázolásként 3:1, vagy magasabb kontrasztarány használata (hivatkozás előkészületben)
Elégséges színkontrasztot biztosítani az üres szövegmezőkhöz (hivatkozás előkészületben)
Az 1.4.6 kapcsán elkövetett gyakori hibák
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 1.4.6-os teljesítési feltételre vonatkozóan.
Terminológia
- csak dekoráció
-
kizárólag csak esztétikai célja van, nem nyújt információt és nincs funkciója
Megjegyzés:
A szöveg csak dekorációnak számít, amennyiben a szavak a céljuk
megváltoztatása nélkül cserélhetők, vagy helyettesíthetők.
Példa: Egy szótár fedőlapján nagyon halvány, véletlenszerű szavak találhatók a háttérben.
- felhasználói felület-elem
-
a
felhasználók által észlelt tartalom olyan része, amely egy
meghatározott (distinct) funcióhoz tartozó egyszerű vezérlésnek számít
Megjegyzés 1:
A többszörös felhasználói felületelemek
egyszeres algoritmikus elemként implementálhatóak. Az alkotóelemek
itt nem kötődnek programozási technikákhoz, hanem inkább ahhoz, amit a
felhasználók egyedi vezérlőelemként érzékelnek.
Megjegyzés 2:
A felhasználói felületelemek egyéb elemeket és hivatkozásokat, illetve szkriptek által generált alkotóelemeket foglalnak magukba.
Példa:
Egy kisalkalmazáshoz tartozik egy „vezérlés,” amelyet a tartalmon
belüli mozgásra lehet használni soronként vagy oldalanként, vagy
véletlenszerű eléréssel. Mivel ezek közül mindegyiknek névvel kell
rendelkeznie és egyedileg beállíthatónak kell lenniük, mindegyikük felhasználói felületelem lesz.
- képként reprezentált szöveg
-
olyan
szöveg, melyet nem szöveges formátumban jelenítenek meg (pl. egy kép)
annak érdekében, hogy különleges vizuális hatást keltsen
Megjegyzés: Ez nem foglalja magába az olyan szöveget, amely egy kép része és más lényeges vizuális elemet tartalmaz.
Példa: Egy képen szereplő személy neve egy névtáblán.
- kontrasztarány
-
(L1 + 0.05) / (L2 + 0.05), ahol
Megjegyzés 1:
A kontrasztarány értéke 1-től 21-ig terjedhet (általánosan 1:1-től 21:1-ig).
Megjegyzés
2: Mivel a szerkesztőknek nincs ellenőrzésük a felhasználói beállítások
felett a szöveg megváltoztatására vonatkozóan (például: betűsimítás
vagy finomítás), a szöveghez kapcsolódó kontrasztarány a finomítás
kikapcsolásával értékelhető.
Megjegyzés
3: Az 1.4.3 és az 1.4.6 Teljesítési Követelmények céljainak megfelelően
a kontraszt mérése az előírt háttér figyelembevételével történik, amin
keresztül a szöveg megváltozik a normál használat során. Ha nincs
háttérszín meghatározva, akkor a fehér az elfogadott.
Megjegyzés
4: A háttérszín az előírt színe a tartalomnak. Hibát jelent, ha a
háttér színe nem, míg a szöveg színe meghatározott, mert a felhasználók
alap háttérszíne ismeretlen, és nem lehet értékelni a megfelelő
kontraszt céljából. Hasonló okból hibát jelent, ha a szöveg színe nem,
míg a háttér színe meghatározott.
Megjegyzés
5: Ahol a betű körül keret található, a keret kontrasztot is
biztosíthat, valamint felhasználható a betű és a háttér közötti
kontraszt kiszámításához. A betű körüli keskeny keret a betű részeként
használható. A betű körüli vastag keret, mely annak belső részleteit is
kitölti, fényudvarként működik és háttérnek tekinthető.
Megjegyzés
6: A WCAG megfelelésnek értékelhetőnek kell lennie a tartalomban előírt
színpárok szempontjából, amelyet a szerkesztő egymás melletti
megjelenítésben képzel el egy tipikus megjelenítés során. A
szerkesztőknek nem kell figyelembe venniük az olyan szokatlan
megjelenítéseket, mint a felhasználói program által készített
színváltozások, kivéve olyan esetben, melyek a szerkesztői kódok
következményei.
- nagyméretű (szöveg)
-
a
legalább 18 pontos vagy 14 pont vastagságú betűméret, amely egyenlő
vonalvastagságot jelent a kínai, japán és koreai (CJK) betűkhöz képest
Megjegyzés
1: Azokat a betűket, melyeknek felismerését csökkenti a különösen
vékony vonalvastagság vagy a szokatlan sajátosság, nehezebb elolvasni,
különösen alacsony kontrasztszinten.
Megjegyzés 2:
A betűméret az a méret, ahogy a tartalmat közvetítik. Ez nem foglalja magába a felhasználó által végzett átméretezést.
Megjegyzés
3: A betű tényleges mérete, amit a felhasználó lát, függ mind a
szerkesztő által meghatározott mérettől, mind a felhasználó
megjelenítési vagy a felhasználói program beállításaitól. Ez a
teljesítési feltétel a jelenleg elérhető általános pixelméreteken
alapul. Az alacsony látóképességgel rendelkező felhasználók
felelőssége, hogy a megfelelő beállítást kiválasszák.
Megjegyzés
4: Amikor a szöveget a betűméret meghatározása nélkül használják, a
nagyobb böngészők által használt legkisebb betűméret elfogadható a betű
meghatározásához. Ha egy 1-es szintű fejléc 14 pontos vagy ennél
nagyobb betűvastagságban jelenik meg a fő böngészőkön, akkor ésszerű
annak feltételezése, hogy nagyméretű szövegről van szó. A relatív
arányosítás hasonló módon számolható ki az alapértelmezett méretek
alapján.
- szöveg
-
karakterek sorozata, mely lehet algoritmikusan meghatározott , ahol a sorozat valamit emberi nyelven fejez ki
Halk vagy néma háttérhang:
Az 1.4.7 teljesítési feltétel (SC) értelmezése
1.4.7 Halk vagy néma háttérhang: Annak az előre rögzített csak-hang tartalomnak az esetében, amely (1) nem CAPTCHA hang, vagy hangzó logo, illetve (2) főként beszédet tartalmaz, és (3) nem dallamosítás, melynek elsődleges célja a zenével való kifejezés, mint például az ének és rappelés, legalább az egyik feltétel a következők közül teljesül:
(AAA Szint)
Nincs háttér: A hanganyag nem tartalmaz háttérzajt.
Kikapcsolás: A háttérzaj kikapcsolható.
20 dB: Az esetleges hanghatások kivételével a háttérzaj legalább 20 decibellel alacsonyabb, mint az előtérben hallható beszéd. Kivételt képeznek az alkalomszerű 1-2 másodpercig hallható hangok.
Megjegyzés:A "decibel" meghatározás által a háttérhangok, melyek megfelelnek ezeknek a követelményeknek, megközelítőleg négyszer halkabban hallhatók, mint az előtérben folyó beszéd.
Jelen teljesítési feltétel célja
Jelen teljesítési feltétel célja biztosítani azt, hogy bármilyen nem beszédhang elég halk legyen ahhoz, hogy egy nagyothalló felhasználó meg tudja különböztetni a beszédet a háttérhangoktól vagy az előtérben hallható beszédtartalom más zajától.
A hallást kisegítő rendszerek (ALS) alapján választották ki a 20 dB értéket: Áttekintés és ajánlások [LAALS] és a hallókészülékekben a digitális vezeték nélküli telefonok által okozott vételi zavar mérései a fülben [HEARING-AID-INT]
alapján.
Az 1.4.7 teljesítési feltételből származó előnyök
Példák az 1.4.7 teljesítési feltételre
Kapcsolódó források
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
Az 1.4.7-es teljesítési feltételhez kapcsolódó technikák és gyakori hibák - Halk vagy néma háttérhang
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Egyéb technikák (javasolt) az 1.4.7-höz
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
Az 1.4.7 kapcsán elkövetett gyakori hibák
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 1.4.7-es teljesítési feltételre vonatkozóan.
(Jelenleg nincs dokumentált hiba)
Terminológia
- CAPTCHA
-
mozaikszó a „Teljesen automatikus nyilvános Turing-teszt emberek és számítógépek megkülönböztetésére” (Completely Automated Public Turing test to tell Computers and Humans Apart)
Megjegyzés
1: A CAPTCHA-tesztek gyakran arra kérik a felhasználót, hogy gépeljen
be egy szöveget, ami zavaros képként vagy hang-fájlként jelenik meg.
Megjegyzés
2: A Turing-teszt bármilyen tesztrendszer lehet, melyet arra terveztek,
hogy megkülönböztesse az embert a számítógéptől. A híres
számítástechnikai szakember, Alan Turing után kapta a nevét. A
szakkifejezést a Carnegie Mellon Egyetem kutatói találták ki. [CAPTCHA]
- címke
-
a szöveg,
vagy más, a szövegalternatívával együtt álló elem, amely a webtartalmon belül a felhasználó számára jelenik meg az elem azonosításához
Megjegyzés 1:
Egy címke minden felhasználó számára megjelenik, ugyanakkor a név rejtve maradhat és csak a kisegítő technológián keresztül jelenik meg.
Számos (de nem az összes) esetben a név és a címke azonos.
Megjegyzés 2:
a címke szakkifejezés a HTML-ben nem korlátozódik a címke elemre.
- kizárólag hanganyag
-
időalapú megjelenítés, amely kizárólag hanganyagot tartalmaz (nincs videó és nincs interakció)
Vizuális megjelenítés:
Az 1.4.8 teljesítési feltétel (SC) értelmezése
1.4.8 Vizuális megjelenítés: A szöveg blokkok vizuális megjelenítéséhez egy mechanizmus érhető el, amely lehetővé teszi az alábbiakat:
(AAA Szint)
az előtér és a háttér színeit a felhasználó kiválaszthatja
a szélesség nem több, mint 80 karakter, vagy karakterjel (CJK esetében 40)
a szöveg nem sorkizárt (a jobb és bal margóhoz igazított)
a sortávolság (sorköz) legalább másfeles a bekezdések között, és a bekezdések közötti távolság legalább másfélszer nagyobb, mint a sorok közötti távolság
kisegítő technológia nélkül lehetséges a szöveget 200 százalékkal nagyobbra méretezni anélkül, hogy a felhasználónak a teljes képernyős megjelenítésnél egy sornyi szöveg olvasáshoz horizontálisan görgetnie kellene
Jelen teljesítési feltétel célja
Jelen teljesítési feltétel célja annak biztosítása, hogy a vizuálisan előállított szöveg olyan módon jelenjen meg, hogy érzékelhető legyen anélkül, hogy az elrendezése akadályozná az olvashatóságát. Egyes kognitív, nyelvi és tanulási fogyatékossággal küzdő emberek és néhány gyengénlátó felhasználó nem tudja érzékelni a szöveget és/vagy elveszítik olvasási helyzetüket, amennyiben a szöveg nehezen olvasható módon jelenik meg. Számukra szükséges, hogy ki tudják választani a szöveg és a háttér színét. Ezek az emberek néha olyan színkombinációkat választanak, melyek nem tűnnek ösztönösnek egy ép ember számára. Néha ezeknek a párosításoknak rendkívül alacsony a kontrasztja. Olykor csak a nagyon speciális színkombinációk működnek esetükben. A színszabályozás vagy a szöveg megjelenítésének egyéb szempontjai sokat segítenek a fent említett embereknek a megértésben.
Bizonyos olvasási vagy látási fogyatékossággal élők számára a hosszú sorokból álló szöveg jelentős akadályt képezhet. Számukra problémát jelent olvasási helyzetük megtartása és a szöveg nyomonkövetése. Keskeny szövegblokk használata megkönnyíti, hogy továbblépjenek a blokkban lévő következő sorra. A soroknak nem szabad meghaladniuk a 80 karaktert vagy karakterjelet (CJK esetében 40), ahol az írás karakterjelekből áll a szöveghez tartozó írásrendszerben. Tanulmányok kimutatták, hogy a kínai, japán és koreai (CJK) karakterek megközelítőleg kétszer olyan vastagok, mint a nem CJK karakterek, amikor jellemzőik alapján mindkét karaktertípus ugyanazt az olvashatóságot éri el megjelenítésnél, így a maximális sorszélesség a CJK karaktereknél fele annyi, mint a nem CJK karaktereknél.
Számukra nehézséget okoz olyan szövegek nyomonkövetése, ahol a sorok túl közel állnak egymáshoz. A sorok és bekezdések közötti nagyobb hely biztosítása lehetővé teszi számukra a következő sor hatékonyabb követését, és annak felismerését, hogy elértek a bekezdés végére. Az a legjobb, ha több különböző választási lehetőség áll rendelkezésre, például a másfeles és a dupla sortávolság. A bekezdések közötti másfeles sortávolság alatt azt értjük, hogy egy sor teteje 150%-al messzebb van az alul lévő sor tetejétől, ahhoz képest, mint amikor a szöveg „szimpla sortávolságú” (az alapértelmezett térköz a betűtípushoz). Ha a bekezdés térköze 1.5- ször nagyobb, mint a sortávolság, ez azt jelenti, hogy a térköz az 1-es bekezdés utolsó sorának tetejétől 250%-al távolabb van a következő bekezdés első sorának tetejéhez képest (Azaz, a két bekezdés között van egy üres sor, ami az egyes üres sor térközének 150%-a).
Másoknak problémát jelent a balra és jobbra igazított szöveg olvasása. A sorkizárt szövegekben a szavak közötti térköz egyenetlenségei, a térköz „fehér csíkjainak” jelenségét okozhatják az oldalon, ami az olvasást megnehezíti és néhány esetben lehetetlenné teszi. A sorkizárt szöveg szintén okozhatja azt, hogy a szavak olyan szorosan kerülnek egymás mellé, hogy nehéz lesz elválasztani a határaikat.
Az átméretezési lehetőség biztosítja azt, hogy a vizuálisan előállított (renderelt) szöveg (szövegkarakterek, melyeket azért jelenítenek meg, hogy láthatók legyenek [szemben a szövegkarakterekkel, melyek még mindig olyan adatformában szerepelnek, mint az ASCII]) sikeresen méretezhető legyen, anélkül, hogy a felhasználónak balra és jobbra kelljen a képernyőn gördülnie ahhoz, hogy az egész tartalmat lássa. Amikor a szöveget így állították össze akkor a tartalmat folyamatosnak nevezik. Ez lehetővé teszi a gyengénlátók és a kognitív fogyatékossággal élő emberek számára a szöveg méretének növelését anélkül, hogy összezavarnánk őket.
A tartalom méretezése elsődlegesen a felhasználói program feladata. Azok a felhasználói programok, melyek megfelelnek az UAAG 1.0-hez tatozó 4.1 ellenőrzési pontnak, lehetővé teszik, hogy a felhasználók alakítsák ki a szöveg méretezését. A szerkesztők felelőssége pedig, hogy olyan webtartalmat hozzanak létre, amely nem akadályozza a felhasználói programokat a tartalom méretezésében és amely engedélyezi a tartalom folyamatosságát a kimenet aktuális szélességének megfelelően. A szöveg átméretezésére vonatkozó további információkért tekintse meg az
1.4.4 teljesítési feltétel - Szöveg átméretezés értelmezése fejezetet.
A vízszintes görgetés nem követelhető meg olyan kisképernyős eszközökön, ahol a hosszú szavak egyetlen sorban jelenhetnek meg, és a felhasználóktól vízszintes görgetést igényelnek. Jelen követelmény céljaival összhangban a szerkesztőknek biztosítaniuk kell, hogy egy szabványos asztali/laptop képernyőn, a teljes méretű böngészőablak használatakor, a tartalom megfelel ennek a követelménynek. Mivel az emberek általában több évig megtartják a számítógépüket, a legjobb, ha nem a legújabb asztali/laptop képernyő-megoldásokra támaszkodunk, hanem figyelembe vesszük az évek során a gyakori asztali/laptop képernyő-megoldásokat, amikor ezt az értékelést elvégezzük.
A tördelés mindaddig lehetséges, amíg a szavak nem olyan hosszúságúak, hogy egyetlen szó hosszabb, mint a teljes képernyő szélességének fele. A nagyon hosszú URI-k kifuthatnak a felnagyított képernyő oldalán, de ezek nem tekintendők szövegnek az „olvasáshoz”, és ezért nem sértik meg ezt a követelményt.
Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a felhasználónak soha nem szükséges vízszintesen görgetni. Ez csak azt jelenti, hogy a szöveg egy sorának elolvasásához nincs szükség a vízszintes görgetés előre és hátra irányú használatára. Például, ha egy oldal két egyenlő méretű szövegoszlopból áll, akkor automatikusan megfelel jelen rendelkezésnek. Az oldal felnagyítása azt jelenti, hogy az első oszlop a teljes képernyőt elfoglalja, és a felhasználó tudja függőlegesen lefelé mozgatni az oldalt az olvasáshoz. A második oszlop elolvasásához vízszintesen jobbra kell görgetni, ahol a jobb oldali oszlop teljesen beleillik a képernyőbe, majd további vízszintes görgetés nélkül elolvasni az oszlopot.
Az 1.4.8 teljesítési feltételből származó előnyök
Jelen teljesítési feltétel segíti a gyengénlátó felhasználókat azáltal, hogy megengedi számukra a szöveg megtekintését anélkül, hogy egyes megjelenítések zavarólag hatnának.
Lehetővé teszi számukra a könnyebben látható szöveg beállítását azáltal, hogy a szín és a szövegblokkok méretének szabályozását engedélyezi
.
Jelen teljesítési feltétel segít a kognitív, nyelvi és tanulási fogyatékosságokkal élő embereknek a szöveg érzékelésében és a helyzetük meghatározásában a szövegblokkon belül.
Bizonyos kognitív fogyatékossággal küzdők jobban tudják olvasni a szöveget, amikor ők választják ki a saját előtér és háttérszín összeállításaikat.
Mások sokkal könnyebben meg tudják határozni helyzetüket, amikor a szövegblokkok keskenyek, illetve amikor ők tudják beállítani a sorok és bekezdések közötti térköz mértékét.
Egyesek pedig könnyebben tudják olvasni azt a szöveget, ahol a szavak közötti térköz szabályos.
Példák az 1.4.8 teljesítési feltételre
Az alábbi képek példákat mutatnak a szimpla, másfeles és a dupla sortávolságú szövegre, egy bekezdésen belül.
A karakterjelek példái tartalmazzák az "A" betűt, "→" (egy nyíl szimbólumot), és "さ" (egy japán karaktert).
Kapcsolódó források
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
CSS 2 Box Model
CSS 2 Visual formatting Model
CSS 2 Visual formatting Model Details
CssLayouts
About fluid and fixed width layouts
Accessible CSS
Ideal line length for content
Developing sites for users with Cognitive disabilities and learning difficulties
RDFA Primer
MULTIFUNK: Bringing computer-supported reading one step further, Date: April 2002, ISBN: 82-539-0491-6, Author: Gjertrud W. Kamstrup, Eva Mjøvik, Anne-Lise Rygvold og Bjørn Gunnar Saltnes
ERIC Web portal
"Cognitive difficulties and access to information systems - an interaction design perspective", Peter Gregor and Anna Dickinson, Applied Computing, University of Dundee
"Case Study of a Dyslexic Person's Visual Perceptual Problems: A Fizz Effect", Nigel Beauchamp, IMPACT Research Group, Computer Science, Loughborough University
"A Dyslexic Perspective on e-Content Accessibility" Peter Rainger, Date of Publication: 20/01/03
Legge, G.E., Pelli, D.G., Rubin, G.S., & Schleske, M.M.:Psychophysics of reading. I. Normal Vision,Vision Research, 25, 239-252, 1985.
Legge, G.E., Rubin, G.S., Pelli, D.G., & Schleske, M.M.:Psychophysics of reading. II. Low Vision,Vision Research, 25, 253-266, 1985.
Osaka,N. and Oda, K. (1991). Effective visual field size necessary for vertical reading during Japanese text processing. Bulletin of Psychonomic Society,29(4),345-347.
Beckmann, P.J. & Legge, G.E. (1996). Psychophysics of reading. XIV. The page-navigation problem in using magnifiers. Vision Research, 36, 3723-3733.
川嶋英嗣・小田浩一(2003).読書におけるスクロール方向とウィンドウ幅の影響 日本心理学会第67回大会, 502.
小田浩一・今橋真理子(1995). 文字認知の閾値と読みの閾値. VISION, 7,
165-168.
Osaka,N. (1994). Size of saccade and fixation duration of eye movements during reading: psychophysics of Japanese text processing. Journal of Optical Society of America A, 9(1), 5-13.
山中今日子・小田浩一 (2007). 漢字の画数と書体のウェイトが視認性に及ぼす
影響. 視覚学会2007年夏季大会ポスター 1p1 Vision, P.167.
Line Length, Volume, and Density
The Forgotten People: Designing for Cognitive Disability
The Disability Discrimination Act, Developing an
Accessible Information Policy (PDF)
Cognitive Disabilities and the Web: Where Accessibility and Usability Meet?
Guidance on accessible publishing
An Accessibility Frontier: Cognitive disabilities and learning difficulties
Cognitive/Perceptual Difference And Good Web Design
Az 1.4.8-as teljesítési feltételhez kapcsolódó technikák és gyakori hibák - Vizuális megjelenítés
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Elégséges (minimum) technikák
Utasítások: Mivel ez egy több részből álló teljesítési feltétel, az egyiket az alább felsorolt minden egyes követelményhez tartozó számozott tétel közül teljesítenie kell.
Egyéb technikák (javasolt) az 1.4.8-hoz
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
Lebegtetést használni bekezdések, listaelemek vagy táblázatcellák kiemeléséhez (HTML, CSS) (hivatkozás előkészületben)
Sans serif (talpatlan) betűtípussal megjeleníteni egy szöveget, vagy egy mechanizmust biztosítani ennek eléréséhez (CSS) (hivatkozás előkészületben)
Függőleges (díszjeles vagy számozott) listák használata a beépített listák helyett (hivatkozás előkészületben)
Nagybetűk és kisbetűk használata a szöveg nyelvének betűzési szabályai szerint (hivatkozás előkészületben)
Nagyméretű betűtípusok biztosítása alapértelmezettként (hivatkozás előkészületben)
A szöveg használatának elkerülése raszter-képeken (hivatkozás előkészületben)
A betűtípusok kisebbre történő átméretezésének kerülése, a felhasználói program által alapértelmezettként elfogadotthoz képest (hivatkozás előkészületben)
-
Elegendő oszlopon belüli térköz biztosítása (hivatkozás előkészületben)
A középre igazított szöveg elkerülése (hivatkozás előkészületben)
Dőltbetűs darabolások kerülése (hivatkozás előkészületben)
A különböző stílusok túlzott mértékű használatának elkerülése az egyes oldalakon és helyeken (hivatkozás előkészületben)
A hivatkozások vizuális megkülönböztetése (hivatkozás előkészületben)
Kibővíthető felsorolási jelek biztosítása (hivatkozás előkészületben)
A felsorolási jelek megjelenítése/elrejtése (hivatkozás előkészületben)
Egy e-m szélességű szóköz, vagy két szóköz behelyezése a mondatok után (hivatkozás előkészületben)
Az 1.4.8 kapcsán elkövetett gyakori hibák
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 1.4.8-as teljesítési feltételre vonatkozóan.
Terminológia
- mechanizmus
-
folyamat vagy technika az eredmény eléréséhez
Megjegyzés 1: A mechanizmust a tartalom keretein belül biztosíthatjuk, illetve épülhet platformokra vagy felhasználói programokra, a kisegítő technológiákat is beleértve.
Megjegyzés 2: A mechanizmusnak az adott megfelelőségi nyilatkozat összes teljesítési kritériumának eleget kell tennie.
- szövegblokk
-
több, mint egy mondatot tartalmazó szöveg
- teljes képernyős megjelenítés
-
a legtöbb általános méretű asztali/laptop kijelzőn a legnagyobb méretű kimenet
-
Megjegyzés: Miután az emberek évekig használják számítógépeiket, javasolt, hogy ne a legújabb desktop megjelenítési felbontásra támaszkodjunk, hanem az evaluálás során a több évre kiterjedő, gyakorta használt desktop megjelenítési felbontásokat vegyük figyelembe.
Képként reprezentált szöveg (kivétel nélkül):
Az 1.4.9 teljesítési feltétel (SC) értelmezése
1.4.9 Képként reprezentált szöveg (kivétel nélkül): Képként
reprezetnált szöveg csak dekorációként szolgál, illetve ott használt ahol a szöveg sajátos megjelenítése lényeges sajátos megjelenítése.
(AAA Szint)
Megjegyzés: A logo típusok (a logohoz tartozó szöveg, vagy márkanév) lényegesnek minősülnek.
Jelen teljesítési feltétel célja
Jelen teljesítési feltétel célja biztosítani az egyedi vizuális szövegmegjelenítést igénylő emberek számára a szöveg megjelenítésének szabályozását saját igényeik szerint. Ide tartoznak azok, akik a szöveg megjelenítését egyedi betűméretben, előtér és háttérszínben, betűcsaláddal, sortávolsággal vagy igazítással igénylik.
Ez a szöveg olyan módon történő létrehozását jelenti, amely megengedi a megjelenítésének megváltoztatását vagy biztosít egy mechanizmust, amellyel a felhasználók alternatív megjelenítést választhatnak. A megvalósítást jól példázza a képként reprezentált szöveg használata, amely nem engedi meg a felhasználó számára a szöveg megjelenítésének képen belüli megváltoztatását.
Egyes esetekben az egyedi vizuális szövegmegjelenítés lényeges az információ közvetítéséhez. Ez azt jelenti, hogy az egyedi vizuális megjelenítés nélkül az információ elveszne. Ilyenkor a szöveg megjelenítésénél nem követelmény a változtathatóság biztosítása. Ez magába foglalja azt a szöveget, amely a szöveg egyedi vizuális aspektusát szemlélteti, mint például egy különleges betűcsalád vagy egy szöveg, mely azonosításra szolgál, mint például szöveget tartalmazó vállalati logó.
A díszítő szöveg nem igényli a szöveg olyan módon történő létrehozását, amely lehetővé teszi megjelenítésének megváltoztatását.
Az 1.4.9 teljesítési feltételből származó előnyök
Segítséget nyújt a gyengénlátóknak (akiknek problémájuk lehet az összeállított betűcsaládú, méretű és/vagy színű szövegek olvasásával).
Segítséget nyújt a vizuális követési problémákkal küzdő embereknek (akiknek problémájuk lehet az összeállított sortávolságú és/vagy igazítású szöveg olvasásával).
-
Segítséget nyújt az olvasást befolyásoló kognitív fogyatékosságokkal küzdő embereknek.
Példák az 1.4.9 teljesítési feltételre
Idézet
Egy weboldal idézetet tartalmaz. Az idézet, a bal oldali margótól behúzva, dőlt betűs szövegként jelenik meg. Annak a személynek a neve, akinek az idézetet tulajdonítják, az idézet alatt 1,5-ös sortávolságra áll, még jobban behúzva a bal oldali margótól. A szöveg beállításhoz CSS-t használnak; a sorok közötti térköz igazításához ugyanúgy, mint a szöveg betűcsaládjának, méretének, színének és díszítésének megjelenítéséhez.
Navigációs eszközök
Egy weboldal navigációs hivatkozások menüjét tartalmazza, amelyhez ikon és szöveg is tartozik, célja meghatározásához. A szöveg betűcsaládjának, méretének, előtér és háttérszíneinek megjelenítéséhez CSS-t használnak; ugyanúgy, mint a navigációs hivatkozások közötti térközhöz.
Szöveget tartalmazó logó
Egy honlap a szervezet logóját tartalmazza minden oldal bal felső sarkában. A logó magába foglalja a logó típusát (a logó egy részének vagy teljes tartalmának szövege). A szöveg vizuális megjelenítése lényeges a logó beazonosításához, és gif-képként jelenik meg, amely nem engedi a szöveg jellemzőinek megváltoztatását. A képhez tartozik egy szöveges változat.
Betűcsalád ábrázolása
A weboldal információt tartalmaz egy bizonyos betűcsaládról. A betűcsalád helyettesítése egy másik betűtípussal meghiúsítja az ábrázolás célját. Az ábrázolás jpeg-képként jelenik meg, amely nem engedi a szöveg jellemzőinek megváltoztatását. A képhez tartozik egy szöveges változat.
Levél ábrázolása
A weboldal egy eredeti levelet tartalmaz. A levél eredeti formában történő ábrázolása a levél megírásának időpontjáról közvetített információ szempontjából lényeges. A levél gif-képként jelenik meg, amely nem engedi a szöveg jellemzőinek megváltoztatását. A képhez tartozik egy szöveges változat.
Szimbolikus szövegkarakterek
Egy űrlap a felhasználók számára lehetővé teszi a szövegblokkokba történő belépést. Az űrlap számos gombot biztosít, beleértve a szöveg stílusának megváltoztatására szolgáló funkciókat és a helyesírás ellenőrzését. Néhány gomb olyan szövegkaraktereket használ, amelyek nem emberi nyelven működő sorozatot alakítanak ki. Például, a „B” a betűtípus vastagságának növelésére, az „I” a szöveg dőltre állításához, és az „ABC” a helyesírás ellenőrzésére szolgál. A szimbolikus szövegkarakterek gif-képként jelennek meg, amely nem engedi a szöveg jellemzőinek megváltoztatását. A gombokhoz tartozik egy szöveges változat.
Kapcsolódó források
A források tájékoztató jellegűek, és csak angol nyelven érhetőek el.
Az 1.4.9-es teljesítési feltételhez kapcsolódó technikák és gyakori hibák - Képként reprezentált szöveg (kivétel nélkül)
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Egyéb technikák (javasolt) az 1.4.9-hez
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
Általános technikák a nem díszítő tartalomhoz
Az 1.4.9 kapcsán elkövetett gyakori hibák
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 1.4.9-es teljesítési feltételre vonatkozóan.
(Jelenleg nincs dokumentált hiba)
Terminológia
- csak dekoráció
-
kizárólag csak esztétikai célja van, nem nyújt információt és nincs funkciója
Megjegyzés:
A szöveg csak dekorációnak számít, amennyiben a szavak a céljuk
megváltoztatása nélkül cserélhetők, vagy helyettesíthetők.
Példa: Egy szótár fedőlapján nagyon halvány, véletlenszerű szavak találhatók a háttérben.
- képként reprezentált szöveg
-
olyan
szöveg, melyet nem szöveges formátumban jelenítenek meg (pl. egy kép)
annak érdekében, hogy különleges vizuális hatást keltsen
Megjegyzés: Ez nem foglalja magába az olyan szöveget, amely egy kép része és más lényeges vizuális elemet tartalmaz.
Példa: Egy képen szereplő személy neve egy névtáblán.
- szöveg
-
karakterek sorozata, mely lehet algoritmikusan meghatározott , ahol a sorozat valamit emberi nyelven fejez ki
- szükséges, alapvető
-
amennyiben
eltávolítják, alapvetően megváltoztatja a tartalom információját vagy
funkcióját, és az információ vagy a funkció nem érhető el más olyan
úton, ami megfelelő
Billentyűzet vezérlés:
A 2.1 irányelv értelmezése
2.1 irányelv:
Minden funkció legyen elérhető a billentyűzetről
A 2.1-es irányelv célja
Ha az összes funkcionalitás elérhető a billentyűzet használatával, akkor ezt a billentyűzet használói beszéd bevitelen keresztül (amely billentyűzetbevitelt eredményez), az egér segítségével (képernyőn található billentyűzet használatával) vagy olyan különböző kisegítő technológiákkal tehetik meg, amelyek kimenetként szimulált billentyűzetleütéseket hoznak létre. Nem létezik más beviteli forma, ami hasonló rugalmassággal rendelkezik, vagy ami univerzálisan támogatott, illetve működtethető a fogyatékosok által, mindaddig, amíg a billentyűzetbevitel időfüggő.
Természetesen az univerzális billentyűzetbevitel biztosítása nem jelenti azt, hogy egyéb beviteltípusok nem támogathatók. Az optimalizált beszéd-, egér-, illetve mutatóbevitel, stb. szintén elfogadható. A megoldás az, ha mind billentyűzetbevitelt, mind vezérlést biztosítunk.
Bizonyos eszközök nem rendelkeznek anyanyelvi billentyűzettel, ilyen például a PDA vagy a mobiltelefon. Ha a weben történő böngészésre is alkalmasak, akkor is rendelkezniük kell szöveg vagy "billentyűzet" generálására alkalmas funkcióval. Jelen irányelv azért használja a billentyűzetfelület" kifejezést, hogy egyértelművé tegye, a webtartalmat olyan billentyűleütésekről célszerű irányítani, amelyek billentyűzetről, billentyűzetemulátorról, vagy egyéb billentyűzet- vagy szövegbevitelt generáló hardverről, illetve szoftverről származnak.
A 2.1 irányelvhez ajánlott technikák (nem teljesítési feltétel specifikus)
A jelen irányelv adott teljesítési feltételének megfelelő technikák alább kerülnek felsorolásra. Amennyiben léteznek olyan technikák, amelyek az irányelvre vonatkoznak, de nem tartoznak egyetlen teljesítési feltételhez sem, azok itt kerülnek ismertetésre. Ezek a technikák nem megköveteltek és nem elégségesek a teljesítési feltételek szempontjából, de bizonyos típusú webtartalmakat elérhetőbbé tehetnek számos felhasználó számára.
- A jelen irányelvhez tartozó összes javasolt technika speciális teljesítési feltételekhez kapcsolódik.
Billentyűzet:
A 2.1.1 teljesítési feltétel (SC) értelmezése
2.1.1 Billentyűzet: A tartalom összes funkcionalitása működtethető a billentyűzeten keresztül, anélkül, hogy specifikus időzítést igényelne az egyedi billentyűleütésekhez (kivéve, ahol az alapul szolgáló funkció olyan bevitelt igényel, amely a felhasználó mozgásának útvonalától és nem csak a végpontoktól függ).
(A Szint)
Megjegyzés 1:
Ez a kivétel az alapul szolgáló funkcióra vonatkozik, nem a bevitel technikájára. Például, ha kézírást használunk a szöveg beviteléhez, a bevitel technikája (kézírás) útvonalfüggő bevitelt igényel, de az alapul szolgáló funkció (szövegbevitel) nem.
Megjegyzés 2:
Ez nem zárja ki az egérrel történő bevitelek, vagy a billentyűzeten kívüli egyéb beviteli módszerek alkalmazását.
Jelen teljesítési feltétel célja
Jelen teljesítési feltétel célja annak biztosítása, hogy a tartalom működtetése billentyűzet vagy billentyűzetfelület segítségével történjen, ahol lehetséges (tehát alternatív billentyűzet használható). Amikor a tartalom működtetése billentyűzeten vagy alternatív billentyűzeten keresztül történik, akkor vagy vak személyek működtetik azt (akik nem képesek olyan eszközök használatára, amelyek szemmel, illetve kézzel történő koordinációt igényelnek, pl. egér), vagy olyan személyek, akik kénytelenek billentyűzetemulátorként működő alternatív billentyűzetet vagy beviteli eszközöket használni. A billentyűzetemulátorok magukba foglalják a beszédbeviteli szoftvereket, szívó-fúvó (sip-and-puff) szoftvereket, a képernyőn található billentyűzetet, a szkennelő szoftvereket és a kisegítő technológiákat, illetve alternatív billentyűzetek széles választékát. A gyengénlátók számára a mutató nyomonkövetése is problémát okozhat és ezért egyszerűbbnek találhatják a szoftver használatát, amennyiben azt a billentyűzetről irányíthatják.
Az egyedi billentyűleütések speciális időzítésére vonatkozó példák olyan szituációkat tartalmaznak, ahol a felhasználónak rövid időn belül kell többszörös billentyűleütéseket megismételnie vagy végrehajtania, vagy ahol a billentyűt hosszabb időn keresztül kell lenyomva tartani, mielőtt a billentyűleütés regisztrálásra kerül.
A következő kifejezés: "kivéve azokban az esetekben, amikor a mögöttes funkció megkívánja, a bevitel a felhasználó által végzett mozdulatok sorozatától és nem csak a végpontoktól függ" lényege, hogy különválassza azokat a dolgokat, amelyeket nem lehet a billentyűzetről ésszerűen irányítani.
A legtöbb olyan tevékenység, amely rámutató eszköz segítségével hajtható végre, a billentyűzetről is elvégezhető (például a kattintás, a kiválasztás, a mozgatás vagy a méretezés). Ennek ellenére a bevitelnek van egy csekély része, amely csak rámutató eszköz segítségével végezhető el, billentyűzetről nem, mert ebben az esetben megszámlálhatatlan billentyűleütésre lenne szükség. A szabadkézzel történő rajzolás, a vízfestés, vagy egy helikopter akadálypályán történő átrepítése mind olyan funkciók példái, amelyek útvonalfüggő beviteleket igényelnek. Az egyenes vonalak és a szabályos geometriai formák rajzolása, az ablakok átméretezése, valamint a tárgyak helyre húzása (amikor a helyhez vezető út nem releváns) nem igényelnek útfüggő bevitelt.
A "Mousekeys" használata nem felel meg jelen teljesítési feltételnek, mert ezek a billentyűk nem a billentyűzettel, hanem az egérrel egyenértékűek a jelenlegi alkalmazásban (vagyis az alkalmazás az egér tartozékaiként azonosítja be őket).
Feltételezések szerint a felhasználói bevitel tulajdonságai (features) figyelembe veszik, hogy az operációs rendszer billentyűzetének kezelhetőségi tulajdonságai szintén használatban vannak. Például, ha a módosító billentyű lezárási funkciója be van kapcsolva. A tartalom ebben a környezetben működik tovább, és nem bocsájt ki olyan eseményeket, amelyek összeütközésbe kerülhetnek a módosító billentyű lezárási funkciójával, váratlan dolgokat eredményezve.
A 2.1.1 teljesítési feltételből származó előnyök
Segíti a vak személyeket (akik nem képesek az olyan eszközök használatára, amelyek szemmel vagy kézzel történő koordinációt igényelnek, pl. egér)
Segíti a gyengénlátó személyeket (akiknek gondot okoz a képernyőn lévő mutató megtalálása vagy nyomonkövetése)
Segíti a kézremegéstől szenvedő embereket, akik számára nehézséget okoz az egér használata, ezért általában billentyűzetet használnak
Példák a 2.1.1 teljesítési feltételre
-
Példa 1: Rajzolóprogram.
A rajzolóprogram lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy tárgyakat hozzanak létre, szabjanak méretre, mozgassanak és forgassanak a billentyűzetről.
Példa 2: A "húzd és ejtsd" (drag and drop) tulajdonság.
Az az alkalmazás, amely "húzd és ejtsd" funkciót használ, a kivágás és beillesztés funkciókat vagy a tárgyak mozgatására alkalmas űrlapkezeléseket is támogatja.
Példa 3: A diszkrét pontok közötti mozgás és azok összekötése.
A pontok összekötésére szolgáló program lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy a képernyőn található pontok között mozogjon és a szóköz billentyűt használja a jelenlegi pont előzővel való összekötésére.
Példa 4: Kivétel - Festőprogram.
A festőprogram kivételnek számít, mivel az ecsetvonások a mozgások sebességétől és időtartamától függően eltérnek egymástól.
Példa 5: Kivétel - Modellhelikopter repülés tréning szimulátor.
A modellhelikopter repülés tréning szimulátor kivételnek számít, mivel a szimulátor lényege a modellhelikopter valós idejű viselkedésének megtanítása.
Példa 6: PDA választható billentyűzettel
Az írótűn keresztül működtetett PDA rendelkezik egy választható billentyűzettel, amely hozzáilleszthető. A billentyűzet lehetővé teszi a teljes webes böngészést a szokásos módon. A webtartalom azért működőképes, mert csak billentyűzethozzáféréssel történő működésre tervezték.
A 2.1.1-es teljesítési feltételhez kapcsolódó technikák és gyakori hibák - Billentyűzet
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Egyéb technikák (javasolt) az 2.1.1-hez
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
XHTML-szerep, állapot és értékattribútumok használata a statikus elemek interaktív felhasználói felületelemekké történő konvertálásakor (hivatkozás előkészületben) ÉS SCR29: Adding keyboard-accessible actions to static HTML elements (Szkripting)
-
Gyorsbillentyűk biztosítása a fontos hivatkozásokhoz és űrlapkezelésekhez (hivatkozás előkészületben)
Egyedi betűkombinációk használata a listák minden egyes elemének elkezdéséhez (hivatkozás előkészületben)
A leginkább absztrakt eseménykezelő kiválasztása (hivatkozás előkészületben)(Szkripting)
Az "onactivate" esemény használata (hivatkozás előkészületben) (Szkripting)
A felhasználói program által kezelt közös billentyűzetparancsok egyéb célból történő használatának elkerülése (hivatkozás előkészületben)
A 2.1.1 kapcsán elkövetett gyakori hibák
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 2.1.1-es teljesítési feltételre vonatkozóan.
Terminológia
- billentyűzet interfész
-
szoftver által használt interfész a billentyűleütés bevitelek eléréséhez
Megjegyzés
1: A billentyűzet akkor is lehetővé teszi a felhasználó számára a
billyentyűleütés programokba történő bevitelét, ha az eredeti
technológia nem tartalmaz billentyűzetet.
Példa:
Egy érintőképernyős PDA-nak az operációs rendszerbe beépített
billentyűzete, valamint a külső billentyűzetekhez tartozó csatlakozója
van. A billentyűzet-bevitel eléréséhez a PDA-alkalmazások használhatják
a felületet akár egy külső billentyűzetről, vagy más alkalmazásokról,
melyek olyan szimulált billentyűzetkimenetet biztosítanak, mint a
„billentyűzet emulációval” működő kézírásfordítók, vagy a beszédből
szövegbe konvertáló alkalmazások.
Megjegyzés
2: Az alkalmazás olyan típusú működtetése (vagy az alkalmazások
részeinek működtetése), mely billentyűzet által működtetett
egér-emulátoron keresztül történik (pl. billentyűzetegér), nem minősül
billentyűzeten keresztüli használatnak, mert a program működtetése mutatóeszköz interfész segítségével történik, és nem a billentyűzeten
keresztül.
- funkcionalitás
-
a felhasználó tevékenysége során megvalósult folyamatok és eredmények
Billentyűzet csapda:
A 2.1.2 teljesítési feltétel (SC) értelmezése
2.1.2 Billentyűzet csapda: Ha a billentyűzet-fókusz az oldal valamely eleméhez vihető a billentyűzetkeresztül anélkül, hogy specifikus időzítést igényelne az egyedi billentyűleütésekhez (kivéve, ahol az alapul szolgáló funkció olyan bevitelt igényel, amely a felhasználó mozgásának útvonalától és nem csak a végpontoktól függ).
(A Szint)
Megjegyzés: Mivel bármely tartalom, amely nem felel meg ennek a teljesítési követelménynek, akadályozhatja a felhasználót a teljes oldal használatában, az oldalon található összes tartalomnak meg kell felelnie ennek a teljesítési követelménynek (akár kapcsolódik más Teljesítési Követelményekhez, akár nem). Tekintse meg a Megfelelőségi Követelmény 5: Nem akadályoz oldalt.
Jelen teljesítési feltétel célja
Jelen teljesítési feltétel célja annak biztosítása, hogy a tartalom egy adott weboldalon nem "ejti csapdába" a billentyűzetfókuszt az alrészekben. Ez gyakori problémát jelent, amikor egy oldalon belül többszörös formátumok kerülnek egyesítésre és előállításra bővítmények (plug-ins) vagy beágyazott alkalmazások használatával. Előfordulhat, hogy a weboldal funkcionalitása a tartalom egy alrészére korlátozza a fókuszt; ez mindaddig nem jelent gondot, amíg a felhasználó tisztában van vele, hogy hogyan lépjen ki ebből az állapotból, és hogyan "szabadítsa ki" a fókuszt.
A 2.1.2 teljesítési feltételből származó előnyök
Példák a 2.1.2 teljesítési feltételre
Naptári grafikai elem (widget)
A naptári grafikai elem a billentyűzet használatával lehetővé teszi a felhasználók számára elemek hozzáadását, eltávolítását és frissítését a naptárban. Az eszközben található vezérlések a weboldal tabulátorparancsának részét képezik, amelyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó a tabulátor segítségével menjen végig a vezérléseken és jusson el bármilyen hivatkozáshoz vagy ezt követő vezérlésekhez.
Rejtvény applet
Amint a felhasználó egy appletre ugrik a tabulátor használatával, az applet további tabulátorok és billentyűleütések kezelését is elvégzi. Az appletből történő kilépéshez szükséges billentyűleütés-instrukciók az appleten kívül és belül is megjelenítésre kerülnek.
Modális párbeszéddoboz
Egy webalkalmazás párbeszéddobozt jelenít meg. A párbeszéd alján két billentyű található: a "törlés" és az "ok". A párbeszéd megnyitása után a fókusz csapdába kerül a párbeszéden belül; a párbeszéden belüli utolsó vezérlésről induló tabulátormozgatás a párbeszéd első vezérlésére irányítja a fókuszt. A párbeszéd bezárása a "törlés" vagy az "ok" gomb aktiválásával történik.
A 2.1.2-es teljesítési feltételhez kapcsolódó technikák és gyakori hibák - Billentyűzet csapda
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Egyéb technikák (javasolt) az 2.1.2-höz
Bár a megfelelőség szempontjából nem számítanak követelménynek, az alábbi technikákat érdemes figyelembe venni a tartalomhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítésére. A felsorolt technikák közül nem mindegyik működik vagy hatékony bizonyos helyzetekben.
(Nincs jelenleg dokumentált)
A 2.1.2 kapcsán elkövetett gyakori hibák
A WCAG Munkacsoport a következő gyakran előforduló hibákat említi meg az 2.1.2-es teljesítési feltételre vonatkozóan.
Terminológia
- billentyűzet interfész
-
szoftver által használt interfész a billentyűleütés bevitelek eléréséhez
Megjegyzés
1: A billentyűzet akkor is lehetővé teszi a felhasználó számára a
billyentyűleütés programokba történő bevitelét, ha az eredeti
technológia nem tartalmaz billentyűzetet.
Példa:
Egy érintőképernyős PDA-nak az operációs rendszerbe beépített
billentyűzete, valamint a külső billentyűzetekhez tartozó csatlakozója
van. A billentyűzet-bevitel eléréséhez a PDA-alkalmazások használhatják
a felületet akár egy külső billentyűzetről, vagy más alkalmazásokról,
melyek olyan szimulált billentyűzetkimenetet biztosítanak, mint a
„billentyűzet emulációval” működő kézírásfordítók, vagy a beszédből
szövegbe konvertáló alkalmazások.
Megjegyzés
2: Az alkalmazás olyan típusú működtetése (vagy az alkalmazások
részeinek működtetése), mely billentyűzet által működtetett
egér-emulátoron keresztül történik (pl. billentyűzetegér), nem minősül
billentyűzeten keresztüli használatnak, mert a program működtetése mutatóeszköz interfész segítségével történik, és nem a billentyűzeten
keresztül.
Billentyűzet (kivétel nélkül):
A 2.1.3 teljesítési feltétel (SC) értelmezése
2.1.3 Billentyűzet (kivétel nélkül): A tartalom összes funkcionalitása működtethető billentyűzeten keresztül anélkül, hogy specifikus időzítést igényelne az egyedi billentyűleütésekhez.
(AAA szint)
Jelen teljesítési feltétel célja
Jelen teljesítési feltétel célja annak biztosítása, hogy a teljes tartalom működtethető legyen a billentyűzetről. Ez megegyezik a 2.1.1-es teljesítési feltétellel, azonban itt a kivételek alkalmazása nem engedélyezett. Ez nem azt jelenti, hogy a tartalmat, ahol a felhasznált funkcionalitás a felhasználó mozgását alkotó lépésektől és nem csak a végpontoktól függő bevitelt igényel (a 2.1.1-es követelményekben ez nem szerepel), billentyűzettel kezelhetővé kell tenni. Sokkal inkább azt jelenti, hogy az analóg, időfüggő bevitelt használó tartalom nem felel meg jelen teljesítési feltételnek, és ennek következtében nem képes eleget tenni a 2.1-es irányelvnek az AAA szinten.
A 2.1.3-as teljesítési feltételhez kapcsolódó technikák és gyakori hibák - Billentyűzet (kivétel nélkül)
Ebben a részben minden egyes, számmal jelölt tétel egy olyan technikát vagy technikák kombinációját jelöli, amelyet a WCAG Munkacsoport elegendőnek tart a jelen teljesítési feltételnek való megfeleléshez. A felsorolt technikák csak abban az esetben felelnek meg a teljesítési feltételnek, ha az összes WCAG 2.0 megfelelőségi követelmény teljesítésre került.
Elégséges (minimum) technikák
No additional techniques exist for this Success Criterion. Follow techniques for Success Criterion 2.1.1
. If that is not possible because there is a requirement for analog, time-dependent input, then it is not possible to meet this Level AAA Success Criterion.
Terminológia
- billentyűzet interfész
-
szoftver által használt interfész a billentyűleütés bevitelek eléréséhez
Megjegyzés
1: A billentyűzet akkor is lehetővé teszi a felhasználó számára a
billyentyűleütés programokba történő bevitelét, ha az eredeti
technológia nem tartalmaz billentyűzetet.
Példa:
Egy érintőképernyős PDA-nak az operációs rendszerbe beépített
billentyűzete, valamint a külső billentyűzetekhez tartozó csatlakozója
van. A billentyűzet-bevitel eléréséhez a PDA-alkalmazások használhatják
a felületet akár egy külső billentyűzetről, vagy más alkalmazásokról,
melyek olyan szimulált billentyűzetkimenetet biztosítanak, mint a
„billentyűzet emulációval” működő kézírásfordítók, vagy a beszédből
szövegbe konvertáló alkalmazások.
Megjegyzés
2: Az alkalmazás olyan típusú működtetése (vagy az alkalmazások
részeinek működtetése), mely billentyűzet által működtetett
egér-emulátoron keresztül történik (pl. billentyűzetegér), nem minősül
billentyűzeten keresztüli használatnak, mert a program működtetése mutatóeszköz interfész segítségével történik, és nem a billentyűzeten
keresztül.
- funkcionalitás
-
a felhasználó tevékenysége során megvalósult folyamatok és eredmények
Jelen teljesítési feltétel célja az időzített használatot (interakciót) igénylő tartalom előfordulásának minimalizálása. Ez teszi lehetővé a vakok, gyengénlátók, valamint a kognitív és motorikus problémákkal küzdő emberek számára, hogy interakcióba lépjenek a tartalommal. Ez abban különbözik jelen teljesítési feltétel A szintjétől, hogy a valós idejű események kivételt képeznek.
