Célok
Az EU egyik fő prioritása, hogy támogassa az okos, zöld és integrált közlekedést az állampolgárok, a gazdaság és a társadalom javára. Ezt támasztja alá az is, hogy a Horizon 2020 kutatási és innovációs keretprogramban az Európai Bizottság 756 millió Eurot különített el közlekedéshez kapcsolódó tevékenységekre 2016-2017-es Munkaprogramjában. E munkaprogram olyan tevékenységeket támogat, melyek célja az innovációs megoldások bevezetése és minél szélesebb körű alkalmazása a városi környezetben fenntartható mobilitás érdekében, a tömegközlekedés népszerűségének növelése, valamint új koordinációs és szolgáltatási koncepciók megalkotása. Ezek egyik várt eredménye a tömegközlekedés új üzleti modelljeinek kidolgozása technológiai (mint az IT és alkalmazás-orientált szolgáltatások) és közösségi újítások révén, természetesen számolva a lehetséges társadalmi és demográfiai korlátokkal.
Ebben az értelemben a tömegközlekedési információk – menetrendek, szolgáltatás (járat) kimaradások, megállók, akadálymentesség, stb. —, nagyértékű adatok, hiszen nélkülözhetetlenek abban, hogy lehetővé tegyék az innovációt, hatékonyabb szolgáltatást biztosítva mely kiszámítható és vonzó mind a szolgáltatónak, mind az utasoknak. Általában ezen információk a megállókban láthatók (információs táblán vagy elektronikus kijelzőn), vagyis nem érzékeny, publikus adatnak tekintendők, így nyílttá tételük a weben pusztán technikai kérdés lehet - sem jogi, sem stratégiai megkötések nem alkalmazhatók rájuk. A teljes lakosság számára hasznos adatkészlet nagy értéke, szemben azzal a minimális erőfeszítéssel, hogy a már létező információt nyílttá tegyük, teszi a tömegközlekedési adatokat a nyílt adatos és állami szektor információk újrafelhasználását célzó kezdeményezések fő prioritásává.
Bár a közlekedési szolgáltatások magáncégek által is üzemeltethetők, a kormányoknak a közlekedési információk nyíltságát támogatniuk kell. Ezt biztosíthatják az ilyen kezdeményezések felvállalásával, vagy törvényes eszközökkel, például bizonyos szabályozások kiadásával vagy a közbeszerzésekbe foglalt záradékkal.
Minden érintett fél számára előnyös lesz: jobb felhasználói élmény az utazóközönségnek, zöldebb városok a közösségi közlekedés révén, hatékonyabb (közlekedési) cégek komoly többletköltség nélkül.
Hivatkozások a felülvizsgált PSI direktívára
Kihívás
Bár a közlekedési információk nagyrésze nem érzékeny és az újrafelhasználás szempontjából kiemelkedő lehetőséggel bír, ezen adatok nem mindig érhetők el nyilvánosan. A legtöbb közlekedési társaság ma már elektronikus módon kezeli a működéshez kapcsolódó információit (menetrendek, közlekedési szolgáltatás állapota, stb.), így ezek nyílttá tételének költsége nem szabad, hogy túl magas legyen. Bár az egész társadalom (beleértve a kormányt és magát a közlekedési társaságot is) számára előnyös lenne, sok cég vonakodik ezen adatok nyílttá tételétől - még a helyi/regionális/nemzeti kormányzat direkt kérése esetén is.
A városok igyekeznek támogatni az okosabb és zöldebb tömegközlekedést hogy csökkentsék a forgalmat, az ebből adódó légszennyezettséget, hatékonyabbá és könnyebben használhatóvá téve azt. Több információ jobb felhasználói alkalmazásokat és szolgáltatásokat tesz lehetővé, amelyek jobbítják a városlakók élményeit (pl. utazástervezők, valós-idejű várakozási idők jelzése, járatkimaradásról szóló figyelmeztetések, stb.). Ez azonban nem mindig lehetséges a nyílt adatok, a közlekedési szolgáltatást működtető cégeknél már meglévő adatok, hiánya miatt.
Megoldás
A helyi önkormányzatoknak erőfeszítéseket kell tenniük a tömegközlekedési adatok gép által olvasható és könnyen használható formátumokban történő közzétételére - elsősorban olyan cégeket és fejlesztőket megcélozva, akik képesek új szolgáltatásokat és termékeket létrehozni ezen adatokat felhasználva. Ha az önkormányzatnak nincs teljes hozzáférése vagy ellenőrzési joga az információ felett, akkor el kell érnie ezen adatok közzétételét meggyőzve a közlekedési társaságot minden lehetséges eszközzel (pl. helyi utasítás kibocsátásával, konkrét nyílt adat záradékok állami szerződésekbe való foglalásával, stb.)
Ez előnyös lenne több érintett félnek is:
- az 'Okos Város' stratégiát követő önkormányzatok és kormányok érdekeltek a városi közúti forgalom csökkentésében, támogatva a tömegközlekedést és ösztönözve az embereket annak használatára;
- a tömegközlekedést használók jobb szolgáltatást kapnának; újabb utazók pedig csak akkor jelennének meg, ha valós értéket látnak a szolgáltatásban;
- a magáncégek új termékeket és szolgáltatásokat hozhatnának létre az utazók számára.
Miért ez a jó gyakorlat?
A tömegközlekedési információk már léteznek a közlekedési társaságokon belül. A szolgáltatási információkra általában nem vonatkoznak jogi korlátozások, így azok közzététele ezen okból nem utasítható el. Emellett, a közzétételi költség sem lehet magas, hiszen a közlekedési társaságok már rendelkeznek információkezelő rendszerrel. Az adatok nyíltságának ösztönzése minden félre nézve előnyös lesz.
Hogyan valósítsuk meg ezt a jó gyakorlatot?
Első lépés a kormányzat politikai elkötelezettsége a nyílt adatok mellett. Ezt bele kell foglalni a hivatalos digitális menetrendbe, a megvalósításra irányuló egyértelmű ütemtervek és tervek definiálásával. A közlekedési adatokhoz való nyilvános hozzáférést valamint azok közzétételét biztosító speciális záradékokat kell a közigazgatási szervek és közlekedési társaságok között létrejövő szerződésekbe foglalni.
Annak érdekében, hogy a nyíltságot és az információ újrahasználását ösztönözze, az önkormányzatnak az erre irányuló tudatosságot növelő eseményeket kell tervezni és megvalósítani az érintett felek bevonásával (kiadók, magáncégek, városlakók).
Hol valósult már meg ez a jó gyakorlat?
| Ország | Megvalósítás | Kapcsolat |
|---|---|---|
| Spanyolország | Helyi nyílt adatos kezdeményezések: | Martin Alvarez-Espinar, CTIC. |
| Finnország | HSL Reittiopas API | Elérhetőség a honlapon |
Referenciák
- Samos Workshop Talk: Open Traffic Information Standard & Experimentation for Enhanced Services (PDF)
- Samos Workshop Talk: Public Transport Data in the City of Gijon (PDF)
- Krems Workshop Session: OpenMove: How Trentino opened public transportation data and benefitted of a mobile ticketing solution for free (PDF)
Nemzeti iránymutatások
Erre a jó gyakorlatra hivatkoznak, vagy ezzel megegyező tanácsot adnak a következő iránymutatások:
- (Austria) Framework for Open Government Data Platforms
- (Belgium) Open Data Handleiding Open Data Handbook
- (CzechRepublic) Standardy publikace a katalogizace otevřených dat veřejné správy ČR Open Data Standards
- (Finland) Helsinki Region Infoshare
- (Greece) Εφαρμογή των διατάξεων του Κεφαλαίου Α’ του ν. 4305/2014 (ΦΕΚ 237/Α΄ ) Guidelines on the implementation of open data policy and l. 4305/2014
- (International) Open Data Handbook, Solutions Bank
- (Lithuania) Viešojo Sektoriaus Informacijos platinimo gerosios praktikos Best Practices for Sharing Public Sector Information
- (Luxembourg) Recommandations pour l'ouverture des données publiques Recommendations for opening data
- (Portugal) Guia Dados Abertos - AMA | Dados.gov Open Data Guide
- (Serbia) Open Data Handbook
- (Slovenia) Priročnik za odpiranje podatkov javnega sektorja Manual for the opening of public sector information
- (Spain) Guía de aplicación de la Norma Técnica de Interoperabilidad de reutilización de recursos de información Application Guide for Technical Interoperability Standard on PSI re-use
- (Spain) Government Data Openness and Re-use
- (UK) Open Data Resource Pack
- (UK) Birmingham and West Midlands Localised Guide for Open Data
Kapcsolat
Feladatkezelő
Bármilyen, a fenti jó gyakorlathoz kapcsolódó észrevétel, mint például a megvalósítás, az ahhoz kapcsolódó tapasztalat, levont tanulságok, vagy iránymutatások melyek erre a jó gyakorlatra hivatkoznak, felvihetők és megvitathatók a projekt GitHub-on.