Célok
A közadatok költségeit a hozzáadott érték tekintetében kell megbecsülni, figyelembe véve a nagyfokú eltérések hatásait, és nem csupán a közzétevő intézmény szintjén. Ez a jó gyakorlat tisztázza miért ez a jó gyakorlat, valamint azt, mik lehetnek az akadályok és megközelítések, hogy valóban alkalmazni lehessen ezt a jó gyakorlatot.
Hivatkozások a felülvizsgált PSI direktívára
Kihívás
Az adatok és információk rendelkezések, elvek, jó gyakorlatok és ajánlások szerinti közzétételének általában pozitív hatása van. Azonban olyan esetekben, amikor a közzétevő jelentős bevételre tehet szert az adott adat eladásával, a bevételkiesés nehezen tagadható tény, és ez hozzájárulhat az adat vagy információ közzétételét meghiúsító döntéshez. Ezért igen kifinomult becslésre van szükség, amely megfelelően igazolja egy szinten azt, hogy mennyi a bevételkiesés összevetve az általánosan elnyert előnyökkel.
Megoldás
Többféle metrika magasabb szinten történő alkalmazása gyakran mutatja meg a jelentős előnyöket a teljes szervezet számára, mint például a megnövekedett általános hatékonyság, jobb minőségű szolgáltatások és nagyobb átláthatóság.
Miért ez a jó gyakorlat?
Általában, az intézkedések előnyeinek helyi szinten való felmérése mikro-optimalizáláshoz és elmulasztott lehetőségekhez vezet nagyobb kontextusban. Ez nem csak hátrányos egy, az adatok és információk nyílttá tételére irányuló döntés esetén, hanem adminisztrációs maradvány is azokból az időkből, amikor a holisztikus metrikák még megvalósíthatatlanok voltak a nem-létező integrált információs rendszerek miatt, melyek gyors és átfogó képet adhatnak a törvényalkotásról.
Hogyan implementáljuk ezt a jó gyakorlatot?
A közigazgatási értékvizsgálat tényleges megvalósítását nagy mértékben befolyásolja a közigazgatás szervezeti felépítése. Ha a nyílt adat stratégiát állami szinten valósítják meg, akkor nagy az esélye annak, hogy a hatásvizsgálat szintén ezen a szinten készül el.
Hogy lehetővé tegyük az erőfeszítések és értékek vizsgálatának helyi szintről magasabb szintre történő átmenetét, a célközpontú vezetés technikáit és módszertanait, az alapos adatelemzést dashboardok, adatbányászat és prediktív modellezés révén, mint a tényekkel alátámasztott kormányzás eszközeit, használhatjuk.
A tényleges megvalósítás ezen túl még függ attól a szinttől is, amelyen a PSI direktívát alkalmazzák. Miközben minden EU tagállammal szemben elvárás, hogy az EU irányelveket nemzeti törvénykezésükben is alkalmazzák, néhány tagállam ezt a kötelezettséget a régiókra (leginkább NUTS-2 szint) tolják át, amely további nehézségeket teremt az adat- és információ-közzététel költségeinek és hatásainak holisztikus metrikái összeállításakor. Valószínű, hogy számos önálló minisztérium vagy alminisztérium nem látja a megemelkedett költségek közvetlen előnyét az adott minisztériumra, de magasabb szinten az előnyök nyilvánvalóak és mérhetők.
További irodalom
- Impact Monitoring Framework für Open Government Data Ein Impact Monitoring Framework für Open Government Data am Beispiel von »OGD Schweiz« (DE) PDF
- From Evidence-Based Policy Making to Policy Analytics (PDF)
- Big Data and Analytics, [1 PDF]
- The impact of open data, Mininstry of Finance, Finland. Heli Koski, Elinkeinoelämän tutkimuslaitos
Hol valósult már meg ez a jó gyakorlat?
Ország | Megvalósítás | Kapcsolat |
---|---|---|
Ausztria | Wirkungsorientierte Steuerung | ABTEILUNG III/9: WIRKUNGSCONTROLLINGSTELLE DES BUNDES, VERWALTUNGSINNOVATION. |
Egyesült Királyság | Performance UK | |
Finnország | Government´s analysis, assessment and research activities | Prime Ministeŕs Office Finland |
Olaszország | Impact of open data measured by indicators (in progress) | Giorgia Lodi |
Referenciák
- Samos Workshop Session: The Potential within the Government for Innovation and Efficiency from Open Data – Examples from the Norwegian public Sector
- Berlin Workshop Session: The Impacts of Open Data: Towards Ex Post Assessment
- Open Data Institute method report: Assessment tools for open data initiatives
- Open Data Institute technical report: Benchmarking open data automatically
Nemzeti iránymutatások
Erre a jó gyakorlatra hivatkoznak, vagy ezzel megegyező tanácsot adnak a következő iránymutatások:
- (Austria) Open-Government-Vorgehensmodell Open Government Process Model
- (Belgium) Open Data Handleiding Open Data Handbook
- (CzechRepublic) Standardy publikace a katalogizace otevřených dat veřejné správy ČR Open Data Standards
- (Estonia) Avaandmete loomise ja avaldamise juhend Open Data Guidelines
- (Finland) Avoimen Datan Opas Open Data Guide
- (Hungary) Nyílt Adatok kézikönyv Open Data Handbook
- (International) Open Data Handbook, Solutions Bank
- (International) ELI implementation methodology: Good practices and guidelines
- (Ireland) Guide for publishers
- (Italy) Linee Guida Nazionali per la Valorizzazione del Patrimonio Informativo Pubblico National Development Guidelines for Public Sector Information
- (Lithuania) Viešojo Sektoriaus Informacijos platinimo gerosios praktikos Best Practices for Sharing Public Sector Information
- (Luxembourg) Recommandations pour l'ouverture des données publiques Recommendations for opening data
- (Serbia) Open Data Handbook
- (Slovenia) Priročnik za odpiranje podatkov javnega sektorja Manual for the opening of public sector information
- (Spain) Government Data Openness and Re-use
- (Spain) Guía para el desarrollo de la Universidad Abierta Open University Development Guide
- (Spain) Guía metodológica para planes open data sectoriales Methodological Guide for Sectorial Open Data Plans
- (Spain) Decálogo Open Data Open Data Decalogue
Kapcsolat
Szerkesztő: Johann Höchtl, Danube University, Krems
Közreműködők: Anne Kauhanen-Simanainen, Ministry of Finance, Finland, Giorgia Lodi, AgID, Italy
Feladatkezelő
Bármilyen, a fenti jó gyakorlathoz kapcsolódó észrevétel, mint például a megvalósítás, az ahhoz kapcsolódó tapasztalat, levont tanulságok, vagy iránymutatások melyek erre a jó gyakorlatra hivatkoznak, felvihetők és megvitathatók a projekt GitHub-on.