Jó gyakorlat: (újra)Használjuk a federált eszközöket

Célok

Különböző országok fejlesztettek már federált/elosztott eszközöket a nyílt adat gyűjtemények számára, amelyek lehetővé teszik az egyes közintézmények weboldalain megjelenő adathalmazokra vonatkozó metaadatok automatikus közzétételét. Így az újrafelhasználható közadatok globális indexe is létrehozható a felhasználók által, és mivel ők hozzáféréssel is rendelkeznek, megtalálhatók lesznek az újrafelhasználható adatok. Az összesítés (aggregáció) lehetővé teszi ezt anélkül, hogy egy konkrét adat újrafelhasználása iránt érdeklődőknek szükséges lenne ismerni és megtalálni ezen konkrét adatot birtokló közintézmény weblapját.

Hivatkozások a felülvizsgált PSI direktívára

Platformok, Technikák, Szervezetek, Formátumok, Újrafelhasználás, Állandóság, Dokumentáció.

Kihívás

Mivel az adattulajdonosok igen nagyszámúak és a közigazgatás különböző szintjeiről érkeznek, nagyon nehéz egy olyan országos központi rendszert implementálni, amelybe mindenki jogosult bejelentkezni. Emellett az adattulajdonosok meglehetősen függetlenek egymástól, vagyis nem lehetne egységes technikai megoldást bevezetni belső folyamataikba. Ezenfelül, mivel a végfelhasználók különböző területet képviselnek, szükség van közös álláspont kialakítására.

Megoldás

Egy federált/elosztott skálázható és számos alkotóelem integrálására képes megoldás ad választ a vázolt kihívásokra. Az alkotóelemek egy közös kimeneti adatformátumon keresztül integrálhatók amely kevés követelményt jelent a belső folyamatokra. Emellett egy közös szókészletet (adatséma formájában) is be kell vezetni.

Miért ez a jó gyakorlat?

• A különböző szervezetektől származó gyűjtemények összesített (aggregált) képét ajánlhatjuk a felhasználóknak, lehetővé téve számukra ezen gyűjtemények megismerését és felfedezését egyetlen kapcsolati ponton keresztül.
• Sokkal nagyobb számú köztisztviselő vehet részt a (meta)adatok létrehozásában és ellenőrzésében.
• A (meta)adat magának az adatforrásnak a közelében jön létre.
• A közigazgatási szervezetek az adatokat saját maguk, a saját környezetükben tartják és kezelik.
• Nincs szükség egy központilag irányított különálló hozzáférési felügyelethez vagy hosszas (meta)adat beviteli űrlapokhoz.

Hogyan valósítsuk meg ezt a jó gyakorlatot?

Ennek a jó gyakorlatnak a megvalósításához szükségünk van néhány elemre, többek között:

• Használjunk (vagy hozzunk létre) egy adatportált, a különböző állami szervezetek által közzétett adathalmazok közös hozzáférési pontjaként. Egyezzünk meg az állandó URI-k elrendezésén, és hogy honnan érhető el az adatok származási helye. Egy URI-nak állandóan ugyanazt a hozzárendelt dolgot kell jelölnie és ennek a dolognak állandóan elérhetőnek kell maradnia.
• Válasszunk ki egy köztes adatstuktúrát/formátumot (vagy egyezzünk meg, melyiket fogjuk használni). Mivel egyre több rendszer kapcsolódik egymással, a szabványosított megoldások preferáltak (pl. a W3C ajánlása a DCAT/RDF vagy ATOM formátumú csatolás). Azonban néhány kivételes szakterületi/helyi esetben egyszerű CSV formátumot is használhatunk előre egyeztetett oszlopnevekkel és leírásokkal.
• Válasszunk ki egy már létező (vagy fejlesszünk ki egy új) eszközkészletet, amelynek segítségével az adatokat továbbítjuk az azokat megjelenítő portálra (pl. egy harvester-t és egy nemzeti portált: a nyílt hozzáférésű adatok EU-portálját). Célszerű, ha ezek jól működnek együtt azokkal az eljárásokkal és eszközökkel, melyeket a köztisztviselők minden nap használnak (vagyis ismerjük meg a köztisztviselők munkáját). Konfiguráljuk az eszközöket, hogy összegyűjtsük az elosztott adatokat, melyeket a portálon kívánunk közzétenni.
• Jelöljünk ki egy ügynökséget, amely felel az adatstruktúra/-formátum kezeléséért és támogatja az eszközök használatát. Amennyiben szükséges, egy kifinomultabb koordinációs struktúrát is állítsunk fel a különböző közigazgatási szintek (állami, regionális, helyi) között.
• Hozzuk létre vagy egészítsük ki a jogi és technikai kereteket, amelyek biztosítják, hogy minden egyes közintézmény szabványos módon osztja meg adatait a nemzeti adatportálon.
• Dokumentáljuk és oktassuk, hogyan hozhatják létre a köztisztviselők az adatokat.
• Ellenőrizzük és támogassuk a kiválasztott eszközök használatát (a kijelölt ügynökségen keresztül).

Hol valósult már meg ez a jó gyakorlat?

Ez a jó gyakorlat az alábbi esetekben valósult már meg:

• A Spanyol Nemzeti Katalógus (datos.gob.es) kibővítése lehetővé teszi a saját katalógusokban kiadott adathalmazokra vonatkozó metaadatok összesítését és automatikus közzétételét minden egyes közintézmény honlapján. E célból egy globális indexet is létrehoztak az újrafelhasználható közadatokhoz. Az eszköz maximális koherenciát biztosít a közintézmény által saját katalógusában elérhetővé tett és a Nemzeti Katalógusban szereplő információk között. Ez a megoldás lehetővé teszi egy globális újrafelhasználási forgatókönyv létét, amely nagyobb láthatóságot biztosít a kormányzás három szintjén (központi, regionális, helyi és egyetemi) közzétett közadatok esetén, emellett általános képet nyújt arról, hogyan használják fel újra a közadatokat Spanyolországban.
• A DCAT-AP első, 2013-as kiadása óta, számos tagország implementált az európai profilon alapuló nemzeti alkalmazásprofilt. A DCAT-AP felülvizsgálatára ezek után került sor a tagállamok, az Európai Bizottság és független szakértők észrevételei alapján. Ezt nemzeti és regionális szinten alkalmazzák, a DCAT-AP által ajánlott kódlistákkal. A közös struktúra újrafelhasználása lehetővé tette a nemzeti szintű és témaspecifikus adatkatalógusok nemzeti szinten, jelenleg pedig már európai szinten történő összegzését.
• Észtország szolgáltatásainak bősége egyértelműen szükségessé tette a nemzeti szintű szolgáltatás-portfolió strukturáltabb és rendszerezettebb kezelését. Az adatszolgáltatók információt biztosítanak az általuk nyújtott közszolgáltatásokról az általánosan egyeztetett adatformátumban adatkivonatolási eszközöket használva vagy manuális adatbevitellel. Ezt az információt központilag gyűjtik és tárolják, kereshető formátumban.
• A közintézmények közötti adatcsere interoperabilitását elősegítendő, Németországban több ingyenesen használható eszközt fejlesztettek ("XML a közigazgatásnak", vagy röviden XÖV elnevezés alatt), melyek célja az adatstruktúrák és kódlisták egységesítésének/szabványosításának biztosítása. Az eszközök használhatók kódlisták létrehozására és kezelésére (Genericoder), közintézmények adatszabványainak (InteropBrowser) vagy adatstruktúráinak (XRepository) böngészésére.

Referenciák

• Samos workshop: A Federation Tool for Open Data Portals Mª Dolores Hernández Maroto
• Berlin Workshop: Implementing The DCAT Application Profile For Data Portals In Europe, Nikolaos Loutas, Makx Dekkers
• Berlin Workshop: Estonian Metadata Reference Architecture Hannes Kiivet
• Berlin Workshop: German XML for public administration “XÖV” tool chain in action - Sebastian Sklarß ]init[ AG, Lutz Rabe