Hírek

Ellenőrizhető Jogosítások Munkacsoport – öt új nyilvános tervezet

2026. május 14.

Az Ellenőrizhető Jogosítások Munkacsoport (Verifiable Credentials Working Group) az alábbi öt nyilvános tervezetet tette közzé. A dokumentumok két csoportba sorolhatók:

Az első csoport már korábban közzétett W3C Ajánlások kisebb frissítései, jelentős változtatások nélkül:

  • Ellenőrizhető Jogosítások Adatintegritás 1.1 (Verifiable Credentials Data Integrity 1.1) : a specifikáció egy alap eljárást ír le az Ellenőrizhető Jogosítások és hasonló típusú digitális dokumentumok eredetiségének és integritásának biztosítására kriptográfiát használva, legfőképpen a digitális aláírásokat és a hozzájuk tartozó matematikai bizonyításokat alapul véve.
  • Adatintegritás EdSA Kriptosorozatok 1.1 (Data Integrity EdDSA Cryptosuites v1.1) : a specifikáció adatintegritás kriptográfiai sorozatokat ír le, melyek digitális aláírás létrehozására vagy hitelesítésére használhatók a csavart Edwards görbe digitális aláírási algoritmus (Edwards Curve Digital Signature Algorithm, EdDSA) és a 25519 Görbe (ed25519) alkalmazásával.
  • Adatintegritás ECDSA Kriptosorozatok 1.1 (Data Integrity ECDSA Cryptosuites v1.1) : a specifikáció adatintegritás kriptosorozatokat ír le, melyek digitális aláírás generálására használhatók az elliptikus görbe digitális aláírási algoritmus (Elliptic Curve Digital Signature Algorithm, ECDSA) alkalmazásával.

A második csoport új specifikációkból áll, amelyek a Munkacsoport új Alapító Okiratában (Working Group Charter) új vállalt dokumentumokként szerepelnek:

  • VCALM v1.0 - Ellenőrizhető Jogosítások API az életciklus kezeléshez (VCALM v1.0 - A Verifiable Credential API for Lifecycle Management) : a specifikáció adatmodellt és HTTP protokollokat határoz meg az ellenőrizhető jogosítások kibocsátásához, ellenőrzéséhez, bemutatásához és kezeléséhez, amelyeket egy hitelesítési ökoszisztémában használnak.
  • Ellenőrizhető Jogosítások Vonalkódok v1.0 (Verifiable Credentials Barcodes v1.0) : a specifikáció egy olyan mechanizmust ír le, amely a fizikai okmányokon – például jogosítványokon (PDF417) és úti okmányokon (MRZ) – található optikai vonalkódok védelmét teszi lehetővé ellenőrizhető jogosítások alkalmazásával. Az ellenőrizhető jogosítás-reprezentációk kellően kompaktak ahhoz, hogy 150 bájtnál kisebb méretűek legyenek, így integrálhatók a hagyományos kétdimenziós vonalkódokba, melyeket szabványos nyomtatási eljárásokkal nyomtatnak a fizikai kártyákra.

A Munkacsoport örömmel fogadja az észrevételeket a dokumentumok fejlécében megadott hivatkozáson keresztül, GitHub repozitóriumában.

 

Ellenőrizhető Jogosítások Adatmodell 2.1 – első nyilvános tervezet

2026. május 14.

Az Ellenőrizhető Jogosítások Munkacsoport (Verifiable Credentials Working Group) megjelentette az Ellenőrizhető Jogosítások Adatmodell 2.1 (Verifiable Credentials Data Model v2.1) első nyilvános tervezetet. Az ellenőrizhető jogosítások egy meghatározott módja kibocsátó (issuer) által tett állítások kifejezésére, mint például egy jogosítvány vagy egy végzettséget igazoló bizonyítvány. A jelen specifikáció leírja az ellenőrizhető jogosítások bővíthető adatmodelljét, azt, hogyan védhetők meg a jogosulatlan módosítástól, valamint a jogosítások egymás közötti átadására szolgáló háromszereplős ökoszisztémát, amely kibocsátókból (issuer), birtokosokból (holder) és ellenőrzőkből (verifier) áll. A dokumentum emellett kitér a biztonsági, adatvédelmi, nemzetköziesítési és akadálymentesítési szempontok széles körére azokban az ökoszisztémákban, amelyek a jelen specifikációban leírt technológiákat alkalmazzák.

 

CBOR-LD 1.0 : első nyilvános tervezet

2026. május 11.

A JSON-LD Munkacsoport közzétette a CBOR-LD 1.0 első nyilvános tervezetet. A CBOR (Concise Binary Object Representation – Tömör Bináris Objektumreprezentáció) egy kompakt bináris adatszerializációs és üzenetküldési formátum. Jelen specifikáció a CBOR-LD 1.0-t definiálja, amely egy CBOR-alapú formátum a kapcsolt adatok (Linked Data) szerializálására. A kódolást úgy tervezték, hogy kihasználja a már létező JSON-LD ökoszisztémát, amelyet ma több százmillió rendszer használ, valamint kompakt szerializációs formátumot biztosítson azok számára, akik hatékony kódolási megoldásokat keresnek kapcsolt adatokhoz. A szemantikus tömörítési eljárások alkalmazásával a tömörítési arány akár 60%-kal is jobb lehet az általános tömörítési módszerekhez képest. A formátum elsődleges célja, hogy lehetővé tegye a kapcsolt adatok használatát tárhely- és sávszélesség-korlátozott programozási környezetekben, interoperábilis szemantikus hálózati protokollok kialakítását, továbbá a kapcsolt adatok hatékony tárolását CBOR-alapú tárolómotorokban.

 

W3C Műhelykonferencia: a Nyílt Digitális Szerzői Jogok Nyelv (ODRL) jövője

2026. május 5.

A W3C „A Nyílt Digitális Szerzői Jogok Nyelv (ODRL) jövője” (Workshop on the Future of ODRL) címmel műhelykonferenciát rendez 2026. június 22-23-án Londonban, valamint online formában.

Az ODRL (Open Digital Rights Language) specifikáció 2018-as W3C-ajánlássá válása óta egyre nagyobb elismerést és egyre szélesebb körű alkalmazást nyert az alábbi területeken:

  • adattér-irányítási keretrendszerek
  • ipari konzorciumok és nemzetközi szabványok
  • digitális média és kreatív-tartalom szolgáltatók
  • pénzügyi szektor

Ugyanakkor ma is jelentős kihívásokat jelentenek az alábbi kérdések:

  • a szabályzatok, iránymutatások interoperabilitása különböző területek között
  • futásidejű érvényesítés és megfelelőség-ellenőrzés
  • profilok fejlesztése és a kiterjesztések kezelése
  • az eszköztámogatás érettsége és használhatósága
  • integráció a kialakulóban lévő webes szabványokkal

A rendezvény fórumot biztosít e témák közös megvitatására, valamint a következő lépések meghatározására. A műhelykonferencia lehetséges témái többek között:

  • az ODRL alkalmazása és ipari tapasztalatok
  • az ODRL innovációja és szemantikája
  • interoperabilitás és architektúra
  • ütemterv és közösségfejlesztés

Várják mindazok jelentkezését, akik a fenti célok érdekében részt vennének a közös munkában, valamint tapasztalattal és/vagy szakértelemmel rendelkeznek a fenti tématerületeken. Jelentkezni egy legfeljebb 4 oldalas állásfoglalás (position paper), vagy egy legfeljebb 10 oldalas tudományos cikk (scientific paper) benyújtásával lehet.

A műhelykonferencia felépítése:

  • előadások (10-15 perces időtartammal)
  • moderált beszélgetések
  • tematikus kiscsoportos megbeszélések (breakout)
  • az eredmények összegző bemutatása

A részvétel mindenki számára ingyenes, nem feltétele a W3C-tagság.

A műhelykonferenciára jelentkezni állásfoglalással vagy tudományos cikkel 2026. május 27-ig lehet, az odrl-ws-submission@w3.org e-mail címen. A Programbizottság elbírálja a beérkezett dokumentumokat és kialakítja a végleges programot. Ha bármilyen kérdés felmerül, a műhelykonferencia elnökei (Chairs) közvetlenül is elérhetők a fenti e-mail címen.

 

CSS Képanimáció Modul 1. szint – első nyilvános tervezet

2026. április 29.

A CSS Munkacsoport megjelentette a CSS Képanimáció Modul 1. szint (CSS Image Animation Module Level 1) első nyilvános tervezetet. A most kiadott CSS-modul olyan megoldásokat javasol, amelyek lehetővé teszik az animált képek megjelenítésének vezérlését.

A CSS a strukturált dokumentumok (mint például a HTML és XML) képernyőn, papíron, stb. történő megjelenítésének leírására használt nyelv.

 

Intelligens Hang Ágensek – W3C Műhelykonferencia jelentés

2026. április 27.

A W3C közzétette a 2026. februárban online megtartott Intelligens Hang Ágensek műhelykonferenciáról (W3C Workshop on Smart Voice Agents) készült jelentést.

A workshop összekapcsolta a hangalapú platformok szolgáltatóit, az ágens-fejlesztőket, adatvédelmi szakértőket, akadálymentesítési szakembereket és szabványosítási szakértőket annak érdekében, hogy előmozdítsák az interoperabilitást, a felhasználók nagyobb kontrollját a hangalapú rendszerekben.

A workshop résztvevői elismerték, hogy a hangalapú ágensek egyre szélesebb körben elterjedtek a különféle eszközökön és platformokon, és azonosították azokat a kulcsfontosságú kihívásokat, amelyek a különböző hangalapú ökoszisztémák közötti zökkenőmentes, biztonságos és az adatvédelmet tiszteletben tartó interakciók megvalósításához kapcsolódnak. Kiemelték a szabványosított protokollok szükségességét az ágensek közötti kommunikációhoz, a felhasználói hozzájárulás és felhatalmazás mechanizmusait, valamint az átláthatóság biztosítására szolgáló keretrendszereket a több ágenst magába foglaló kommunikációk során.

A fő megvitatott témák:

  • Az ágensek felfedezésére és meghívására szolgáló mechanizmusok, amelyek tiszteletben tartják a felhasználók adatvédelmét és választási lehetőségeit
  • Protokollok a beszélgetés irányításának ágensek közötti delegálására (beszélgetés-átadás)
  • Az adatvédelmet megőrző hitelesítés és felhasználó azonosítás az ágensek között
  • Akadálymentesítési követelmények a hangalapú felületek és a multimodális élmények esetében
  • Műszaki szabványok a hangalapú ágensek interoperabilitására

Az egyes témákon túl az egyik javasolt következő lépés annak vizsgálata, hogy a W3C keretében létrehozható-e egy hangalapú ágensekkel foglalkozó tevékenység, amely összehangolja a hangtechnológiai közösség hozzájárulásait, szélesebb körű párbeszédet folytat az interoperabilitásról és az adatvédelemről, valamint nyomon követi a workshop során azonosított igényekkel kapcsolatos előrehaladást.

A párbeszéd nem ér véget a workshoppal. Arra ösztönözzük az érintetteket, hogy a Közösségi Csoportokban (W3C Community Groups), a közelgő W3C eseményeken és publikációs lehetőségeken keresztül folytassák az együttműködést, hogy ezek a megbeszélések konkrét szabványokká és megvalósítási munkává formálódjanak.

A W3C köszönetet mond a műhelykonferencia elnökeinek, Deborah Dahl-nak és Dirk Schnelle-Walka-nak, a Programbizottságnak, az előadóknak és minden résztvevőnek az esemény létrejöttéért és sikeréért.

 

Kapcsolt webes adattárolás protokoll 1.0 – első nyilvános tervezet

2026. április 21.

A Kapcsolt Webes Adattárolás Munkacsoport (Linked Web Storage Working Group) közzétette a Kapcsolt webes adattárolás protokoll 1.0 (Linked Web Storage Protocol 1.0) első nyilvános tervezetet. A specifikáció célja, hogy az alkalmazások számára biztonságos és jogosultsághoz kötött hozzáférést biztosítson külsőleg tárolt adatokhoz, interoperábilis módon.

 

Nagy nyelvi modellek használata a szabványosítási munkában

2026. április 14.

A W3C Tanácsadó Testülete (Advisory Board) Nagy nyelvi modellek használata a szabványosítási munkában (Use of Large Language Models in Standards Work) címmel csoport-feljegyzést tett közzé. Mivel a nagy nyelvi modellek (LLM-ek) egyre inkább az „AI” szinonimájává válnak, és a W3C közösség tagjai is használják őket, a Tanácsadó Testület szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy az LLM-ek milyen módokon lehetnek hasznosak, illetve problémásak a W3C szabványosítási munkájában való alkalmazásuk során. Ez a dokumentum a Tanácsadó Testület jelenlegi álláspontját foglalja össze a 2026. március 24-i állapot szerint.

 

A W3C implementációkat vár a Helymeghatározás ajánlástervezethez

2026. április 13.

Az Eszközök és Szenzorok Munkacsoport (Devices and Sensors Working Group) és a Webalkalmazások Munkacsoport (Web Applications Working Group) kiadta a Helymeghatározás (Geolocation) W3C ajánlástervezetet. A Helymeghatározás hozzáférést biztosít a kiszolgáló eszköz lokáció információihoz.

A most közzétett dokumentum korábban már W3C ajánlásként megjelent, de most visszakerült ajánlástervezet (Candidate Recommendation) státuszba annak érdekében, hogy a munkacsoportok hatékonyabban dolgozhassanak a lényeges módosításokon, és további új funkciókat adjanak hozzá a már meglévő specifikációhoz.

A Munkacsoportok örömmel fogadják az észrevételeket ebben a GitHub repozitóriumban, 2026. május 1-ig.

 

Szelektorok 5. szint – első nyilvános tervezet

2026. március 30.

A CSS Munkacsoport kiadta a Szelektorok 5. szint (Selectors Level 5) első nyilvános tervezetet. A szelektorok olyan minták, amelyek fa struktúrában található elemekhez illeszkednek, így velük is megvalósítható egy dokumentum csomópontjainak (node) kiválasztására szolgáló technológia. A szelektorokat HTML- és XML-használatra optimalizálták, és úgy tervezték őket, hogy azok teljesítmény-kritikus kódokban is alkalmazhatók legyenek. Mint a CSS alapvető összetevői, a szelektorokat a CSS arra használja, hogy a dokumentum elemekhez stílustulajdonságokat rendeljen. A Szelektorok 5. szint dokumentum leírja a már a Szelektorok 4. szintben is létező szelektorokat, valamint új szelektorokat is bevezet a CSS és más olyan nyelvek számára, amelyeknek szüksége lehet azokra.

 

YAML-LD 1.0 : első nyilvános tervezet

2026. március 23.

A JSON-LD Munkacsoport közzétette a YAML-LD 1.0 első nyilvános tervezetet. A [JSON-LD 1.1] egy JSON-alapú formátum a kapcsolt adatok (Linked Data) szerializására. Az utóbbi években a [YAML] egy tömörebb formátumként jelent meg az olyan információk ábrázolására, amelyeket korábban [JSON] formátumban szerializáltak, ideértve API specifikációkat, adatsémákat és a kapcsolt adatokat.

A most kiadott dokumentum a YAML-LD-t definiálja, mint a YAML korlátozó konvenciókészletet, amely meghatározza, hogyan kell a kapcsolt adatokat [Linked Data] [YAML] formátumban szerializálni, a JSON-LD szintakszisa, szemantikája és API-jai alapján.

Mivel a YAML kifejezőbb, mint a JSON, az elérhető adattípusok és a dokumentumszerkezet tekintetében is (lásd [RFC9512]), jelen dokumentum meghatározza a YAML-re vonatkozó korlátozásokat annak érdekében, hogy bármely YAML-LD dokumentum JSON-LD formában is ábrázolható legyen.

 

További hírek

Ha szeretne rendszeresen értesülni híreinkről jelentkezzen RSS-csatornáinkra vagy iratkozzon fel néhány havonta megjelenő hírlevelünkre. A hírlevélre a w3c-hirlevel-join@w3c.hu email címre küldött levéllel lehet feliratkozni, kérjük a levélben adja meg nevét és cége/szervezete nevét. A hírlevélről való leiratkozáshoz küldjön egy levelet a w3c-hirlevel-leave@w3c.hu email címre.


Utolsó módosítás: 2014.8.4.