Ennek a dokumentumnak az a célja, hogy bemutassa a fogyatékkal élő felhasználók webhasználati szokásait. Ismerteti a weblapok és online alkalmazások használata során felmerülő követelményeket és kiegészítő információkat tartalmaz a World Wide Web
Consortium (W3C), valamint a Web Accessibility Initiative (WAI) irányelveihez, illetve technikai munkájához.
Ez a dokumentum a Munkacsoport belső használatú munkapéldánya, amely W3C feljegyzésként kerül majd megjelentetésre. Ez a későbbiekben frissítésre kerülhet a W3C egy későbbi példányával. Ezt a dokumentumot a WAI Nemzetközi Program Iroda részeként működő Oktatási és Támogatási Munkacsoport (EOWG) adja ki. A felhasználók, W3C Tagok, és munkacsoportok a wai-eo-editors@w3.org e-mail címre írva tehetik meg észrevételeiket. A jelenleg érvényes W3C technikai jelentések, publikációk, munkapéldányok és feljegyzések listáját a http://www.w3.org/TR/ honlapon találhatják meg az érdeklődők.
- Bevezető
- A fogyatékkal élő felhasználók webhasználatának lehetőségei
- A webhez történő hozzáférést befolyásoló különböző fogyatékosságok
- Kisegítő technológiák és alkalmazható stratégiák
- További olvasmányok
- Szituáció referenciák
- Köszönetnyilvánítás
A Web Akadálymentesítési Kezdeményezés (WAI) a weboldalak, böngészők, és szerkesztőeszközök akadálymentesítéséhez fejleszt irányelveket annak érdekében, hogy megkönnyítse a fogyatékkal élő felhasználók webhasználatát. A Web növekvő társadalmi szerepének megfelelően egyre inkább létfontosságúvá válik a fogyatékos emberek online tartalmakhoz történő hozzáférésének biztosítása. A WAI anyagokban ismertetett akadálymentesítési megoldások a nem fogyatékos felhasználóknak is hasznosak lehetnek.
Ez a dokumentum általánosságban mutatja be a különböző fogyatékkal élő emberek webhasználati módjait. Háttérismereteket tartalmaz a fogyatékos felhasználók számára a Webtartalmak akadálymentesítési irányelvei 1.0,, Akadálymentesítési Szerkesztőeszközök 1.0, valamint a Felhasználói Programok Akadálymentesítési Irányelvei 1.0 című dokumentumokban leírtak megfelelő alkalmazásához. Mindazonáltal ez a dokumentum nem a fogyatékosságok vagy a fogyatékos felhasználók által alkalmazott kisegítő technológiák átfogó és minden kérdést érintő leírása. Tartalma az alábbi témák ismertetésére terjed ki:
- a weboldalak és alkalmazások akadálymentesítési tulajdonságait használó fogyatékos felhasználók webalkalmazásának esetei;
- a fizikai, látási, hallási, értelmi és kognitív fogyatékossággal küzdő emberek webhasználatának általános követelményei;
- a fogyatékos felhasználók által alkalmazott kisegítő technológiák és alkalmazási stratégiák néhány típusa.
A dokumentum a helyzetekre, fogyatékossági követelményekre, kisegítő technológiákra és szituáció-referenciákra vonatkozó részekre mutató számos belső hivatkozást tartalmaz. A helyzetleírásokat és általános referenciákat tartalmazó részekben külső dokumentumokra mutató hivatkozások is találhatók.
Az alábbi szcenáriók olyan fogyatékossággal élő felhasználókat mutatnak be, akik ki segítő technológiák vagy alkalmazási stratégiák segítségével használják a webet. Bizonyos szcenáriók azt szemléltetik, hogyan könnyítheti meg a web a fogyatékos emberek Internet használatát.
Fontos megemlíteni, hogy a szcenáriókban nem valós személyek szerepelnek, hanem tevékenységek, melyek során jelenleg is használatos web és kisegítő technológiák alkalmazhatók. Az olvasónak nem kell azt feltételezni, hogy az azonos fogyatékossággal rendelkező emberek mindannyian ugyanazt a segítő technológiát használják, vagy ugyanolyan szintű szakértelemmel rendelkeznek a technológiák alkalmazása terén. Bizonyos esetekben az akadálymentesítést támogató böngészők, médialejátszók vagy kisegítő technológiák még nem érhetőek el az adott felhasználó nyelvén. A fogyatékossági terminológia is országról országra változhat, hasonlóan a képzési és foglalkoztatási lehetőségekhez.
Minden szcenárió leírása hivatkozásokat tartalmaz a 3. részben részletesebben ismertetett specifikus fogyatékosságokhoz, a 4. részben leírt kisegítő technológiákhoz vagy alkalmazási stratégiákhoz, illetve a szituáció-referenciákhoz tartozó és a 6. részben bemutatott tantervi példákhoz vagy irányelv ellenőrző pontokhoz.
Az alábbi szcenáriók akadálymentesítési megoldásaikat (zárójelben listázva) illusztrálják:
- online vásárlást végző színtévesztő
(stíluslapok vezérlőinek használata)
- ismétlődő terhelés okozta sérülésekkel küzdő riporter
(az egérrel kiadható parancsok billentyűzettel bevihető megfelelője; aktiváló billentyű)
- siket online tanuló
(multimédia fájlok feliratozott audió részei)
- vak könyvelő
(a táblázatok megfelelő kijelölése, szövegalternatíva, rövidítések és akronimák, a megjelenítés szinkronizációja, beszéd, braille megjelenítés)
- diszlexiás tanuló
(kiegészítő grafikák alkalmazása, megállítható animáció, többszörös keresési lehetőségek)
- pénzügyeit maga intéző öregedésből eredő problémákkal küzdő nyugdíjas (nagyítás, gördülő szöveg megállítása, felugró ablakok kerülése)
- közértben alkalmazott értelmi fogyatékos
(egyszerű nyelvezet; egységes megjelenítés; egységes navigálási opciók;
többszörös keresési lehetőségek)
- szórakozási lehetőségeket kereső siketvak tizenéves (stíluslapok vezérlőinek használata, akadálymentesített multimédia, eszköz független hozzáférés, címkézett keretek, megfelelő táblázat kijelölés)
Mr. Lee új ruhákat, gépeket és zeneszámokat kíván vásárolni. Szokásának megfelelően az egyik estéjét online vásárlással tölti. Mr. Lee azonban az emberekre legjellemzőbb látási rendellenességgel, a színtévesztéssel küzd, amelynek következtében képtelen megkülönböztetni a zöld és piros színeket.
Fentiek miatt Mr. Lee számos weboldalt csak nehezen tud elolvasni. Amikor elkezdte az Internetet használni számára sok weblap szövege és képe csak gyenge kontrasztban és ugyanabban a barna árnyalatban jelent meg, a zöld és vörös színek észlelését akadályozó színtévesztése miatt. Bizonyos oldalakon feliratok figyelmeztették arra, hogy az akciós árakat pirossal tüntették fel, de számára minden szöveg barnán jelent meg. Más esetekben az űrlapok kötelezően kitöltendő mezőit jelölték pirossal, de ezeket sem tudta megkülönböztetni az egyéb mezőktől.
Mr. Lee azokat az oldalakat kedveli, amelyek megfelelő színkontrasztot, és a színekre vonatkozó többlet információkat tartalmaznak. Ezeken az oldalakon a színminták mellett általában betűkkel is kiírták a ruhák színét és a kötelező mezőket a színeken kívül egy csillaggal is megjelölték.
Később Mr. Lee felfedezte, hogy a legtöbb modernebb lapon a színeket stíluslapok segítségével állították be és a böngészőjével ki tudta ezeket kapcsolni vagy felül tudta őket írni a saját stíluslapjai segítségével. Ugyanezt azonban nem tudta megtenni a stíluslapokat nem használó oldalak segítségével.
Ezek után Mr. Lee azokat az online bevásárló lapokat látta el könyvjelzővel, amelyeken megbízható információkat talált a termékek színét illetően, és nem kellett találomra kiválasztania az akciós árukat.
Mr. Jones egy online újságban publikáló riporter, aki HTML formátumban készití el a cikkeit. Húszéves pályafutása alatt kezeiben és karjaiban kialakultak az ismétlődő terhelések okozta sérülések (RSI) betegsége, ami miatt számára fájdalmas a gépelés. A cikkek elkészítéséhez a beszédfelismerés és az alternatív billentyűzet kombinációját alkalmazza és nem használ egeret. Néhány hónap alatt megszokta a hosszú munkát kényelmesebbé tevő beszédfelismerő használatát. Mindazonáltal akad még pár probléma, amelyre nem talált megoldást. Ilyen például a hangkártya hibája, amely az audió fájlokat lejátszó weboldalak böngészésekor használt beszédfelismerő esetében következik be.
A kollégái által használt webszerkesztő szoftvert sem képes alkalmazni, mivel a kiválasztott alkalmazáshoz szükséges egérparancsoknak nincs meg a billenytűzettel kiadható megfelelője. A hiányzó billentyűparancsok kiadására gépelés vagy beszéd felismerés helyett egeret kellene használnia, amely a kézsérüléseinek kiújulásához vezetne. Ennek elkerülésére, utánanézett néhány modernebb szerkesztőprogramnak és olyat választott, amely teljes mértékben működtethető a billentyűzettel. Egy hónapon belül észrevette, hogy a kollégái is ezt a programot választották, mivel a billentyűzet használata megkímélte a kezeiket.
A cikkeit tartalmazó weblapok böngészésekor Mr. Jones a hozzáférést billentyűkkel is közvetlenül biztosító weboldalakat részesítette előnyben. Ez elkerülhetővé tette a számára azokat a hosszú hivatkozási listákat, amelyeken normális esetben hangvezérléssel kellett volna átnavigálnia magát ahelyett, hogy egyenesen a kívánt tartalomhoz jutott volna.
Távoktatási tanfolyamok keretén belül Ms. Martinez számos fizika foglalkozáson vesz részt. Ms. Martinez azonban a siket tanulók közé tartozik. Addig nem volt problémája az egyetemi tananyaggal, amíg abban nem szerepeltek az új multimédiás alkalmazásokhoz kötődő audió jellegű előadások. A tantermi foglalkozásokon az egyetem tolmácsokat alkalmazott, de az online anyaggal kapcsolatban először nem ismerték fel a hozzáférési problémákat, majd később az akadálymentesítési ismeretek hiányára hivatkozva utasították el a segítségnyújtást. Ms. Martinez rámutatott arra, hogy az egyetemnek szüksége van az online tananyagot is hozzáférhetővé tevő eljárások alkalmazására, majd bemutatta a multimédiát is alkalmazó weboldalak akadálymentesítését elősegítő WCAG1.0-át.
Az egyetem elkészítette az előadások írott változatát és azt az audió formátummal együtt elérhetővé tette a weboldalán. A bemutató multimédiás anyag esetében az egyetem a SMIL alapú multimédia formátumot alkalmazta, amely lehetővé teszi az audió és szöveges formátumú videó szinkronizált feliratozását.
A kurzus vezetőtanára egy csevegő fiókot is nyitott a weboldalon, amelynek használatával a tanulók megoszthatták egymással a tapasztalataikat és ötleteiket. Habár Ms. Martinez volt a csoport egyetlen siket hallgatója és egyben az egyetlen tanuló, aki értette a jelnyelvet, gyorsan felismerte, hogy a csevegés révén a többiekkel váltott online észrevételek nagyban elősegítik számára az osztállyal való előrehaladást.
A biztosító társaságnál könyvelőként dolgozó Ms. Laitinen munkahelyi, belső intranet hálózatán webalapú űrlapok vannak használatban. Ms. Laitinen a vak felhasználók közé tartozik. A képernyőn megjelenő tartalmak feldolgozásához a könyvelő a hangos megjelenítés és a frissíthető braille formátum kombinációját alkalmazó képernyőolvasót használ. A dokumentumok gyors áttekintéséhez a kollégái számára már követhetetlen sebességgel alkalmazza a hangos megjelenítés és a lapon található hivatkozások navigációjának kombinációját. A szöveg helyesírását a braille megjelenítéssel ellenőrzi, mivel ez a szöveg sokkal precízebb értelmezését teszi lehetővé.
A vállalatnál használt webdokumentumok túlnyomó többsége táblázatos felépítésű, amelyeknek következtében a nem-látó felhasználók időnként nehezen tudják értelmezni őket. Mivel azonban a cég dokumentumainak képernyőolvasóval is értelmezhető táblázatos formátumában az oszlop és sor fejlécek egyértelműen kerültek kijelölésre ezért Ms. Laitinen könnyedén eligazodik a táblázatokba foglalt információk között. A képernyőolvasó ugyanis kiolvassa a weblap összes képéhez tartozó szövegalternatívát. Mivel az általa gyakran alkalmazott biztosítási kódok számos rövidítést és akronimát tartalmaznak, ezért a lapon első helyen megjelenő akronimák és rövidítések értelmezésének listája lehetővé teszi számára a rövidített alakok könnyebb értelmezését.
Mint a könyvelési részleg egyik legtapasztaltabb tagja, Ms. Laitinen gyakran segíti tanácsokkal a fiatalabb kollégákat. Nemrégiben egy olyan szoftver verzióval frissítette a böngészőjét, amely lehetővé teszi az adott információ audió és braille megjelenítésének jobb szinkronizációját. Ezáltal hatékonyabban segítheti a kollégáit is, mivel a képernyőn a munkatársak előtt is a hanggal és braille kódolással megjelenített információ megfelelője jelenik meg.
Ms. Olsen középiskolás tanulónak az irodalom órák a kedvencei. Ő azonban diszlexiával súlyosbított figyelemzavarral küzd, amelyeknek a kombinációja jelentős olvasási gondokat okoz. Azonban a tanmeneti változtatásoknak köszönhetően lelkes tanulóvá vált.
Az iskola a hagyományos tankönyvek kiegészítéseként egyre több online tananyagot is alkalmaz. Mivel Ms. Olsen lassan olvas ezért kezdetben aggódott az anyag terjedelme miatt. Nemrégiben azonban használni kezdte a szöveget beszéddé alakító programot, amelynek segítségével könnyebben olvassa az írott szöveget. A program ugyanis az olvasással egy időben kiolvassa a szöveget és ezért Ms. Olsen könnyebben túljut a számára gondot okozó írott részeken.
A jelenlegi tananyag Hans Christian Andersen munkásságával foglalkozik, amellyel kapcsolatban némi kutatást kell végeznie. A weblapok böngészése közben némely lapokat könnyebben másokat pedig nehezebben olvashatónak találja. Bizonyos oldalakon jóval több kép látható, és ezek könnyebben fókuszálhatóvá teszik az általa olvasni kívánt részeket. Bizonyos animált képeket tartalmazó tartalmak esetében azonban jóval nehezebbé válik a fókuszálás. Ezt küszöbölik ki az animált képek megállítását szolgáló technikák.
Számára rendkívül fontos a webalapú online könyvtár katalógusok, illetve az általános online kereső funkciók akadálymentesítése. Bizonyos esetekben azonban a keresési szempontok zavarók lehetnek Ms. Olsen számára. A tanára megtanította őt számos különböző kereső stratégiára és Ms. Olsen is talált olyan lapokat, amelyek a számára sokkal megfelelőbb kereséseket lehetővé tevő különböző stratégiákhoz kínálnak beállítási lehetőségeket.
Mr. Yunus az Internet segítségével intézi a közüzemi szolgáltatásokat és azok díjait. Mr. Yunus azonban látászavarral, kézremegéssel, és enyhe rövidtávú emlékezetkieséssel küzd.
A kézremegés és a látási problémák ellensúlyozására képernyőnagyítót használ, amely a weblapok hivatkozásait és ikonjait kinagyítva könnyíti meg azok kiválasztását. Ennek révén Mr. Yunus könnyebbnek találja a stíluslapokkal szerkesztett oldalak használatát. Az első pénzügyi lapok használatakor a gördülő árfolyamlisták zavaróak voltak a számára és túl gyorsan mozogtak ahhoz, hogy elolvassa őket. Ezenkívül a lapok frissítése miatt időnként nem tudta azokat elolvasni. Emiatt azokat a lapokat kezdte el látogatni, amelyek nem tartalmaztak túlságosan sok mozgó tartalmat és, amelyek nem frissültek automatikusan. Hajlamossá vált "ott ragadni" azokon a lapokon, amelyekre nem talált vissza, illetve azokon, amelyeken előzetes értesítés nélkül új ablakok ugrottak fel.
Mr. Yunus fokozatosan megtalálta a neki legjobban megfelelő banki, zöldséges és ruházati lapokat és ezeken alakította ki a saját profilját.
Mr. Sands az utóbbi években egy üzletben zöldséget csomagolt a vásárlóknak. Mr. Sands Down-kórban szenved és gondjai vannak az elvont fogalmakkal, az olvasással, valamint a matematikai műveletekkel. Általában a saját zöldségeit is az üzletben vásárolja, de időnként megzavarja a széles áruválaszték és nehezen követi az elköltött összeg mennyiségét. Az áruház átrendezésekor pedig nehezen találja meg újra a kedvenc termékeit.
Nemrégiben az otthoni számítógépén ráakadt egy online zöldségüzletre. Az első pár alkalommal egy barátja segített neki feltérképezni a bolt kínálatát. A weblapon található rengeteg képnek köszönhetően egyszerűen navigálhatott a lapon és könnyedén felismerhette a kedvenc termékeit. Ennek köszönhetően könnyedén használta a honlapot.
A barátja a rendelkezésre álló különböző keresési lehetőségeket is megmutatta neki, amelyek segítségével könnyebben találhatta meg a keresett árukat. Rákereshetett a termékek márkanevére vagy a képére, de általában az általa régebben is rendelt termékek listáját megjelenítő lehetőséget használta. Ha vásárolni akart, akkor kiválasztotta a szükséges árut és betette azt egy virtuális bevásárlókosárba. A honlapon mindig az aktuális mennyiségnek megfelelő árat látta, ami megakadályozta azt, hogy túllépje az aktuális költségvetését.
Az online zöldséges üzlet marketing osztálya a versenyképesség megtartása miatt a honlap minél könnyebb használhatóságát helyezte előtérbe. Ennek fenntartására következetes elrendezést és következetes navigálási eszközöket alkalmaztak, amelynek köszönhetően a vásárlók könnyedén eligazodtak a honlapon. A weblap a könnyebb érthetőség kedvéért a a legérthetőbb nyelvezetet használta.
Míg a fenti tulajdonságok a legtöbb vásárló számára sokkal használhatóbbá tették a lapot, addig ezeknek köszönhetően Mr. Sands képessé vált a lap használatára. Mr. Sands jelenleg havonta több alkalommal is vásárol az online zöldségesben, és csak néhány friss terméket vesz meg a munkahelyén.
Ms. Kaseem az Internet segítségével keres olyan éttermeket, ahová a barátaival és osztálytársaival elmehet. Ms. Kaseem azonban látássérült és siket. A látogatott weboldalak betűméretének nagyításához képernyőnagyító programot alkalmaz. Abban az esetben, ha ez nem elegendő képernyőolvasót is felhasznál annak érdekében, hogy általa lassabban olvasható frissíthető braille írással is megjelenjen a tartalom.
Otthonában Ms. Kaseem a helyi honlapokon keresi az új éttermekre vonatkozó információkat. Ennek során saját stíluslapot használ, amely az ő beállításai szerint jeleníti meg a honlapokat. A böngészőjének beállításai szerint a háttérképek kikapcsolásra kerülnek, így a képernyőnagyító használatakor elegendő kontrasztot kap a megjelenítendő tartalom. Ez különösen az éttermek online menüinek tanulmányozásakor jelent nagy segítséget.
Ms. Kaseem lakhelyének a honlapja nemrégiben a helyi nevezetességek virtuális bemutatásával gazdagodott. A bemutató feliratokkal és egyéb leírásokkal is rendelkezik, amelyek közé tartozik az audió fájlok szöveges feliratozása, illetve a videók feliratozása. Ezek a módszerek lehetővé teszik Ms. Kaseem számára, hogy a képernyőnagyító és a braille írás kombinációjával tekinthesse meg a tartalmat. A virtuális túra kezelőfelülete az általa alkalmazott segítő technológia fajtájától függetlenül hozzáférhető, akár képernyőnagyítóval, frissíthető braille írással működő képernyőolvasóval, vagy hordozható braille eszközzel kívánja is használni azt. Érdeklődés céljából Ms. Kaseem ezáltal elküldheti a túra alatt kiválasztott éttermek honlapjainak címét a barátainak is.
Az Interneten azt is megnézheti, hogy mely tömegközlekedési eszközöknek van megállója a kiválasztott étterem közelében. A buszmenetrend honlapján azonban jelentés nélküli címekkel ellátott keretek és világos oszlop, illetve sor fejlécek nélküli táblázatok szerepelnek, amelyek miatt Ms. Kaseem sokszor nem találja meg az őt érdeklő információt. A vasúti menetrend honlapja ezzel szemben könnyedén használható, mert a weboldal kereteinek címei megfelelő tartalommal rendelkeznek, és a menetrendet tartalmazó táblázatok megfelelő fejrésszel ellátott oszlopai és sorai a kinagyított képernyő esetén is megfelelő eligazítást nyújtanak a számára.
A belvárosi bevásárlóközpontokban mindenki által elérhető információs kioszkokban esetenként az infravörös kapcsolattal rendelkező braille eszközével is töltött le további információkat, útbaigazításokat és étlapokat, amelyek hozzáférhető formátumban akár az étteremben is rendelkezésére álltak.
A következő részben a webhez történő hozzáférést befolyásoló általános fogyatékosságok kerülnek ismertetésre. Az erőfeszítések ellenére a fogyatékosságnak még nem létezik általánosan elfogadott kategorizálása. A fogyatékossággal kapcsolatban használt terminológia országról országra és gyakran az országokon belül létező fogyatékos közösségek között is változik. Számos fogyatékos közösség esetében megfigyelhető az orvosi meghatározások helyett használt funkcionális terminológia alkalmazása. Ennek a dokumentumnak nem célja átfogóan tárgyalni a terminológia kérdését.
Az ugyanolyan fogyatékossággal rendelkező emberek képességei egyénről egyénre, illetve időről időre változók lehetnek. Bizonyos embereknek többféle fogyatékosságuk is lehet, illetve a súlyosságuk foka is általában eltérő.
Ebben a dokumentumban a "fogyatékosság" kifejezés meglehetősen általánosan kerül említésre. Az alább felsorolt jellemzőkkel rendelkezők emberek közül sokan nem tartják magukat fogyatékosnak. Ettől függetlenül rendelkezhetnek olyan érzékelési, fizikai vagy értelmi problémákkal, amelyek befolyásolhatják az Interneten tárolt tartalmakhoz történő hozzáférésüket. Ezek származhatnak sérülésekből, vagy okozhatja őket az öregedés, illetve lehetnek ideiglenesek vagy krónikusak. ( Szerk. megjegyzés: A dokumentumokban több helyen a hátrányos helyzetű felhasználó kifejezést használtuk, pontosan azért, hogy szélesebb értelmet nyerjen a megnevezés és jobban illusztálja a problémát.)
A látást, hallást, memóriát, és a motorikus funkciókat befolyásoló problémák száma és súlyossága az emberi életkor előrehaladtával általában súlyosbodik. A webhez történő hozzáférést érintő öregedéssel járó problémák kiküszöbölhetők a fogyatékosok rendelkezésére álló akadálymentesítési megoldások segítségével.
Bizonyos esetekben a különböző fogyatékosságok rendelkező felhasználók ugyanazzal a lehetőséggel oldhatják meg a webhez kapcsolódó problémáikat. Egy vak és egy kezeit használni képtelen internetező például ugyanúgy igényli a böngészők és szerkesztőeszközök esetében általuk használhatatlan egérparancsokat kiváltó billentyűzetet, mivel a parancsokat aktiváló kisegítő technológiájukat az egér helyett azzal vezérlik.
A dokumentumban ismertetett számos akadálymentesítési megoldás "univerzális eszközként" ("mindenki által használható") került megjelölésre, mivel ezeket a fogyatékos és ép emberek egyaránt használhatják. A hangos megjelenítés például nemcsak a vak felhasználóknak nyújt segítséget, hanem azoknak is, akik éppen mást kénytelenek szemmel tartani a tartalom böngészése közben. Ugyanígy az audió fájlok feliratai nemcsak a süket felhasználókat segítik, hanem hatékonyabbá teszi a honlapokon talált audió tartalmak keresését és megjelölését is.
Minden fogyatékosság leírása tartalmaz néhány példát az adott fogyatékossággal rendelkező felhasználók webhasználatát gátló tényezőkről. Ez a lista inkább az illusztrációt szolgálja és nem célozza az alapos ismertetést. Az alább szereplő korlátok inkább olyan akadálymentesítési kérdések példáiként szolgálnak, amelyeknek aránylag könnyű megadni a létező megoldását, hacsak más nem kerül említésre.
Az alábbi lista néhány fogyatékosságot, illetve a webhez történő hozzáférést befolyásoló hatásukat tartalmazza.
Látási fogyatékosságok
Vakság alatt mindkét szem látásának a teljes és helyrehozhatatlan elvesztését értjük.
Számos vak felhasználó képernyőolvasókat használ az internetezéshez. Ezek olyan szoftverek, amelyek felolvassák a kijelzőn (monitoron) megjelenő szöveget és egy beszéd szintetizátorhoz és/vagy frissíthető braille kijelzőhöz továbbítják a tartalmat. Néhány vak felhasználó, a grafikus felhasználói interfész böngésző és a képernyőolvasó kombinációja helyett, a Lynxhez hasonló szöveges alapú, vagy hangos böngészőt alkalmaz. Ők a lapok részletes átolvasása helyett olyan gyors navigációs stratégiákat is használhatnak a weboldalakon, mint a fejléceken vagy hivatkozásokon történő gyors átnavigálás.
A vak felhasználók az alábbi korlátokkal találkozhatnak a Interneten történő böngészés közben:
- szövegalternatíva nélküli képek
- megfelelő leírással nem rendelkező összetett képek (pl. grafikonok vagy táblázatok)
- szöveges vagy audió leírás nélküli videó
- következetlenül összeállított táblázatok (cellánkénti, vagy "linearizált" módban)
- "NOFRAME" változatok vagy kifejező nevek nélküli keretek
- nem logikusan navigálható vagy gyengén címkézett űrlapok
- olyan böngészők vagy szerkesztőeszközök, amelyekben nem lehet az összes parancsot billentyűzettel bevinni
- olyan böngészők vagy szerkesztőeszközök, amelyek nem az aktuális operációs rendszernek megfelelő szabvány alkalmazás vezérlő interfészeket használják
- a képernyőolvasók által nehezen értelmezhető nem-szabványos dokumentum formátum
A gyengén látásnak számos fajtája ismeretes (Európa bizonyos országaiban "látás sérülésnek" is nevezik), például rövidlátás (nem lát élesen), csőlátás (csak a látószög közepét látja), periférikus látás (csak a látószög széleit látja), homályos látás.
Néhány erősen rövidlátó felhasználó az internetezéshez a karaktereket és képeket felnagyító extra nagy méretű monitorokat használnak. Mások képernyőnagyítókat vagy a képernyők működését fokozó más programokat alkalmaznak. Bizonyos emberek a szöveg és háttérszínek kombinációját használja. Ilyen lehet például egy 24 képpont nagyságú világos sárga karaktert fekete háttéren, vagy az általuk legjobban kiolvasható különböző típusú betűképek.
A gyengén látó emberek a következő akadályokkal találkozhatnak az internetezés közben:
- Nehezen állítható (kicsinyíthető vagy nagyítható) abszolút karaktermérettel rendelkező weboldalak.
- Nem egységes szerkezetű weblapok, amelyeken nagyításkor elvész a környező kontextus és ezért nehezen navigálható.
- Gyenge kontraszttal rendelkező weblapok vagy képek, amelyeknek az eredeti stíluslap beállításai csak nehezen bírálhatók felül.
- Képként megjelenített szöveg, amely nagyításkor nem igazodik a következő sorhoz.
- A fent felsorolt korlátok nagyban függenek a látási sérülés típusától és fokától.
A színvakság akkor áll fenn, amikor a beteg nem érzékel bizonyos színeket. A színvakság leggyakoribb formái közé a vörös és a zöld, vagy a sárga és a kék színek összetévesztése tartozik. Némely esetben a színvak beteg egyetlen színt sem érzékel.
Internetezéskor számos színtévesztő felhasználó saját stíluslap alkalmazásával felülbírálja a honlap szerkesztőjének betű- és háttérszín beállításait.
A színtévesztő felhasználók a következő akadályokkal találkozhatnak az Internet használatakor:
- a weboldal bizonyos tartalmi részeit kiemelő egyedi szín
- a háttér színével vagy mintájával nem megfelelő kontrasztot alkalmazó szöveg
- a szerkesztő stíluslapjának felülbírálatát nem támogató böngésző
Halláskárosodás
A süketség mindkét fül javíthatatlan súlyos halláskárosodását jelenti. Bizonyos süket felhasználók a jelnyelvet használják alapvető kommunikációs formaként és nem képesek folyékonyan elolvasni az írott szövegeket vagy tisztán beszélni.
Az audió tartalmak esetében számos süket felhasználó a szöveg feliratozására támaszkodik. A böngészés során az internetezőnek be kell kapcsolnia az audió fájlok feliratozását lehetővé tevő funkciót, az olvasáshoz erőssebben kell koncentrálnia, vagy a tartalmat kiemelő kiegészítő képekre kell támaszkodnia.
A süket felhasználók a következő akadályokkal találkozhatnak az Internet használatakor:
- Az audió tartalmak, beleértve a webcastot, feliratozásának a hiánya.
- Az jelnyelvet az írott/beszélt nyelvvel szemben hangsúlyozottabban használó emberek számára az írott tartalmat értelmezhetőbbé tevő képek hiánya.
- Bonyolult és nehezen értelmezhető szöveg használata.
- Hanggal vezérelhető weboldalak követelményei.
Az enyhe halláskárosodással rendelkező felhasználó hallás csökkent betegnek nevezhető.
A halláscsökkent felhasználók az audió tartalamak feliratozására és/vagy az audió tartalmak kiegészítésére kénytelenek támaszkodni. Elképzelhető, hogy be kell kapcsolniuk egy audió fájl feliratozását, vagy be kell állítaniuk az audió fájl hangerejét.
Az internet használat akadályai a következők lehetnek:
- Az audió webtartalom feliratozásának hiánya.
Fizikai fogyatékosságok
A motorikus fogyatékosságok között a gyengeséget, az izmok kontrollálásának korlátait (önkéntelen mozgás, koordináció hiánya, bénulás), az érzékelés korlátait, ízületi problémákat vagy a hiányzó végtagokat lehet említeni. Bizonyos fizikai problémák a mozgás során fájdalmat is okozhatnak. Ezek a problémák érinthetik a kezeket és karokat, valamint a test más részeit is.
A kezeket és karokat érintő motorikus fogyatékossággal küzdő felhasználók egy speciális egeret használhatnak a böngészéshez. Ez egy olyan billentyűzet, amely illeszkedik a kezek mozgásának lehetséges távolságához. Ezeken kívül léteznek még olyan kijelölő eszközök, mint a fej-egér, fej-kijelölő, szájpálca, hangfelismerő szoftver, szemkövető rendszer, vagy más ezekhez hasonló segítő technológiák. A fej-kijelölő eszköz segítségével például a bizonyos sorrendben leütött billentyűkkel aktiválják a parancsokat és ezért nincs szükség több billentyű egyidejű kezelésére. Az ilyen technikai eszközöket alkalmazó felhasználóknak több időre van szükségük a weboldalak interaktív űrlapjainak kitöltéséhez, mivel figyelmesen ki kell választaniuk a megfelelő billentyűzetet.
A kezeket és karokat érintő motorikus fogyatékossággal küzdő felhasználók az alábbi akadályokkal találkozhatnak az Internet használata közben:
- időkorlátos weblap funkciók
- egérparancsokat helyettesítő, de billentyűzet műveleteket nem támogató böngészők és szerkesztőeszközök
- logikus rendben nem navigálható űrlapok
Beszédzavarok
A beszédzavarok közé tartozhat az olyan beszéd, amelyet akár a hangerő akár az érthetőség miatt nem ismernek fel a beszédfelismerő szoftverek.
Az Internet beszédfelismerésre támaszkodó elemeinek használatához a beszédzavarokkal küzdő felhasználónak más alternatív beviteli módszert kell alkalmazniuk. Ilyen lehet a billentyűzeten keresztül bevitt szöveg.
A beszédzavarokkal küzdő felhasználók a következő akadályokkal találkozhatnak az Internet használata közben:
- Más alternatív beviteli módszerrel nem rendelkező hangalapú műveleteket igénylő weboldalak.
Értelmi és idegrendszeri fogyatékosság
A diszlexiával és diszkalkuliával (vagy ahogyan Ausztráliában, Kanadában, az USA-ban és néhány más országban nevezik: a tanulási zavar), küzdő felhasználóknak problémákat okozhat a nyelvi vagy számmal kifejezett tartalmak értelmezése. Ilyen lehet a hallott beszéd feldolgozása ("a hallás útján történő észlelés zavara"), vagy a térbeli érzékelés problémája is.
Ezek a felhasználók internetezéskor számos esetben több forrásból érkező információkat kénytelenek feldolgozni. Az olvasási gondokkal küzdők például a képernyőolvasót szintetikus szöveggel egészíthetik ki a tartalmak megértéséhez, míg a hallási fogyatékossággal küzdők a feliratokra támaszkodhatnak a hanganyagok megértéséhez.
A látási és hallási észlelési gondokkal küzdők a következő akadályokkal találkozhatnak az Internet használata közben:
- A weboldalakon elérhető információk alternatív módban történő kifejezésének hiánya. Például a látható tartalmakat kiegészítő audió információkat megjelenítő szövegalternatíva, vagy az audió tartalom feliratozásának hiánya.
A koncentráció zavarral küzdő felhasználóknak gondot okozhat a tartalomra történő összpontosítás.
A koncentráció zavarral küzdő felhasználónak az Internet használata közben valószínűleg ki kell kapcsolnia az animációkat ahhoz, hogy az oldal tartalmára összpontosíthasson.
A koncentráció zavarral küzdők az alábbi problémákkal találkozhatnak az Internet használata közben:
- figyelemelterelő és csak nehezen kikapcsolható vizuális vagy audió elemek,
- a weboldalak nem egyértelmű és következetes szerkesztése
Az értelmi fogyatékos emberek (akiket Európában "tanulási gondokkal", míg az Egyesült Államokban "fejlődési rendellenességekkel" rendelkezőknek vagy korábban "mentálisan elmaradottnak" neveztek) valószínűleg lassabban sajátítják el a szükséges ismereteket vagy nehezebben értelmezik az összetett tartalmakat. Az értelmi fogyatékosságként említhető számos betegség között szerepel a Down-kór is.
Az értelmi fogyatékossággal rendelkező emberek több időt töltenek a weboldalak böngészésével és a tartalmak értelmezéséhez fokozottabban támaszkodnak a képekre, illetve hasznukra lehet az oldal céljának még megfelelő legegyszerűbb nyelvezet használata.
A korlátok közé tartozhatnak:
- a weboldalak szükségtelenül bonyolult nyelvezete
- grafikák hiánya
- a weboldalak zavaros és nem következetes szerkesztése
Az emlékezetkieséssel küzdő felhasználóknak gondot jelenthetnek a rövid- vagy hosszútávú memóriával összefüggésben lévő problémák, illetve a nyelvtudással kapcsolatos ismeretekre történő visszaemlékezés.
Az emlékezetkieséssel küszködő felhasználók általában a weboldal következetesen megszerkesztett navigációs rendszerére támaszkodnak.
A korlátok közé tartozhatnak:
- a weboldalak zavaros és nem következetes szerkesztése
A mentálhigiéniás problémákkal küzdőknek gondot jelenthet a weboldalak tartalmaira történő koncentráció, illetve a gyógyszerek mellékhatásaiként jelentkező homályos látás vagy kézremegés.
A mentálhigiéniás fogyatékossággal küzdőknek az internetezés alatt valószínűleg ki kell kapcsolniuk a figyelmet elterelő vizuális vagy audió elemeket, illetve képernyőnagyítót kell alkalmazniuk.
A korlátok közé tartozhatnak:
- a nehezen kikapcsolható figyelemelterelő vizuális vagy audió elemek
- a weboldalakon szereplő nehezen nagyítható karakterek
Bizonyos idegi problémákat, beleértve az epilepszia bizonyos fajtáit (pl. a fényre bekövetkező epilepsziás rohamot), a képernyő vibrálása vagy egy adott frekvencián megszólaló hangjel idéz elő.
Az idegi problémákkal rendelkező felhasználók valószínűleg kikapcsolják az animációkat, villogó szöveget vagy a bizonyos frekvencián megszólaló audió tartalmakat. Az ilyen fajtájú vizuális hatások és audió frekvenciák mellőzése segít megelőzni a rohamokat.
A korlátok közé tartozhatnak:
- a rohamokat kiváltó vizuális hatások és audió frekvenciák elkerülése
A fogyatékosságok kombinációja akadályozhatja a felhasználót az akadálymentesítési információk alkalmazásában.
A vakok például megfelelően tudják hasznosítani egy webalapú videó meghallgatható audió leírását, a süketek pedig jó hasznát veszik az audió tartalmak feliratozásának. A siketvakoknak azonban szükségük van az audió és videó tartalom szöveges változatára, amelyhez a frissíthető braille eszközükön keresztül férhetnek hozzá.
Ehhez hasonlóan egy süket és gyengén látó felhasználó is hasznát veszi az audió fájlok feliratozásának, de csak abban az esetben, ha a feliratozás kinagyítható és a színélesség beállítható.
Abban az esetben, ha valaki nem tudja mozgatni a kezeit és nem látja jól a képernyőt sem, jó hasznát veheti a hang be- és kimeneti eszközöknek, illetve a dokumentumban található precízen elhelyezett jelzésekre, valamint navigációs eszközökre támaszkodhat.
Az öregedés képesség vagy képességek változásával jár. Ezek közé tartozhat a látás, hallás, ügyesség vagy memória romlása. Az öregedés következtében az internetező az eddig említett akadályok és korlátok bármelyikével találkozhat. A fenti akadályok bármelyike korlátozhatja az illető hozzáférését az internetes tartalmakhoz. Együttes hatásukhoz pedig meglehetősen nehezen lehet hozzászokni.
Abban az esetben például, ha egy gyengén látó felhasználó képernyőnagyítót használ, elvesztheti a kinagyított részen kívüli tartalmakat, ami csak fokozza egy rövidtávú memória zavarral küzdő internetező értelmezési problémáit.
A kisegítő technológiákat a fogyatékos emberek olyan műveletek elvégzésére használják, amelyekre normális esetben nem vagy csak nagyon nehezen lennének képesek. Számítógépes alkalmazásukkor a kisegítő technológiákat gyakran alkalmazható szoft- vagy hardvereként említik.
Bizonyos kisegítő technológiák együttesen alkalmazhatók a grafikus, szöveges, és hangos böngészőkkel, multimédia lejátszókkal vagy betöltődő alkalmazásokkal (plug-ins). Néhány akadálymentesítési megoldás, mint például a karakterek méretének megváltoztatására, vagy a több billentyű egyszeri lenyomásával elvégezhető műveletek kiváltására szolgáló egybillentyűs parancsok beállítására szolgáló opció, már alapvetően beépítésre került az operációs rendszerekbe.
Az alkalmazható stratégiák olyan technikák, amelyek a fogyatékos felhasználókat segítik a számítógép, vagy más kapcsolódó eszköz használatában. Azok a felhasználók például, akik nem látják a weblapokat a stratégia részeként átlépegethetnek a lapon található hivatkozásokon és ezzel kiszűrhetik az őket érdeklő tartalmakat.
Az alábbi listában a további részekben ismertetésre kerülő kisegítő technológiák és alkalmazható stratégiák kerülnek felsorolásra. A lista nem foglalja magában az összes elérhető technológiát vagy stratégiát, csak a fent ismertetett szcenáriókhoz tartozó példák magyarázatát.
Az alternatív billentyűzetek vagy kapcsolók a fizikai problémákkal küzdő felhasználók által alkalmazható hardver és szoftver eszközök, amelyek a szabványos billentyűparancsok egyéb változatainak alkalmazásához nyújtanak segítséget. A felsorolható példák közé tartoznak az extra-kicsi vagy extra-nagy billentyű térközöket, egyszerre csak egy billentyű lenyomását engedélyező, képernyőre írt vagy szemmel irányítható billentyűzetek, illetve a levegővel működtethető (sip-and-puff) kapcsolók. A kizárólag csak billentyűzettel irányítható webalapú alkalmazások az alternatív adatbevitel széles skáláját támogatják.
A braille egy olyan ujjbegyekkel olvasható rendszer, amely hat-nyolc a felületből kiemelkedő ponttal szimbolizálja a betűket és számokat. A braille rendszer más és más lehet a világ különböző tájain. A braille bizonyos fokozatai a szabványos alfanumerikus jeleken kívül más olyan kiegészítő kódokat is tartalmazhatnak, amelyekkel a braille rendszert sokkal kompaktabbá tevő általánosan használt betűcsoportokat (pl. "th", vagy a II. fokozatú amerikai-angol braille-ben szereplő "ble") szimbolizálhatnak. Az ASCII karakterek megjelenítésére a braille egy 8 pontos verziója került kifejlesztésre. A frissíthető vagy dinamikus braille egy mechanikus kijelzőt tartalmaz, amelyen a karaktereket megjelenítő pontok (tüskék) dinamikusan emelkednek ki vagy süllyednek vissza. A frissíthető braille kijelzők kis számítógépek képességeivel rendelkező hordozható braille eszközökkel csatlakoztathatók, amelyek az információs kioszkok berendezéseinek interfészekén alkalmazhatók.
A szkennelő szoftverek bizonyos fizikai vagy értelmi fogyatékossággal rendelkező felhasználóknak nyújtanak segítséget a választási lehetőségek (pl. menü elemek, hivatkozások, kifejezések) egyenkénti kiemelésével vagy bejelentésével. A felhasználó a kiemelést vagy bejelentést követően a kapcsoló megnyomásával kiválaszthatja a kívánt elemet.
A képernyő egy részét kiemelő képernyőnagyítókat elsősorban a gyengén látó felhasználók alkalmazzák. A képernyő kinagyításával egy időben a képernyőnagyítók a környező tartalmak eltávolításával lecsökkentik a dokumentum látható részét. Bizonyos képernyőnagyítók két megjelenítést alkalmaznak: egy nagyítottat és a navigáláshoz használható alapértelmezett nagyságút.
A képernyőolvasókat elsősorban a vakok vagy diszlexiás felhasználók használják. Ezek a szoftverek értelmezik a képernyő tartalmát, majd az audió kimeneten keresztül beszéd, vagy a frissíthető braille-n keresztül tapintható formában megjelenítik azt a felhasználó előtt. Bizonyos képernyőolvasók az adatok beviteléhez a dokumentum fát (pl.: a szintaktikailag elemzett dokumentum kód) alkalmazzák. A képernyőolvasók régebbi verziói a dokumentumok megjelenített változatait használják, aminek a következtében elveszhet a dokumentum rendje, illetve struktúrája (például a táblázatos szerkezetű weblapoknál) és zavarossá válhat a megjelenített eredmény.
A beszéd (vagy hang) felismerőket a hangos böngészők adatbeviteli módszereként használják a fizikai fogyatékossággal, illetve a kezek és alkarok gyógyítható sérülésével rendelkező felhasználók. A kizárólag billentyűzettel működtethető alkalmazások beszéd felismerő funkcióval is kombinálhatók.
A beszéd szintézist vagy beszéd kimenetet a képernyőolvasók vagy hangos böngészők alkalmazzák. Ebben az esetben a szövegek digitalizált hangos változata kerül felhasználásra. A beszéd-kimenetet használó emberek általában hozzászoktak a szövegek nagyon gyors sebességen történő meghallgatásához.
Bizonyos akadálymentesítési megoldások inkább alkalmazható stratégiáknak és nem specifikus segítő technológiáknak (szoftver vagy hardver) számítanak. Azok az emberek például, akik nem képesek az egeret használni, az egyik stratégiaként a tabulátor billentyű segítségével képesek gyorsan sorrendben átnavigálni a hivatkozásokon, fejléceken, listaelemeken és a weblapok más struktúrális elemein. A képernyőolvasót alkalmazó felhasználók - akár vakok vagy diszlexiások - a hangfelismerőket használókhoz hasonlóan a tabulátorral is áthaladhatnak az adott lap elemein.
A Lynxhez hasonló szöveges böngészők a grafikus felhasználói interfész böngészők alternatívái. A vak felhasználók képernyőolvasókkal kombináltan is használhatják őket. Azok is nagy hasznát látják ezeknek a programoknak, akik az alacsony sávszélességű internet miatt nem akarnak a képek letöltődésére várni.
A vizuális figyelmeztetés bizonyos operációs rendszerek olyan alternatív tulajdonsága, amely lehetővé teszi az alapértelmezetten hanggal jelzett figyelmeztetések vagy hibaüzenetek vizuális megjelenítését és ezáltal a süket vagy hallássérült felhasználók értesítését.
A hangos böngészők olyan hangos navigációt elősegítő szoftverek, amelyek közül néhány lehetővé teszi a hanggal történő adatbevitelt, illetve kimenetet, valamint a telefonos alapú webhozzáférést.
Ebben a részben a fent leírt szituációkhoz tartozó akadálymentesítési részekre mutató hivatkozások kerülnek ismertetésre.
Bizonyos hivatkozások a Web
Akadálymentesítési Útmutató 1.0 , A Szerkesztőeszköz Akadálymentesítési Útmutató 1.0 (Authoring Tool Accessibility Guidelines 1.0), Felhasználói Programok Akadálymentesítési Útmutató 1.0 (User Agent Accessibility Guidelines 1.0.) című részek vonatkozó pontjaira mutatnak. Más linkek a Web Akadálymentesítési Útmutató 1.0 tananyagának példáihoz vezetnek.
Ez a rész nem tartalmazza három útmutató akadálymentesítési előírásainak összefoglaló listáját.
Szövegalternatíva (szcenárió -- "könyvelő")
- WCAG 1.0 2.1-es ellenőrzés
(1. prioritás) Győződjön meg arról, hogy minden színnel kifejezett információs tartalom, mint például a kontextus vagy kijelölés, a színek érzékelése nélkül is értelmezhető.
- WCAG 1.0
2.2-es ellenőrzés (2. prioritás/3. prioritás) Ellenőrizze, hogy a elő-és háttérszínek kombinációja megfelelő kontrasztot biztosít-e a színlátási problémákkal küzdőknek, illetve a fekete-fehér képernyőt használóknak.
- WCAG 1.0 3.3-as ellenőrzés
(2. prioritás) Az elrendezés és megjelenítés szabályozására használjon stíluslapokat.
- WCAG 1.0
3.4-es ellenőrzés (2. prioritás) Abszolút jelölő nyelv attribútum és stíluslap tulajdonság értékek helyett használjon inkább relatív értékeket.
- UAAG
1.0 4.3-as ellenőrzés (1. prioritás) Egy beállítási opcióval lehetővé teszi, hogy a felhasználó felülbírálja a szerkesztő, illetve a felhasználói program által meghatározott előtérszínt. A felhasználó a rendszerben tárolt számos szín közül választhat.
- UAAG 1.0
4.4-es ellenőrzés (1. prioritás) Egy beállítási opcióval lehetővé teszi, hogy a felhasználó felülbírálja a szerkesztő, illetve a felhasználói program által meghatározott háttérszínt. A felhasználó a rendszerben tárolt számos szín közül választhat.
- ATAG 1.0
7.1-es ellenőrzés (1. prioritás/2. prioritás/3.prioritás) Használja az összes alkalmas operációs rendszert, akadálymentesítési szabványt és szabályt. További információkért olvassa el az ATAG 1.0-hoz tartozó technikák között szereplő 7.1-es ellenőrzés technikái című részt.
- WCAG 1.0
9.5-ös ellenőrzés (3. prioritás) Adjon meg gyorsbillentyűket a weblapon szereplő fontos hivatkozások [köztük a kliens-oldali képtérképekkel], űrlap vezérlőkhöz, vagy ezek csoportjaihoz. Példa a gyorsbillentyűkre.
- UAAG 1.0
9.3-as ellenőrzés (2. prioritás) Adjon meg információkat a felhasználónak a szerkesztő által meghatározott aktuális beviteli konfigurációkról [pl. a HTML dokumentumokban a gyorsbillentyű attribútummal meghatározott billentyűzet hozzárendelések].
- WCAG 1.0 1.1-es ellenőrzés (1. prioritás) Minden nem szöveges tartalomhoz biztosítson szöveges megfelelőt (pl. az "alt", és "longdesc" attribútumokkal vagy az elem tartalmi részében). Ezek közé tartozhatnak:...hangok (amelyek a felhasználó kezdeményezésére vagy anélkül kerülnek lejátszásra), egyedi audió fájlok, videók audió sávjai és videók.
- WCAG 1.0 1.3-as ellenőrzés (1. prioritás) Amennyiben a felhasználói program képes automatikusan kiolvasni a vizuális sáv szöveges megfelelőjét, adjon meg szöveges változatot a multimédiás tartalom vizuális sávjához.
- WCAG 1.0
1.4 ellenőrzés (1. prioritás) Bármilyen idő alapú multimédiás tartalomhoz (pl. film vagy animáció) szinkronizáljon megfelelő alternatívákat (pl. feliratokat vagy a vizuális sávok hangos leírását) a tartalommal.
- WCAG 1.0 5.1 ellenőrzés
(1. prioritás) Adat táblázatokban azonosítsa a sor és oszlop fejléceket. HTML kód használata esetén például az adatcellák azonosítására használja a TD, a fejlécek azonosítására pedig a TH kódokat.
- WCAG 1.0 4.2-es ellenőrzése (3. prioritás) Első előfordulásukkor tüntesse fel az alkalmazott rövidítések vagy akronimák jelentését. HTML-ben például alkalmazza az ABBR és ACRONYM elemek "cím" attribútumát. A jelentések szövegtörzsben történő meghatározása szintén elősegíti a dokumentum alkalmazhatóságát.
- WCAG 1.0
1.4-es ellenőrzés (1. prioritás) Bármilyen idő alapú multimédiás tartalomhoz (pl. film vagy animáció) szinkronizáljon megfelelő alternatívákat (pl. feliratokat vagy a vizuális sávok hangos leírását) a tartalommal.
- UAAG 1.0 4.5-ös ellenőrzés (1. prioritás) Tegye lehetővé a felhasználó számára a nem stílusként alkalmazott audió, videó, vagy animáció lejátszási sebességének a lelassítását. A vizuális sávok esetében legyen legalább egy beállítási sebesség az eredeti sebesség 40 és 60 %-os értéke között. A csak audió tartalmak előre rögzített audió sávja esetében tegye lehetővé az eredeti sebesség 75-80 %-ának megfelelő értékre történő lelassítására. Abban az esetben, ha a felhasználói program lehetővé teszi a lejátszás sebességének lelassítását az eredeti sebesség 100 és 80 %-a közötti értéknek megfelelő szintre, szinkronizálja a vizuális és audió sávokat. Nyolcvan százalék alatti érték esetében az audió sáv megjelenítéséhez nincs szükség a felhasználói programre.
- WCAG 1.0 14.2-es ellenőrzés
(3. prioritás) Abban az esetben, ha alkalmas a lap tartalmának összefoglalására, egészítse ki a grafikus vagy audió tartalmakat szöveges leírással is.
- WCAG 1.0 7.3-as ellenőrzés (2. prioritás) Abban az esetben ha a felhasználói programok nem alkalmasak a mozgó tartalmak megállítására, kerülje az utóbbiak használatát a weblapokon.
- WCAG 1.0
7.4-es ellenőrzés (2. prioritás) Abban az esetben, ha a felhasználói program nem alkalmas a frissítés megakadályozására, ne alkalmazzon bizonyos időközönként frissülő lapokat.
- WCAG 1.0 10.1-es ellenőrzés (2. prioritás) Abban az esetben, ha a felhasználói program nem alkalmas a felugró ablakok megjelenésének megakadályozására, ne alkalmazzon felugró ablakokat, vagy ne változtassa meg az aktuális ablak tartalmát a felhasználó előzetes értesítése nélkül.
- WCAG 1.0
9.2-es ellenőrzés (2. prioritás) Győződjön meg róla, hogy az önálló interfésszel rendelkező elemek az eszközöktől független módon működtethetők.
- WCAG 1.0 13.7-es ellenőrzés
(3. prioritás) Abban az esetben, ha a lapon keresési funkciók is találhatók biztosítson a különböző képzettségi szinteknek és hivatkozásoknak megfelelő különböző keresési lehetőségeket.
- [ATAG10]
- "Szerkesztő űeszköz Akadálymentesítési Útmutató 1.0", J. Treviranus, C.
McCathieNevile, I. Jacobs, and J. Richards, eds., 2000. február 3. W3C
Ajánlás: http://www.3.org/TR/2000/REC-ATAG10-20000203/.
- [WCAG-CURRIC]
- "Web Akadálymentesítési Útmutatók tananyaga,"...
- [SMIL]
- "Synchronized
Multimedia Integration Language,"..
- [UAAG10]
- "Felhasználói Program Akadálymentesítési Útmutatók", J. Gunderson and I. Jacobs, eds.,
2000. július 28. W3C Ajánlás:
http://www.w3.org/TR/2002/REC-UAAG10-20021217/.
- [WCAG10]
- "Web Akadálymentesítési Útmutató 1.0", G. Vanderheiden, W. Chisholm,
and I. Jacobs, eds., 1999. május 5. W3C Ajánlás:
http://www.w3.org/TR/1999/WAI-WEBCONTENT-19990505/.
- [WAI-Home]
- "WAI Home Page",
1997-2000. http://www.w3.org/WAI/.
- [WAI-Resources]
- "WAI Resources",
2000-2001. http://www.w3.org/WAI/Resources/.
A World Wide Web rengeteg információt tartalmaz a különböző fogyatékosságokkal kapcsolatban. A helyzet kulcsa azonban az akadálymentesítéssel kapcsolatos releváns, pontos és időszerű információk megtalálásában rejlik. Fontos megérteni az adott információ perspektíváját is. A különböző betegségekről például számtalan információt lehet a Weben olvasni. De a fogyatékos emberek webhasználatának szempontjából a betegségekre vonatkozó orvosi részletek nem annyira fontosak, mint maguk a fogyatékos felhasználók perspektiváira, a használható segítő technológiákra, vagy az információs, illetve telekommunikációs eszközök akadálymentesítésével kapcsolatos stratégiákkal foglalkozó szervezetekre vonatkozó információk. Az Internetes keresések kiindulópontjai az ebben a dokumentumban szereplő kifejezések lehetnek.
W3C Web Akadálymentesítési Kezdeményezése (WAI) az alábbi öt egymást kiegészítő tevékenységen keresztül foglalkozik a Web akadálymentesítésével:
- Biztosítja, hogy a webtechnológia támogatja az akadálymentesítést.
- Akadálymentesítési útmutatókat dolgoz ki.
- Kifejleszti a weblapok fejlesztéséhez és tökéletesítéséhez szükséges eszközöket.
- Képzéseket szervez és támogatást nyújt.
- Koordinálja a Web akadálymentesítését befolyásoló kutatást és fejlesztést.
A WAI Nemzetközi Program Irodája lehetővé teszi az ipari szereplők, fogyatékos szervezetek, akadálymentesítést kutató szervezetek és a Web akadálymentesítését támogató kormányok partneri együttműködését. A WAI támogató között megtalálhatók a US Department of Education's National Institute on
Disability and Rehabilitation Research, az Európai Bizottság Information Society Technologies Programme-ja; Kanada kormánya, Industry Canada, Fundacion ONCE, HP, IBM, Microsoft Corporation,
SAP, Verizon Foundation, és a Wells Fargo. A WAI-val kapcsolatos további információk a http://www.w3.org/WAI/ honlapon érhetők el.
A W3C célja a Web tökéletes működésének biztosítása, a fejlődést és interoperabilitást biztosító közös protokollok kidolgozása útján. Ez egy nemzetközi ipari konzorcium, amelyben az amerikai Massachusetts Institute of Technology (MIT) Computer Science and Artificial Intelligence Laboratory (CSAIL), a francia National Institute for Research in Computer Science and Control (INRIA), valamint a japán Keio Egyetem vesz részt. A konzorcium információkat szolgáltat a Worl Wide Webről a fejlesztőknek és felhasználóknak, hivatkozási kódok használatával megvalósítja és előremozdítja a szabványokat, valamint különböző prototípusokon, illetve példa alkalmazásokon keresztül demonstrálja az új technológiák alkalmazását. A W3C-re vonatkozó további információk a http://www.w3.org/ című honlapon találhatók.
Az alábbiakban szeretnénk megköszönni a munkájukat azoknak, akik jelentősen hozzájárultak ezen dokumentum megalkotásához.
Az első anyagokat Gregg Vanderheiden és Kate
Vanderheiden alkották. A továbbiakban Kathleen Anderson, Andrew
Arch, Harvey Bingham, Helle Bjarn, Alan Cantor,
Alan Chuter, Dave Clark, Libby Cohen, Cynthia Curry, Deborah Dimmick,
Sylvie Duchateau, Julie
Howell, Ian Jacobs, Marja-Riitta Koivunen, Chuck Letourneau,
William
Loughborough, Charles McCathieNevile,
Sailesh Panchang, Doyle Saylor, Sheela Sethuraman, Henk
Snetselaar, Jeff Turner, Carlos Velasco, Eric Velleman, valamint
Képzési és Támogatási Munkacsoport tagjai járultak hozzá a dokumentum megalkotásához.